Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-27 / 277. szám

Színes nógrádi szőttes Csepelen Stúdió és kísérleti műliely Beszélgetés a báb- és filmszemléről A kazár! népi díszítőmű­vészet bemutatásával zárult Csepelen a karancsaliai napok rendezvénysorozata. Színes szőtteseket láthattak a kézi­munka-szakkör taeiai. és megismerhették elkészítésük módját is Pászti Jófcsefné elő­adásából. Színes szőttes, eev darab ..Görbe ország” — ezt nyúj­totta a csepelieknek a ren­dezvénysorozat egésze. Attól kezdve, hogv november 18- án Molnár PáL a salgótarjá­ni járási hivatal elnökhelvet- ;ese megnyitotta a karancs- aljai napokat és a Karancsal- ia című kiállítást, sokszínű program várta a vidékünk iránt érdeklődőket a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban és társintézményei­ben. A kiállítás Salgótarján es a tarjáid járás sokoldalú bemutatását szolgálta. A lá­togatók megismerkedhettek Kararicsalja Iparával, gazda­sági életével: gazdag hagyo­mányaiból. népművészetéből is felvillantó képek, tárgyak segítségével. Rokoni szálak fű­zik össze a két vidéket — mondták el sokan a találko­zások során. Ez a titka an­nak. hogy a programok élénk érdeklődés mellett, szép sikerrel zajlottak, a ke­rület párt- és állami vezetői js örömmel üdvözölték e kez­deményezést. A rokonság a hasonló' munkásmozgalmi múltban a mai célok, adott­ságok közelségében található meg. Lovag Lászlórié. a XXI. kerületi tanács közművelődé­si csoportjának vezetője így fogalmazta meg: ..Otthon éreztük magunkat a nógrádiak között, a rendezvényeken.” Az azonosságok mellett a különbségek, a sajátos nógrá­di színek is vonzóvá tették a programokat. Ezt leginkább a szombati nap eseményei igazolták. Mindaz, ami ezen a napon lezajlott, arról is ké­nét adott. mit jelentett a nógrádiaknak a rendezvény­sorozat, miért érezték hasz­nosnak a látogatást. Délután a Radnóti Művelő­dési Házban Pál Gyula mű­vészeti főelőadó bemutatta az Puporka István cigánydalokat adott elő. esti műsor színhelyét, az In­tézmény életét. Az üdvözlő szavakon túl a nógrádiak ne­vében szóló Hargitai Attila, a járási hivatal művelődési cso­portjának munkatársa is a bemutatkozásra törekedett. A Vasmunkás téri ifjúsági klub­házban tartott klubtalálkozón még alaposabb tapasztalat- cserére kerülhetett sor. A ka­zán kiváló ifjúsági klubot képviselő tizenhat fiatal a vendéglátó klubosokkal a cso­portot elkísérő kazári és mát. raminds^enti tanácsi vezetők pedig a csepeli kerület mű­velődésügyi vezetőivel • be­szélgettek tapasztalataikról, problémáikról. A Mann Tibor által vezetett ifjúsági klub­ház csak féléves. így bár adottságai sokkal szélesebb körűek, mint a kazáriaké. még keresik a sajátos profilt, hogy a 213 klubtag közül mi­nél többen találjanak egy­szerre kellemes és tartalmas időtöltésre ebben az intéz­ményben. Domonkos Mariká- ék Kazáron négy éve egv vonzó klubot teremtettek, a mostoha körülmények ellené­re. Közülük sokan a hagyo­mányőrző együttesnek is tag­Petróczki Andrásné, Karancs- kesziből. I jal — a szép népviseletről a csepeliek salát szemükkel is. meggyőződhettek, két fiatal vállalta a „beöltözést”. A népviselet, a folklór tar­talmi szépségéből még többet láthattak a műsoros est részt­vevői. Ebben a „Tarka szőt­tes”-ben a szuhai pávakör népdalcsokrai (Lenkev Ká- rolyné összeállítása). Petróczki Andrásné karancskeszl éne­kes. a népművészet mesteré­nek műsora. Puporka István, mátraverebélyi cigány népmű­vész nagy sikerű előadása fo­nódott össze színes. gazdag folklórbemutatóvá. Csukly László hangulatos konferan- sza is sok tapsot kapott A csepeliek nem először adtak otthont egp-egv tájegy­séget bemutató rendezvényso­rozatnak. Reméljük, hogy a nemes kezdeményezés nem marad egyoldalú: ők is eleget tesznek a nógrádi meghívá­soknak és csepeli napoknak tapsolhatunk a közeljövőben Salgótarjánban. Kívánjuk, hogy ők is érezzék magukat annyira otthon Nógrád me­gyében. mint ahogy Karancs- alja képviselői Csepelen! G. K. M. A magyar amatőr bábmoz­galom szempontjából jelen­tős rendezvény színhelye volt Salgótarján. A november 23 —24 között megtartott orszá­gos bábjátékos bemutatósz^n- pad és animóciósfilm-szemle, ahogyan hivatalosan nevez­ték e kulturális rendezvényt, számos hazai és külföldi ér­deklődőt vonzott a hivatáso­sok, a műkedvelők köréből egyaránt. Az országos rendez­vény célkitűzéseiről és jelen­tőségéről beszélgettünk Hol­lós Róbertnéval, a Népmű­velési Intézet főelőadójával, aki a magyar amatőr bábjá­tékmozgalom kiváló ismerő­je. — Látszólag ellentétes mű­fajok találkozójának tetszik a salgótarjáni szemle — kezdi a beszélgetést. — De csak lát­szólag, mert a báb és az ani­mációs film a képi megjele­nítésen keresztül szórakoztat­ja a gyerekeket, képi eszkö­zökkel ér el hatásokat, tanit és nevel. \ Miért rendeztük meg e találkozót? Elsősorban azért, hogy az említett meg­jelenítési formákban egysé­ges szemléletet alakítsunk ki, hogy valamennyien, akik ké­pi eszközökkel mesélnek a gyerekeknek, egy nyelven és korszerűen beszéljenek mű­vészeti, pedagógiai, tartalmi szempontból egyaránt. — A báb- és animációs film között sok a közös vo­nás. Mindenekelőtt az. hogy azonos korosztályhoz szól­nak, azonos — képi — esz­közökkel. Közösek céljaikban is: a műveken keresztül ala­kul — formálódik a gyerme­kek gondolkodása, ízlése, szépérzéke, erősödik és el­mélyül színházszeretetük. A találkozóra ezért hívták meg az említett művészeti ágak elméleti és gyakorlati műve­lőit, pszichológusokat, hiva­tásos művészeket, báboso­kat, filmrendezőket és ama­tőröket, pedagógusokat, nép­művelőket. — A szemlén kísérleti be­mutatót is láttunk a budapes­ti Orjeo együttes előadásában. A kísérlet bemutatásának mi volt a szándéka'.' — A kísérletek kiinduló­pontja mindig az, hogy sze­retnénk olyan maséiési mó­dokat találni, amelyek meg­változtatják a gyermekek passzív helyzetét. Jobban be akarjuk vonni őket a játék­ba!- A gyerekek, különböző okoknál fogva amúgyis sokat ülnek. Másrészt életkori sa­játosságuk az aktivitás, a cse­lekvés igénye. Az Orfeo ál­tal bemutatott bábjátéknak az volt a lényege, hogy a gyermekek tevékeny része­sei voltak a játéknak, „masz­kot” öltöttek maguk is, mo­zogtak, beszéltek. S ugyanez a törekvés vezetett bennün­ket a kiállítás megrendezésé­ben. Lehetőséget adtunk a gyerekeknek, a rajzolásra, papírból készült bábok vágá­sára, ragasztására. — A találkozó jövőjére vo­natkozóan mi a rendezők el­képzelése? — Az országos bábjátékos bemutatót és animációsfilm­szemlét évenként megrendez­ni Salgótarjánban. Ezeken a fórumokon mutatnánk be a legújabb műveket, az elmúlt egy esztendő eredményeit, a kísérleteket. Azt szeretnénk tehát, ha Salgótarján igazi kísérleti - műhelye és stúdió­ja lenne az animációs művé­szetnek. Később aztán, ha el­képzeléseink beigazolódná­nak, nemzetközivé fejleszte­nénk a találkozót, elsősor­ban az animációs filmek irá­nyában. — ön az amatőr bábjáték- mozgalom régi ismerője. Nem­zetközi mércével mérve mit mondhatunk el a magyar bábművészeiről? — Nincs szégyenkezniva­lónk. A magyar amatőr báb­művészet számottevő. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint­hogy két nemzetközi feszti­válvárosunk is van. Pécsett a felnőttek, Békéscsabán a gye­rekek számára rendezünk nemzetközi hírnévnek ör­vendő fesztiválokat. Más or­szágoknak csak egy nemzet­közi fesztiválvárosa van. Ná­lunk bizonyára azért ala­kult így, és jelentős az ama­tőr mozgalom, , mert csak egy állami bábszínház mű­ködik az országban. Ennek következtében az amatőr bábjátszás súlya megnőtt, színházpótló szerepet tölt be. — S hol tart Nógrád mégya bábmozgalma? — Nógrád megyének sike­rült olyan szakembert „sze­reznie” Tóth Ilus személyé­ben, aki jól felkészült, ener­gikus. Munkájának kedvez­nek az itteni körülmények. Ennek következményeként az utóbbii években nagy fejlődés tapasztalható a megye báb­mozgalmában. —ok— 20. Ä Kudrja eltemetése utáni napokban az említett bozótos hely felkutatását terveztük. * Közben elolvadt a vékony hó Szinte tavaszias lett az idő. • Mivel nem volt hó, láttuk az egész harcteret és szinte láttuk az egész csata lefolyá­sát, mozdulatait. A völgyben evő patak oldalában a szov­jet aknavetők elhagyott állá­sai voltak. Sűrűn, néhány méterre egymástól 122-es ak­navetők voltak végig a hoaz- saü völgyben. Több helyen uras ládák hevertek, de a ha­talmas aknából is maradtak -.zép számmal az állások mel­lett. Gregor és Petro könnyen haladtak a bozótos felső, illet­ve alsó szélén, de én csak nagyon lassan tudtam előre­törni a bozótban, Két-három méterenként, párhuzamosan zlnte alagutakat törtek a sű­rűben a gerincet rohamazó szovjet harcosok. Nehéz fel­adatot kellett megoldaniuk, mert a németeknek kiépített állásaik voltak a tetőn. De előttük nem volt akadály! Föl-fölnéztem egy-egy Ilyen nyomon a tető irányába. Az egyik helyen kiszélesedett a csapás és m^ghökkenve lát­tam hogy valaki fekszik az avaron. Hirtelen azt gondol­tam, hogy él, és szinte vár­iam, hogy megszólaljon. Kö­kény, galagonya, vadrózsa, es fiatal akác vette körül. Ro­hamozás közben földre vetet­te magát a harcos. Kezében nyeles kézigránátot szoronga­tott. Mellette volt még két darab. Ezekkel akarta a fa­sisztákat kiverni állásaikból, kik tűz alatt tartották a tár­sait V , Már közel volt a nemet fedezékhez. De feladatát mar nem tudta teljesíteni, társai tették meg helyette. Puskája mellette feküdt. Vadonatúj ruha feszült izmos termetén. Fenyvesi Jósaefi FALD A FÖLD ALATT fgy érte ' őt az akmatalálat. Hátán nagy rést vágott! — így találtam meg őt feküdve, a vérrel öntözött, magyar föl­dön. Kudrjától 150 méterre. Együtt harcoltak. Együtt es­tek el! Zsebében volt katona­könyve és egy kis barna fede­lű notesz. Nyikolájnaik hív­ták. A noteszben saját fény­képe mellett egy idősebb asszony fényképe volt, az édesanyjáé. A fehér lapokra versek voltak írva tintaceru­zával. Valamennyi szülőföld­jéhez, édesanyjához szólt. Egyiknek a címe az volt: Mama. — Talán éppen a ha­lála előtti napon szállt haza gondolatban az édesanyjához. A vers az utolsók között volt, talán a legutolsó. Gregorék közben annyira előrementek, hogy nem hal­lottak kiáltásomat, lőni pe­dig nem akartam, siettem a kórházba a könyvecskével. Amikor kiértem az útra, szovjet katonák kanyarodtak be fogaton a pusztára. Cso­dálkozva nézték a puskás ci­vilt. Amikor elmagyaráztam a katonakönyv segítségével, hogy milyen ügyben járok, kocsin vittek be a kórházba. A hadnagynak — parancsno­kuknak — könny szökött a szemébe, hiszen ő is ukrajnai volt, mint Nyikolaj. Másnap eltemettük őt két öreg szovjet katonával, kik a kórháznál teljesítettek szolgá­latot. Nehéz volt kiásni a sír­ját, mert éjjel átfagyott a föld, s a gyökerekben egyik ásónk el is tört. Óvatosan a sírba he­lyeztük. Kisimult arccal fe­küdt Nyikolaj a magyar föld­ben. Mellére helyeztük pénztár­cáját, öngyújtóját és egyéb használati tárgyait. Néhány percig némán álltunk sírja felett, az aknaszilénkoktól té­pett akácok alatt, összekötöt­tem a három gránátot, és egyszerre robbantak a tisztele­tére. 30 éve lesz, hogy Kudrját, Nylkolájt és a többieket elte­mettük. Nyikolaj 1921-ben szü­letett, erre jól emlékszem. Most lenne 53 éves. Talán Kudrja 1?! De nem lehet így számítani az időt! Még Misával, az orvostan­hallgatóval is találtunk több szovjet harcost. 1945. márciu­sában — Nylkolájt kivéve — valamennyi szovjet hőst —, kik ideiglenesen lettek elte­metve — a temetőben levő kö­zös sírba helyezte el közsé­günk népe. 54 szovjet tiszt és harcos nyugszik ott együtt. A sírjuk fölé emlékművet emel­tetett 1945-ben a községi párt- szervezet, a község vezetősége és falunk dolgozói. Felszabadulásunk 25. évfor­dulóján be akartuk hozni Nyi­kolaj hamvait az emlékmű- ,höz. Jól emlékeztem a helyre, és Tibor barátom is —, ki most községünk tanácselnöke. — Napokig kerestük úttörők­kel, de nem találtuk. Az aká­cok 25 év alatt hatalmas fák lettek. NÓGRÁD - 1974. november 27„ szerda 7 A bányában csodákat mű- yelt a felszabadult bányász, kezdetben éhesen és rongyo­san! De a háború még tartott! Dörögtek az ágyúk és jöttek a sebesültek a kórházba. A román repülők naponta indultak felderítésre. Amikor visszatértek bevetésről, az is­kola felől mélyrepülésben zúgtak el utcánk felett, s Mi­hály integetett a géppuskato­ronyból. Jó barátok voltunk: Róni főhadnagy, Nelu, Juon és a többiek. Izgalom Is volt bő­ven. Mihályék nem tértek vissza bevetésről. Már elve­szettnek nyilvánították őket, amikor jött az ismerős zúgás, és feltűnt a ®ép, csaknem há­zunkkal egy magasságban. Kiderült, hogy kényszerle­szállásuk volt ,senki földjén”. Rendbe hozták a gépet, és si­keresen, visszaszáll tak. Máskor Neluék érkeztek fel­derítésből. Ballagtak el a gép­től, amikor egy mélyrepülést végző pilóta ieskalpolta tár­suk fejét a gép szárnyával. Neluék még időben elvágód­tak. Itt nyugszik a hős repülő is temetőnkben. Sokat nevetgéltünk. Főleg azon, hogy náluk Is és nálunk is mit tanítottak a két népről az iskolában? Mennyire má6 volt a valóság! Kártyáztunk, énekeltünk. Sok magyar népdalt tudtak románul: hogyha ír majd édes­anyám, írjon a falunkról... — ez volt a legkedvesebb. így szórakoztunk egyszer a kony­hánkban, amikor Juon átadta nagy, 9 mm-es belga piszto­lyát, hogy szíveskedjek meg­tisztítani. Nincs megtöltve — mondta — a tárat Is kihúzta. A pisztoly azonban csőre volt töltve, 's mikor megkezdtem szétszedését, eldönrent. Pár centiméterre Juon oldalától csapódott a lövedék a falba. Kis időre vége szakadt a vi­dámságnak! Juont megfedték társai, azután ment minden tovább. De én is megtanultam, hogy a fegyvert mindig ellen­őrizni kell! (Folytatjuk) Megyei filmbemutatók Egy francia film vígjáték Az új műsorhetet nyugod­tan reprízek hetének mond­hatjuk. Korábban látszott, nagy sikerű filmek kerülnek ismét közönség elé a salgó­tarjáni és a balassagyarmati bemutató mozikban. Salgó­tarjánban a lengyel—NDK koprodukcióban készült Ko­pernikusz című filmet és An­tonioni Zabriskie Point című sokat vitatott alkotását lát­hatják a nézők. Balassagyar­maton közkívánatra kerül új­ra bemutatásra a Folytassa külföldön című angol film­vígjáték, és a Volt egyszer egy zsaru című francia—olasz kalandos történet. Első alkalommal játszák viszont a mozik Yves Robert színész alkotását, a Magas szőke férfi felemás cipőben címűt, amelynek Yves Ro­bert rendezője és producere is egy személyben. Egyéb­ként e sokoldalú egyéniség készítette az utóbbi évek leg­sikeresebb francia vígjátéka­it. A Horgász a pácban, a Gombháború, az Egy kis csibész viszontagságai című műveit hazánkban is nagy ro­konszenwel fogadta a kö­zönség. Üjatíb filmje nem megszokott kémtörténet. A karrierizmus példázata. A komikumon túl általánosabb mondanivalót is hordoz; be­mutatja a beteges érvényesü­lési vágy kóros társadalmi következményeit. A frangja kritika egyértel­műen elismeréssel fogadta a „Magas szőke' férfit...” A l’Hümanité írta: „Mesterké­letlen film, Yves Robert egyé­ni stílusában, ami annyit je­lent, hogy komikus formá­ban beszél, egyáltalán nem komikus dolgokról.” A 1* Express így vélekedett: „A tragikum nincs messze: Yves Robert olyan szédületes ira­múvá pörgeti a gépezetet, hogy kafkai hatást ér el. De úgy kafkai, hogy közben meghalunk a nevetéstől.” A film főszerepét a Bal- szerencsés Alfrédban néhány héttel ezelőtt megismert Pi­erre Richard alakítja. Mellet­te fontos szerepet kapott mé! Bemard Blier, Jean Rochefort, Mirielle Dare, és Coletta Castel. Mai tévéajánlatunk 20.30: Főiskolások Csehovot játszanak. Ebben az érdekesnek ígér­kező műsorban négy televí­zióra adaptált Csehov-novel- lát játszik el a Színház- és Filmművészeti Főiskola har­madik osztálya. Csehov az elbeszélő, igen közel áll Cse- hovhoz, a drámaíróhoz. Hi­szen drámái epikus művek, s novellái tele vannak drámai fordulattal. E négy tévére al­kalmazott elbeszélés — A dráma; A gonosztevő; ázEgy idealista visszaemlékezései és A kapitány zubbonya — is kisemberek, parasztok, kis- hivatalnokok', mindennapi sorstragédiáját tárgyalja. S hogy ez a sorstragédia bárkit utolérhet, attól nyerik e tör­ténetek tragikus színezetü­ket. A gonosztevő — Móra, Tömörkény világával rokoi: parasztja azt sem tudja-miéri áll bíróság elé. Az idealistt — életében egyszer igazai „élni” akar, gondtalanul, bol­dogan, De a bájos háziasz- szony a kávé és az ebédet mellé szerelmi szolgáltatása árát is felszámolja. A drá maíró főhőse inkább gyilkos­sá válik, csak n-e kelljen vé­gighallgatnia a kékharisny! írónő felolvasásait. A kapi tány bonyodalmai pedig zub­bonyával függnek össze. / főiskolások derűs, csu^m moz­gás előadását Gosztonyi Já­nos rendezte, akinek ez i műsor az első televíziós mun kaja. Vándor Sándor kórusszemle Az országos politikai, kulturális, pedagógiai és társadalmi szervek hazánk felszabadulása 30. évfor­dulója alkalmából 1975 tavaszára Vándor Sándor-szemJét rendeznek az ország munkás és ifjúmunkás énekkarai számára. A nemes ver* sengéjjre benevezhotnek a sum- más- és munkásdalokat éneklő más összetételű kórusok 4s. A szemle művelődéspolitikai Jelentő­sége figyelmet érdemlő: a kóru­sok munkája saját szórakozásuk és mások gyönyörködtetése mel lett Jó alkalom a társas együttlf tartalmasabbá tételére. A szem!« re való jelentkezés határideje de cember 15. A megyében működ kórusok jelentkezéseit a salgótar Jáni József Attila Megyei Műveié üési Központ elmére (UlOl. Salgó tarján, Tanácsköztársaság tér 13. kell beküldeni,, ahol a rendez vénnyel kapcsolatos felvilágosítás ban részesülnek. / i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom