Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

25 éves a Borsosberényi Állami Gazdaság

Kaszától

a termelési rendszerekig

Tr^z**?*

'yi ji "«»■’“j

A szétszórt, nadrágszíjpar- cellákon már bz új társadalmi rend keretei között tér. meltek. Mi maradt a háborúból? Néhány rosszul táplált ló. jószágok, amit nem hajtott el a német, kevéske vetőmag. A legtöbb: a megváltozott életbe vetett hit volt, a tenni akarás, hogy a löld ne maradjon parlagon, az emberek felszabadult öröme, hogy a magukén dolgoznak, maguknak termelnek, bizalom a jövő iránt.

Az egykori „úttörők” ma már nyugdíjasak. Dulkai Sándor, idős Miklósi László, Busái Gábor, s a még ma is serénykedő Rácz István sertésgondozó alapítói voltak többek között a Borsosberényi Állami Gazdaságnak. A Földművelésügyi Minisztérium és a Né^azdasági Tanács 1949. deoerti'ber 23-án kiadott 417*21/1949. számú határozata alapján alakult az állami gazdaság. A hajdani okmányok, iratok megsárgultak, kikezdte az idő vasfoga. A maiak azonban nem felejtenek. Kutatnak, keresnek, hogy adózzanak az előzőek emlékének. annak a mérhetetlen munkának állítsanak emléket, ami az elmúlt negyedszázad alatt ment végbe, s amely lehetővé tette az állami gazdaság fejlődését

Hogyan is kezdődött? Az akkori név: Borsosberényi Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat. A vállalat tevékenységi köre: nagyüzemi mezőgazda- sági termelés — valamint a hatályos jogszabályokban előírt feltételek megtartása mellett — az ezzel összefüggő beszerzés és értékesítés, az ezeket kiegészítő termelés, tárolás. feldolgozás, építés,! továbbá szolgáltatások és bérmunkák végzése.

Az állami gazdaság első vezetői: Pivaresik László igazgató és Bóta Ferenc főagronó- mus irányításával láttak hozzá a munkához, tették meg az első lépéseket, összesen 482 hektár területen kezdték a gazdálkodást. Ebből 410 hektár volt a szántó, 47 hektár a rét, 12 hektár a legelő. A többi terület művelés alól ki- vontként szerepelt a nyilvántartásban. Szétszórt volt a terület ahhoz, hogy valóban nagyüzemi módon gazdálkodhassanak, egyik feladatuk volt annak összevonása. rendezése. Az indulás évében az állatállományt 100 darab szarvasmarha, négy darab igásló és nyolc igásökör jelentette. Az alapítók még emlékeznek rá. hogyan jött létre a szarvasmarha-állomány. Vásárról vásárra jártak a felvá- ' sárlócsoport tagjai.- Az ország különböző vidékeiről szedték össze a szarvasmarhákat.

Gépről még álmodni sem mertek abban az időben. A gazdaságban 18—20 állandó dolgozó igyekezett. Kampány- munkák idején ez a szám megsokszorozódott, 100—120 alkalmi mezőgazdasági munkás, rimóciak, nagylóciak, környékbeliek segítettek.

A tényleges termelés 1950- ben indult meg. Már januárija« kaptak egy R 53-ös típusú Hoff er-traktort. Emellett az egykori uraságok gépei is az állami gazdasag tulajdonába kerültek: Cornik, Korsón típusu erőgépek. 1950. május elseje kétszeres ünnep volt. A munka ünnepén az első, hazai gyártmányú, gumikerekes vontatót csodálhatták az állami gazdaság dolgozói. Aratáskor már kévekötő aratógéppel rendelkeztek s volt két darab cséplőgépük is, az egyik a múlt rendszer „hagyatéka”. A gabona zömét kézzel vágták. Beálltak a párok a táblába, aratók és marokszedők. S ha hűek akarunk maradni a történelemhez, az első aratástól kell számítani a munkaversenyt az állami gazdaságban. A vezetők már ekkor versenyt hirdettek az aratók között. Micsoda öröm volt, amikor befejezték! Ma már a gazdaság vezetői „mosolyognak” a terméshozamokon. Az akkori viszonyok között azonban figyelemre méltó volt. Búzából 8, árpából 8, kukoricából pedig 10 mázsát takarítottak be holdanként. A „korabeli” kimutatások szerint, az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 1700 liter volt

A vezetők „zsebből” gazdálkodtak. Amikor vége lett a munkának, a járandóságot szó szerint a zsebükből fizették ki. A nagy nehézségek közepette úgy segítettek magukon, ahogy tudtak: temérdek szerszámot, eszközt adtak ösz- sze a községbeliek.

Az alakulást követő első öt évben, 1950 és 1955 között elkezdődtek a beruházások. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében 360 új férőhelyet építettek. A dolgozóknak pedig hat új családi házat. Egy szóval, rohamos léptekkel indultak a borsos herényiek a fejlődés útján. A gazdaságban 1953-ban jelent meg az első kombájn. A dolgozók körülállták, szinte simogatták szemükkel az „ismeretlen” szerkezetet, amiről hallomásból tudták csak, hogy mire képes. Már abban az évben az alakulás esztendejéhez képest 50 százalékkal emelkedtek a hozamok, amit részben a gépeknek, részben a megszerzett termelési tapasztalatoknak köszönhettek. Búzából és árpából egyaránt 12 mázsás hozamot értek el holdanként

Formálódott, alakult az állami gazdaság területe is. A borsosberényibe beleolvadt a kétbodonyi és a pusztaberki gazdaság, Nagyoroszi, Rét- ság, Bánk, Tereske, Kétbo- dony, Nőtincs, Borsosberény és Pusztaberki határában kellett dolgozniuk. Kétbodony később a Magyarnándori Állami Gazdasághoz került, majd 1969-ben véglegesen vissza a borsosberényihez. A második ötéves terv kezdetén még 2788 katasztrális holdon termeltek, 1965 végén

már több mint 3600 hold volt a „birtokuk”. A mai terület 1969-ben alakult ki. Persze, ez sem végérvényesen, hiszen a fejlődés következtében újabb földcserékre, ésszerűbb átcsoportosításokra van szükség.

Az ötvenes években már hat darab traktorral dicsekedhetett az állami gazdaság, de még szükség volt a 30 pár lóra is.

Toldi István, majd Raj László került a Borsosberényi Állami Gazdaság élére. 1955 év végén az állattenyésztés gyarapodása a legszembetűnőbb: a 79 anyakoca melleit,

650 darab juh is segíti a jövedelmező gazdálkodást. 1955 és 1960 között tovább folytatódott a gazdaság számára nélkülözhetetlen létesítmények kivitelezése. Ekkor alakították ki a korszerű gépműhelyt, felkészülve már a következő időszakok gépesítési programjára. Megépítették a közponfi vízvezeték- Korszerű, nagy teljesítményű gépek dolgoznak a Borsosberényi Állami Gazdaságban is rendszert, egy juhhodályt, két

sertésfiaztatót, két süldőszállást is kiviteleztek. Tovább

a traktorpark zömében K 25- is. A búza 13, az árpa 18, a

ös típusú gépekből állt, 13 kukorica 24 mázsát termett

gyarapodott a szarvasmarha- darab Zetort tartottak nyíl- holdanként. A tejtermelés tenyésztés, hzerlas növendék- vón Megmaradt még j3 pár 2918 liter volt tehenenként,

marha-istállót

gazdaságban.

építettek

Az idén már zárt rendszerben termesztették a kukoricát, jövőre a búza kerül sorra

ló is. Az aratási munkákban az egy tyúkra jutó tojáshomár öt kombájn vett részt és zam pedig 256 darab. A mos- A gépműhely dolgozóinak három kévekötő-arató gép. toha idő ellenére megfeszí- akadt bőven feladatuk. Az el- rjiabb létesítményeket is tett munkát végeztek abban só teherautó 1956-ban érke- h^ztek HMegle az évben a gazdaság dolgozett meg. Ekkorra mar há- vegös szénaszárító kazlakat, z°i. Az eredmény nem maromra'nőtt a gabonakombáj- 1000 négyzetméter alapterü- radt el. Termelési értékük nők szama, kilenc darab G letű, modern kombájnszérűt, 38 millió forint lett, a nyere- 35-ös típusu traktorral, lánc- három sertésfiaztatót, egy ko- ség pedig meghaladta a talpassal, három K 25-ös Ze- caszállást, hízósertés-istállót, négymillió forintot, torral is rendelkeztek. A ge- juhhodályt építettek 1965- Ilyen, ma már történelem- pesites novekvo foka jelentő- ben. Az igazi, nagyüzemi gaz- nek számító előzmények után, sen megkönnyítette a mező- dálkodás alapjainak lerakása essen szó a IV. ötéves terv gazdasági termelést. Nagyot a következő években is foly- célkitűzéseiről és eddigi ered- nött az allatallomány: két- tatódott. A hatvanas évek vé- «lényeiről. Az utóbbi években ezer darab juhot, 478 szarvas- gére mondhatni: teljesen ki- a gazdaság vezetői fontos marhat, ebből 160 tehenet es cserélték a gépparkot. Arra szempontnak tartották a sa- 1-0 anyakocát tartottak sza- törekedtek, hogy lehetőleg ját termés feldolgozását. A mon. Az 1960-as termésered- azonos típusú gépeket szerez- hazai fehérjetakarmány-szük- menyek: búzából 1-,3, takar- zenek be, a választás az 50 séglet jobb kielégítése végeit manvgam>nábol 13,3, kukon- lóerős Super Zetorra esett. 5,3 millió forintos költséggel caból 13,6 mazsa voltak hol- Ehhez kapcsolódva 100 ló- lucemalisztüzemet hoztak lét- dankenit. erős lánctalpas traktorokkal re. 1975 végéig mintegy kétAz 1960-as esztendőhöz kö- bővítették a gépállományt. A ezer négyzetméterrel szeret- tődlk, hogy megkezdődött a tehergépkocsik száma duplá- nék növelni a tárolóépületek műtrágyázás. Az első évben jára emelkedett. alapterületét, amit már rész59 kilogramm hatóanyagot Sétálva a gazdaságban, ma ben megoldottak. Ezáltal tér- használtak fel hektáronként. js az akkori, nehéz munkával ményeiket veszteségmentesen, 1965-ben ez a szám már 79. létrehozott épületek az egyik biztonságosabb körülmények míg az idén 461 kilogramm legszembetűnőbbek. Ekkor ké- között tárolhatják. Ezer férőkerült egy hektárra. Ha a két szítették az állami gazdaság helyes sertéshizlaldát építet- számot összehasonlítjuk: az első, telephelyi útját. A dől- tek, az üzemi úthálózatot 500 eltelt negyedszázad alatt a gozóknak a szakemberellátás négyzetméterrel bővítették. A hatóanyag-felhasználás csak- javítása végett újabb nyolc sertéstelepi szociális létesít- nem megtízszereződött. családi házat építettek. Ser- mény mellett központi, haA több gén, nagvobb terű- tésfiaztatóval, 108 férőhelyes sonló célt szolgáló épület kilét, növekvő műtrágya-fel- tehénistállóval, tojóházzal alakítását is tervbe vettek. A használás, korszerűsödő tech- gyarapodtak. A munkások kultúrált munkásszállítás ér- nológiák eredményeként 1965- élet- és munkahelyi körűimé- dekében autóbuszt szereztek ben búzából 19,3, kukoricából nyeit is javították: munkás- he. A IV. ötéves terv idejére pedig 21,4 mázsát takarítót- szállást hoztak létre, s meg- tervezett beruházások zömét tak be holdanként. Ebben az született a baromfitelepen az már 1974 végére teljesítették, évben 30 hektáron cukorrépát első szociális létesítmény, összesen 16,7 millió forintot is termeltek. A hozam ki- Ugyanezt a szempontot vet- fordítottak a termelés feltéte- emelkedő: 449 mázsa hektá- ték figyelembe, amikor a 150 leinek^ korszerűsítésere. Az ronként! Ez az eredmény ma személyes üzemi konyha meg- eredeti elképzelést túlhaladja dicséretére válna bárme- szervezéséről döntöttek. Ezek- iák, mert várhatóan 22 mil- Ivik mezőgazdasági üzemnek, ről a dolgokról annak idején hó lesz jövő év végére az A pillangósok szénahozama csak ábrándoztak az állami erre a célra szánt összeg nagy- 49 mázsa holdanként. gazdaság dolgozói. sága.

Ebben az időszakban olvan A fejlődést a számok érzé- Az elmúlt negyedszázad átalakulás kezdődött az álla- keltetik a legjobban. Az 1970- alatt a hozamok nagyot nőt- mi gazdaság termelési félté- es esztendő nem a legjobban tek. Köszönhető ez a nagyfo- teleiben, amely hosszabb tá- sikerült. Az akkori kedvezőt- kú gépesítésnek, s legújabban von éreztette hatását. A gép- len időjárás megtépázta a Bor- a zárt termelési rendszerek- állomány tovább gyarapodott: sosberényi Állami Gazdaságot hen való résztvételnek. A

Borsosberényi Állami Gazda____ • 1 ■ __________ ság vezetői és dolgozói bát__________ ran fognak az újhoz. Az idén

«

■BR? -• például már a kukorica termesztését a bábolnai CPS- rendszerben végezték. Bár az idő, most is közbeszólt, annak ellenére hektáronként meghaladja a 45 mázsát a kukorica hozama. Gabonafélékből az idén a gazdaság történetében minden eddiginél magasabb átlagterméseket értek cl. Búzából hektáronként 42, tavaszi árpából 37 mázsát takarítottak be.

Tervszerűen folytatták a műszaki fejlesztést. Mintegy másfél millió forintot költöttek gépek vásárlására. Tehergépkocsiparkjuk az IFA-csa- ládon nyugszik, beszereztek többek között két darab önjáró szálastakarmány-beta- karító gépet. Olyan gépekkel is rendelkeznek, ami a megyében szinte egyedüli. Elképzelésük, hogy jövőre már a búzatermesztést is zárt termelési rendszerben végzik. Hol vannak már az egymással versengő aratók, akik annak idején az állami gazdaság el*

jlj&Mnurv I ’’“V ■;

ső termésének betakarításáért szorgoskodtak? A növénytermesztés minden 'ágazatában korszerű, nagy teljesítményű gépek könnyítik az ember munkáját.

Az állattenyésztés mai képe is hűen tükrözi, hogy mennyit haladt előre az állami gazdaság megalakulása óta. Az Idén például 2200 darab sertést bocsátottak piáéra. Istállóikban közel 800 juhot, 430 szarvasmarhát tartanak. Az állami gazdaság idei termelési értéke meghaladja a 46 millió forintot. Ebből a pyereség 2,5 millió forint. A dolgozóknak természetesen ma már nem „zsebből” fizetnek. Keresetük évről évre emelkedik. Ez évben átlagosan több mint 31 ezer fo- rintot kaptak. A gazdaság évente 4,85 százalékkal növeli a béreket.

A Borsosberényi Állami Gazdaságban már a következő időszak tennivalóit készítik elő. A fő növények: búza, kukorica. A gépsorokhoz jól illeszkedik a napraforgó. A következő évben az olajos növényt is termesztik. A fejlesztés üteme úgy látszik: „megállíthatatlan”. 1975-ben elkezdődik a szarvasmarhatelep épületeinek rekonstrukciója és bővítése. így 320 férőhelyes, modern tehenészeti telepet alakítanak ki több mint 8 millió forintos költséggel, s 150 férőhelyes tenyész- üszőtelepet is létrehoznak. Jövőre 35 ezer darabbal több tenyészjércét bocsátanak kú s a tervezettnél 1400 mázsával több vágósertést. Bővítik a szállítóparkot, újabb tehergépkocsik beszerzésével. Fontosnak tartják a költségek csökkentését s ebben nagv szerepet kapnak az állami gazdaságban szorgoskodó szocialista brigádok.

A munkaverseny-mozga- 1 omban 7 kollektíva vesz részt. Áldozatos-munkájuknak köszönhető nagyrészt, hogy a Borsosberényi Állami Gazda- ság eredményei mind magasabbra szöknek. Fejlesztési terveik szerint 1980-ra termelési értéküknek meg kell haladni az 52 millió forintot. Figyelembe véve azonban, hogy milyen léptekkel fejlődik a mezőgazdasági üzem. várható, hogy már 1976-ban teljesítik a négy évvel későbbi időpontban megjelölt termelési tervet.

A Borsosberényi Állami Gazdaság életében lezárult egy negyedszázad. Az út, egyenes volt, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útja. Emellett göröngyös, küzdelmekkel teli. Az állami gazdaság vezetői és dolgozói büszkén vallják: mindent megtettek a mezőgazdaság jövőjéért s megtesznek jelenéért.

Eltűntek a nadrágszíjpar- cellák, a görnyedő parasztok a földekről, az ekét vonó ökrök és lovak. Üj a kép: hatalmas táblák, korszerű gépek. Mindez alap ahhoz, hogy a következő negyedszázad legalább ilyen eredményes legyen. (X)

*