Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

Át ímácfközó páeka MTlos Mac&arek: Reggel van, ismerős a kiét», süt a napocska, szép idő lesz, talán fürödni is lehet, a le­gyeknek remek hangulatuk van, a hernyóknak is, szép nap virradt ránk, a kék le­gyek egy léggömbbel játsza­nak, a pettyes hernyók sé­tálnak, gyűrűznek az ágakon, elmesélik egymásnak, mit fognak délután csinálni, de nézd csak, egy valaki nem pajkoskodik, egy valaki csak ül és komoly dolgo(kra gon­dol, az imádkozó sáska ez az egy valaki, aki imádkozik, meg se moccan, lélekben ő máshol jár, lélekben a Szent­iéleknél jár. és csendesen tár­salkodók vele, a férgekről, és a kis pettyes hernyókról, akik nem gondolnak az üdvösség­re, hanem mindenféle bo­londságra, strandra, krrádu- iasra, rnsBtraaszörpre, miköz­ben a sáska imádkozik az ő üdvösségükért te. az áttetsző Rzárnyacskájú Ws legyek üd­vösségéért, ilyen szárnyakat csak a legjobb divatszalo­nokba lehet kapni, ahová a sáska nem Jár, mit te keres­ne ott, minden szökőévben egyezer Jut el a szabóhoz,* és akkor te közönséges levélből varrat ruhát magának, semmi háromnegyedes ujj, vagy va­lami ehhez hasonló, az Űr szolgSőleánya vagyok, és a szabó mértéket vesz, nem könnyű feladat, a sáska hosszú, és szikár, a levél úgy lóg rajta, mint a fogason, de a sáskának ez tökéletesen ÁLLATTAN megfelel, nem jár sehová, imádkozik a ki® ragyogó le­gyekért, és a pettyes hernyó­kért, akik sétára indulnak az ágakon, és azt gondolják ma­gukban, no nézd csak, egy levél, milyen, éhes vagyok, még ma nem ettünk és oda­mennek ehhez a levélhez az imádkozó sáskához, és bele­harapnak a ruhaujjába, de ezt nem kellett volna tenniük ez valóban nem illendő, imádkozás közben zavarni valakit, ez a Szentlélek meg­sértése, nem csoda, hogy a sáska, nem tud napirendre térni az ügy fölött, és leha­rapja a fejüket, aztán a kis testüket, meg a lábacskáikat nem lehet ezen csodálkozni, áj tatosságában zavarták meg a buta hernyók, akik csak a hasaikra gondoltak, míg a sáska a lelkűkre is gondolt a buta hernyók lelkére, az összes buta csillogó legyecs- kékre, akit valaha is felfalt miközben sütött a napocska és meleg strandidő volt Az elefánt A* egészen kis fülek sem­mire sem jók, akinek nagyon kis füle van. az szinte sem­mit sem hall. még azt sem tudja, jár-e egyáltalán a kar­órája. De a tál nagy ÍQL sem kimondott gyönyör. Az ele­fántnak ,hatalmas fülei van­nak, s el sem hinné az ember mennyi baja van, emiatt Mikor az elefántok még kicsik, majdnem, olyan a fü­lük, mint a tietek hallják távolról a vonatfüttyöt, és közelről a mehet, hallják a madarak énekét, és az eső dobolásót, mindezt hallják és nem találnak ebben semmi rendkívülit És tényleg, mi van ebben rendkívüli? De az elefántok nőnek, nö- vögetnek, mind nagyobb és nagyobb lesz a fülük is, és egyre több dolgot hallanak. Eleinte ez még csak szóra­koztatja őket, oldalba bökik egymást, hallottad, lehullott egy vakolat vajon hoL hisz itt nincs semmiféle faL Hát szóval, a kis elefántok, Irigylik a nagyobb elefánto­kat mert, hogy azok annyi mindent hallanak, s alig várják, hogy ők is felnőjje- nek. De a® idősebb elefántok is nőnek, növőgetnek, las­sanként akkora lesz a fü­lük, mint egy kisebbfajta fő­tér, és megszámlálhatatlanul sok dolgot hallanak. Teszem azt, megy két ele­fánt a magas fűben, széles határban fű se rezdül. a kis elefántoknak úgy tűnhetne, Kegy «tnBenBB íe!|eg éSmí van, de a két nagy elefánt zajt had, minden lehetőt meghallanak, hadják a tá­voli, ajtócsapkodást, és üvöl­tözést a gangon, ágyúlövése­ket, nevetést, rikkancsok or- dítozását szaxafon bőgését, rikácsolást, üvegcsörömpö­lést. dörömbölést az ajtón, és húsz szirénát. Mindezt hall­ják a magas fűben, tett sé­tájuk alkalmával, ott ahol széles határban fű sem rezdül, beszélgetni szeretne egymás­sal a két elefánt, de nem te­hetik, saját hangjukat sem hallják, és azt gondolják ma­gukban, ezt nem lehet elvi­selni, ® rohannak vattát vá­sárolni a fülükbe, de hát hol vegyenek, ilyen hatalmas fü­lekbe ennyi vattát? Az ele­fánt sok, a vatta kevés, mást sem kellene termelni, mint fülbe való vattát, s minél öregebbek az elefántok, an­nál dühöd tebbek, nem taná­csos egy ilyen dühödt ele­fánttal találkozni, messziről meg lehet ismerni, rohan a magas fűben, mert azt hiszi, hogy megszökhet a zaj elől, de aztán belátja, hogy min­den hiátba és trombitálni kezd az ormányával, nagy zajt csap felemelt ormányá­val', hogy legalább egy pil­lanatra tűlharsogja ezt. amit nem tud nem hallani És akikor a nagy elefántok, szeretnének kis elefántok lenni, amit viszont a kis ele- fátok képtelenek megérteni. Bojtár Endre fordítása A lyukas keuű Li% Taylor A „Mátyás-kanyar" Vajon mennyit költ egy hét alatt Liz Taylor és új sze­relme, Henry Wynberg? „Heti 25 ezer dolláros, azaz 16 és fél millió lírás szerelem az övék” — írja a The National Tattler című hetilap, amely kínos pontossággal feljegyzi a művésznő valamennyi kiadá­sát. Általában Láz Taylor fi­zet, Wynberg, bér milliárdos hírében áll, sohasem nyitja ki a pénztárcáját. A világon senki dót* sem titok, hogy Liz Taylor rend­kívül könnyen költekezik. Amikor Richard Burtonnel élt együtt, hetenként 47 500 dollárt, vagyis közel 40 mil­lió lírát költött. „Rengeteg ki­adásom van” — védekezik Li« és elmondja, hogy pél­dául a kaliforniai Malibuban levő házának fenntartása ha­vonta négymilliójába kerül, továbbá képtelen lemondani napi 30 gramm kaviárjáról (napi 50 000 líra értékű kavi­árt úgy fogyaszt eL, mintha joghurt lenne” — írja a Tatt­ler), ezenkívül magónrepülő- gépéra körülbelül 15 milliót költ havonta. „Igyekszem ta­karékoskodni — mondja Liz Taylor —, de képtelen vagyok évente 900 milliónál keveseb­bet költeni.” Volt egyszer Tiszafüred ha­tárában, ott, ahol a Tisza ha­talma® kanyarral fordít há­tat a napnak, egy szegény legény és egy gazdag földes- úr. A szegény legénynek több volt a szívében, mint a zse­bében, a gazdag földesúr vi­szont ravasz róka volt. meg­dolgoztatta a cselédeit, hogy minél több termése legyen* és aranya a zsebében. Egyszer a szegény legény meghallotta, hogy a jószívű, és igazságos Mátyás király éppen Tiszafüreden át igyek­szik a Hortobágyon át Deb­recen félé. Gyorsan kihúzott a répatáblából egy jól meg­termett cukorrépát, és éles bicskájával olyan gyönyörű lovacskát faragott ki belőle, hogy bármelyik király ellá­tottá volna a száját, ha látja. Mátyás király látta te, mert a szegény legény elébe sie­tett és szíve mélyéből feltö­rő sóhajjal átnyújtotta a ki­rálynak e szavakkal — Igazságos Mátyás királyi Fogadd el tőlem ezt a cse­kélységet. Szeretlek, tisztel­lek, amiért mindig a sze­génynek szolgáltatsz «gaz­ságot Minden, művészetemet belefaragtam ebbe * répába. Mátyás megörült a répából faragott lovacskának, majd pénzes zacskójába nyúlt és mosolyogva öntötte az ara­nyakat a szegény legény markába. A legény azon nyomban gazdaggá vált, mert amikor megszámlálta, ezer arany gazdája lett. Megtudta ezt a gazdag föb- desűr. Jó voiiva neki is egy­könnyen ezer arany. Gyorsan kiválasztott legszebb paripái közül egyet, ami száz ara­nyat is megért és utánavág- tatott a királynak. Éppen a hortobágyi pusztában érte utal. Leugrott a lováról, n a földön csúszva mászott a ki­rály elé. — Igazság» Mátyás ki­rályi — hebegte, mint olyan rászorult koldus, aki már há­rom napja nem evett, — ki a szegényt pártfogolod, fo­gadd el tőlem, nagyon sze­gény embertől ezt a csekély­séget. — És átnyújtotta a ki­rálynak a fényesszőrű pari­pát. , Mátyás gyanúsan nézte, majd megkérdezte: — Milyen szegény vagy te, hogy egy drága paripát tudsz nekem ajándékozni? — Borzasztóan szegény, ÜNNEPI FEJTÖRŐ karácsony - béke Mottó: Hu» a hó, mónt az őrse- (Folytató* z vfasztntea l„ függő­rákból az énei: leges 13., függőleges 17„ vízazin­fes mosolyognak álmukban a tes 76. számú sorokban.) tankok Agyú-pásztorok némán hevernek. VÍZSZINTES: 1. A vers fotytatá- karáusonyfapapír mintájú subán... sa (folytatása a függőleges 13., 17., Veress Miklós vízszintes 76. számú sorokban.) 12 NÖGRÁD — 1974. december 23„ szerda M Szokrúzácáős hang. *6. Színész­nő (Margit). 16. Illatos virág. 17. Közismert pisztoly fajta, 18. Tusa. 21 Kossuth -díj as akadémikus (Jó­zsef). 22. A modern görög Iroda­lom „atyja". 25. Ba«. 26. Idegen névelő. 28. Iráni tartományi szék­hely. 28. Dúr hangsor. 31 Régi költőt szív. 33. Az operett világhí­rű mestere. 35. Kötősző. 36. NSZK város. 36. Ktes! 38. Elkönyvel. «0. Munkás, költő 1942-ben megölték (Imre). 42. Autófenntartód pari Tröszt. 44. Idegen művészet, 45. Jelzés. 4«. Török nemzeti étel. 47. Igekötő. 49. A fény kísérője, ford. 51. Szigetcsoport a Csendes-óce­ániban. 52. Ozmluim. 54. Páncél- szekrény betűi, 57. Bokáig érő, rö­vid szárú cipő. 59. TZK. 81. Arab- félsziigeti helység. 63. Francia drá­maíró. 05. Mindenkinek kívánjuk. 67. Sál szélei. 68. L .. „ uszított, félmúlt alakban. 69. GR. 79, Ürügy. TU Délszláv nevek gyakori végződése. 72^ Emigrációban élő paraguayi haladó költő, 74. Stb. latin röv. 75. Vég nélkül tervez. 77. Kínai vároa. FÜGGŐLEGES: 2. . . ,e, ldMbmfé- le növény. 3. Végtagrész. 4. Keres­kedelmi kifejezés. 5. Széchenyi Zslgmond műve. 6. Ókori szirlal nyelv. 7. A vers címe. B. Mással­hangzó kiejtve. 9. LZM. íö Angol év. 11. Gyümölcs. 18. TFE, 1*. Pa­lást. 30. Fekete István műve. 23. Mint a vízszintes W. számú. 24. Szalmaköteg. 27. A déliek vezére, utónevének kezdőbetűjével. 39. ZL. 32. Szlovákiai alumínlumikohá- BZat főhelye. 34. Meggyőződése. 36, Ruhadarab. 37. Friss. 49. Csök­kent. 41. írásjel, 43. , . .ri,a, törté­nelmi táj az Északi-tenger mellé­kén. 4«. Dunántúli város. 48. Mint a vízszintes 14. számú. 50. NDK város. S3. A SZU. Legfelsőbb Ta­nácsának tagja. 95. Operahős, 58. Ferde. 56. Káros. 60. Egballat. 52. Testvérpár. 64. Szóösszetételekben a csonttal való kancsoletot jelö­li. 66. Keresztüljut. Ti. Pusztít, 73 Mint a vízszintes 52. számú. 75. Hangtalan kin, BEKÜLDENDŐ: a vízszintes L, függőleges 13., 17., valamint víz­szintes 76., függőleges 7., vízszin­tes 66. számú sorok megfejtése. igazság» királyom. Nincs nekem egyebem, csak ami rajtam van. A király végigmérte a gaz­dag földesurat, s mindjárt átlátott rajta, mert a ruhá­ján esek úgy villogtak-csö­rögtek az arany pity kék. — Köszönöm, — mondta barátságot mutatva Mátyás király, — de, hogy én se le­gyek szűkmarkú, fogadd el tőlem viszonzásul ezt a na­gyon értékes ajándékot. — Azzal átnyújtotta neki a sze­gény legénytől kapott, répá­ból kifaragott lovacskát. De mert látta, hogy a gazdag földesár nagyon pislog, még hozzátette. — Vidd csak! Roppant értéke van, kimond­hatatlan nagy vagyon. Ezer aranyat ér. Alig egy órája ezer aranyat adtam érte. Most már a tiéd. A gazdag földesúr a lo­vacskának kiiaragott répával a hóna alatt lógó fejjel bal­lagott haza. Egész úton mar­ta a fejét a méreg, egy he­lyen belehasalt a hortobágyi dús legelőbe és dühében ök­lével verte a földet. Mire hazaért, nem bírta tovább: ordítva végigrohant Tisza­füreden, majd belevetette magát a Tiszába, éppen ott, ahol a nagy habos folyó ma is hatalmas kanyarral fordít hátat a napmaik. Azóta hívják Tiszafürednél a Tiszának ezt a sarló alakú széles kanyarját „Mátyás- kanyar”-nak. D. G. ÖTNAPOS ORSZÁGOS TÁBOR BALASSAGYARMATON A műszaki egyetemek, fő­iskolák villamosmérnöki, gé­pész, vegyész, építész karára jelentkező végzős középisko­lásokat, 200 diákot vár de­cember 27-től a balassagyar­mati országos előkészítő tá­bor. Az ötnapos, intenzív, bentlakás» kurzusom tíz egyetemi oktató és húsz diák­tanár,- azaz egyetemista vezeti a foglalkozásokat. Délelőttön­ként 20—20 fős csoportokban az oktatók előadásait hall­hatják. Délután gyakorlati munka következik: tízes cso­portokban feladatmegoldáso­kat vezetnek le az egyetemis­ták. A szilveszter délután fel­oszló tábor programját kul­turális foglalkozások, beszél­getések is gazdagítják. VILÁGJÁRÓK. — Hadd lássa az egész világ, hogy Spanyol« országban jártunk. (A Wochenpresse-ből.) Átállított TARQVÁKHOííS kvólmT' SZABAD»!. KARÁCSO­NYI KAK- TUSZVASAU. (Kallus kari­katúrája) A BÁNATOS COW­BOY. — Azért iszom, mert a lovam nem Wt meg engem. (A Wochen- presse-ből) 3 PERCES TELEFON... — Igen, ma étteremben vacsorá­zunk! (Az Űj Szó karikatúrája) CJ LAKAS. — Ebben a szűk lakásban ez volt az egyetlen lehetőségünk. (A Wochenpresse-ből) ) \ }

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom