Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD A 7 MS'ZM'J NOGRAD VtCVEI BÍZÓT 1ANAC.S LAV.JA XXX. ÉVF., 299. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP „Jöjj el szabadság, Te szülj nekem rendet!’’. József At­tilának ez a verssora ebben a városban sokszor hangzott el, és egyre gyakrabban és többen idézték a háború borzalmas éveiben. Salgótarján munkássága tudta, hogy e verssor a szabadság szülte szocialista rend megszületését akarta. Vá­rosunk munkássága a fehérterror és a Horthy-fasizmus éveiben nemcsak sóvárogta a rendet, hanem megharcolt ér­te. Idézhetnénk a példák sorát, ahogyan szembeszállt a vá­ros dolgozó népe a múlttal a jövőért, és ez a harc, ez a jö­vőbe vetett bizalom a mi legnagyobb örökségünk. Elődeink nem hagytak ránk műemlékeket, de ránk hagyták a leg­nagyobb emberi erőt: a bátorságót, az optimizmust. Az apák emlékében még élénken él a harminc évvel ez­előtti nyomorúságos Tarján; a szegénység, a viskók, az or­szágosnál szigorúbb és nagyobb elnyomás, a csak rangjában város, de valójában mélyen a kor színvonala alatti szerke­zetű település. Salgótarján dolgozói — élükön az illegalitásba kénysze­rült kommunista párt tagjaival — soha nem tudták elfo­gadni azt a rendet, amely az embert megalázta, nyomorra kárhoztatta. E város munkássága, léte első percétől szívós küzdelmet folytatott Salgótarján és az egész medence fejlő­déséért. A város és a megye munkásmozgalma történeti folya­matának betetőzése volt az az antifasiszta küzdelem, amely Salgótarjánban és a medencében bontakozott ki 1944-ben az embertelenség ellen, a szocialista jövőért. Nógrádi Sándor partizánjainak, a karancslejtösi bányászoknak igaz hazaji- sága példa a ma élők, és eljövendő nemzedékek számára. Hősök voltak — mert a jövőt mentették — azok is, akik 1944. novemberében és decemberében leszerelték és elás­ták a gépeket, megőrizték a holnap számára a termelőesz­közöket városunkban. Rájuk is emlékezünk, övezze őket tisztelet. A város és a medence munkásságának óriási erő­feszítése önmagában nem volt elég ahhoz, hogy kivívja a szabad holnapot. Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a Vörös Hadsereg emberfeletti áldozatok árán innen is kiűz­te a fasiszta hordákat és összes csatlósait. A közvetlen veszély még el sem múlt, még hallatszott az ágyúk párbaja, de az emberek többsége — feledve a ki­állt megpróbáltatásokat — az élet felé tekintett. A szovjet hadsereg már az első órában éreztette: nem hódítóként, ha­nem felszabadítóként jött. Két hét sem telt el a felszabadulás pillanatától, és vá­rosunkban megalakult a megye irányítására is kiterjedő pártmozgalom, létrejött a Magyar Kommunista Párt. , A párt ■ntegalakulását követően a város munkásainak ezrei léptek az élcsapatba. Salgótarján munkássága áldozatkészségéből lett újjá­születés Nógrád megyében is. 1944. december 25-e döntő fordulatot hozott városunk éle­tébe. A politikai tisztánlátás világosan ismerte fel, hogy élet csak akkor lehet, ha termelünk. A párt termelésre hív­ta fel a város munkásságát. ’A forradalmi elszántságnak, a forradalmi bátorságnak és helytállásnak a szabadság légkö­rében új formái bontakoztak ki. Az erőmű áramot adott, a bányászok szenet hoztak a felszínre, az öblösüveggyár ter­melni kezdett, és fokozatosan indult meg az élet, lépésről lépésre hódított teret és teremtette meg a szocializmus tár­sadalmi alapjait. Munkahőstettek ezrével íródtak a város új eposzának első sorai. Ez a város elkötelezte magát a szo­cialista jövőnek. Mai életünk is ezt bizonyítja. Salgótarján 1950-től a megye székhelye. Ez a tény sajá­tosan színezte politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális feladatainkat. Az elmúlt 30 évben a város lakosságának száma 42 ezer főre növekedett. A lakásállományunk megduplázódott. Az iparszerkezet átalakítása a város és vonzáskörzete foglal­koztatási gondjainak megoldását is eredményezte. Az el­múlt évtizedekben kiépült a város és a környéke igényeit is kielégítő intézményhálózat, amelyet tovább gazdagítunk. Át­adás előtt áll az új szakmunkásképző intézet, a modern f filmszínház, a sportcsarnok, megkezdődött a kollégium és a számviteli főiskola építése. Folytatódik az üzemek rekonst­rukciója. Évről évre növekvő összegeket fordítunk ifjúsá­gunk nevelésén;, az oktató-nevelő munka feltételeinek javí­tására, az ifjúság sportolási, művelődési lehetőségeinek gaz­dagítására. A népesedéspolitikai határozat eredményes végrehajtá­sát szolgálja az a nagyarányú társadalmi összefogás, mely sok óvodai férőhelyet teremtett terven felül, s még további gyermekek számára épít modem, új óvodát. Magas színvo­nalon épült ki a város egészségügyi ellátása, s ma intézmé­nyeinkben több mint 150 orvos és több száz egészségügyi dol­gozó tevékenykedik. Lelkesítő eredményekben bontakozott ki és erősödik to­vább a munkásság „gyönyörű képessége, a bend”. Az ember átformálta a várost, de a város is alakítja az embert Erősí­ti azt az egészséges lokálpatrióta szellemet, mely évszáza­dokra képes teremteni, fenntartani és virágoztatni városo­kat Ennek a ragaszkodásnak szép példája a „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” társadalmi munkamozgalom. Ebben fejeződik ki a lakosság felelősségérzete, szeretete a város iránt, és egyben bizalma a jövőjében. Nekünk, Salgótarjánban élőknek közös a célunk és ér­dekünk. Tudjuk, hogy együttes munkával megvalósítjuk megálmodott vágyainkat. Feladataink 1975-ben sem kisebbek. A X. kongresszus célkitűzései találkoztak városunk lakóinak egyetértésével és tenniakarásával. A végrehajtás során erősödött társadalmi életünk demokratizmusa, a lakosság részt kér a város ügyei­nek intézéséből, és így velük együtt valósul meg a tanács célkitűzése, a nyílt várospolitika. Társadalmunk kiegyensú­lyozott és bizakodó légköre, városunk dolgozóinak a XI. ■kongresszus irányelveivel való lelkes azonosulása egyik fő forrósa további sikereinknek. A párt politikája a biztosíték arra, hogy itt nem egyszerűen várost., hanem munkásvárost építünk. Salgótarjánnak van múltja, jelene és jövője. Szép ez a nap, mert Salgótarján felszabadulását ünne­peljük. Szép azért, mert békében, az újjászületett, megfia­talodott városban köszönthetjük az évfordulót. Kötelessé­günk érte dolgozni. Fekete Nándor Salgótarján város Tanácsának elnöke • • ünnepség Debrecenben Harminc évvel ezelőtt, 1944. december 21-én alakult meg Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek a fel­szabadult országrész csaknem kétmillió lakója képviseleté­ben 230 tagja volt. Az évforduló alkalmából szombaton ünnepséget rendez­tek Debrecenben. Délelőtt az ősi református kollégiumban elhelyezett márványtáblánál — amely az Ideiglenes Nemzet- gyűlés megalakulásának he­lyét jelöli — a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni nép­frontbizottság vezetői koszo­rút helyeztek el. Ezután az alföldi palota előtti szovjet emlékműnél tisztelgéssel egybekötött ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első tit­kára és dr. Postás Sándor, a debreceni városi pártbizottság első titkára helyezett el ko­szorút. A kormány és a ta­nácsok nevében Karakas Lász­ló munkaügyi és dr. Polinsz- ky Károly oktatási miniszter, valamint dr. Ambrus István, a megyei és dr. Ács István a vá­rosi tanács elnöke koszorúzott. A Hazafias Népfront koszorúját Sarlós István, a népfront fő­titkára, Fazekas Károly, a népfront megyei és Kovács Béla, a városi bizottság tit­kára, valamint Tóth Mihály, az 'egykori nemzetgyűlés tag­ja helyezte el. Megkoszorúzták az emlék­művet az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport főtisztjei, a tömeg- és társadalmi szer­vezetek, a fegyveres testüle­tek tagjai, s elhelyezték vi­rágaikat a talapzaton az üze­mek, intézmények képviselői. Ezután a megyei tanács nagytermében a Hajdú-Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány megalakulása 30. évfordulója alkalmából együttes ünnepi ülést rende­zett. Az ülésen részt vett a helyi meghívották mellett Kállai Gyula, Karakas László, dr. Polinszky Károly, Sarlós István, Sikula György. Fazekas Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy 30 esztendővel ezelőtt Debrecen lázas készülődéssel várta az Ideiglenes Nemzet- gyűlés megnyitásának napját. Tél volt, de a városban ta­vaszi hangulat uralkodott. Ezután Kállai Gyula a Po­litikai Bizottság tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke is felszólalt. Külföldi vendégek érkeztek a salgótarjáni ünnepségekre Tegnap tovább folytatódott a megyeszékhelyen, Salgótar­ján felszabadulása 30. évfor­dulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat. A József At­tila Megyei Művelődési Köz­pontban fotókiállítást nyitot­tak meg az évforduló tiszte­letére. Megérkeztek az ünnepség külföldi résztvevői is. Testvér­megyénk és Kemerovo város delegációját Budapesten a Fe­rihegyi repülőtéren Szabó Ala­dár, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, és Hor­váth József, a Volán 2. szá­mú Vállalat pártbizottságá­nak titkára fogadta. A buda­pesti városnézés után vendé­geink Salgótarjánba érkeztek, ahol a Volán Vállalat előtt a városba érkezéskor, Ozsvárt József, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, Szoó Béla, a párt megyei vég­rehajtó bizottságának tagja, a Volán 2-, sz. Vállalat igazga­tója, és Morvái Ernő, a városi tanács általános elnökhelyet­tese fogadta a vendégeket: Bakatyin Vagyin Viktor ovi- csot, a kemerovói városi párt- bizottság másodtitkárát, a de­legáció vezetőjét, Kasin Gena• gyij Szemjonovicsot, a Kom­munista Munka Hősét, a Le- nin-reddel kitüntetett Tukovi Vegyi Kombinát dolgozóját, és Szolovjova Jekatyerina Za- harovnát, a kemerovói ruha­gyár igazgatóját, a városi pártbizottság tagját. A fogadáson Szoó Béla, a vállalat igazgatója kedves sza­vakkal köszöntötte a vendé­geket, s azt hangsúlyozta, hogy Nógrád megye és Salgó­tarján számára külön öröm, ha ebben a városban keme­rovói vendégeket üdvözölhe­tünk. Elmondotta, hogy Salgó­tarjánban sokan ismerik test­vérmegyénket, az ott dolgozó emberek hősi harcát, amelyet a kommunizmus építéséért fejtenek ki. Válaszolt a köszöntésre V. V. Bakatyin, a delegáció ve­zetője, aki a többi között azt mondotta, hogy 30 éve mind a két nép, a szovjet és a ma­gyar dolgozók, a két testvér­megye munkásai, lakói egy célért dolgoznak, a fejlett tár­sadalom felépítéséért, a béke megvédéséért. Étben a munká­ban segít a szovjet—magyar barátság, segít a két testvér­megye együttműködése. Megérkezett tegnap Salgó­tarjánba a besztercebányai delegáció is, Josef Biensky, a városi nemzeti bizottság elnö­ke, Josef Lovász, a CSKP besztercebányai bizottságának elnöke és Anton Kráner, a városi tanács tagja, a járási tervbizottság vezetője. Szlo­vák vendégeinket a határon Medved Károly, a városi párt- bizottság titkára és Morvái Ernő, a városi tanács általá­nos elnökhelyettese köszöntöt­te. Szlovák vendégeink tegna­pi programjában városnézés szerepelt. Ma reggel nyolc órakor Salgótarján felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a megyei tanács nagytermében az MSZMP városi bizottsága, a város tanácsa, a KISZ vá­rosi végrehajtó bizottsága, és a Hazafias Népfront városi elnöksége ünnepi együttes ülést tart. Az ülés után ke­rül sor a szovjet hősi és a felszabadulási emlékmű meg­koszorúzására. Ma délelőtt tartja ünnepi egységgyűlését a Kun Béla nevét viselő salgótarjáni vá­rosi munkásőr-zászlóalj is. Megalakult a megyei oktatási bizottság A művelődésügyi irányítás szerkezeti változásaihoz igazodva megyénkben is ket­té vált a megyei tanács mel­lett működő művelődésügyi bizottság: néhány héttel ez­előtt a közművelődési, teg­nap délelőtt pedig az oktatási bizottságot alakították meg. Az alakuló ülés első napiren­di pontjaként a bizottság ösz- szetételéről és legfontosabb célkitűzéseiről, feladatairól szolt vezetője, dr. Horváth István, a megyei tanács el­nökhelyettese. Tanácstagok és az oktatás szakemberei tar­toznak a tagok sorába: Sztu- hár János, a rétsági járási hivatal munkatársa. Verebé- lyi András, a mátraverebélyi iskola Igazgatója, Horváth Sándorné, a diósjenöi iskola igazgatóhelyettese, Szabó Fe­renc, a Nógrád megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zet vezetője, Mészáros Ottóné, a salgótarjáni 7-es sz. óvoda igazgatónőiéi, Herold Lálszló, a salgótarjáni Bolyai Gimná­zium igazgatója. A szervezési feladatokat a megyei művelő­dési osztály vezetője, Gordos János látja majd el. Az ülé­seken részt vesz állandó meg­hívottként az osztály munka­társai közül Bihary Lajos, az egyes témák előadására pedig külső előadókat is felkérnek. A fő feladat a tanácsi dön­tések előkészítése és a már meglevő testületi döntések végrehajtásának segítése. Ezenkívül lehetőség lesz ön­álló vizsgálatokra, megbeszé­lésekre is. Fontos elvi, poli­tikai, szakmai feladatok áll­nak tehát a bizottság előtt, ezt mutatja az első ülésen megbeszélt két téma is. Első­ként Bihary Lajos írásbeli előterjesztését és ennek szó­beli kiegészítését vitatták meg: Az ifjúsági szervezeteit tevékenysége az iskolai élet demokratizmusának fejleszté­sében címmel. A kibontakozó beszélgetésben előrajzolódott a demokratizmus biztosításá­nak alapvető feltétele a köz­oktatás-politikai határozat megvalósításában. A mostani tanév első nevelési értekezle­tei is ezért foglalkoztak az ifjúsági szervezetek nevelő­munkájával, továbbfejleszté­si lehetőségeivel. A sok el­hangzott észrevétel közül egyet kiemelve; az iskolai de­mokratizmus fejlődését mu­tatja, hogy a diákok javasla­tainak 90 százaléka bekerült a házirendekbe, a szülők is több konstruktív ötlettel gaz­dagították. Az ülés másik programja a kulturális ágazat gazdasági helyzetéről szóló tájékozta! i megvitatása volt. Horváth Sándor, a megyei művelődés­ügyi osztály gazdasági cso­portjának vezetője válaszolt a feltett kérdésekre. A tanácsi összkiadások 34,5 százalékáról, közel 300 millió forint fel- használásáról kaptak képet a bizottság tagjai. A tanácskozás befejező ré­szében elfogadták az 1975. év négy ülésének program­ját, a jövő éves munkatervet. j Jl r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom