Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
Kármentes ivóvíz 1 : ’# •' '"hi'muhi ; .pi'í'iiliyii^iiiii ! '*• • •' .....M U.... A nagyvárosok rsanvlzének élvezhetőségével kaocsolat- ban világszerte egyre több a panasz. Arra nagyon vigyáznak. hogy bakteriológiai szempontból kifogástalan jesven az ivóvíz.' de az apró szilárd szennyeződéseket és főként az intenzív klórszagot nem tudják ..száműzni" a- csővezetéki Vízből. Az NSZK-ban a közelműlt- ban kisméretű vízszűrő készüléket hoztak forgalomba. amelyet minden lakásban, de akár szállodákban, kempingekben is egyszerű módon rá lehet erősíteni a vízvezeték csapiára, Az aktív szénnel töltött vízszűrő az ásvánvt nyomelemeket nem vonla ki a vízből, de a vegyi szilárd szennyeződéseket, valamint az olyannyira kellemetlen klór- szagot felfogta, megköti, F-rv négytagú család kb. négy hónapig tisztíthatta a vizet szűrőbetétcsere nélkül. Uj traktorok tJj típusú traktorokat gyárt a szovjet ipar; Ez a gén a mezőgazdaság számára tervezett ©0 új modell első tagja. amelyet nagyobb teljesítmény. kényelmes kezelhetőség, és nagy megbízhatóság jellemez. Ezenkívül óránként ÍR kilométeres szántósebességű új traktorokat is gyártásba vettek, és a korábbinál háromszor termelékenyebb .gabonakombájnokat is létrehoztak, már. A ezcvlet mezőgazdaság gépparkla megúiul. Ez évhen körülbelül 500 ezer traktort és 100 ezer gabonakombájnt gyártanak, Szovjet mezőgazdasági technikát 50 országba exportálnak. TUDOMÁNY TEC Ä vírusok és a Pfeifer-kór Sajátos, eddig nem vagy alig ismert betegségre figyeltek fel külföldi és magyar orvosok. Az úi betegség túlnyomóan a fiatalokat támadja meg. Az Egyesült Államokban évente mintegy tízezer diák betegszik meg benne- Nálunk a múltban elvétve fordult elő, ma egyre touo megbetegedést tartunk nyilván. A kór neve; Pfeif er-fé- íe mirigyláz, nevét első leírójáról kapta. Mielőtt a betegség tüneteiről szólalnánk, ismerkedjünk meg kórokozójával, a vírussal. Azzal a vírussal, amely a nátha és influenza formájában a tél végén megkeseríti életünket. A baktériumok által okozott nagy járványok visszaszorítása után egyre nagyobb jelentőségűnek mutatkoznak a vírusok által okozott fertőző betegeségek. A történelem folyamán ismertünk olyan himlőjárvánvokat. amelyek országrészeket tettek néptelenné. Az első világháború után a vírusos influenzajárvány több embert pusztított, mint amennyi a háborúban elesett. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek többségét ma már nem a baktériumok, hanem a vírusok okozzák. Ismeretesebbek: a nátha. Influenza, vírusos agyhártyagyulladás, agvvelőgvúlla- dás, bárányhimlő. fertőző máj gyulladás, járványos gyermekbénulás, herpesz, himlő, kanyaró, miwnsz. rubeola, veszettség etb. A vírus ezó magyarul mérget jelent. Ez az elnevezés még abból az időből származik. amikor a kisebb mikroszkóppal nem látható kórokozókat még nem ismerték. A millimikron nagyságú vírusok megfigyelését ma már lehetővé teszi az elektromik■4 sí agy sejtek öregedése Az egyedfejlődés korai Időszakában kialakult idegsejtek — mint ismeretes — az élet során már nem osztódnak, s így csaknem változatlanul kísérik végig a szervezet egész életét. Az öregedés Idegrendszeri zavarai arra utalnak, hogy e biológiailag rendkívül fontos folyamat alapoka az idessejtekbep a kor előrehaladtával bekövetkező minőségi változásban kereshető. Tüzetes vizsgálat pyo- mán azonban sem a sejtmagban. sem a sejt többi alkotóelemében nem tapasztaltak korral járó változást. A gyanú ezek után a seit anyagcseréje szempontjából oly fontos részecske, az un. mi- tokenderium felé terelődött. A modern, elektromikroszkó- pos finom-szerkezetvlzsgálé módszerek segítségével kiderítették többek között, hogy a mitokondriumhoz kötött sajátos sejtpigment, a li- pofuscin minden idegseit kóros elváltozása során előtérbe kerül. E pigment különböző típusai vannak jelen a fiatal és az idős állat, a kísérletesen E-vitamin-hiáovban szenvedő beteg állat idegsebeiben. Emberi agvsejtekre vonatkozóan kiderült, hogy az öregedéssel párhuzamosan a plg- ment milyensége és mennyiségi változása vilószínűleg minden idegseit számára más és más. Azt észlelték, hogy viszonylag kevésbé aktív idegsebekben több ilven pigment gyűlik össze, mint az aktívabbakban. Ezért a felhalmozódott lipofuscint a kutatók korhoz kötöttnek tekintik. Még vitatott, mely seitszer- vecske termeli a ljpofuseint. Egyesek szerint a llzoszo- ma, mások szerint a mikod- rlum. Az idegsejtek szövettenyészetben vgló vizsgálata az Utóbbit támasztja alá. Súlyos idegbeteg agvseltleiben la llpofuscin-felhalmozódást tudtak kimutatni. Feltételezhető tehát, hogv ez a pigmentanyag az idegseit anvag- esere-folyamatainak mellék- terméke, amelynek a sebből való eltávolítása az öregedő idegsebben egyre nehezebbé válik. Ezért a kutatások a lipofuscin kémiai oldhatósága irányában folytatódnak. Kedvező jel. hogv már találtak olyan, a növénvi auxin hormonnal rokon vegyi! le tét, amellyel gyógykezelve kiserplősöknél ielentős 11» pofuscln-lebontást lehetett elérni. A fejlődő „Orbita ’-rendszer Az „Orbita" távközlési rendszert 1065-ben kezdték ni kiépíteni, amikor a Szovjetunióban föld körüli pályára bocsátották a „Molnyija—1" mesterséges hírközlő szputnyi- kot Két év múlva elkészült az első húsz földi állomás, •ami azt eredményezte, hogy az ország távolabbi területeinek közel húszmillió lakosa kapacsotódihatott be a moszkvai televízió adásainak vételébe. Napjainkban az _Orbi- ta”-rendszernek már több mint 50 földi állomása van (a képein a Szurgut közelében legújabban épült láthatód Az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül a rendszer. Felbocsátották a „Molnyija—l”-nél jóval nagyobb teljesítményű ..Molnvi- ja—2” szptunyikot. Az Orbita- rendszer számos állomását más hullámhosszra állították át. ami jelentősen javította a programok vételének minőségét. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik a világon a legkiterjedtebb mesterséges holdas hírközlő rendszerrel, amely nemcsak a televíziós programok továbbítására. hanem telefon- és távíró-összeköttetés fenntartására is alkalmas. roazkón, így tudjuk, hogy a \ . usük az élő es élettelen világ határán állnak. Az is kiderült, hogy szaporodásukhoz élő seitre van szükségük, az élő sejtbe kerülve azok anyagcseréiét a sa.iát hasznukra állítják át. amivel az élő sejt, pusztulását okozzák. A sejtekbe jutott vírus típusától függően 2(1 perctől 2 óráig él a sejtben. Ezután a sejt szétesik s belőle néhány ezer vírusrészecske kerül ki. amely rövidesen alkalmas új sejtek megfertőzésére. A vírusok többsége nem rendelkezni speciális tulajdonságokkal, de vannak olyanok amelyek az idegrendszert, az emésztőrendszert, a légzőszerveket támadják meg. A megtámadott szervezet a vírusok ellep ellenanyagot termel, amely megakadályozhatja a vírusok behatolását, és esetleges elszaporodását a sejtben vagy feloldja a vírust, más esetben közömbö- 'síti. A vírusbetegségek átvészelése pgyes esetekben évtizedes. más esetekben végleges védettséget hoz létre, mint pl. a himlőnél, bárányhim- lőnél és kanyarónál. A nátha, az Influenza átvészelése azonban csak egészen rövid ideig tartó védettséggel jár. Nos, ismerkedj ttok meg közelebbről a P£eifer-fé!e mi- rigylázzal. Ez a betegség lázzal, a nyirokmirigyeK meg- duzzadásával, torokgyulladással, gyakran hányással, a a lép. a máj megnagyobbodásával jár. Lannangásl ideje 1—2 hét, néha több. Leggyakoribb volt eddig a gyermekkorban, de az utolsó években felnőttkorban sem ritka. . Fertözőképessége nem nagy, a megbetegedett családjában ritkán kapta még KT hozzátartozó. A lázas szak általában 1— S hétig tart. majd a tünetek csökkennek, de bizonyos idő Után a láz újra felléphet, A beteg közérzete általában néhány nap múlva megjavul, étvágya visszatér. A betegség általában kb. hat hétig tart, olykor azonban ennél is tovább. Prognózisa általában jó. A szövődményekkel járó esetek a legtöbbször meggyógyulnak. A vírusok laboratóriumi diagnosztikáia jóval nehezebb mint a bakteriológiai diagnosztika. A vírusmegbetege- désekkel szemben hatékony oltóanyaggal az esetek többségében még nem rendelkezünk. M. U Hang- rebbanás hatása az állatokra A hangsebesség feletti repülés környezetre kellemetlen következménye a hangroh» barnás. Amikor a változó sebességgel haladó hangforrás^ ní, a sugárhajtású repülősén, rakéta stb. sebessége a hangsebességet átléni. a forrással azonos sebességgel halad > hanghullámok torlódása áll elő. A torlódás által okozo t energianövekedés a hangrobbanás. Az amerikai légierő megbízásából néhány egyetem és tudományos szervezet jelenleg kutatásokat végez a. hangrobbanásoknak az, állatvilágra gyakorolt hatásáról. Különösen a tenyésztett állatokra pvakorolt hatása érdekli a kutatókat. A közvetlen, okot az szolgáltatta, hogy az amerikai légierő állandó kártérítésre kényszerült, mert az állattenyésztőik a károkat folyamatosan jelentették. Az USA területe felett a hangsebesség feletti repülés csak a polgári génekre vonatkozik. a katonai génekre nem, A hadirepülőgépek Pilótái a gyakorlatban különösen a városok felett általában tartózkodnak a han?*°- bocség feletti repüléstől, ennek ellenére a mezőgazdasági vidékek és bizonyos államok. így Alaszka légterében gvakori a tyangrobbanás. A panaszosok közül baromfitenyésztők és az északi államok remesvidra-tenyésztői a leggyakoribbak. Milyen eredményeket mutatnak az eddigi kísérletek? A bpramfikísérletek eredményeiről még nem érkezett hír. A többi kísérleti állatok, pl. a juhok, a szarvasmarhák és nemes vidrák a jelek szerint nem nagyon figyelnek oda a hangrobbanásokra és a vele 1áró nyomáshullámokra. A hangrobbanások nem befolyásolták a párzási időszakot sem, a vizsgálati állatodnál nem csökkent a szaporulat é» nem növekedett az elhullás. A sorozatban keltett mesterséges hangrobbantási ’kísérleteknél a lián ^robbanásokat követően 1—2 perc leforgása alatt a csordákban élő állatok teljes mértékben visz- szanyerték a nyugt imukul. Az állatok többsége a gyakorlatban nem tulajdonított különösebb jelentőséget a hangzóbb anásoknak. Víztároló a hegyekben A ksuktaisí hegyekben Fsnvsr- Ré Teresesaj főivé üdét 38 m'tot magas gáttal zárták el. Az 1st kialakított víztároló kiter.lot!« önte*őrenrts*t>rt táolál mairt, ami további 130 ezer hektár öntözött föld tórítésmentes használatát teszi lehetővé az azerbaidzsái« parasztok számára. Ea les* » kaukázusi köztársaság lesna- gyobb hidrotechnikai rendszere. Ezzel egy időben egy vízi erőim! is éptil — energiáiéval nagyszámú mezőgazdasági termelőszövetkezet ég iparvállalat vlasaük- ségletét elégíti majd ki. Tudomány az alkoholizmus ellen A rendszeres alkoholfogvésztók, de még Inkább az ettől tartózkodók tapasztalatból tudják, hogy a szokottnál nagyobb mennyiségű ital másnap reggel fáradságot, fejfájást, szomjúságot Idéz elő. E tüneteket , mindeddig csupán a fogyasztott mennyiséggel magyarázták, okait azonban nem ismerték. Angol kutatók a tünetek okait kutatva arra a megállapításra jutottak, hogy azokért nem csupán maga az alkohol, hanem a kísérő vegyi anyagok (észterek és más kémiai anyagok) is felelősek. Az angol kutatók vizsgálódásához 20 önként jelentkező férfi tapasztalatait használták fel. Etek mindegyikének 8 különböző Italféleséget kínáltak (vörös bort, fehér bort, whiskyt, rumot, gint, vodkát, borpárlatot, narancs szörpöt), s egyidejűleg tiszta, vízben Oldott etilalkoholt is. Mindegyik italféleséget pontosan úgy adagolták, hogy abban a tiszta etilalkohol-mennyiség tegfsúlykilogrammra számolva minden esetben l 5 epri legyen. Az 1 hétig tart) vizsgálat során természetes 1 t egyedi eltérések voltak, ««y - b®n a?, alapvető kérdése - ben egyféle tendencia muta kozott, Egyértelműen kidé rült, hogy fgaz az a régi szr - bály, mely szerint az egyfé i ital kevésbé ártalmas, mint a többféle ital vegyes fogyasztása. Az is kiderült, hogy a hatás annál rosszabb, minél több kémiai kísérő keverékanyag van az italféleségben, E szempontokból tehát « hígított tiszta alkohol volt a legártalmasab'b. Jónak bizonyult a vodka, a gin, ég a fehér bor is. Egyre erősebb fejfájást és egyre nagyobb- mérvű fáradságot keltettek a felsorolás sorrendjében a borpárlatok, még inkább a vörös bor. a rum és a whisky. Végső konklúzióként a kutatók leszögezték, hogy aki igazán „fit” akar maradni, annak egészen le kell mosdani az alkoholfogyasztásról. j NÓGRÁD - 1974. november 24., vasárnap 11
