Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

Emberek, sorsok égy forradalmár életútja Három világrészen egy célért Párttagságának ötve­nedik évfordulója al­kalmából ä Munka Ér­demrend arany fokoza­tával tüntették ki Ba­lassagyarmaton ■ Bojtos Sándort. (Újsághír) Kalandos életutat járt végig. Három világrészen egy célért harcolt — for­radalmárként a munkás- osztály hatalmáért. Áldo­zatos küzdelme nem volt hiábavaló. A 78 éves idős forradalmár azóta átadta a stafétát. Nehéz időkben vállalta a súlyos megpró­báltatásokat. Hogyan vált forradalmárrá? Szegényparaszti család­ból származik. Ipolynyéken született 1896. szeptember 14-én. A dualista Magyar- ország talmi csillogásként az ország alapításának ezeréves évfordulóját ün­nepelte- 14 éves volt, ami­kor Balassagyarmatra ke­rült. Cipész mesterséget tanult. Kitört az I. világ­háború, besorozták ' kato­nának. 19 éves volt. ami­kor orosz hadifogságba esett. Üj fejezet kezdődött éle­tében.. Bekapcsolódott a hadifogoly-mozgalomba. Ligeti Károly, a neves in­ternacionalista forradalmár segítségével ismerkedett meg a marxista—leninista tanokkal. Nyugat-Szibéri- ában, az omszki hadifo­golytáborban történt mind­ez. Az Irtis parti városban 1917 decemberétől együtt­működött a Bolsevik Párt helyi szervezetével. Az antant csapatai, a belső lellenforradalmárok. evem nézték jószemmel a szov­jethatalom megszületését. Kitört a négy évig tartó véres polgárháború! A szovjetek védelmezőinek oldalán állt Bojtos Sándor. "Személyesen mutatott pél­dát a, hadifoglyoknak, kik­nek egyik vezetője volt. Szülőföldjére 1918 májusá­ban tért haza. Immár ro­gyadozott a monarchia államgépezete, de* arra még volt ereje, hogy a sztrájkok, katonai lázadá­sok, választójogi tüntetések idején internálják. De megtörni nem tudták! Sza­badulása után aktívan be­kapcsolódott a forradalmi tevékenységbe. Lelkesen üdvözölte a Tanácsköztár­saság kikiáltását. Fegyvert ragadott, amikor interven­ciósok törtek a tanácsha­talomra. A budapesti VI. vasasezredben harcolt. A Tanácsköztársaság leverése után bújdosnia kellett. Lakóhelyétől távol vállalt munkát. Döntő elhatározásra szánta el magát 1924-ben. Ekkor kötötték meg a szé­gyenteljes Bethlen—Payer paktumot. Nem az SZDP- nek, hanem a mély illega­litásba kényszerített, min­den eszközzel üldözött Kommunisták Magyaror­szági Pártjának lett a tagja. Vezetésével alakí­tották meg Ipolynyéken a párt helyi szevezetét. Te­vékenységére a politikai rendőrség felfigyelt, soro­zatosan zaklatták és ül­dözték. Már jelentkezett a gaz­dasági világválság szele, a pilisvörösvári bányászok éhségfelvonulást tartottak, amikor 1928-ban Bojtos Sándor Dél-Amerikába ha­józott. Az új földrészen is ott' folytatta, ahol Európá­ban abbahagyta. Egyik szervezője volt a Dél- Amerikában élő munkások szervezetének, ég 1932-ben küldött volt húsz ország kommunista pártjának a tanácskozásán. A KMP hívására öt és fél esztendei távoliét után visszaköltözött Lévára. Be­választották a párt városi vezetőségébe. Propagandis­taként dolgozott. A felszabadulás első napjaiban — 1944. decem­ber 26-án — ismét az élen találjuk. Harminc évvel ezelőtt részt vett a Párt újjáalakításában Léván. A lévai pártbizottság titkára lett 1945 januárjában. Ba­lassagyarmatra 1947 au­gusztusában költözött. Pártimunkát kért és kapott. Az MKP megbízatása nyomán a fővárosban részt vett a Friss Újság szer­kesztésében. A szocialista forradalom fokozatosan kiteljesedett: győzött a po­litikai életben, a gazdasá­gi életben, kibahitakozott a kulturális forradalom. Amikor államosították az ipari üzemeket, Bojtos Sándor akkor is az elsők között tevékenykedett. A Magyar Néphadseregbe 1949 áprilisában került. Hamarosan őrnaggyá lép­tették elő. A hadseregben különböző vezető beosztá­sokban, mint párttitkár és propagandista eredményes politikai munkát vég­zett. Az ellenforradalom leve­rése után részt vett a párt újjászervezésében. Balassa­gyarmaton 1957. március 1-én belépett a munkásőr­ségbe. tagja lett a városi pártbizottságnak és a vég­rehajtó bizottságnak. A városban több mint másfél évtizeden át aktív és eredményes pártmunkát végzett. Jelentős szerepet játszott a konszolidációban, a város fejlesztésében, társadalmi,' politikai életé­ben. A területi pártszerve­zetben a legutóbbi évekig ifjonti hévvel propagan­distaként dolgozott, míg megrendült egészségi álla­pota miatt kénytelen volt átadni a stafétát. Két évvel ezelőtt jelen­tős mozgalmat indított el. Összegyűjtött nyugdíjából alapítvány céljára húszezer forintot felajánlott a vá­rosi tanácsnak, tehetséges munkásgyermekek to­vábbtanulásának segítésére. A Bojtos-alapítványhoz azóta üzemeli, és szocia­lista brigádok csatlakoz­tak. Az alapítvány céljáról mondotta e sorok- írójá­nak: „A szegénység miatt nem volt lehetőségem arra, hogy tanulhassak. Egész életemben mindenütt a munkásosztály ügyéért harcoltam. Sokáig érlelő­dött bennem a gondolat, hogy alapítványt létesítek. Ügy gondoltam, hogy ami nekem nem sikerült — a tanulás — az váljon való­ra a mai fiataloknak.” Bojtos Sándor 78 éves. Köztiszteletnek örvend. Szerénységével, elkötele­zettségével, példamutató magatartásával vívta ki. Számos kitüntetés tulaj­donosa, 1972 óta Balassa­gyarmat díszpolgára. Har­cos életút áll mögötte. (Rozgonyi István) Türelmeden várakozók Telefon Moszkvából, kölcsönös meglepetés, lakás és gyerek Karácsony a család, a sze- ne. ha legalább a hangját hal- A fiatal diplomás mérnék retet és a béke ünnepe. Va- lanánk. Egyetlen gyerekünk, első beosztásként a garzonhúz jón ezt hányszor mondták és ezért hiányzik annyira. építését kapta. Új technoi >­írták le? Sokszor, de azért ........ „ gia- a PEVA-alagútzsa. ­igaz valóság ma is. Ám „ Jon>-e Moszkvából telefon? rendsi,er alkalmazásával bí - mennyire más mértékkel ^em Üiápni. Ha a diplomata- m€g SaLsótarián lesrru mérjük a boldogságot ma, nak keszul° egyetemista meg- gaSabb lakóépületére büszké í mint harminc évvel ezelőtt! er.ZI’ bo§y., ]tthoí?. mllye" tu- nézhet fel, noha már nem t íme, három család élete, sor- relmetlenul varjak, biztosan kivitelező vállalatnál, hanem sa és példája. telefonál. Az Auth szülök az a meayei tanács éoítési-köz- aiándékot megvették a fiuknak lekedési és vízügyi osztályán és egymásnak is. Kettesben dolgozik, meávacsoráznak. aztán ösz­szejön a három Auth-család. Balog Gábor nem rokona Ferenc testvére és nővérének Taron Balog Klárának, az a férje is az acélgyárban dől- AKÖV adminisztrátorának, gozik. Elégedett emberek, hanem férje. Eddig Taron csendben, szépen üniiepelnek laktak, az asszonyka szüleinél, ma. Karácsonyra kaphattak vol­na-e nagyobb ajándékot, mint — Pádár Cáborné vagyok új lakást Salgótarjánban, az — aztán mosolyogva hozzá- Arany János úti 30-as jelű teszi: született Balogh Má- épület, harmadik emelet 7­ria. Ugyanis nemrégen háza- ben? sodtunk össze. Lehet tetézni ilyen boldog- A fiatal párpak ez lesz az ságot? Balogék esete azt pél- első karácsonya. Türelmetlen dázza, hogy a legszebben be- várakozással készülődnek az rendezett lakás is üres, ha ünnepekre. Azt hiszem, ez ért- nincs gyerek. Éppen költöz­hető. Jelenleg az asszonyka ködtek, amikor a fiatal- szüleinél laknak, Mátravere- asszonykánál a vártnál ha- bélyen, a Rákóczi út 39-es marább jelentkeztek a szülési házban. fájdalmak. Megszületett a .. , _ ... kis Donát, a nagybárkánvi “ Jov° ^yenkorra sajat Balogék első unoká­otthonunkba szeretnénk kol- Méghozzá fiú! Apja máris tozm. A telket mar megvet- Jműsza(g embernek szánta? tűk. Itt, Verebelyen, nem , , ,, , . , , messze anuéktól ás Gahiáktól ^zer^ a^ta kisfiának a nagy messze apuéktől es Gabiektoi. elődre emiékeztető Donát ne­Auth András A férjem villanyszerelő, de mindenhez ért, mindent meg­csinál. ami a lakásba és a ház körül szükséges. Auth András vékony dongajú kisfiú volt, amikor felvételre jelentkezett az acélgyárba. Szegcsomagoló lett. Ez abban éjjelilámpát az időben sikert és boldogsá­got jelentett. Tizenöt éves ko­rában bejutott a gyárba, ke­nyeret keresett. Később vas­esztergályos, kalkulátor és ma művezető. Igaz, közben na­gyot változott a világ és a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek is. Auth András 1940- ben kezdte az első műszakot. Vajon milyen gondolatok fog­lalkoztatják most, mire vá­gyik karácsonykor? — Arra, hogy a fiam Moszkvából telefonon felhív­jon. Ugyanis negyedik éve ösztöndíjas a moszkvai egye­temen. Az édesanyja remény­kedik, hogy hátha most ha­marább vizsgázik, és fia már az ünnepekre hazajön, ö is tudja, hogy ez nem valószínű, de hátha megesik. Erről be­szél munka közben a Pécskő Áruház műhelyében, ahol iga­zító szabó. Jólesne, ha tele­fonálna a fiú, nagy öröm len­— Mi az a minden? — Gyönyörű előszobaíalat, 't ok mindent kát? Vagy vet? Ki tudja! De az biztos, hogy Balogék a karácsonyt az új lakásban együtt ünnepük. Három családnál jártam. Különös gonddal válogattam ki az embereket és a sorso- a véletlenre bi»­uiiMiiiiMiiimiminiitiiiiiiiiiMiiiiiiiHiitiimiiiiiiiinHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiMHiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuii iiiiiiimiiiiHiiiiiiiiiiMiiiiniiiiiiiiiiiiiimtiiiiiiiiii M aid ha már nem csü- log az üveg, a kemen­céből merített izzó tűzgolyó, amely leheletre is megna­gyobbodik, a szeme csillog majd Gibella József bácsi­nak. Majd ha már nem csillog az üveg... is, ötvenhat évesen, úgy mo­zog, mint a fiatalok. „Nem nagyon érzem snég az élet súlyát. Van erőm is, egészségem is, hál’ istennek. De azért szeretnék tíz évet visszafiatalodni. Hogy nekell­Bár igaz, csillog az most tón mál' T>em bőrömön Magukkal vitték fortélyaikat ^ néhány nap múlva itt­is. de a könnytől... a kemencebői kizúdul* meleg a föld alá, a sírba. De csak- hagyn;i a gyárat. Hogy ma­Elfá tyolosodik a tekintete, bizsergetesét, hogy nem Iá- csak megokosodtam, egyre radinék még a kemence mel­s valahogy bizonytalanabb, toim szemem előtt azzá ala- jobban magamban éreztem az reszketősebb lesz a hangja, ^uima az üveget, amivé én üveg lelkét. Igen, a halott lassan, töredezve buknak pedig még csak — mondja — akarom, hogy itt marad majd anyag szíve dobogását.” ki száján a mondatok, s agy­január hetedikén megy nyug- a brigád nélkülem. Elgondolkodik az ember, sejtjeiben újra ott van a bú­„Mert elmegyek...” Lehet-e szebben vallami a csú gondolata. Igen, egyszer mindennek munkáról, az élet érteimé- ,,Nehéz lesz. De remélem, vége szakad. ről. miként Józsi bácsi teszi? odajön majd hozzám valaki, És minden búcsú fájdalmas. Lehet-e egyszerű szavakkal s. mondja: Maradjon még, Jó­„Tizenkét éves voltam ars poeticát formálni arról, bácsi! Szükség van még még csak. amikor megismer- ami másnak kényszer, hét- magára!” díiba. Igen, egycs&pásra vége sza­kad a nagy szerelemnek, a munkák között is a legcsodá­latosabbnak: az üvegfúvás­nak. Mert hogyisne lehetne nem kedtem az üveggel. Nem is köznapi kötelesség, neki szeretni, nem fájóan búcsúzni tehettem volna mást, mert az szont a mindene? attól, amit az ember tizenkét édesapám, a nagyapám, de éves kora óta szakadatlanul még a dédapám sem ismert végez, ami olyan elválasztha- mást az üvegen kívül. Belém tatlan már tőle, mint anyától ivódott az ősök öröksége Olyan ember tudja csak ezt ' Nem a pihenés, a munka jár az eszében. Most is... tenni, akinek a rétről nem­csak a széna jut az eszébe, benne volt már a. véremben, ^^ukkíű^ Aki ®a Mondogatják tan a megszületésemkor is. lonere- ez jmikukkiu. aki a Kárai? ,Aztán itt van a brigádom is. Megszoktuk, megszerettük egymást a hosszú évek alatt. tüzelőt lát­is: Hát elmegy. Józsi bácsi? Hát itthagy min­ket?” gyermeke. Néhány nap csupán agyár- tán’ a megszületésemkor is. ban, s hogy most, amikor Bukovinában, a putmai gyár- moan nemcsaK a csillognak már a karácsony- ban dolgoztam délelőttönként, ^ano'm . rácsodálkozik go­fán a díszek, nehezebb azem- mert délután iskolába kellett CSOIJ0f agaira, s meghallja a lékezés is. Lassabban indul a járni. Négyen voltunk testvé- lombok sejtelmes susogusat. szó hogy felidézze a múltat, rek, korán kellett kezdeni, Ak‘ a fortyogó üvegben nem la József a szakma tizenkét­’ , ,, ^ h(>gv rnp^liPTi o család” egyszerűen az anyagot latja, szeres Kiváló Dolgozója, i ^ eletm0ialk A Ha?ekJ Re^ó ú« lakás hanem öt. Igen. öt: a megsze- Munka Érdemrend arany fo­..Olyan ez nekem - pihen szobájából messzire száll az mélywitett. a szeretett társát, kozatanak tulajdonosa ­Tekintete újra megpihen ' fenyőfán. S Gibel­meg Józsi bácsi tekintete a emlékezés, fenyő zöldjén —, mint ami- Időben is. távolságban is. kor a gyerektől elveszik a „Apám keze alatt tanultam A legkedvesebb játékát: szomo- ki a szakmát, meg más-októl rú. Mert valahogy nem tu- loptam el. Igen, el kellett dóm elképzelni az életem az lopni, nem adták volna át a kozatanak tulajdonosa, az ..Egészen 1936-ig dolgoztam aranykoszorús szocialista őri a putnai gyárba, majd Tordá- gádivezető gondolatai most települtünk át. Néhány újra a kemencék mellett jár- voltunk. aztán Tar- riak. Ahol élete nagy részét jánba jöttem”. élte. töltette. .Hát, ilyen ez a kará­Pádár Gábor és felesége csinált a férjem. Ifjúsági te- tam? Mindenesetre közös vo- karékbetétje is van, havon- násuk, hogy mindnyájan egy- ként 400 forintot fizetünk A szerű munkás. vagy zt. hazra gyújtunk es kölcsönt is kapunk maid - sorolja vidám házbó1 indultak. Dolgoztak, lelkesedéssel a fiatal asz- tanultak és iparkodtak. Nem szonyka. a fiatal asz­véletlen, hanem az elmúlt Hogyan, miből telik a ház- harminc év eredményeiből ra? A férj a Nógrád megyei törvényszerűen Állami Építőipari Vállalat villanyszerelője, a feleség a vállalati központban admi­nisztrátor. Házépítésre a ket­tejük keresete sem lenne ele­gendő, hiszen a fiatalok sze­retnek öltözködni és szóra­kozni is. De a férj munkaidő után hatósági engedéllyel különféle villanyszerelési munkákat vállal. Tudja, hogy miért dolgozik és mire spó­rol. — Én kicsit könnyelmű vagyok, de a férjem iól be­osztja a pénzt. Mi le6z az én karácsonyi ajándékom? Az még titok. Majd csak este, a fenyő alatt tudja meg. — Ha a ház felépül, mit tervez, mit szeretne még? — Gyereket méghozzá ik­reket — feleli szemrebbenés nélkül a törékeny asszonyka. Nem jön zavarba, elmagya­rázza, hogy férje ikerszülött, tehát sok esélyük van arra, hogy nekik is ikreik lesznek. Balog Gábor Balog Gábor, 28 éves épí­tészmérnök. Szerencsés, vagy inkább sikeres fiatalember? Élete éppúgy kezdődött, mint fonódnak 1943 óta fújja az üveget az üveg nélkül. Nem tudom el- régi mesterek tapasztalataikat öblösben, megszakítás nélkül, hinni, hogy egy-két nap múl- a világ minden pénzéért sem. Kimondani is sok, nem még a ^mákoíT'ka­csony” — mondja, s hogy ftel- törő indulatait ©’fojtsa, kínál. NÓGRÁD — 1974. december 25., szerda T keményen, lázas serénységgel végigdolgozni. Mert Józsi bácsi még most lácsba. Karácsony György olyan sorsok, hogy a szögbe­csomagoló fiából diplomata annyi más magyar kortársáé, lesz, az egykori bányász lá- Nagybárkányban született, nya ha2ra gyüit a nagvbár­sr&srrsjes volt. Érettségi, egyetem. Nya- lett ^ újszülött fiat is annak ranként az Állami Építőipari szánja. Vállalatnál dolgpzott, ahon­nan ösztöndíjat kapott. l>r. Fazekas László 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom