Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-04 / 283. szám
Tár 8 ti da 1 m un h szerkezetének fejlődése (ll) fl társadalmi helyzetváltoztalás tendenciái A TÁRSADALOM szerkezetének forradalmi átalakulása során bekövetkezett társadalmi átrétegződés azzal járt együtt, hogy tömeges méretekben változott meg az egyéneknek és a társadalmi csoportoknak a társadalomban elfoglalt helye is. A társadalmi helyzetváltoztatások egy része közvetlenül a bekövetkezett társadalmi változásokkal volt összefüggésben. A volt uralkodó osztályok megszűnése nyilvánvalóan nemcsak a társadalom szerkezetének alapviszonyait változtatta meg gyökeresen, hanem radikális változást hozott a földbirtokosok és a tőkések társadalmi helyzetében is. Az államosítások során nemcsak a társadalmi struktúrát meghatározó termelési viszonyok mentek át forradalmi átalakuláson, hanem jelentős mértékben megváltozott a társadalmi helyzete annak a 60 000 munkásnak is, akik különböző szintű vezető funkciókká kerültek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése egyszerre jelentette a szocialista termelési, viszonyok teljes győzelmét és a paraszti tömegek társadalmi helyzetének megváltozását. A gazdaság centralizációja, a kisüzemek nagyválla- / latokba történő összevonása, államosítása, vagy kollektivizálása automatikusan növelte az adminisztratív munkakörök számát, és ezzel közvetlen oka volt annak, hogy jelentős számú fizikai dolgozó került szellemi munkakörbe. Egyes számítások szerint a szellemi dolgozók létszám- növekedése 31 százalékban gazdasági, 61 százalékban társadalmi és 8 százalékban egyéb okokkal magyarázható. A szellemi dolgozók létszámnövekedésének vizsgálata azonban már azt is mutatja, hogy a társadalmi átrétegződés nem magyarázható közvetlenül a társadalmi átalakulással. A társadalmi helyzetváltoztátások jelentős részének oka a szocialista építés során felgyorsuló gazdasági fejlődés volt. A feszített ütemű extenzív iparfejlesztés rendkívül megnövelte az ipar munkaerőigényét. E munkaerőigény kielégítésének bázisát egyrészt a feles munkaerővel rendelkező mezőgazdaság, másrészt — az előzőinél kisebb mértékben — a háztartásbeli nők munkába állítása adta. 1954 elején az iparban dolgozó munkásoknak már csak 62 százalékát tették ki azok. akik 1949-ben, is munkások voltak; 17 százalék paraszt, 14 százalék háztartásbeli nő és 7 százalék önálló kisiparos, vagy alkalmazott volt még 1949-ben. Mindebből a társadalmi helyzetváltoztatások három alapvető tendenciája tűnik elénk: a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatokba. mindenekelőtt az iparba való átvándorlás, a fizikai munkából a szellemi munkába való mobilitás és a nők esétében a háztartási munkából az aktív keresők közé való átkerülés. A mezőgazdasásból az iparba való átáramlás olyan mértékű volt, hogy a mezőgazr# - sásban dolgozó apák fiainak fele ma már nem a mezőgazdaságban dolgozik, és a nem mezőgazdasági munkásságnak a fele paraszti származású. A paraszti származású munkások azonban nem indultak a munkássá válás folyamatába egyenlő eséllvel a tradicionális munkás szár- mezásúakkal. Ezt mutatja az is. hogy még a szakmunkások- r ak csak mintegv 40 százaléka, addig a betanított és segédmunkásoknak kétharmada paraszti származású. Sőt, a paraszti származású szakmunkások aránya a különböző szakmákban is igen eltérő. Elsősorban a nehezebb fizikai munkát jelentő, a falusi társadalomban is megtalálható kevésbé kultivált szakrrr' ’-az jutottak el. Hasonlóak a különbségek a paraszti származású munkásnőknél. Ök alkotják ugyanis a szakmunkás nők egyharma- dát, a betanított és segédmunkásnőknek pedig a felét. A MEZŐGAZDASÁGBÓL az iparba vándorlás során tehát a paraszti származású munkások a kevésbé kvalifikált és kevésbé kultivált munkákra kerültek, ami ugyan jelentős változást jelent korábbi társadalmi helyzetükhöz képest, de a munkásságon belül is sajátos pozíciót nyújt számukra. Tegyük ehhez még hozzá, hogy a mezőgazdaságból az iparba vándorlás többnyire nem jelentette a faluból a városba vándorlást is. Többségük, összesen több mint egymillió fő ingázó vált és lakóhelyén keresztül a mezőgazdasággal is kapcsolatban maradt. Mindezek a folyamatok tehát nemcsak a munkások létszámát növelték, hanem a munkásosztály belső szerkezetét is átalakították. A társadalmi helyzetvál- toztatás másik alapvető tendenciája a fizikai munkából a szellemi munkába való átrétegződés. A vezető és értelmiségi rétegbe tartozóknak kétharmada munkás, vagy paraszt származású és az egyéb szellemi foglalkozásúak négyötödének az apja fizikai dolgozó volt. A fizikai munkából a szellemi munkába való mobilitásnak is több csatornája volt. A vezetők és értelmiségiek mintegv egynegyede fizikai dolgozóként kezdte pályáját, tehát kiemelésen keresztül vált értelmiségivé. Ugyanekkora azoknak az aránya, akiknek az apja ugyan fizikai dolgozó volt. ők maguk azonban az iskolán keresztül váltak értelmiségivé. A többieknél általában különböző csatornákon keresztül 'Valósult meg a társadalmi helyzetváltoztatás. A fizikai származású értelmiségiek rétege is két sajátosságot mutat. Egyrészt apjuk a felszabadulás előtt többségükben szakmunkás, kisiparos, vagy önálló parasztgazda volt. és kicsiny azoknak az aránya, akik segéd-, vagy betanított munkás, illetve agrárproletár fiaként váltak értelmiségivé. Másrészt meglehetősen eltérő a fizikai származásúak aránya a különböző értelmiségi pályákon. Lényegesen több a fizikai származású a gazdasági-műszaki értelmiségen és a vezetőkön belül, mint a kü lönböző tradicionális értelmiségi szakmákban. A fizikai munkából az egyéb szellemi foglalkozások felé vándorlás elsősorban a nők között volt igen jelentős. Ez abból is adódik, hogy ez a réteg a dolgozó nők között mintegy kétszer akkora súlyú, mint a férfiak között. Ez pedig már a társadalmi helyzetváltoztatás harmadik alaptendenciájához, a nők munkába állásához utal bennünket. A fordulat évét követő húsz esztendő alatt közel 800 000 fővel nőtt a női keresők száma. Ez a teljes növekedés 84 százalékát jelenti. Különösen jelentősen nőtt az iparban, a kereskedelemben és a nem termelő szférában dolgozó nők száma. Másfelől míg a férfiak esetében óriási mértékű volt a mezőgazdaságból való elvándorlás, addig a nőknek a mezőgazdaságból való elvándorlása a férfiakénak körülbelül csak egy tizedrészét tette ki. Mindebből egyrészt az következett, hogy a mezőgazdaságban igen jelentősen megnőtt a nők aránya és nagyon sok családnál a feleség a mezőgazdaságban maradt, a férj pedig ipari munkássá vált. Másrészt a nők tömeges munkavállalásának az eredménye, hogy ma már — a korábbi szituációkkal ellentétben — nem lehet a nők társadalmi helyzetét férjük társadalmi helyzetével azonosítani. AZ ITT FELSOROLT adatok tehát igen nagy mértékű társadalmi helyzetváltozásról tanúskodnak. Társadalmunk szerkezetének forradalmi átalakulása során a lakosságnak több mint fele új társadalmi rétegbe került át. Alapvetően megváltozott azonban azoknak a társadalmi helyzete is, akik nem kerültek át az egyik társadalmi csoportból a másikba. Nyilvánvaló, hogy minőségi különbség van a munkások felszabadulás előtti agrárproletár, a későbbi szegényparaszt és napjaink termelőszövetkezeti tagja között. Társadalmunk minden, egyes tagjának a társadalomban elfoglalt helyét döntő módon megváltoztatta a merev osztályhatárok megszűnése, a társadalmi szerkezet fejlődésének alaptendenciája, az osztálykülönbségek csökkenése. K. T. (Folytatjuk) Szerelik a „JÍ/R4 IP9 berendezést / V; . I" /*, ■■ ■ •: r1 - ^ Í -;■ - ií ;: Az ELZETT gyár szécsónyi telepének vezetői igen nagy figyelmet fordítanak az egészséges munkakörülményeik megteremtésére. Ezért . jelentett problémát, hogy a készterméket zsírtalanító és tisztító munkahelyet — ami a tisztításhoz szükséges vegyi anyagok miatt veszélyes — biztonságossá tegyék. Az egészséges munkiavégzás érdekében most szerelik fel a „JURA II ” automata zsírtalanító és tisztító berendezés több részből álló telepét. A teljesen zárt rendszerű telep megakadályozza a tisztitófürdőikíből felszálló oldószergőzök levegőbe kerülését, és ezzel az ott dolgozóikat nem veszélyezteti ezek belélegzése. A telep a termelés fokozását is elősegíti, kapacitása 30 kosár óránként. (Egy kosárba 25 kg tisztítandó anyagot tudnak elhelyezni.) Képünkön Balázs György csoportvezető és Sárközi Ferenc villanyszerelő a telep elektromos bekötését végzi. — Síurman Béla — Mai kommentárunk szí s n t€i s Az őszi mezőgazdasági munkát még nem végeztük el. Hátravan az őszi szántás egy része, amelynek az időben történő végrehajtása szoros összefüggésben van a jövő évi termeléssel. A közelmúltban, a mezőgazdaságunk vezetőinek megyei értekezlete erre különös figyelmet fordított. Nyomatékosan felhívta az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, de a háztáji tulajdonosok és az egyénileg gazdálkodók figyelmét is: a feladatra fordítsanak nagy figyelmet, és a hátralevő napokban, megelőzve a fagyos évszakot, feltétlenül végezzék el a munkáit. A mezőgazdaság dolgo- zói hosszú évek óta. de leg- kézzelfotghatóbban az idén, amikor a természet az embert próbára tette, bizonyította be. hogy a nehézségeket leküzdve, feladatát el tudja végezni. Jóllehet megsokszorozta erejét, hogy a próbatétel idején maga ipö- gött tudhatta a munkás- osztályt, . és ennek példája nyomán a társadalom legszélesebb rétegeit. A földek műve'ői ennek segítségével győzték le az idei ősz mostoha időjárását. De ez semmit- nem Von le abból a nagy munkából, amelynek oroszlánrésze mégis csak a mezőgazdásági üzemek dolgozóira hárult. Az őszi munka sikerének ők voltak az első számú katonái. Bizonyításra sem szorul: a nehéz helyzetben Is hősiesen helytálló harcosai. Az időjárás, hogy mit tartogat számunkra, nem tudhatjuk. Azzal viszont számolni kell, 1 hogy december van. és ez a hónap a mi évszaki viszonyaink között a kemény fagyot és a havazást jelenti. Jelenleg viszonylagosan még kedvező a légköri helyzet ahhoz, hogy a szántást elvégezhessük. ’Ezt kell mos kihasználni. A mezőgazdasági üzemek érdeke, hogy tavaszra szántat1 an terület ne maradjon. Mindem,ki tisztában van azzal: a kukorica betakarításának elhúzódása késlelteti a szántást. Ezt a keserű pirulát elsősorban az üzemek vezetőinek és a tagságnak kell lenyelnie. De a szakemberek véleménye szeriint szervezés kérdése, hogyan oldják meg a tsz számára legkedvezőbben a munkát. A lakosság hangulata 1944. decemberében egész Nógrádiban olyan volt, mint az időjárás: borús és elcsigázott. Az emberek minden reggel kíváncsian ébredték, hozott-e, valami újat az éjszaka. A szovjet hadvezetés nem tétlenkedett. A 2. Ulkrán Front parancsnoka, Malinovszkij marsall — kinek nevét Salgótarjánban út viseli — elhatározása alapján 1944. december 5-én. megkezdődött a támadás előkészítése. Ködös reggel volt. A szovjet katonák a fronton, az alkotmány napját ünnepelték. December 5-én, 9.30 ó rali or megkezdődött Nógrád megye felszabadítása. Megszólaltak a katyusáik. úgy tűnt, mintha ég és 'óid leszakadt volna, A tüzérség különböző méretű lövegeinek hangja erősítette a csatazajt. Mintegy háromnegyedórán- át tartott a ..világvégét jelentő tisztító tűz” — ahogy az idősebb asszonyok nevezték. A 2. Ukrán Front arcvonala középső részének csapatai 10.15* óraikor megkezdték támadásukat. A harcokról — a Hadtörténi Közleményekben — D. F. Loza gárdafőhadnagy így írt: „A 30. lövészhadtest és a 7. gárdahadséreg jobbszár- nyán leküzdve az ellenség védelmét. 12 órakor kijutott a Versegtől délre 1 kilométerre eső terepszakaszra. Ebben a Harminc éve történt így kezelőd ült Nógrád felszabadítása (1.) lövés — dörrent a parancsnok szava: — Előre! Az út egész hosszában leí- dübörögtek a motorok. A falu felé haladva a távolság rohamoson csökkent. Az éjszakában egymás után eldördültek az ágyúlövések. Hang- „ jukat a géppuskák és a gyakörzetben a fasiszták állá- Erődtarcsa felé. Nagyköíké- logság géppisztolyai erősítet- saikból visszavonulóban harc- nyestől 2 kilométerre észak- ték, nyomjelző lövedékek tö- kocsikkal és páncélozott csa- nyugatra az útkereszteződés- -mesét küldve az ellenségre patsizállító járművekkel erős nél Iszajkin gárdahadnagy ° * 2 ellenállást tanúsítottak. Nóg- harckocsijai szétverték a né- rád megye határán, Nagykő- inetek három ágyúból, és gyá- kényes alatt, ugyancsak ke- logsággal megrakott hat mény ellenállást tanúsítottak gépkocsiból álló menetoszlo- a németek”. A t.ere-p nehéznek bizonyult. A legfontosabb a szovjet katonáknak az volt, hogy az ellenséget folyton üldözzék, ne hagyják megállni. Gyorsan elértek Nógrád határát: megkezdődött a harc ah új világért. A harc eseményeit D. F. Loza így jegyezte fel: ,.Elsőnek Iszajkin gárdahadnagy harckocsisziafcaszát és a felderítő szakaszt töltöttük föl a legszükségesebbekkel. A feladat pontosítása után azonnal elindultak Er- dőtarcsa felé. Ivanov gárda- hadnagv harckocsiszakasza a Héhalom felé visszavonuló Megkezdődött a roham Er~ dőtarcsáért. Elfoglalták az házakat. Az ellenséget oly váratlanul érte az előre- vetett osztagok csapása, hogy a legkisebb ellenállást sem volt képes kifejteni. A fasiszták, többen hiányos öltözetben — csupán egy szál fe- előrevetett ^neműben - ugráltak ki a házból es tűntek el az éjszakában. A kerítések mögött pát. Ezzel szabaddá tették az utat Erdőtarcsa felé. Iszajkin tovább ment Erdőtarcsa irányába. A falu déli szegélyénél megállt, és tovább figyelve bevárta az osztag fő erőit. A kiküldött feiderítők megállapították, . ,. , , , , , _ ... hogy a faluban németek f» wvotobb * kertekben all vannak. Mikho gárdaezredes engedélyt adott a helyzetjelentés után Erdőtarcsa meglepetésszerű éjszakai megrohamozására. A sötét éjszaka szétválasztotta az ellenfeleket. Ott Erdőtarcsám. semmit sem sejtő fasiszták voltak. akiknek órái meg voltak számolva. Itt pedig a községtől néhány száz méterre a ellenséges .erők maradvá- még hallgatag tankok ltéézen nvait üldözte. A németek ki- álltak a vakmerő, határozott sebb alegysége Nagyköké- csapásra. A rádió fejhallgato- nyesrői az úton visszavonult, jában egy szer csak — mint a tak az ellenség felszereléssel megrakott gépkocsijai, és lánctalpas vontatói. A terno- lomnál a fák között hallgatagon vesztegelt a fasiszták két nagy rohamlövege. Az éjfél beköszöntésekor a falu teljes egészében a birtokukban volt. Alegységeink a tüzet beszüntették, Újra csend borult a tájra” — írja visszaemlékezésében D, F. Loza. Cs. I. A megyei aktívaűlés * leghatározottabban állást foglalt: „Minden gépi erőt a mélyszántásra kell kor.-, centárlni...” Ez egyértelmű áLlásfoglalás. Nem véletlen, hogy ezt ilyen félreérthetetlenül ki kellett mondani. Arról van szó ugyané, hogy érthetetlen, miért á géppark fele foglalkozik szántással, amikor áz idő ■rendkívül sürget és a munka elvégzése nélkülözhetetlen a jövő évi termés szempontjából. Ezelőtt két-há- rortí héttel 110—120 traktor is serénykedett a szánóföldeken, még'hozzá két műszakban. Ha akkor lehr-t tett ezt a munkatempót tartani, akkor most. a szántás elvégzése érdekében fokozni kellene. Egy utolsó, de alapos erőfeszítésre volna szükség, és befejezhető lehetne ez a munka is. A mezőgazdaságot irányító szervek véleménye szerint, ha a rendelkezésre álló emberi. és gép, kapacitást maradéktalanul csatasorba állítják, tíz—tizenöt nap alatt elvégezhető a mezőgazdaságban még hátralevő őszi mezőgazdasági munka, beleértve a szántait is. Köztudott. hogy a földművelők nehéz munkát végeztek. elfáradt ember, géo egyaránt. Még egy uto'.o erőfeszítésre viszont szükség van. Ezt kérik még a' mezőgazdasági dolgozóktól, A saját érdekükben, a jövő évi gazdag termés reményében végezzék el ;ezt a munkát is. —B— Házhoz jutnak Az emberi megértés és szeretet szép példáját jelképezi ez az összefogás, amely családi házhbz juttat egy hétgyermekes családot a Győr-Soo- ron megyei Söptérpusztán. fit lakik hát gyermekével egy regi cseléd-lakás kis konyhájában és szobájában Czikhardt Rudolf, a Győri Magyar Vígon- és Gépgyár szállítási gyáregységének traktorvezetője. A nehéz körülmények között élő családra a gyár Vö- r ösk ereszt -szerve ze te figyelt fel. Kezdeményezésére összefogott a gyáregység több brigádja. A sok,gyerekes családnak a gyár és át városi tanács bontási anyagot, adott, a brigádok pedig vállai ták az anyag bontását és helyszínre- szállítását. Társadalmi munkában elkészültek az új családi ház tervei, két kőműves szocialista brigád pedig szabad idejében felépíti a házat. NÓGRÁD - 1974. december 4., szerda
