Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
Decemberben már ti&edaser Országos irodalmi színpadi napok A Balassagyarmaton évenként megrendezésre kerülő Madách Imre irodalmi színpadi napok rendezvénysorozata az idén jubileumához érkezett. December 5—8. között tizedik alkalommal rendezik meg az országos neves diák, munkás színjátszó csoportjainak és irodalmi színpadainak fesztiválját. A jubileumi rendezvény az eddig kialakult, hagyománnyá érett, jó szórakozások mellett egy jelentős változást tart nyilván: az Írószövetség javaslatára a fesztivált az idei esztendőktől kezdve a szocialista országok irodalmának fórumává teszik. Ennek az elképzelésnek művelődés- politikai jelentőségén túl politikai fontossága is jelentékeny: erősíti a béke és a népek barátságának eszméjét, a szocialista hazafiságot és az internacionalizmust. A rendező szervek — a Nógrád megyei Tanács, a Balassagyarmati városi Tanács, a budapesti Lengyel Kultúra és a Népművelési Intézet — hármas évforduló jegyében rendezik meg az idei fesztivált, állították ösz- sze a programot. A színpadi napok jubileumáról már szóltunk; ehhez kapcsolódik a szabad Lengyelország és a felszabadult Balassagyarmat 30 éves évfordulója. Ezek az ünnepi alkalmak már önmagukban is jelentőssé teszik a rendezvényt. A rendező bizottság népes gárdájának és. a .balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ dolgozóinak gondos szervező munkája és fáradhatatlan ügybuzgalma pedig a siker biztosítékát jelenti, amint az az elmúlt esztendőben is fényesen megmutatkozott a bemutatók színvonalában és a velük szemben tapasztalható nagyszámú érdeklődésben. A fesztiválra való felkészülés az év elején elkezdődött. A rendező szervek februárban a „Népek Barátsága” gondolat jegyében szerkesztői pályázatot hirdettek a színjátszó együttesek és az irodalmi színpadok számára. A pályaműveknek a lengyel irodalom egy-egy alkotását kellett valamilyen színpadi, előadói formában feldolgozniuk. A pályázatra 23 szerkesztett forgatókönyv és 20 színdarab-szövegkönyv érkezett be. Ezek elbírálása és az elkészült produkciók értékelése alapján tizenöt együttes szerezte meg a fesztiválon való részvétel jogát. Rajtuk kívül két színpad szerepel még: a csehszlovákiai Ipolyság irodalmi színpada és egy lengyel együttes. A bemutatókat két színhelyen bonyolítják. Az egyik színhely a művelődési központ volt megyeházai nagyterme, a másik az intézmény Óváros téri színházterme lesz. A verseny- programokat- a délutáni és az esti órákban tartják. A zsűri előtti bemutatókon kívül a fesztivál ideje alatt egyéb rendezvényre is sor kerül. Az érdeklődő közönség részére például külön előadásokat tartamaik a tót színházteremben, azonkívül néhány együttes gyárakba is ellátogat és a helyszínen mutatja be produkcióját a munkásoknak. A Horváth Endre Galériában Lengyelországot dokumentáló kiállítást nyitnak. A rendezők a fesztivál lebonyolításának gyakorlati feladatait is gondosan megtervezték. Az utcákon, gyárakban, intézményekben — Balassagyarmaton és a környező községekben egyaránt — plakátok és transzparensek jelzik majd a nagy jelentőségű kulturális eseményt. A vendégek fogadására és kalauzolására fiatalokból szerveztek csoportokat, s a könnyű és zökkenőktől mentes eligazodás céljából információs fesztiválirodát létesítenek. A szereplők és a vendégek kulturált étkefcése és elszállásolása is biztosítottnak látszik a fiú- és leánykollégiumban, az étteremben ég szállodában. —ok— Ke zavarjatok. — Gondolkodom.,' —Bábel László fel.— (1 palóc hagyományok ápolásának nemes példája 1970-ben rendeztek először palóc napot Nógrád megye- — A legfontosabb tapaszben. A népművészeti találkozó akkor még elég szűk ható- tálát: kétségeket kizárva, körű volt, csupán a salgótarjáni járás néhány községére hogy megbizonyosodtunk, beterjedt ki. Az idén megyeivé, sőt megyék közöttivé széle- lyes úton járunk, hogy a kö- sedett ez a politikailag és művészileg egyaránt oly nagy je- zös rendezés jó mindkét me- lentőségű rendezvény. Nógrádból huszonkilenc, Heves me- gye kultúrájának, kulturális. gyéből tizenkilenc csoport képviseltette magát, s egy Rö- életének hasznára válik. Mi pülj páva kör érkezett Komárom megyéből is. A pompás „ellestük” a hevesiektől, ho- adottságokkal rendelkező kisterenyei Népkertben megren- gyan kell hangulatossá le- dezett találkozónak huszonhétezer résztvevője volt. Me- bilincselővé tenni a csopor- gyénkben soha ennyi ember nem gyűlt össze hasonló ren- tos felvonulást, ők pedig ta- dezvényre. Ez önmagában is sokat jelentő. nácsokat kaphattak tőlünk A két megye politikai és állami szerveinek közös ren- arra, miként lehet még több dezvényét négy munkaközösségből álló operatív bizottság fiatalt bevonni a népművé- készítette elő, tervezte és bonyolította le. A bizottság a szeti csoportok munkájába. közelmúltban értékelte a rendezvény lebonyolításának si- Jelentős a rendezvény ízlés- keret, hasznosságát. Erről beszélgettünk Kaszás Andrással, és emberformáló, közösségte- a salgótarjáni járási hivatal elnökével, aki az operatív bi- remtő ereje is. M^st még zottság vezetője volt. nincs későn; a népi szokások, szellemi termékek, ruhák — Első kérdésünk a közös nevelése, hanem a szocialista rneBrnenthetők. , ' rendezésre vonatkozik: mik közösségi magatartás forrná- ne a pa oc mese kúttá is, voltak az előzményei, milyen lása, az aktivitás fokozása, a 3 .e ^sőbbiS" meggondolások vezették a két művészeti tevékenység meg- ; , . .. . , . ... ,Á megye párt- és állami vezető- kedveltetése, jobb megérté- ta8°k kore ls ^vitheto. i£? se" A Palóc nap Fedezéknek ^"^1 tangót b — Amikor a salgótarjáni já- a megvalósulását szolgálja. S lehetne mutatni rásban - Nemtiben - elő- valóban, az amatőr mozga- be letletne mutatm. szőr rendeztük meg a palóc lomban még komoly felada- — Legközelebb hol rende- napot, tulajdonképpen annak taink vannak; a közösségi zik meg a találkozót? a társadalmi igénynek kíván- nevelés lehetőségeit az eddi- — Heves megyében. Az tunk fórumot biztosítani, gieknél sokkal jobban kell időpont és a helyszín kérdéamelyet a televízió Röpülj kihasználnunk, gyümölcsöz- sében később döntenek. Egy páva műsorai keltettek a tetnünk. biztos: hasonló nagy érdekfalusi nézők körében. Köz- — Az operatív bizottság lődésre és sikerre számíthatudott ugyanis hogy az elő- rendkívül biztatónak tartót- tunk szomszédainknál is. S adások nyomán országosan ta, hogy a nézők a szereplő befejezésül engedje meg. nagy érdeklődés' nyilvánult együttesekben nagy számban hogy az operatív bizotts ; meg a népi művészet, a nép találkozhattak fiatalokkal, köszönetét tolmácsoljam minkulturális _ elsősorban da- Együtt izgultak, a sikerekért denekelőtt a rendezvénynek l os _ hagyományainak fel- az idősebbekkel, éppen úgy, otthont adó kisterenyeieknek, é lesztése ápolása és őrzése mint azok a rokonok, isme- a szereplő csoportoknak, a iránt Sorra kerestek fel ben- fősök akik elkísérték a cső- rendezvényt erkölcsileg és nünket a falvakból és kér- portokat. Ez a közösségi anyagilag támogató párt- és ték segítségünket, mondván, szellemet, a szocialista haza- állami szerveknek, gyárak- hogy ők is * tudnak olyan fiságot erősíti, egymás jobb nak, vállalatoknak, termelőrégi dalokat. népszokásokat, megismerését és becsülését szövetkezeteknek. Szeretnénk, mint amilyeneket a televízió- szolgálja. A bemutatók pe- ha a két megye együttműkö- ban látnak, hallanak, s sze- diS egészséges versenyszelle- dése a jövőben is olyan erő- retnék azokat nyilvánosan is műkkel további tervszerű és teljes és hatékony lenne, bemutatni, másokkal mégis- tudatos munkára ösztönöz- mint az a palóc nap alkalmá- mertetni így született meg 116,4 a fejiődés biztosítékai, val megmutatkozott, mert ígv az évenként megrendezésre Évről évre minden csoport jobban meg tudunk felelni kerülő palóc nap “gondolata. l°hb Produkcióval szeretne a követelményeknek, ered- Másik oldalról: ehhez hason- közönség ele kerülni menyesen tudjuk megvalósító találkozókat rendeztek a ~ A rendezők milyen főbb tani a part alte anos és közszomszédos Heves megyében tapasztalatokat vontak le a művelőd es-politikai határoznia, ahol szintén nagyszámú Ivottak alaptan, miben kell let. célkitűzéseit palóc lakosság él. így magá- feltétlen előbbre lepnünk! Sulyok László tói értetődik, hogy a tót- megye politikai és állami veKét megye együtt zetői az azonos művelődés- politikai célok alapján keresték az együttműködés lehetőségeit, formáit. — Melyek az említett művelődéspolitikai célkitűzések? — A párt márciusi közművelődési határozata — az amatőr művészeti mozgalomra vonatkozó részben — pontosan megfogalmazza ezeket. Azt mondja: a „mozgalom célja nem hivatásos művészek BÁTHORY JÓZSEF: E gy kitűnő orvos, barátai únszólására mostanában vett először televíziót. Korábban nem akarta a lakásába beengedni a varázsdobozt, mert féltette szellemi függetlenségét. Nem egy gyerekes családnál ma is azért nincs televízió, mert úgy vélik, nevelhetetlenné yálnak a gyerekek; nem tanulnának, nem olvasnának, s így jobb, ha nincs a kísértés odahaza. Mégis, ezek már utóvédharcok: az ország lassan ugyan, de közeledik a televíziós telítettséghez, ami azt jelenti, hogy lényegében minden család otthonában ott lesz a készülék. Nógrád megyében 76 495 családot tartanak nyilván, s ebből 48 960 háztartásban van televízió. Ma már minden valamire való tanulmány szerzője, aki a tévé hatását vizsgálja, írását azzal kezdi, hogy bebizonyítsa: mennyire nem volt igaza azoknak a szerzőkneK, akik a tv hatására a „Gutemberg- galakszis”, tehát a nyomtatott betű hatalmának bukását jövendölték. Valóban, minden nemzetközi statisztika egyértelműen bizonyítja, hogy a könyvkiadás minden televíziózó országban inkább növekedett, mint csökkent. Nincs ez másképpen nálunk sem, s néhány tanulmány már azt is kimutatta, hogy mennyire növelte a vásárlási kedvet egy-egy népszerű televíziós sorozat, amelynek irodalmi mű volt az alapja. A Forsyte Saga évtizedeken át a kevésbé keresett klasszikusok közé tartozott, a tévészéria hatására hallatlanul megnőtt az érdeklődés a könyv iránt. Még a kevésbé jól sikerült Rózsa Sándor filmsorozat is- kimutathatóan több tízezres olvasóréteget vonzott. Vitathatatlan az is, hogy a magyar televízió talán legjobban, leghatásosabban dolgozó osztálya éppen az ismeretterjesztéssel foglalkozik. Ki ne jmlékezne olyan nagyhatású adásokra, A televízió nem csodaszer mint egykor a Tudós Klub volt, mint manapság egy-egy beszélgetés Szent- Györgyi Alberttel, vagy a hazai és külföldi tudományos élet más vezető személyiségeivel, mint a Pogány községről szóló kitűnő szociográfiai sorozat, vagy akár a rajzfilmes módon elkészített, de alapjában kitűnő ismeretterjesztő széria, amelynek Dr. Agy volt az előadója. Sokan már úgy néznek a televízióra, mint a közművelődés csodájára, amely mindent megold. Elég behozni a la- kásba, a tévéseknek meg csak únos- úntalan ismételgetni kell: erre figyeljenek, arra figyeljenek a kedves nézők, aztán majd a műsor megteszi a magáét. Ebben a szemléletben legalább annyi a végletes elem, mint az előzőekben volt. amikor egyesek szellemi függetlenségüket kívánták megóvni a televíziótól. Mindkét szemléletnek, mindkét végletnek azonos a gyökere: túlbecsülik a televíziót. Nem érzékelik eléggé, • hogy csupán egy eszközről van szó. Egy eszköz pedig önmagában lehet jó, vagy rossz. S a televízió nemcsak technikai értelemben lehet rossz eszköz, hanem műsorainak arányában, ízlésvilágában, szemléletében is. A televízióról beszélni, kritizálni tehát nemcsak joga, hanem kötelessége mindenkinek, aki a közművelődés kérdéseivel foglalkozik. A televíziós műsorok hatása azonban nem egyoldalúan a tévé műsorától, hanem a műsor és a befogadó kapcsolatától függ. Ugyanaz a Hosszú forró nyár című sorozat például a nézők egy ‘ részének nagyon tetszett, másik része pedig mérgelődött rajta. S nagyon nem ismeri az életet, a közönséget, aki azt gondolja, hogy akiknek nem tetszett, az csupa sznob, intellektuel volt. Bőven akadt közöttük bizony kétkezi munkás, mint ahogy nem kevés munkást találhattunk a műsorért rajongók között is. Mint annyi más vonatkozásban. itt sem szabad figyemen kívül hagynunk, hogy a néző nem üres lappal, vagy fogalmazzunk drasztikusabban: érintetlen fejjel ül le a készülék elé, s nem minden hatás egyenesen az adásból következik. Minden ember már egész kis korától külön-külön élményvilágot gyűjt: műveltsége, személyes érdeklődése, családi és emberi kapcsolatai, munkája, mind-mind befolyásolják személyiségét és erre a kész, kialakult személyiségre hat a műsor. Vagy nem hat. Mert a személyiség ellenáll a hatásnak. M ost, amikor annyi szó esik a közművelődésről, nem árt ezt tudomásul venni, s ezzel együtt azt is, hogy a televízió nem közművelődési csodaszer. Hatásos, nagyszerű eszköz, de feltétlenül kiegészítésre szorul. S éppen az a különleges feladat, hogy egyenként más és más kiegészítést kapjon mindenki. Kiegészítést: könyvben, színházban, zenében, társas érintkezésben, vagy akár a munkában. És akkor mindenki nyugodtan beviheti a lakásába a televíziós készüléket. Tudni fogja, hogy önmagában a televízió se nem rontja el se nem javítja meg a gyerekeket; nem fenyegeti az önálló gondolkodást, mint ahogy egymagában nehezen tud segíteni az önálló gondolkodás kialakításában is. A televízió — ha úgy tetszik —, ablak a világmindenségre. Ablak az emberi természet megszemlélésére Az már más kérdés: ki mit lát az ablakon át? Mementó Fel-felidézödik a lelkemben egy belőle kitörölhetlen mélyszomorú salgótarjáni emlék, mint döbbenetes, véres iszonyatkép. .. 1944. november... Szorongott minden érzőn igaz ember... Bűn volt hinni jóságban, igazságban, és nem sok üldözött élt bús bújdosásban. nem lelve biztos „honját a hazában”... Vége felé járt már a sötétség ideje, de Szálasi parancsolt még: [„Ki kell tartanunk, s győzni fogunk, mert jótevőnkül küldte Isten Hitlert!” S a rémhatalom bősz barbársága sok jó hazafit ítélt halálra. ... A laktanya egész állományát udvarra vonulni parancsolták, megnézni azt a három katonát, melyet a lóistálló falánál végeztek ki, rettentésül: „Így jár az, aki szökni, bújkálni próbál!” Néztük a három halott katonát és a testükből kifolyt vértócsát, s szívünk megtelt mély megrendüléssel: „ártatlanoknak így meghalni mért kell?” Élni szerettek volna tisztességben, s megölték őket szörny-gonosz sötéten hazát pusztítók — a haza nevében. B. JAVÜHULAN: Éjszaka vártalak Még az éj előtt kinn valék a pusztán s hogy vártalak kedvesem.. . a tündöklő hold hegyek ormán alátámasztott csöndesen. Koromsötétig várakoztam, és csillaglámpást gyújtott az ég. Csaló neszekre füleltem... Tán te vagy! Mindhiába... későre járt, későre rég. A mennybolt megfordult velem, s keleten lassan hajnalodott, csitíthatatlanul vert vad szívem; de lettél vádjaitól is föloldozott. Virrasztásom a hajnalt hozta, utolsót lobbanó, kihunyt csillagok alatt a füvet harmat mosta, hiába vártalak; egyedül vagyok. A Holdra fénylő Nap köszön, lám találkozik két égi vándor! — Mért nem jöttél? — Ó nincs öröm; megláthatnád riadt szomorúságom. Nagy Gáspár fordítása «
