Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
Ipari szövetkezeteink a fejlődés útján Nógrád megyében falo»b« dulásunk 30. évfordulója alkalmából ünnepelhetjük az ipari szövetkezeti mozgalom kialakulásának három évtizedes jubileumát iß. Salgótarjánban 1945. májusában alig, hogy befejeződött a második világháború, hét kisiparos cipész lépett a szövetkezés útjára. A „Salgó” Cipőipari Szövetkezet nemcsak Nógrád megye első közős' kollektívája. hanem országosan is az elsők között van. Ma már az alapító tagok közül csak Pál- kerti Gyula, a szövetkezet jelenlegi elnöke dolgozik. A többiek kiöregedtek, nyugdíjba mentek. Hogy is volt akkor? A kisiparosok összeszedték szerszámaikat, kaptafáikat, és a szűk, kis helyiségekből álló telepen megkezdték a javításból, foltozásból álló munkát. őket talán csak a szegedi papucsosok előzték meg a bőriparosok közül a szövetkezés útján. Akkor még a legmerészebb fantázia is ke- V'-;s volt ahhoz a fejlődéshez, amit a szabadság 30 éve alatt ez a szövetkezet elért. A szövetkezeti ipari mozgalom ezzel indult Nógrád megyében. Kezdetben lassan, sok gonddal, bajjal küszködve haladtak, a fejlődés útján, majd egymás, után alakultak Nagy- bátonyban, Pásztón, és a megye számos helységében is a cipészrészlegek. Közülük azóta már jó néhány önállósodott. vegyesipari, szövetkezetté fejlődött. Az alapítókról kell szólni elsősorban. A megtett utat érdemes néhány számmal Ts jellemezni. Ma már a „Salgó” Cipőipari Szövetkezet közös vagyona meghaladja a 9 millió forintot. Taglétszáma pedig a 240-et. Az idei termelésük már 134 ezer pár lábbeli. valamint 8 millió forint értékű munkavédelmi kesztyű, védőfelszerelés. Az igazsághoz tartozik, hogy az 1960-as években fuzionáltak a balassagyarmati cipészekkel. Amikor 1962-ben átköltözhettek a Karanos utcai üzemépületbe úgy gondolták, hogy az évi 5 ezer pár új cipő gyártásával már a csúcsra értek. Pedig csak ez volt a kezdet. Azóta folyamatosan, döntő részben saját erőből, jelentősen gépesítették a munkát, áttértek a szalagszert termelésre és olyan termékeket gyártanak kisebb és közepes szériákban, amelyek keresettek, nemcsak megyénkben, hanem a Dumántdfkm. Észak-Magyarországon, a Hajdúságban, Szolnok környékén , és a Jászságban is. Évente kétszer szerveznek termékeikből modellbemuta- tót a kereskedelem számára. Megrendelőik 80 féle modellből válogathatnak. Éppen ezért már szerződésekkel a jövőre az első félévi szállításra több mint 80 ezer pár lábbelit lekötöttek. A szövetkezetnél szép számmal dolgoznak úgynevezett rehabilitált dolgozók. Rajtuk kívül átlagosan 40 bedolgozót is foglalkoztatnak munka- védelmi kesztyűk gyártásával. Bár a szövetkezetnél az árutermelés a legjelentősebb, azonban fontos feladatként kezelik a lakosság javító- szolgái tatásának ellátását is. Jelenleg 21 javítórészlegük dolgozik, többségében önálló elszámol óegység. Salgótarjánban, a főtéri vasútállomás mellett rövidesen egy új méretes és orthoped szalont nyitnak. Munkájukra a ió minőség jellemző. Köztudott, hogy a cipőiparra általában nagyon sok a panasz. A „Salgó” Cipőipari Szövetkezetnél az ez évi reklamáció arány nem éri el a másfél százalékot, ami igazán kitűnő eredménynek számít Az első ipari szövetkezetét sorban követte a többiek megalakulása, A Nógrád me- gyei KISZÖV-höz tartozó ipari szövetkezetek gazdasági fejlődését ebben az ötéves tervben is a dinamizmus jellemzi. Az eredeti negyedik ötéves terv szdrint 1975ye, az utolsó tervévre kellett volna elérniük .megyénk ipari szövetkezeteinek a 406 millió 350 ezer forint éves termelési értéket. Ezzel szemben már az 1974. év végére több mint 450 millió termelési értékkel számolhatnak. Ipari szövetkeza|ernk fejlődése, jelentősen meghaladja az országos átlagot. A termelési elfutással párhuzamosan növekedett az Ipari szövetkezetekben foglalkoztatott létszám is. Több szövetkezetnél ezt a létszám- növekedést szükségessé tette a gazdasági megerősödés biztosítása. A kis létszámú szövetkezetek termelése ugyanis nem teszi lehetővé olyan megfelelő gazdasági eredmények elérését, amelyekből megfelelő fejlesztési alapok képződhetnek. Különösen jellemző volt ez a nagybátonyi műszaki • és szolgáltató, a balassagyarmati szolgáltató, a nagyoroszi vegyes, és a pásztói faipari szövetkezetekre. Jelentősebb létszámemelkedés volt még a dsrégelypalán ki Szondy Lakatos- és Szerei ő- ipari Szövetkezetnél. valamint a salgótarjáni Tervezó- az Építőipari Szővetkezetnél. A termelésnövekedés több helyen a termelés szerkezetében történő változások, műszaki, szervezési intézkedések hatására., másrészt a létszámnövekedésből származik. Nagymértékben elősegítette a termelést a balassagyarmati ruhaipari, a Nógrád megyei Vastömegcikk, a „Salgó” Cipőipari, a Salgótarjáni Faipari Szövetkezetek rekonstrukciója, de hozzátehetnénk ehhez még az építő- és tervezőipari szövetkezet fejlődését is. Megyei ipari szövetkezeteink igyekeznek elegetten.nl a Minisztertanács határozatának, mely szerint szélesíteni, kell a szövetkezeteket és az állami nagyipar közötti kooperációt. Szükség van tehát és lesz mindinkább az állami! ipart hasznosan kiegészítő tevékenységre. Már ez idén 8 megyei szövetkezet tart fenn gyümölcsöző kooperácig kapcsolatot 10 nagyvállalattal. Ez a kooperáció az idén mintegy 15 millió forint összegű bérmunka- jellegű termelésnek felel meg. Jelentős. mintegy 7 millió forint értékben részesedik ebből a Nógrád megyei Vas- töm%gc ikkíipari Szövetkezet, amely a KAMT5ART Zománc- ipari Művek salgótarjáni, gyárának és a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek, gyárt különböző alkatrészeket. ver- mékeket. A bérmunkák miatt ai termelést érték ugyan- alacsonyafcb a szövetkeze fin él — mivel az anyag nélküli —, de ha ezt is figyelembe vesz- szük, megáöapflJhstó, hogy tovább növekedett az élőmunka hatékonysága. Erre a következő számok Is jellemzőek. Az egy főre eső termelési érték a negyedik ötéves terv első négy évében, az iparban 47,2, as építőiparban 40r4, a szolgáltató iparban 48,7 százalékkal növekedett a Nógrád megveí KISZÖV-hö« tartozó szövetkezeteknél. Az árutermelés mellett a szövetkezetek megyénk területén csaknem 200 szolgáltató- részleget, illetve felvevőhelyet tartanak fenn. Itt különböző szolgáltatói tevékenységet vállalnak, illetve végeznek. Sajnos, a szolgáltatások értéke ma még kétharmad részSalgótarjánban új lakónegyedet, x Komerovo-telepet » szövetkezeti építők készítik ben a hagyományos szói géltatásból és csak egy harm ad részben a kormány által kiemelt tevékenységekből tevődik össze. A lakossági szolgáltatás fejlődése egy kicsit elmaradt a szövetkezetek egyéb árutermelő, építőipari és közületi tevékenységének fejlődése mögött Igaz, ez országos jelenség. A terv szerint a negyedik ötéves terv végére mintegy 5 százalékos felfutással számoltak. ugyanakkor a Jelentkező igények miatt alig volt előbbrelépés. A lakossági kerestet az utóbbi években elsősorban a gépipari tartós fogyasztási cikkek javítása, a textiltisztítást iránt Ugrásszerűen növekedett. A hagyományos jel- legú szolgáltatások viszont nagymértékben csökkentek, éppen az igények függvényében. Gondot jelent, hogy a szövetkezet lakossági szolgáltatási kapacitásának több mint 70 százaléka még ma is a hanyományos tevékenységre alkalmas. A jövőben tehát valamennyi szövetkezetnél feladat, hogy a kiemelt szolgáltatások fejlesztésére még nagyobb gondot fordítsanak, jobban alkalmazkodjanak a megváltozott igényekhez. A szövetkezeti ipar gépkocsi- és motorkerékpár-javí- tásbam ebben, a tervidőszakban eddig az 1970. évit figyelembe véve 271 százalékos növekedést ért éL Háztartási gépek, elektroakusztikai berendezések javításában viszont 86,5 százalékos, lakás- karbantartásban 35 százalékos fejlődést értek eh Jelentősen növekedett a vasipari javítás, három és félszeresére növekedett a faipari javítás, és 48 százalékkal több a textil- ruházati javítószolgáltatás. A hagyományos ipari javítás mégis összességében az 1970. évi szinten stagnál. A személyi szolgáltatás mértéke csaknem 27 százalékkal növekedett.'gyarmat) Építőipari Szövetkezet gépesítése nem történt meg, mivel a város lakásépítését különböző vállalati kapacitásokból biztosították. Az igazsi^ioz tartozik, hogy ez építőipari szövetkezetek az elmúlt időszak alatt egyetlen velük szemben támasztott igényt sem utasítottak eh A megye szövetkezett Ipara — amint már említettük is — szerencsésen egészíti ki az állami nagyipart, különböző vasipari, bőr- és textil- ruházati termékekkel, építőipert tevékenységgel, Termelésük elsősorban a lakosság jobb áruellátását biztosítja. Termékeik igen jelentős része közvetlenül megyénkben kerül a fogyasztókhoz, bővíti a lakossági árualapot Fejlesztési céljaik is ezt a célt szolgálják. Nemcsak az árutermelésben kívánnak előbbre jutná. hanem a szolgáltatásokban is. Kielégíteni a hagyományos szolgáltatási igényeket, ugyanakkor nagyobb ütemben fejleszteni éppen a lakossági igényeknek megfelelően az úgynevezett kiemelt szolgáltatási ágakat. Ezt tartják a jövőben is legfontosabb feladatnak A beruházási program terv szerint megvalósul* megyénk szövetkezeti iparában. A tízéves fejlesztési terv részeként a negyedik ötéves terv időszakára mintegy 74 millió forint értékű beruházást terveztek, de ma már úgy számolnak, hogy 1975. végére elérhetik a 85 millió forintot is. Az igazsághoz tartozik, hogy eddig elsősorban az építkezésekre költötték a pénz nagy részét, hiszen szükség volt már a régi, elavult telephelyek felújításárai, új üzemházak létesítésére. Nagyon sok szövetkezet hosszú éveken keresztül volt kénytelen mostoha körülmények között dolgozni, és mindez "már a további fejlődést gátolta. Így valósult meg a „Salgó" Cipőipari, a balassagyarmati ruhaipari, a Salgótarjáni Faipar* é* Bűtorkészftő RziV vetkezetek rekonstrukciói«, így létesült Salgótarjánban, Szécsényben, Pásztón modem gyors tisztító «álon. Ugyancsak elkészült a salgótarjáni építőipari szövetkezet központi raktára, irodaépülete. Az ötévé* terv végére mé g nagyobb beruházásokkal számolnak a drégelypalánki Szondy Ipari Szövetkezetnél. A legtöbb szövetkezetnél még jelentős gépi beruházást terveznek. Ipa«! szövetkezeteink fejlődése összességében igen jelentős, a legtöbb helyen a tervezettnél nagyobb arányúi Piaci helyzetük rendezett; ami biztató a jövőre vonatkozóan. Anyagbeszerzési gondjaik igass vannak, bár sokat segít a gondok megoldásában közös' anyagbeszerzési társulásuk a NISZAT. / Minden feltétel adott ahhoz,' hogy a jövőben még Inkább kielég! t- ség megrendelőik elsősorban a lakosság igényeit, és hozzájáruljanak megyénk ipari fejlődéséhez.' Ipari szövetkezeteink a jövőben is várják a megrendeléseket. Ennek érdekében rövidesen új vállalói irodát létesítenek Salgótarjánban. Felkészültek a szakszert, gyorsabb javításokra. Ehhez a személyi - feltételeket ia biztosítják. Ipari szövetkezetünk taglétszámának ma már több mint egyharmada szocialista brigádtagfcént dolgozik. összesen 130 szocialista brigád tevékenykedik, a szövetkezeti iparban. A párt XI.' kongresszusa és felszabadulásunk# 30. évfordulója tiszteletére többek között vállalták, hogy mintegy 30 millió forint'értékben növelik a megyei eredményt Tizenh is új gyártmányt vezettek be. Fellendült az újítómozgalom és egyre inkább terjed a Dolgozz hibátlanul mozgalom is. Mindez biztosíték a jövőre a megrendelők, és elsősorban a lakosság Igényeinek kielégítésére. Uj, korszerű üzemcsarnokban készülnek a híres »Salgó” márka« cipők Szövetkezett iparunk második problémája, hogy a tervben eredetileg ütemezett lakásokat szám szerint egyik évben sem sikerült felépíteni. A földszintes lakásépítési igények ugyanis nagymértékben csökkentek, az igényeknek megfelelően. a többszintű építkezések kivitelezésére csak a salgótarjáni Terv értés Építőipari Szövetkezet készült időben, ök a Salgótarjánban jelentkező igényeket kielégítik, többek .között az új városrészt, a Kemero- vo-telepet építik, A balassaKedtes megrendelőinknek kellemes ünnepeket és boldog új eszlendät kitárnunk! NÓGRÁD - 1974. december 25« szerda \
