Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

Rohamosan notehrS forgalom Mieléffííeni » vásárlók Igényeit HUSZONKÉT ÉVVEL EZ­ELŐTT alakult a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat Az első évben a harminckét áruda forgalma alig volt több valamivel 60 millió forintnál. A fejlődéi legékesebb bizonyítéka, hogy tavaly már a forgalom meg­haladta a félmilliárd forin­tot. Az idén pedig várhatóan a 600 milliót is túlteljesítik. Mindezt úgy érte el a válla­lat, hogy évről évre mozgósí­totta a meglevő belső tartalé­kokat, különösen az utóbbi években emelkedett számot­tevően a termelékenység, hi­szen a létszámnövekedés mindössze húszzázaléko6. Sok problémával kellett fennállásuk során megküzde­nie a vállalat dolgozóinak és vezetőinek. A legtöbb gondot a salgótarjáni üzlethálózat okozta. A megyeszékhely, ma már európai hírű átépítése a hatvanas évek elején kezdő­dött A bontásra ítélt épüle­tek között a város főutcáján valamennyi iparcikküzletre a szanálás várt. Jellemző, hogy 1963 és 1965 között Salgótar­jánban 28 egységet kellett megszüntetni, áthelyezni. Az átépítés meghatározta a vál­lalat fejlesztési célkitűzéseit: új, modern üzleteket, áruhá­zakat kellett építeni. Mindezt ügy hajtották végre, hogy az eladás egy napra sem szüne­telt, s a vállalat forgalma egyre emelkedett Az üzletek száma ugyan nem szaporodott számottevő­en, de ez nem jelenti azt, hogy a hálózat alapterülete sem emelkedett Jó néhány esztendőn keresztül átalakítá­sokkal, toldásokkal próbálták az ellátás feltételeit javítani. A korszerű fejlesztések meg­valósításához a városcentrum átépítésével egyidejűleg kap­tak teret A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat vezetői ügy határoztak, hogy ha már építenek: legyen az a mai igényeket maradék­talanul kielégítő. így született meg a vidék, eíaő bevásárló-. központja, a Péeskő Üzleüiáz, amelybe nyolc, korábban ela­vult, kxs alapterületű üzlet költözhetett A 2200 négyzet- méter alapterületű üzletházat 1968. április 4-én adták át, ki­vitelezése több mint 120 mil­lió forintba került Már az el­ső évben több forgalmat bo­nyolított le, mint korábban a beköltözött nyolc üzlet össze­sen. A forgalom rá egy évre megközelítette a százmilliót két év múlva pedig megha­ladta a 120 millió forintot. A vállalat fejlesztési célki­tűzéseinek végrehajtása érde­kében nem sajnálja az anya­giakat Főleg saját erejére tá­maszkodva igyekszik gazdagí­tani az üzlethálózatot. Az utóbbi években a ttbbi me­gye, hasonló vállalataihoz ké­pest jóval magasabb összege­ket fordított beruházásokra. 1971 őszén láttak hozzá a már a megye határain tül is híres Lakberendezési Aruház alapozásához. A vállalat pá­lyázat alapján kapta meg a Belkereskedelmi Minisztérium támogatását A városi tanács ötmillió forint értékben, te­lekkel, közművesítéssel segí­tett a vállalat pedig saját erőből 8,3 millió forinttal já­rult hozzá az épület kivitele­zéséhez.. A 3400 négyzetméter alapterületű áruház építése 28 millió forintba került Építé­sénél alkalmaztak először kül­ső homlokzati burkolásra szí­RC9, WTÍCTv, zRÄHnfTO/ff/M uW* #et Bútoron kívül lakástextil, műszaki, vfBamosságt üveg-, porcelán-, konyhafelsaerelési és ajándékosztály is működik. A Lakberendezési Áruház­ban olcsó bútorcártól, egyedi darabcárig, szőnyegtől csillárig, szinte minden kapható, ami egy modem lakás ízléses be­rendezéséhez szükséges. A bú­torokat a vállalat a megye- székhelyen díjtalanul, vidékre önköltségi áron szállítja ház­hoz. Az áruház forgalma di­namikusan növekszik, megha­ladja a 100 milbó forintot A fejlődésnek nem jelenti végét a két korszerű kereske­delmi létesítmény. Épül már a 3. számú üzletház, amely 600 négyzetméter alapterület­tel átl a vásárlók rendelkezé­sére. Kötött-, és divatáruk, cipőrészleg kap helyet majd az üzletházban, amelynek ki­vitelezése várhatóan 6 millió forintba kerül. A költség fe­lét a városi tanács fedezi. A megyeszékhely mellett más MépTOg'iwt fi r feffvig­tésbőL Balassagyarmaton 2200 négyzetméter alapterületű áruház épül 22 millió forintos költséggel, amelyet várható­an jövő évben adnak át ren­deltetésének. Jellemző a Nóg- rád megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat dolgozói­ra, hogy az építésből maguk is kiveszik részüket. Az ala­pozáshoz nyújtottak segítsé­get Nagybátony ésKJsterenye térségében az ötödik ötéves terv ideje alatt terveznek 1000 négyzetméteres iparcikk-áru- házat építeni. A vállalat 378 dolgozója fá­radságot és energiát nem kí­mélve serénykedik, hogy ala­kosság igényeit maradéktala­nul tudják kielégíteni. A szo­cialista rmmkaverseny-mozga­lomnak a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál hagyományai van­nak. Tavaly 26 kollektíva nyerte el a szocialista cím va­lamelyik fokozatát, az idén pedig 44 brigád tett felaján­Áraháu Um határain ti f*vf; s ftsneycftódoft i XTl pártkongresszus és hazánk fel­szabadulása 30. évfordulója alkalmából meghirdetett munkaversenyhez. Ezekben a brigádokban csaknem a dolgo­zók 80 százaléka tömörül. Konkrét vállalásaikkal nagy segítséget nyújtanak a forga­lom növekedéséhez, a válasz­ték bővítéséhez, hiszen a la­kosság által keresett cikkek beszerzésében teljes önállósá­got kaptak a boltok vagy áru­házi osztályok, „szabad ke­zet”. Nem véletlen tehát, hogy a vállalat üzleteiben állandóan találni valami újat, korszerűt, ami egy pillantás alatt elnye­ri a vásárolni szándékozó tet­szését. A vállalat eddig hat alka­lommal kapta meg a „Kivá­ló” címet, nycjlc alkalommal pedig miniszteri dicséretben részesültek. Nem pihennek babérjaikon a Nógrád megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói. Állandóan törik vala­mi újon a fejüket, amivel kedveskedhetnek vásárlóik­nak. Fejlesztik, gyarapítják szakmai és politikai ismerete­iket Jelenleg is több mint szá­zan járnak különböző iskolák­ba, tanfolyamokra. Vallják, ahhoz, hogy többet tudjanak produkálni, állandóan képezni kell önmagukat A vásárlóközönség tudja legjobban lemérni, hogy az elmúlt húsz év alatt ml min­den változott meg az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben. Nem csak a külső, az üzletek, áruházak arca. Belül, az eladók is. Minden­nek természetes következmé­nye, hogy a forgalom évről évre rohamosan növekszik, a vásárlók elégedetten távozhat­nak, s nem üres kézzel. MINDENT A VÁSÁRLÓK Érdekében! — ezt tartják szem előtt, amikor az ország különböző tájait járják, a be­szerzők, hogy a nógrádiaknak biztosítsák a legújabb cikke­ket, szélesítsék a választékot. Ez a szempont a legfőbb, s egyik alapvető biztosítéka annak, hogy a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat a következő években legalább olyan gazdag eszten­dőket zárjon, mint az elmúlt huszonkét év alatt (X) _ dole»** közOtt te. Mér IMA. «4r eted naptetoan MKP üzen* szervezete és all tagú munkástanács, majd ké­sőbb a helyükbe lépő üzemi bizottság, amelynek etoő tény­kedése az volt, hogy elvégez­tette a gyárban a leltározást A munkásság és az üzemveze­tőség gondos elővigyázatossá­ga folytán a megmentett kész­áru mennyisége meghaladta a 200 vagont Nem volt azonban áram, mert a németek a víz­választói erőműben vandál pusztítást hajtottak végre. A termelés 1945. március 8-án indult meg a 4. számú kemen­ce üzemével, csökkentett kere­tek között, mert ekkor érke­zett meg az áram. Hamarosan azonban újább gond jelentke­zett mert a gyár szénkészletei elfogytak. A dolgozók nem engedtek! Az üzemi bizottság felhívására Kazáron maguk' fejtették a szenet az üzemré­szére, hogy a termelés folyto­nosságát biztosítsák. Tetőcse­re pet, táblaüveget gyártottak, hogy az épületeket helyreállít­sák, téglát is, sőt az üvegáru­ért kapott napraforgómagot olajütőn dolgozták fel, de még börcserző és cipőjaivító mű­helyt is felállítottak, hogy a munkások lábbelijét javítsák. A gyár március 8-tól az év végéig több mint 1 millió ki­logramm fehér üveget, 139 ezer kilogramm zöld üveget, több mint 3700 négyzetméter tá blaüveget, valamint össze­sen több mint 3000 téglát és te- t »cserepet állított elő. Államosítás — TERVGAZDÁLKODÁS Döntő jelentőségű volt az öblösüveggyár életében az 1948. március 25-én végrehaj­tott álamosítás. A gyár dolgo­zói nagy megelégedéssel és örömmel nyugtázták, hogy. övék a gyár! Az államosítást követő években többszöri át­szervezés történt. Nőtt a gyár létszáma, a munkások lelke­sen bekapcsolódtak a munka­Kongresszosi és felszabadulási munkaverseny az öblösüveggyárban versenybe, ■ a 3 éves tervet 103,2 százalékra teljesítették. Jelentős beruházások kezdőd­tek 1851-től. Az üzem 1954- ben például kapott egy tízka­rú Owens-gépet, mely se­gédgépeivel együtt 2,5 millió forintba került. A gyár ke­mencéinek olvasztói elülete 1856. elején 110 négyzetméter­re, a foglalkoztatott munkások létszáma pedig 1609-re emel­kedett. Az első 5 éves tervet 1954 végén 105 százalékos eredménnyel fejezték be az üveggyáriak. A salgótarjáni öblösüveggyár életében az 1957—66 közötti időszakot a virágzás, a fellendülés kor­szakának nevezik. A gyártási kapacitást fokozó korábbi be­ruházások meghozták a gyü­mölcsüket. A gyártmányok sokfélesége ebben az időszak­ban a legnagyobb változatos­ságot mutatta. A legfontosab­bak közül a zöld üvegárukból a palackok, savballonok, demi- zsonok, állvány-, gyógyszeres­és vegyszeresüvegek említhe­tők. A sajtolt üvegárukból a háztartási, vendéglőd, műsza­ki üvegek és kisméretű építő­elem üvegtáblák. A fehér üvegárukból palackok, gyógy­szeres- és vegyszeresüvegek. ▼egyes laboratóriumi öregek. Készültek továbbá petróleum - lámpához üvegek, villanybú- rák, csiüárüvegek, minőségi színes készletáruk, csiszolt fé­nyes és matt kivitelű, készlet­áruk és minőségi hutakész díszműáruk. KILÉPTEK A NAGYVILÁGBA Az export 1957-tői kezdve óriási arányúvá nőtt. A ha­gyományos exportpiacokon kívül a vállalat gyártmányai eljutottak a Szovjetunióba, Irakiba, Kubába, Argentínába, Ausztráliába, Algírba és az EAK-ba is. Az exportszállítá­sok értéke 1967-ben 54 millió forintra emelkedett. A gyára felszabadulás óta számos kül­földi kiállításon vett részt, hogy gyártmányait széles kör­ben megismertesse. A főváros és a megyeszékhely mellett a legszebb üvegárukból több magyar városban is kiállítá­sokat rendeztek. Gyártmánya­it a brüsszeli világkiállításon 1958-ban elismerő oklevéllel, a budapesti nemzetközi vásáron 1965-ben. ezüstserleggél és el­ismerő oklevéllel tüntették ki. A gyár dolgozóinak összlét­száma meghaladja a kétezret. Az üzemekben a legfontosabb munkafedadatok megvalósítá­sában évről évre figyelemre méltó teljesítményeket, ered­ményeket érnek el a szocia­lista brigádok. A szocialista brigád címet 1959—1966. kö­zött 96 munkacsoport nyerte eh A brigádokban 600-an dol­goztak, köztük 19 olyan szo­cialista brigád volt, amelynek tagjai nők, öszesen 220-an vol­tak. A gyártmányok minőségé­nek javítását eredményesen szolgálta a gyárban kibonta­kozó újítómozgalom. A leg­kiválóbb újítók megszerezték az arany, ezüst, és bronz fo­kozatú jelvényeket, és minden évben kiállításokat rendeztek. Az üveggyártás nagy szakmai felkészültséget igény eh A vál­lalat nagy gondot fordít a szakmunkásképzésre is. Az üvegesiszolók és-í esték 2 éves tanműhely-oktatásban, jól képzett szakoktatók irányítá­sával sajátítják el az elméleti és gyakorlati ismereteket. Egyéb szakmákban szórvány­oktatás folyik, a fiatalok egy- egy szakmunkás mellé beoszt­va szerzik meg a szükséges gyakorlati ismereteket. Elmé­Hravecz Ferenc szocialista brigádja a IV. au- A mérőhenger-üzemrészben d oigozik a nők tomata üzemben Jurák Teréz Szocialista Brigádja , lett oktatásukat a Munka­ügyi Minisztérium tamulóinté- zete végzi. A gyár egyenletes, magas szintű termelőmunkájá­nak legbiztosabb bázisát az üvegiparhoz hű törzsgárda képezi. Az ÜM kevés üzeme dicsekedhet olyan, törasgándá- vai mint a salgótarjáni öblös- üveggyár. Az ezret is megha­ladja az arany- és ezüstjelvé­nyes dolgozók száma. A gyárt­mányok minőségének emelke­dése, a nagyberuházások, a kedvező értékesítési lehetősé­gek, az export növekedése azt eredményezte, hogy a gyár csaknem minden évben jelen­tős nyereségeket ért eh Több­ször elnyerte az Élüzem cí­met és a SZOT elnökségének vörös vándorzászlaját. MUNKÁVAL ÜNNEPELNEK Az öblösüveggyár dolgozói a párt közelgő XI. kongresz- szusát és felszabadulásunk 30. évfordulóját munkaversennyel köszöntik, ünnepük. A szocia­lista brigádok száma ebben az évben 166, s közülük 41 arany­koszorús 21 pedig ifjúsági bri­gád. A m unka versenyben 1494 dolgozó, köztük 526 nő vesz részt! A munkaverseny meg­indítását a hagyományoknak megfelelően az év első hónap­jában kezdték el a gyárban, a brigádok rendelkezésére áll­tak a tavalyi tényszámok és a gyár idei terve. Ezekkel összhangban tervezték meg vállalásaikat. A SZOT, a Ha­zafias Népfront és a KISZ kb felhívása az öbflösüveg- gyáriaknál is meghallgatásra talált, kibontakozott a gyár­ban a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny. Egymást érték a dolgozókol­lektívák, a szocialista és mun­kabrigádok kezdeményezései. A brigádgyűlések, a brigádok M tettWetváS»- eAkészüKe «tán üze­mi nvunfcáagyüiéaekien összesí­tették a váBsUnoknt, melye* az üzem kollektívája elfoga­dott. Az értékelés rendszere®, folyamatos. A vállalások közül első he­lyen említjük a termelékeny­ség hatékonyságénak javítá­sát. A különböző műszaki és szervezési intézkedések meg­tételével a tervezett szinttel szemben 2 százalékkal növelik az összes foglalkoztatottra ju­tó termelékenységet. A terme­lési többlet 94 százalékát a termelékenység emelésével kívánja elérni a vállalat. A termelés többlet elérése mellett a gyár dolgozói a minőség ja­vítása érdekében tett vállalá­saikat is teljesítik. A nagyfo­kú műszaki és szakmai felké­szültséget igénylő feladatok végrehajtása mellett a meny­myiségi késztermék kibocsátá­sát jobb veszteségi fok mellett teljesítik. A munkaverseny III. ne­gyedév végi értékelése jelzi, hogy a gyár kollektívája ma­radéktalanul teljesíteni fogja a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny-mozgadom- ban vállalt műszaki, gazdasá­gi és szervezési feladatokat. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom