Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Sr«# Dessámoló taggyűlésen Tárgyilagos helyzetelemzés Nagybátonyban Harminc fii Megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front A BESZÁMOLÓ taggyűlések a napokban megkezdődtek a nagybátonyi gépüzemnél. Hat alapszervezet 287 párttagja végez számadást az elmúlt négy esztendő politikai tevékenységéről. Elsőként az I. számú gépműhely párttagjai tartották meg a beszámoló taggyűlést. Felelőséggel, lényeglátással, politikai hozzáértéssel végezték e munkát. Az üzemi párt-vb. minősítését az alapszervezetről GFarcsík László ismertette. Kedvező módon szólott az elmúlt négy év munkájáról. Munkaterv alapján, jól dolgozott a vezetőség, a hat pártcsoport, az alapszervezst. 15 új párttagot veitek te'. A gazdasági tennivalók végrehajtására sikerült mozgósítani a pártonkíviilieket is. A brigádmozgalomnak 9 szocialista brigád volt a mozgatórugója. Érvényesült a munkásosztály, a párt vezető szerepe nemcsak a gazdasági tevékenységben, de a tömeg- szervezetek irányításában is. A párttagok ideológiai felká- szüi'ségének színvonala az 56 tagú alapszervezetben, emelkedett. Bevált módszer, hogy a taggyűlésekért beszámol tátják a párt csoport Mzalmiakat a végzett munkáról. Á pártvezetőség, a pártcsoportok, a taggyűléseik munkájáról, az eszmei-politikai felkészültségről, a vezetőszerep érvényesüléséről, a tömegszervezetek és az üzem gazdasági életének pártirányi- tásáról ezután Oláh Ignác alapszervezeti titkár nyújtott átfogó, reális helyzetfelmérést. A szervezeti kérdések tag- lálása nyomán elemezte a tagfelvételi tevékenységet. Négy év alatt 15 új párttaggal erősödött az alapszervezet, Közülük 12 párttagot a KISZ ajánlására vettek fel. A többiek szocialista brigádtagok voltak, akik munkájúkkal, magatartásukkal alkalmasSa váltak arra, hogy a mumltás- osztály élcsapatát erősítsék. A párttagság körében végzett ideológiai nevelő munka alapvető eszközének a politikai gyakorlatot tekintették. A párttagok zöme politikailag jól felkészült, kellő szakmai hozfzáértés.se-1 dolgozik, azért, hogy a 29 milliós éves árbevételi tervet sikerüljön teljesíteni. Sokan jelentős mun- kásmozgeími múlttal rendelkeznek, a törzsgárdához tartoznak. Jóban-rosszjoan kitartottak az üzem mellett. Nem véletlen, hogy a dolgozók 26 százaléka tagja a pártnak. A pártoktatás színvonalának emelésére megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Munkájukat középtávú oktatási terv alapján végezték. Bizottságot hoztak létre, amely a dolgozók ideológiaikulturális nevelését segítette. A politikai oktatás középpontjába a gazdasági építőmunka kérdései kerültek. A párthatározat nyomán már eddig is számottevő eredményeket értek el a munkásműveltség színvonalának emelésében. Káderpolitikai tevékenységükben érvényesítették a hármas követelményt. A tennivalókkal kapcsolatban az alapszervezet párttitkára hangsúlyozta, hogy fokozott gondot kell fordítani a középkáderek nevelésére, ezért az alapszervezet szorgalmazza hogy a vezetők rendszeresen foglalkozzanak beosztottjaik tevékenységével. A gépműhelyben dolgozók bányászati szerkezetek javításával, közép- és nehézacélszerkezeteik gyártásával foglalkoznak. A széntermelés tervszerű visszafejlesztése nyomán kiegészítő tevékenységük jelentősége fokozódott. Az alapszervezet vezetősége a gazdasági vezetésnek a termelés jobb feltételeinek alakításához, a feladatok gazdaságos teljesítéséhez, a gyártmányszerkezet egyszerűsítéséhez, hathatós segítséget nyújtott. A minőségi követelmények betartására nagy figyelmet fordítottak. Többek között minősített hegesztőkkel rendelkeznek, az exportigényeknek megfelelő terméket gyártanak. Jelentősen kivette részét a megnövekedett feladatok teljesítéséből a kilenc szocialista brigád, amely számottevő felajánlásokat tett a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére. Az egyévre szóló feladattervet a titkári beszámoló után a taggyűlés egyhangúlag megszavazta. A felsőbb párt- szervek és az alapszervezet határozatainak szellemében kívánják továbbra is végezni munkájukat. Az aktivitás, a tagfelvétel, a kádermunka, a munkásőr-utánpótlás biztosítása, a gazdasági feladatok szerepeltek csokorba kötve a feladattervben. Élénk, nyílt vita bontakozott ki az előterjesztés nyomán. Nem kevesebb, mint 13- am nyilvánítottak véleményt. A párt belső életével, gazdasági kérdésekkel, a tennivalókkal foglalkoztak: hozzáértéssel, segítő szándékkal. Nagybalázs István, szocialista' brigádvezető az anyagellátási gondokról, I^eszják Ferenc termelési felelős a tervszerűbb munkáról szólott. Cseklye Károly' kritikai megjegyzésére reagált hozzászólásában Vincze József, aki névreszóló bírálatot kért! Pilinyi József KISZ-titkár az ifjúsági tömegszervezet munkájáról. Séber Ferenc a pártpropagandáról mondott megszívlelendő szavakat. AZ ALAPSZERVEZETNÉL lezárult egy jelentős folyamat. Jól előlkészített pártcso- portülések uitán, a kollektív munkával elkészített beszámolót a vezetőség felelősséggel megvitatta, hasznos tanácsaival, javaslataival kiegészítette. A taggyűlésen a többi alapiszervezet titkára is jelen volt. Bizonyára hasznosítják e tanulságos taggyűlés tapasztalatait! , <r. i ) A második világháborúban Magyarországon az antifasiszta ellenállás és a demokratikus fejlődés erői az ország sajátos helyzete miatt csak későn valósíthatták meg összefogásukat. A Békepárt néven, működő kommunisták, egyes belső ellenzéki erők és az antifasiszta és kommunista emigráció a háború egész időszakában igyekezett németellenes frontot alakítani, és hazánkat kiszakítani a náci „élettérből”. A közös fellépés, az egységfrontba tömörülés feltételei azonban csak az 1943—44-es katonai vereségek, a második magyar hadsereg összeomlása, a Vörös Hadsereg előnyomulása és az ország német megszállása nyomán értek be. 1944 május végén — nem minden vita nélkül és főként a polgári oldalról hangoztatott fenntartások mellett — megalakult a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemokratáik, égyes kisgazdák 'és egyéb csoportok antifasiszta egységszervezete, amelyhez később a Nemzeti Paraszt párt képviselői is csatlakoztak. Bár a fegyveres felkeléshez és a kiugráshoz fűződő remények nem váltak valóra, ez a szervezet adta meg az alapot ahhoz, hogy 1944. december 2-án az immár felszabadult Szegeden megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenségi Front, amely az időközben újjászervezett Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek erőit tömörítette, elfogadta a kommunisták „Magyarország demotoratiikus újjáépítésének és felemelkedésének programjá”-t. A program gyökeres külpolitikai fordulatot követelt Azonnali bekapcsolódást az antifasiszta koalícióba, fegyveres szembefordulást a náci Németországgal és hazai nyilas csatlósaival. Leszögezte, hogy „a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, amely kiűzi a magyar földről a német elnyomókat”. Kinyilvánította az eljövendő demokratikus magyar külpolitika alapelveit: a szoros barátságot a Szovjetunióval és a környező demokratikus államokkal; a volt uralkodó osztályok soviniszta és revíziós irányzatának végleges feladását; az antifasiszta világkoalftió angolszász hatalmaival kialakítandó jó kapcsolatokat. A belpolitikában a program célú! tűzte ki a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a fasiszta és a népeillenes szervezetek íélósz- látását, a közigazgatás és a fegyveres testűig' tek. megtisztítását a fasiszta és a népelíenes elemeiktől. Az ország demokratikus átalakításának alapvető feltételeként széles körű földreformot helyezett kilátásba és előirányozta a nagytőke állami ellenőrzését, az energiaforrások államosítását. Célul tűzte ki a tökéletesebb szociálpolitika megvalósítását Is. A Front programja a legfontosabb és legsürgősebb belpolitikai feladatnak az új, demokratikus államhatalom megteremtését tekintette. Sürgette, hogy a demokratikus pártok megbízottaiiból és antifasisztákból alakítsanak minden helyiségben nemzeti bizottságokat, é®- a bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként mii- köd jenek, Síkraszállt a nemzeti bizottságokra támaszkodó Alkotmányosé Nemzetgyűlés és a Front ideiglenes kormányának megalakulása mellett. Ez a nemzeti, demokratikus és antifasiszta program alkalmas volt a magyar társadalom különböző rétegeinek, az alapvető osztályoknak a tömörítésére. A gyors nemzeti összefogás létrejötte — mert ez történt —, egyértelműen a demokratikus erők sikere volt és igazolta a kommunista párt megfontolt, a nemzet közös érdekeit hangsúlyozó politikát. Mindamellett ez a politika mélységesen elvi jellegű volt, hiszen a Komintern híres 1935-ös VII. kongresszusának (ez hirdette meg a népfrontpoli.tikátj szellemében járt el. A Márciusi Front, a Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front kezdeményei . után megalakult Miagyar Nemzeti Függetlenségi Front — a koalíciós idők egységfront-szerve - zete — ezen a néven 1949-dig működött. Keretei között egyre inkább a demokratikus átalakításért legkövetkezetesebben harcoló Magyar Kommunista Párt, illetve a Baloldali Blokk vette át a vezetést. A fordulat évét követően a népi demokratikus viszonyokat védelmező és a szocialista átalakulást igénylő Függetilenségi Népfronttá alakult át Ez utóbbi szervezet pedig közvetlen elődje volt a szocializmus építésére szövetkezett dolgozók 1954-ben megalakult Hazafias Népfrontjának. D. M. Pályázat a mezőgazdasági nagyüzemek melléktermékeinek Huszonhárom esztendő az Öblösben szegény termelőszövetkezetekben ez nehézségekkel jár. A pártbizottság határozatát követően ezeken a helyeken döntöttek, hogy egyesítik erőiket. Míg 1973-ban kilenc gazdaságban, addig az idén 33 xsz-ben teremtődtek meg az erők összpontosításának feltételei. A szövetkezeti vezetők helyesen ismerték fel, hogy az egyesülések nem helyettesítik ' a társulásokban rejlő lehetőségeket. Ezért két hízómarha- és három juh- társúlás létrehozását kezdeményezték. Hasonlóan a jobb gazdálkodást 1 - szolgálja az együttműködés új formája, I fi földcsere. Az idén hat üzem 8260 hektáron hajtotta végre, megszüntetve a területek elaprózottságát. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága határozatának végrehajtása során előfordulnak kisebb gondok, problémák is. A társulás- sok helyen csupán óhaj, nem teremtették meg a szükséges pénzügyi feltételeket. Másutt az első lépéseket hosz- szú idő alatt, döcögve teszik meg. Az egyesülést egy-két {íelyen félreértelmezték. Bizonyítékok erre a benyújtott „kívánságlisták”. Kevés a felsőfokú végzettségű ember, üzemgazdász. A szakmunkáshelyzet sem javult. Továbbra is gond a beiskolázás, a tsz-ek még nem dolgoztak ki megfelelő ösztönzőrendszert. — Bár o mezőgazdasági üzemeli a mostoha időjárás okozta nehézségeken túlvannak, érdemes felidézni: hogyan oldották meg feladatukat? — A megye mezőgazdasági üzemei az esős idő miatt október közepéig alig végeztek el valamit az őszi munkák’ ból. Tavaly október 15-én a búza 59 százaléka, most mindössze 4,4 százaléka volt elvetve. A kukoricabetakarításban is nagy volt a lemaradás. Az elmúlt év október közepén már 62 százaléknál tartottak, míg az idén csak öt százalékát takarították be. A rendkívüli helyzetben jól vizsgáztak az üzemek. A társadalom széles rétegei mozdultak meg, segítették a mezőgazdaságot. A párt politikája melletti kiállásnak voltunk tanúi, amikor Ipari munkások, hivatali dolgozók, honvédek, általános és középiskolás diákok küzdöttek derekasan a földeken. Október 21 és november 18 között több mint 53 ezer munkás és tanuló vett részt a betakarításban. Megragadom az alkalmat, hogy a megyei tanács és a megyei operatív bizottság nevében köszönetét mondjak munkájukért. Külön elismerés illeti Budapest Hl. kerületének dolgozóit, fiataljait, s a szovjet katonákat, akik elsőként ajánlották fel segítségüket. Jó munkát végeztek a Nógrádi Szénbányák, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az öblös- üveggyár dolgozói, a gépipari szakközépiskola tanulói. A mezőgazdasági üzemek szervezetten végezték munkájukat. Csak elismerés hangján lehet beszélni a traktorosok, gépkezelők szinté már hősies helytállásáról. Akadtak azonban szépséghibák is. Helyenként a mozgósítással, az irányítással voltak gondok. Dicséretes viszont' az a segítség, amit az üzemek egymásnak nyújtottak gépeik átcsoportosításával. Most az őszi mélyszántás a legnagyobb feladat, amit minden szántásra váró területen maradéktalanul el kell végezni. — Az őszi munkák nagy része már a jövő évi termést alapozza. A következő esztendőben milyen fontos feladatok állnak a termelőszövetkezetek előtt? — Az alapok és feltételek adottak a reális, hű tükörképet adó zárszámadásra való felkészülésre. Az idén minden eddiginél fontosabb a tartalékolás, az alapok feltöltése. Az 1974. évi eredmények ezt lehetővé is teszik. Az őszi rendkívüli helyzet az állatértékesítés körüli gondok, a várhatóan újabb anygg-, áremelkedések a következő évekre kedvezőtlenül hatnak. Ezt tisztán kell látni valamennyi üzem vezetőjének. A termelés Jelenlegi szintjéről a továbblépés csak nagyobb anyagi eszközbefektetéssel valósulhat meg. Mindez a felhalmozás jobb arányának kialakítását igényli. Továbbra is egyik legfontosabb tennivalónk a termelés műszaki feltételeinek javítása. Mind több lesz a korszerű, nagy teljesítményű gép üzemeinkben. Nem mindegy, hogy a meglevőket miként használják ki. Sok a belső tartalék a tsz-ekben, aminek felismerése és gyümölcsöztetése jelentős segítség leheti Az elkövetkező időben az üzemeknek elsősorban e belső tartalékokat kell feltárni és kihasználni! Tovább tart az adottságoknak megfelelő vetésszerkezet kialakítása. A kalászosok mellett fontos célkitűzés a cukorrépa és a zöldségfélék termőterületének növelése. A cukorrépa-vetésterületi terveket az üzemeknek túl kell teljesíteni, a népgazdaság ezt jogosan várja el. A zöldségtermelést elsősorban 3 megye déli részén kell fokozni, erre az adottságok megvannak. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-ágazat és a juhászat fejlesztése kiemelt feladat. Elsősorban a feltételeken kell javítani, a takarmánytermelésen, a -juhászaiban pedig a tenyésztői munkán. Mindezek mellett fontos, hogy az üzemek takarékoskodjanak az energiával, amellyel nem bővelkedünk. A különbségek nem mindig a kedvezőtlen adottságokból következnek. Ezeken a helyeken a vezetés színvonalán kell elsősorban javítani, hogy a termelési rendszerekbe fektetett összegek a magasabb hozamokban térüljenek meg. Egy szóval, jövőre még fegyelmezettebb. körültekintőbb gazdálkodásra van szükség, ha az idei eredményeket — amely a tsz-mozgalomban az egyik legsikeresebb volt —, megismételni, vagy túlszárnyalni tudják — fejezte be a beszélgetést Herencsényi József elv társ. Szabó Gyula hasznosítására A mezőgazdasági nagyüzemekben képződő melléktermékek hasznosításának megöl- [ dására közös pályázatot hir- ■ detett a MÉM és az állami gazdaságok országos központja. Különösen a nagy mennyiségű szalma, kukoricaszár, és répafej gazdaságos feldolgozása és hasznosítása jelent gondot az üzemekben; a pályázóktól azt várják, hogy komplex javaslatot tegye- \ nek e termékek betakarítására, feldolgozására, és takarmányozási hasznosítására. Az elbírálásnál azokat a pályázatokat részesítik előnyben. ; amelyek a gépesítés és a szervezés kérdéseire is kitér- nek és gazdaságosan megvalósíthatók. A legjobb pályázatokat dí- ; jazzák. A pályázat első díja: 301000 forint. A pályamunkákat az Állami Gazdaságok Országos Központjába (Budapest, V. Akadémia u. 1.) 1975. május 31- ig kell beküldeni. „Ahol homok, Ott VÍZ IS... Az ellentmondásosnak tűnő ősi kazah közmondás igazát bizonyították be kazahsztáni hidrogeológusok. Megállapították, hogy a köztársaság homokpusztái egyedülálló természetes víztárolók. A hosszú évek során folytatott kutatások kiderítették, hogy a homokdűnék alatt föld alatti folyók születnek a télitavaszi csapadék után, s ezeket a felszín folyói is táplálják. A Kazah Tudományos Akadémia Hidrogeológiai és Hidrofizikai Intézeteinek adatai szerint a dűnék alatt 1,4 trillió köbméter víz — a Balhas-tó területén ennek 14- szerese — található. A köztársaság kutatóinak felfedezése az aszályos Kazahsztán mezőgazdasága szempontjából rendkívüli jelentőségű. Huszonhárom esztendeje « salgótarjáni öblösüveggyár dolgozója Adorján Győzőné. Aranyosi József szocialista brigádjának tagja. Most az elkészült poharak minőségét ellenőrzi, az úgynevezett átnéző munkakörben.
