Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-12 / 264. szám
■ Néhány gondolat megyénk honismereti mozgalmáról A honismeret annak a tudásanyagnak az összességét jelenti, ami egy adott kisebb tájegység, vagy helység múltjának és jelenének sokszínű arcát hivatott bemulatni, sok embernek nyújthat, es az elmúlt években nyújtott is lehetőséget önálló és közösségben végzett kutatásra. A mozgalomban nagy értékek rejlenek. A szülő- 1 ildhöz, a lakóhelyhez, a munkahelyhez való kötődés i mélyítését, a szocialista ha- zafiság, a nemzeti önismeret, az internacionalizmus eszméinek erősödését szolgálja. De csak akkor, hä a lelkesedés hozzáértéssel és szerve-1 zellséggel is páráéul. Hogy az utóbbi két évben erősen visszaesett megyénkben a mozgalom, okát jórészt ezeknek a feltételeknek a hiányában kell keresnünk. A mozgalom céljai pedig sosem voltak annyira aktuálisak, mint ezekben az években. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, és az érdekelt intézmények ezért lontos feladatuknak látták a stagnálás megszüntetését. A nyáron megalakították, illetve újra összehívták a honismereti munkabizottságot. Eddigi üléseiken a honismereti és a helytörténeti munka szervezésének és fellendítésének megyei feladatairól, a bizottság programjáról csépelték ki nézeteiket. Ma délelőtt egy kibővített ülés követi. ahol a munkabizottság G, Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk Műsorszolgáltatás a peremkerületekben A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ programot állított össze u megyeszékhely peremkerü- i etei kulturális igényeinek kielégítésére. A program egyik célja, hogy színvonalas műsorokat vigyenek a külvárosba, másrészt, hogy a peremkerületek művelődési "lázainak munkáját segítsék, a kiscsoportok működéséhez módszertani útmutatást adjanak, A műsorszolgáltatás részeként november 14_éfl Bag- ivasalján Békés Itala egyszemélyes színháza vendégszerepei A nő!? című műsorral. A magyar és a Világirodalom versei mellett sanzonokat "is hallhatnak az érdeklődők. Zongorán kísér Fehér András. Fenyvesi Jóssefi FALU A FÖLD ALATT Magyar színházi napok az NDK-ban 7. Este több száz gépkocsin érkeztek meg a szlovák néo elleni hadjáratból. Órákig vonulták az orezágúton. Ettől kezdve tömve volt Kistere- nye némettel, egészen 1944. december 21-lg. Különböző, nyugat felé vonuló magvar alakulatok egymást felváltva Időztek Kistoronyén. Megváltozott az egész falu élete. A háború közvetlen közel került a szénimedencéhez. November elején jött a parancs, hogy a bányaüzem gépeit le kell szerelni, be kell vagonírozni és Németországba kell irányítani. Most jött el a cselekvés Ideje! Nagyon nehéz napok következtek, hiszen az ellenszegülőket köny- nyen elintézték. De a bányát meg kell menteni! A félelmetes bánya adott kenyeret a nehéz időkben. A bánya számunkra a további életet jelentette! Az üzem vezetője. Villányi Miklós, nem értett egyet a gépek elszállításával, és tagjain kívül a honismeret aktívái is ré6zt vesznek, A munkabizottság céljai sokrétűek, a mozgalom helyes mederbe terelését, megerősödését szolgálják. Fontos az a felmérő munka, amely során arra keresnek választ: kikre számíthatnak a megyében, milyen csoportok élnek, dolgoznak, A tevékenység közösségi jellegének fokozása a szakörök számának növelése mellett a szakkörvezetők módszertani felkészítésével érhető el. A szakszerűtlen, hasznavehetetlen régészeti és néprajzi gyűjtögetések, a minimális színvonalbeli követelményeknek sem megfelelő helytörténeti feldolgozások helyett a mozgalomnak mindinkább a honismereti szaktudományok művelőivel közös munkára van szüksége. A szakmai irányítás a megyei közművelődési intézmények feladata, hiszen a Megyei Művelődési Központ, a megyei könyvtár és hálózatuk, a múzeumi szervezet, a levéltár rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a .szakszerű, átgondolt munkához elengedhetetlenek. Az természetes, hogy egy-egv, honismerettel foglalkozó közösség a helyi Iskola vagy művelődési ház keretein belül működik, itt alakítható ki. De ez nem zárja ki a szakintézményekkel létesített szorosabb kapcsolatokat! Űtmutatást, az anyag- gyűjtéshez sokoldalú segítsé20.00: Utazás Jakabbal. Az alig két éve a mozikban bemutatott magyar film mai fiatalokról szól. Istvánról ég Jakabról, két fiatal" emberről, akik bekalandozzák az omaágot. Foglalkozásuk készteti őket erre — tűzoltó- készülékeket ellenőriznek — s járják az országot, amúgy mai módra, sportszatyorral, farmerben, fapados vasúti kocsiban, teherautón, vagy éppen gyalog sárban caplatva, K ocsmapul toknál ácsorog- nak. részegekkel társalognak, bürökratákkal civódnak, Iá" nyokkal'álcáznak. De útjuk mégsem egyszerű kalandozás, ahogy István elképzelte, amikor a protekciós egyetemi-e jutás lehetősége helyett Jakabhoz csatlakozott. Mert Ja" senki a bányánál, a néhány nyilast és a katonai megbízottat kivéve. így volt ez a többi bányaüzemnél Is, csupán Salgótarjánban az SKB Rt. emberei sürgették mindenáron a feladat végrehajtását. Különböző tervek készültek a gépek megmentésére, de a veszély nagysága a legtöbb embert visszariasztotta! A nyilasok pedig garázdálkodtak. Napló: 124. oldal. 1944. november S. Vasárnap. „Állandóan jönnek a menekültek* katonák, kocsik, autók. Pest felől napok óta hallani a robbanásokat.” Ezután következnek a nyilas világra utaló sorok: „Ezelőtt rabló, börtöntöltelék és féleszű, hülye volt, most a községházán ajtónálló. Csak az ő engedélyével lehet bejutni. Tolvajlásért kirúgták a telepről, s most hazajön, mint főellenőr. S mi lesz még ezek után? Hát nincs segítség számunkra?” Ekkor jött a parancs — mit dobolással, íelhívásokget csak a múzeum, a könyvtár, a levéltár adhat, az információk cseréjét pedig elsősorban a Megyei Művelődési Központ tudja biztosítani. A módszertani továbbképzést, tájékozódást a tanfolyamok és tanácskozások mellett a Nógrádi honismeret című kiadvány újbóli megjelentetésével is segíteni akarja a honismereti bizottság. A negyedévenként megjelenő kiadványból hírt kaphatunk országos és helyi kezdeményezésekről — ezzel is az elszigeteltséget, az információk szűkösségét ( lehet csökkenteni, növelni a publikációs lehetőségeket. A kibővített értekezlet egyik legizgalmasabb témája lehet a honismereti kutatás és a jelen, valamint a közelmúlt kapcsolata. Ennek a területnek a fejlesztése elsőrangú feladat. A legjobb lehetőséget erre a krónikaírás jelenti. A lakóhely harmincéves fejlődésének bemutatására a Hazafias Népfront, és a KISZ megyei bizottsága pályázatot is hirdetett. Mindabból, amiről eddig szóltunk, jól látható: valami elindult, megmozdult a honismeret terén. Korai lenne úgy értékelni, hogy kilábalt a hullámvölgyből, újjáéledt a mozgalom. Eay azonban biztos: ennek lehetőségét megteremtettékkabot követei menekülés. Szökés a társadalomból a mindennapi gondok elől, a kellemetlen kötelezettségektől és kötöttségektől, az unalomtól, Jakabék utazásában egy napjainkban divó magatartás jegyei tükröződnek. A film alkotói a „fütyülök a világra” álláspontját járják körül. Ez a kóborlás valami lázadásféle. Sokan, Jakabék is annak tartják, István különöskép* pen. Útra kel. magára hagyja a lányt, akivel jár, otthagyja a családot a tanulást, a karriert, a komoly munkát. Kilép a társadalomból. — És hová lép be? Nos. a társadalomba — ahonnan nem lehet kilépni. — Erről szól Gábor Pál. és Császár István filmje. | minden fiatalnak be kell vonulnia, hacsak nincs felmentése a hadiüzemtől. Az ellenszegülőkre akasztófa vár! Ez megdöbbentett mindenkit! Olyanok voltunk akkor mi, bányászfiatalok, mint a mesebeli Jánosok. Szegény anyánk összepakolta az útra- vaiót, és valamennyiünk zsákjában ott volt a pogácsa. Mi is lehetett volna más, mely több napig is kitart éhségünk csillapítására? November 7-én — amikor a moszkvai Vörös téren kezdődött a díszszemle — gyülekeztünk a leventeotthon udvarán. Levert, szótlan társaság volt. Lehettünk vagy hatvanam Falusi fogatok álltak elő, és azokra pakoltunk fel. öten —- közelebbi barátok, sőt, csaknem testvérek; különösen Válóczi Jánossal és Fogarasi Sanyival, hiszen együtt nőttünk fel —, ugyanarra a kocsira kapaszkodtunk. Verebélyl Kálmán és Matusovltz Elemér volt még az „ötök” tagja. Menni kellett! Kigördültek a kocsik a kastély kapuján. A könnyező szülök, hozzátartozók búcsút intettek. Merre, hová mennek ezek a szegény gyerekek? Elértük a bányatelepet, mert utunk mellette vezetett el! Kint álltak az út szélén szüléink — a bányatelepen laktunk. Milyen borzalmas volt búcsút Inteni. Látni elgyötört arcukat. Ezért neveltek bennünket, hogy most vágóhídra vigyenek? A véletlen azonban elűzte tőlünk a keserves gondolatokat. Alig Szemüveggel, s érdeklődve — ki — Hozzáértő vélemény A Friderika című operett premierjén egy berlini újgazdag gyáros mindenképpen fel altart vigní ismerősei előtt, és ezért meghívta az ünnepelt Richard Taubert. Amikor az énekes 'megérkezett, a házigazda o következő szavakkal fordult hozzá: — Ha Goethének olyan hangja lett volna, mint önnek, Herr Tauber, olyan híres lett volna, mint Ön ma! haladtunk el szüléink mellett, éreztem, hogy kicsit megbillen alattam a kocsi hátsó része. Lenéztem, s elrikkantottam magamat: ott szalad a kerék! A lejtős úton vidáman karlkázott előttünk kocsink bal, hátsó kereke. Herczeg Vince, a kocsisunk megállította a lovakat, dohogva leugrott a bakról, és kijelentette; ti sem mentek messzire. így nyertünk egy kis kényszerpihenőt! Szüléink, testvéreink körénk sereglettek,' az „önállósult” kocsikerék felszárította a köny- nyeket. Nem volt már olyan nehéz az ismételt búcsú. Salgótarjánba szemerkélő esőben értünk. Már az előző napokban is esett. Bokáig ért a sár az udvaron, ahová betereltek bennünket. A leventék kínzásáról híres Novák törzsőrmester vett át bennünket. Nagy bajuszú, bikahangú katona volt. Álltunk és vártunk az esőben, órákon át. Elitéit a nap. Elvezették a századot — mert létszámunk felduzzadt — az Ipartestület épületébe ott volt a szálláshelyünk. Szalmával terítve a padló.- Mi a színpadra mentünk fel. Ott készítettük el vackunkat. Az utolsó előadás valami népszínmű lehetett, mert a hátteret a leeresztett óriási vásznon egy díszes, glccses magyar falu szolgálta: piros tetejű házak, szép templom, gólyafészek, patak, híd és még galambok Is röpködtek a képén. Nekem a templom „tövében” jutott hely, ahol a koldusok szoktak ülni. Ott fogyasztottam társaimmal az alamizsnát. (Folytatjuk) November 17-től 27-ig rendezik meg az NDK-ban a magyar színházművészeit napjait. Ebből az alkalomból a baráti szocialista ország 37 színházéban 30 művel képviselteti magát a klasszikus és a kortárs magyar drámairodalom, A nagyszabású eseménysorozatra magas színtű magyar művészeti delegáció is kiutazik. November 17-én este a drezdai Grosses Hausbnn Kodály Galántaj táncok művének akkordjaival nyitják meg a magyar színházi napokat, majd Bartók A kékszakállú herceg vára című operája hangzik el. Másnap a drezdai kultúrpalotában vendégszerepei a cottbusi színház Gyurkó László Szerelmem Elektra című drámájával. A drezdai nézők láthatják Somogyi-Tóith Sándor Hogy állunk fiatalember? című regényének színpadi változatát. Weimarban pedig Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című könyvének zenés adaptációját viszik színre, Marton Lászlónak, a Vígszínház fiatal rendezőjének írányításáEZT Ä CÍMET egv kitüntetett könyvtárostól kölcsönöztem. aki évekkel, ezelőtt egy üzemi lapban próbálta megmagyarázni — szomorú tapasztalatai alapián — a könyvtáros feladatát. Mármint azt, hogy az több. mint például a ruhatárosé. „Miként az átveszi és kiadja a kabátot, a kalapot, az esernyőt. a könyvtáros is ezt teszi. csak fordított a sorrend, előbb kiadja, aztán átveszi a — könyveket” írta cikksorozatában szarkasztikus humorral. Azóta sokat változott á világ. A könyvtáros munkája közismert és elismert lett. A párt márciusi közművelődési határozata óta azonban nemcsak a könyvtárakban iárunk egyre otthonosabban, hanem a múzeumokban is ..........Ját ék a múzeumban,” olvasom a hírt arról a vetélkedőről, amelyet a Nemzeti Múzeumban rendeznek a történelem- oktatás segítésére. Gyakran beszélünk a múzeumokról, művelődési központokról, és könyvtárakról, de ritkán beszélünk a levéltárról! E „mulasztást” pótolom. A „Nógrád megye levéltára” cfmű kiadványban olvashatjuk: „A levéltár egész anyaga a történettudomány szolgálatéban áll. Célja, hogy a történettudomány és a helytörténetírás eredményeit az érdeklődőnek lehetővé tegve, a helytörténeti adatgyűjtést, sőt a helytörténetírás művelését is segítse.” Ez vonatkozik a megyei levéltár balassagyarmati városi részlegére is. amelynek gyűjtőterületét a város és a járás jelenti. Dr. Petrik Já- nosné gondozza az anyagot. Mint levéltári kezelő a iog- szabályokat bújja, a levéltári ügyrendet tanulja és a Nógrád megyéről szóló forrásanyagokat olvasgatja. Persze, munkaidejének nagyobb részét a levéltári anyag rendezése foglalja le. Legtöbbször a raktárhelyiségben találtam a polcok között rakosgatva. raktári egységbe gyűitve az egyes iratfaitákat. amelyeket részben Salgótariánból. A Nógrád megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának gondozásában dokumentumkötet látott napvilágot a Tanácsköztársaság megyei direktóriumainak anyagából Forradalmi hétköznapok címen. A kiadványsorozat negyedik kötete szakít a korábbi gyakorlattal, amely a megye egyes helységeire vonatkozó történeti adatok közzétételét iclentette. A szerkesztők ezúttal a Tanácsköztársaság, az első magvar nrolc- tárállam helyt szerveinek eddig még nem ismert megvet levéltári dokumentumait válogatták össze. A menyei, járási és küzJelentős eseménynek számít a drezdai eseménysorozat mellett a berlini magyar színházi napok megünnepi í- se is. November 21-en e«*9 a Komische Operben Walter Felsensrtein rendezésében Kodály Zoltán Háry Jáno a lesz az ünnepi nyitány, A Valksbühne-be.n Örkény István Tóték-ját játszák. majd másnap este itt mutatják ha Örkény István másik Világhírű művét, a Macskáját ó* kot Sulyok Mária főszerep’ é- sével. Ugyancsak ezen az estén a Berlini Állami Opera- házban Petrovics Emil Lv- sistraté című operája megy, illetve Bartók Csodálatos mandarin című balettje. November 23-6n Regi László betanításában kerül szín-e Hacsaturján, Spartacus című balettje. November 23-a és 27'e között a színházi napok befejezéseként a budapesti Nemzeti Színház társulata látogat el Berlinbe és Drezdába. Mű0 sorúikon Móricz Zsigmomd» Rokonok című könyvének adaptációja és Maróti Lajos Az utolsó utáni éjszaka című drámája szerepel. 4 NÚGRÁD - 1974, novembsr 12., kedd J DOKUMENTUMKÖTET A TANÄCSKÖZTÄRSASÄG DIREKTÓRIUMI RENDELETÉIBŐL részben a saját gyűjtőterületéről fogad. Bár nem szakképzett levéltáros. de érdeklődése alaoos. rendszerető természete átsegíti a kezdeti nehézségeken. A megyei levéltári igazgató gyakran ellátogat Balassagyarmatra. Ilyenkor történik a feljegyzett problémák, kérések. ötletek megbeszélése. — Mi is végzünk közművelődési munkát — mondja Petrikné. és büszkén mutatja az általa megtalált tizenkilencedik század közepéről való színházi plakátokat, amelyek a gyarmati színház- kultúráról vallanak, melyeket a levéltár lefotóztatott és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központnak ajándékozott. A népművelők a közei- \gő irodalmi színpadi nanols alkalmából pompás . plakát- kiállítást rendezhetnek belőe. — Voltak már pesti diák- „vendégetnk” is, akik a levéltárban kerestek irodalomtörténeti emlékeket —- mondia a levéltáros. — Fáit a szívem. hogy még nincs nálunk Nagy Iván családtörténésznek, a Palóc Múzeum megalapítójának a gyűjteménye. A fel-felberregő telefon gyakran szakítja félbe beszélgetésünket. Vidékről adatokat kérnek nyugdíjügyben. Bartes bácsi, a lárási hivatal Irattárosa is gyakorta bekopog egy-egy szállítmánnyal. La jönnek, jöttek már Kmettv Kálmán, a városi tanács e'- nökhelyettese. dr. Zólyomi József, a múzeum lgazgatóia. Réti Zoltán, a zeneiskola igazgatója is kutatási céllal, és jönnek az egyetemi hallgatók adatokért. Szívesen és jól felkészülten várják a középiskolások jelentkezését Is, akik az országos tanulmánvl versenyhez kaphatnak hasznos útmutatást. A LEVÉLTÁROSOK munkája — e rövidke írásból is kitűnik — sokrétű, tudományos. közművelődési és pedagógiai jellegű tevékenység. Nemcsak poros iratok tárolója. hanem a „megyék memóriái” — ahogyan szellemesen írta egyhelyütt egy levéltári igazgató. Elekes Éva séd direktóriumok anyssAt négy fejezetben közük. Az első témakör az igazgatás, a második a gazdasági ügyek és a közellátás kérdéseivel foglalkozik. A katonai vonatkozású rendelkezések után a művelődési, az egészségügyi, a szociális és egyházügyi intézkedéseket közük. Az olvasó eligazodását könnyíti a füzet végén található tárgy- és helynévmutató. valamint a közölt dokumentumok jegyzéke. Az előző kötetekhez hasonlóan ezt a kiadványt is közművelődési Intézmények és Iskolák kapják, segítve a helytörténeti és honismereti munkát. Mi fán terem a levéltáros?
