Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-22 / 273. szám

\ Fock Jenő Indiába érkezett r Fort Péter, a? MTI kikül- tagjait az indiai miniszterei- vásárt, majd elmondta, hogy d' tt tudósítója jelenti: nőknek, Sahani polgármester nagy várakozással tekint livatalos indiai látogatásra virágfüzért nyújtott át a Mi- Gandhi miniszterelnökkel és C -Delhibe érkezett í’oc/c Je- nisztertanács elnökének. a kormány tagjaival folyta­tó, a Minisztertanács elnöke Ezt követően a zenekar el- tandó tárgyalásai elé. Hang­éi felesége. A magyar minisz- játszotta a két ország him- súlyozta, hogy a két ország t ielnök indira Gandhi in- nuszát, majd Fock Jenő éllé- közötti távolságnak nincs je­ti ai kormányfő meghívása- pett a tiszteletére felsorako- len tősége, fontos az, hogy a r ak eleget téve viszonozza In- zott díszegység előtt. két kormány célkitűzései kö­c.iai kollégájának 1972-es ma- az ünnepélyes fogadtatást zel állnak egymáshoz és arországi útját. követően miniszterelnökünk mindkét nép békében akar A magyar miniszterelnök üdvözölte a megjelent magas élni. A látogatásról szólva küiöngepe csütörtökön helyi rangú indiai kormánytisztvi- Fock Jenő kijelentette: an- jáő szerint pontosan délben selőket, a Delhiben akkre- riak fő célja, hogy további fordult be az indiai és ma- ditált diplomáciai missziók lehetőségeket keressenek a ti'yar zászlókkal sViliíssített megjelent vezetőit, hazánk két ország közötti sokoldalú légikikötőnek a fogadására ki- nagykövetségének mukatár- együttműködés fejlesztésére, a jelölt részébe. sait. két nép barátságának erősí­A gépből kilépő Fock Jenő A kölcsönös üdvözléseket tésére. miniszterelnököt és feleségét követően Fock Jbnő rövid Az ünnepélyes fogadtatás Indira Gandhi indiai kor- nyilatkozatot adott a sajtó végeztével Fock Jenő mi- mányfő, K. V. Sahani, Delhi képviselőinek. niszterelnök Indira Gandhi főpolgármestere, valamint J. Kijelentette: „Örömmel társaságában szálláshelyére, 13. Csavart külügyminiszter használom fel az alkalmat, az elnöki palotába hajtatott, iogadta. Jelen volt Túri Fe- hogy India földjére érkezve Fock Jenő délután koszorú­renc, hazánk indiai nagykő- tisztelettel köszöntsem az in- zott, majd tisztelgő látogatást vete. diai népet és országuk veze- tett Indira Gandhinál, aki Miután Fock Jenő bemu- tőit”. Fock Jenő ezután kö-, nagyszabású bankettet adott a tatta hivatalos kíséretének szünetét fejezte ki a meghí- magyar küldöttség tiszteletére. Javult a helyset, de még sok a tennivaló a nagycsaládosok érdekében Az SZMT elnöksége legutóbbi ülésén többek között a nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelő dolgozók élet- és munkakörülményeiről, szociális helyzetük javítását célzó tennivalókról tárgyalt. A HVDSZ megyei bizottsága a hozzátartozó üzemekben végzett felmérések alapján készített jelentést. A megye 30 üzemében, intézményében szerzett ta­pasztalatok alapján viszont Bodor Lászlóné az SZMT nő- lelelőse, és Bibók László, a társadalombiztosítási munkabi­zottság vezetője kiegészítő jelentést készített. Általános a törekvés a csa­ládos üdültetések bővítésére is. Több üzemben már tör­tént kezdeményezés az igé­nyek jobb kielégítésére. A szolgáltatások további bővíté­se is szükséges. A nagycsaládosok és gyer­meküket egyedül nevelő dol­gozók helyzetének javítása ér- szerű felhasználásával tud- deliében ielentősek a megtett A tapasztalatokból egyértel- iák csökkenteni. Kétségtelen, intézkedések. Viszont azt is műén kitűnik, hogy a szak- hogy jelentősebb mértékben megállapította az SZMT el- szervezeti bizottságok többsé- ezt csak a társadalmi jutta- nöksége. hogy mindez csak a ge — együttműködve a gaz- tások növelésével lehet elér- kezdetet jelenti, mert a le- dasági vezetéssel — ielentős ni, vagyis központi intézke- hetőségek még nincsenek ki- szociálpolitikai intézkedések- désekré lenne szükség. használva mindenütt. Ennek kel javították a gyermeküket a nagycsaládosok támoga- megfelelően határozták meg egyedül nevelő és nagycsalá- tására a vizsgált üzemek egy- a szakszervezeti szervek ten- dos do gozok elet- es munka- harmadában határozták meg . ,. körülményeit. Folyamatosan csaknem másfél millió forin- nlvai01t- megvalósulnak az intézkedési tot, a középtávú tervekben tervekben meghatározott fel- Ennek felhasználása különbö- adatok. ző módon — segélyek, tan­A párt-. KISZ- és a szak- szer, ösztöndíj, jutalom — cí- szervezeti szervek is egyre mén történik, eredményesebben fellépnek a családok szerepét, lövőiét le- A lakások száma növeke- beésülő nézetek ellen. Javas- dik, de az igényeket még nem latukra a gazdasági vezetők tudják kielégíteni. A vizsgált több munkahelyen könnyítet- üzemek, intézmények az idén ték a nehéz fizikai munkát 114 nagycsaládos, illetve gyer- Számottevő az eredmény a mekét egyedül nevelő dolgo- kisgyermakes anyák és a zónák 10—30 ezer forintot la- gyermeküket egyeáül nevelő kástámogatás címén juttattak, éjszakai műszak alóli men- A gyermekintézményeknél tesítésében. Több nagycsalá- közismert a helyhiány, azon- dos viszont éppen a pótlék, a ban szakszervezetek segít- nagyobb jövedelem miatt vál- ségéveTsikerült a vizsgált vál­lalja önként az éjszakai mun- lalatoknál dolgozó nagycsalá- kát. dosok és gyermeküket egye­A jelentés megállapítja, dűl nevelők gyermekeit elhe- hogy a legtöbb helyen a kol- lyezni. Jelentős az a segít- lektív szerződésekben is iól ség is. amit a vállalatok szo- tükröződik a törekvés a hely- cialista brigádjai vállalnak a zet iavítására. A nagycsalá- két réteg megsegítésére, a (lasok és gyermeküket esve- gyermekintézmények Datro­SStaSSS* SÄÄ5E bégeket az üzemekben a ren- a tatarozásnál vállalt társa- delkezésre álló eszközök cél- dalmi munkával. Diákp«lament Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) Eljött a diákok fontos me­gyei tanácskozására Batta tstván, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese, Fussy József, a KISZ megyei bi­zottságának ,első titkára es Boldizsár Gábor, a KISZ köz­ponti bizottság osztályvezető­helyettese. ítéletalkotás önmagunkról, illetve valamennyiünk mun­kájáról — ez a cél vezette a küldötteket a megyei diák­parlamentre. S e cél érdeké­ben szólni nem kis felelőssé­get jelent. Az ötödik diák­parlament az eddigiek sorá­ból külön jelentőséggel emel­kedik ki: jelentősége az 1974/ 75-ös tanévet is reprezentáló 30, évforduló. Igaz, a fel- szabadulás óta eltelt 30 esz­tendő eseményeinek egy ré­szét a diákok csak a történe­lemből, az idősebbek emléke­zéseiből ismerik, másik ré­szének viszont cselekvő, aktív hordozói, hiszen nem másról, mint a mindennapok történe­t éről van szó. Az V. megyei diákparla­ment vitára buzdító beszámo­lóját Gulyás Jánosné, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetöhelyettese mondta el. — Az előző évtizedben be­következett gazdasági, társa­dalmi változások miatt 1970- ben ismét sorra került az if­júság helyzetének, életkörül­ményeinek, céljainak általá­nos elemzése, vizsgálata — mondotta bevezetőjében Gu­lyás Jánosné. — Sok olyan vi­tában. kellett határozottan ál­lást foglalni, amelyekben a fiatalokat bizonyos divatok, életformák alapján ítélték meg. A felszínes, bár valóban meglevő jelenségek között a lényeget kellett megkeresni. Azt a megítélési mércét, mely munkája, tanulása., magatar­tása alapján, minősíti az ifjú generációt. S az akkor tett megállapítások ma is érvénye­sek. Ez, a társadalmi változás­ra érzékenyen reagáló réteg A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése „A Német Demokratikus vábbl tevékenységének a Var- Kőztarsasag fővárosában — sói Szerződés tagállamai had- Berlimben — november 19— seregeinek kölcsönös érdekeit 21-én Ivan Jakubovszkiinak. szolgáló kérdéseit, a Szovjetunió marsall járnak, . ... , _ az egyesített fegyveres erők . Német Demokratikus Koz- tóparancsnokának elnökleté- nemzetvédelmi mi­vel megtartották a Varsói az ülés és az ér­Szerződés tagállamai egyesi- részvevői szamára tett fegyveres erői katonai ta- *, kiképzési, módszertani nácsának soron levő ülését, és foglalkozást rendezett a nem- a tagállamok hadseregei veze- n®phadsereg egységeinél a tő állományának értekezletét, kiképzési tapasztalatok átodá- Értékelték az egyesített fegy- sa oellaboi- veres erők szárazföldi, légiós A katonai tanács ülése és haditengerészeti kiképzésének a testvéri szocialista országok eredményeit, a törzsek had- hadseregei vezető állományá- műveleti felkészültségét és nak értekezlete tárgyszerű, meghatározták az 1975. évi elvtársi légkörben, a barátság feladatokat. Megtárgyalták az és a szoros együttműködés egyesített fegyveres erők to- szellemében zajlott le.” (MTI) VOLT benne nosztalgia is... Üdezöld, pántlikás bokré­tát fújdogált a friss, nyár- hajnali szél a híd elején, repkedtek, táncoltak a szala­gok, mintha majális lett volna. Pedig jól benne jártunk már a júliusiban is, amikor Mátranovákon a Ganz-MÁ- VAG gyáregységében átadták a jugoszláv megrendelésre készült Dríma-hidat. Mondom, volt abban nosz­talgia is, meghatott emléke­zés a régi napokra, amikor a bányászokból lett vasasok kitűzték a bokrétát a , hídra. Mert hát, ünnepeltek. Hogyisne töltötte volna el őket a boldogságnak a siker­nek, a jól végzett munka lát­ványának az a megfoghatat­lan, semmihez sem hasonlít­ható hulláma, ami kívülről ugyan nem látszik, de belül, igen, ott, a munkásszívekben benne van. Mert ez már teljesítmény volt. Eégi évtizedes tapaszta­lattal rendelkezőknek is az lett volna: háromszáz méter hosszúságú hidat nem min­BOKRÉTA NÉLKÜL dennap gyártanak Magyaror* szágon. Hát még Mátranovákon... Mert ki hitte volna akár öt évvel ezelőtt is, hogy úgy hozzászokik az érdes bá­nyásztenyér a hegesztőpisz­toly és a köszörű markolatá­nak szorításához, mint lögen a csákánynyélhez... Derültek volna csak rajta. —* Igen, néha én is elgon­dolkodom: hogy is tudják ennyire átformálni az embert az évek az új körülmények, az élet változásai. Gyárban sosem dolgozott férfiak és nők válnak néhány év alatt másokká; a vas fortélya­it nem ismerőkből kiváló szakmunkások lesznek, s csak az akaratos szorgalmuk, a fogcsikorgató lendületük marad a régi. Meg a köszö­nésük. Mert hallom még né­ha: „Jó szerencsét!” Így beszél Szabó László, a gyár termelési főmérnöke, aki elejétől volt tanúja az új emberek születésének; a. ha­todik évét tölti a régen ba­rna iparáról egyre váló MátrariOvá­2 NÓGRÁD — 1974. november 22., péntek nyáiről, híresebbé kon. Mert az már ma is. Egyip­tomban is tudnak róla, Ju­goszláviában is. Csehszlová­kiában is. Hidak hosszú so­ra hirdeti munkájukat. Tizenhatot gyártottak ed­dig. s most eggyel többre nőtt ez a szám. — Ma adjuk át a csehszlo­vák megrendelésre készült Catat Sahyval összekötő hi­dat, amely mérföldkő gyár­egységünk életében. Ennek a rendkívül nagy műszaki felké­szültséget igényelő, bonyolult munkának a befejezésével, a hídépítésnek olyan magas fokát érte el a gyáregység szakmunkásgárdája, amely­re egy-két évvel ezelőtt még gondolni sem merhettünk volna. Színvonalban és mi­nőségben is — mindenféle Széptevés nélkül ki merem jelenteni — ez a híd már megüti a világszínvonalat. A gyártócsarnokban áll „ő”, a tizenhetedik. Merész vastraverzei len­dületesen futnak végig az ötvenkét méteres hosszon, s olyan kecsesnek tűnik, hogy az ember nem is hinné: száz­hat tonna a súlya. — Szép munka volt. de ne­héz — tekint végig rajta Hábel Tibor művezető, aki­nek ez már a tizenharmadik hídja. Ennyinek a gyártását irányította már. — Megküsz­ködtünk vele, de sikerült — szól és nekidűl egy tartóosz­lopnak. Nyugodtan szemléli az átvevők munkáját. Még egyik sem volt ilyen bonyolult, ilyen sok fejtörést, izgalmat okozó, mint ez. így beszél róla Törjék Páli csoportvezető, és a bányászból lett hegesztő, Berze Ferenc is. A híd, a Mátranovákon el készült tizenhetedik, méltó­ságteljesen nyújtóztoíja tagjait. Feszülnek az acélme­revítők, s az idegek is lecsil­lapodtak már. ÜNNEP van ma is a gyár­ban, pedig csak csütörtököt mutat még a naptár. Igaz, az idegen nem sokat vesz észre belőle. Mert bokréta sem jutott már a tizenhete­diknek: csípős., havat jelző szelek hajtogatják már a csupasz fák göcsörtös gallya­it... K. Gy. váltóban nem egynemű —mint ahogyan maga a társadalom sem az —, de az ifjúság éle­tére, munkájára a szocialista eszmék befolyása a jellemző. A diákokat természetesen az iskolai élettel kapcsolatos kér­dések érdeklik legérzéke­nyebben. A tanár-diák viszony mindig is „sláger-téma” volt az iskolákban, ma sem jelen­téktelen. A pedagógusnak fel kell adnia a konzervatív pe­dagógiai elveket és módszere­ket, a diáknak pedig meg kell értenie, hogy a nevelés tár­gyából annak alanyává lépett elő. /Vz eredmények fontos zá­loga az, hogy a diákok ne csak passzív részesei, hanem aktív kezdeményezői legyenek az ok­tatás és nevelés bonyolult fo­lyamatának. Értsék meg és fogadják el, hogy a tanulás nem zárul le a . bizonyítvány megszerzésével, a társadalom ettől többet vár. Olyan fiata­lokra van szükség, akik a meg­szerzett ismereteket önállóan hasznosítják, sőt, alkotó mó­don tovább is fejlesztik. Milyennek látjuk? Milyennek látja a megye felinőtt társadalma a diáksá­got? Léteznek-e generációs problémák a felnőtt és az ifjú nemzedék között? Megannyi izgalmas kérdés, válaszra, tisz­tázásra vár. Ezerszer hangoztatott, valós követelmény, hogy a diáknak legfontosabb dolga a tanulás. A csaknem hétezer diák e követelménynek becsülettel eleget is tesz: az iskolai élet­nek nemcsak írott, hanem íratlan szabályait is betartja. A tanulóifjúság másik, szám­ban jelentős rétege teljesíti ugyan alapvető feladatát, de igencsak ímmel-ámmal, mé­lyen képességei alatt. K-i ne hallotta volna már a megal­kuvó „programot”: jó nekem minden osztályzat, csak egy kis görbülete legyen, aztán majd csak lesz valami az érett­ségi, a szakmunkásvizsga után. S fellelhető végül egy számá­ban nem, de hatásában na­gyon is jelentős réteg, amely­hez tartozókat egyszerűen nem. lehet „túlterhelni”, ugyanis nem hagyják magu­kat. Ezek a diákok nemcsak az iskolának és asz ifjúsági szervezetnek, hanem a szülői háznak is sok gondot, fejtö­rést okoznak. Számuk nem csökken, és rossz példájuk esetenként egy egésiz, osztály- közösség gondolkozására rá­nyomja bélyegét. A megyei művelődési osz­tály vezetője vázolta az előző diákparlamenten. elhangzott kérések, javaslatok további sorsát is. Amit a tanulók kérnek — Valamennyi fórumon sür­gető igényként jelentkezett a rendtartások korszerűsítése, az iskolai élet demokratizmu­sának szélesítése. Fontos he­lyet kapott a vélemények so­rában a megfelelő tanulói ter­helés kialakításának igénye. Gimnazistáink jogosan kérték az érettségi utáni elhelyezke­dést megkönnyítő gyakorlati foglalkozási formák körének szélesítését, a kollégisták az élelmezési normák felemelését. Az 1973. szeptemberétől fo­lyamatosan megjelent közpon­ti intézkedéseket, dokumentu­mokat tekinthetjük a jogos tanulói kérések teljesítésének is. Bevezették az új középis­kolai rendtartásokat, az isko­lai házirendeket az ifjúság be­vonásával módosították. A túl­terhelés csökkentésének kez­deti hatását a diákközvéle­mény máris érzékeli. Üj érett­ségi vizsgaszabályzatok léptek életbe, a közös érettségi-felvé­teli írásbeli vizsga tovább csökkenti a végzősök terhelé­sét. A szakmunkástanulók ér­dekvédelmük fokozását kér­ték. Azóta megalakult érdek- védelmi bizottságuk, mely fo­lyamatosan ellenőrzi az ipar­ban folyó szakmunkásképzést, ügyel a törvényesség betartá­sára. Még hatásosabban dol­gozhatna, ha a szakmunkás- tanulók rendszeresen tájékoz­tatnák gondjaikról. A kéréseknek felel meg a diákturizmus további fejlődé­se is. Jelképes, térítés mellett évente mintegy ezer- diák üdülhet középiskolás üdülőtá­borokban. Sokan veszik igény­be a kempingutalványokat, az étkezési jegyeket, a ked­vezmény megannyi formáját. Ide kívánkozik azonban a kér­dés: miért húzódoznak válto­zatlanul a diákok a gyalogos és kerékpáros túráktól? Él­mény, felüdülés, testi edzett­ség forrásai ezek, mégis na­gyon ritkán szánják rá magu­kat a tanulók a kikapcsoló­dásnak ezekre á legfiatalo­sabb formáira. Nagy figyelemmel hallgat­ták ezeket a szavakat a diá­kok. Róluk, értük hangzottak el, saját életüket, benső ügyei­ket tették terítékre. Gyorsan szaporodtak a sorok a diákok előtti papírlapokon. Az első szünetben már 25-en jelent­keztek véleményük fórum előtti tolmácsolására. Segíteni a beilleszkedé t Elvezet volt hallgatni . a mikrofon elé álló diákokat. Olyan gonddal, felelősséggel szóltak, mint ahogyan közös-, ségük problémájának továb­bításához illik. Iskolájuk fel­szereltségéről, a felvételi rendszerről, a fiatalok eseten­kénti közömbösségéről, az oly­kor még fellelhető közélet) tompultságról. Elhangzott pél­dául a kérdés: miért kapnak a szakmunkástanulók csak 30 nap nyári szünidőt? A röbid vakáció miatt Kénytelenek ki­hagyni egy sor táborozási le- . hetőséget, nem vehetnek részt kedvűikre a nyári vezetőkép­zésekben. Üj bői elhangzott a jogos kérés: törődjenek, az üzemek jobban a hozzájuk ke­rülő fiatal szakmunkásokkal! Tanítsák őket, segítsék beil» leszkedésiüket! A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola küldötte új tankönyveket és tantervét sürgetett. Az építőipari tago­zatra járók nevében kifogásol­ta, hogy kevéssé veszik észre a tananyagcsökkentés hatását. A különféle szaktárgyak kö­zött gyakoriak az átfedések, így csiak a szaktárgyak terje­delme 1350 oldal! Nem tanít­ják eléggé alaposan a felvéte­li tárgyaikat, az idejérókmak — többségük fizikai dolgozó gyermeke — jelentős hátrányt kell ledolgozniuk a sikeres felvételi vizsga érdekében. Mást tapasztalunk Súlyos szavakat mondott a balassagyarmati mezőgazdasá­gi szakmunkástanulók küldöt­te. — Almikor ml az iskolába jelentkeztünk, azt hallottuk, hogy a mezőgazdasági szak­mának éppen olyan becsülete, rangja van, mint bármelyik másiknak. Most nem ezt ta­pasztaljuk! Nemcsak a to­vábbtanuló diákok, hanem az ipari szakmunkástanulók ré­széről'is valamiféle lenézést érzünk. Mintha bizony éppen a mi szakmánk lenne a legke­vésbé értékes! Sokan közü­lünk ott is hagyják kitanult szakmájukat... A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola diákjai „üzenetükben” azt kérték, hogy bővebben foglal­kozzanak olyan tárgyakkal, amelyeket későbbi munkájuk­ban közvetlenül hasznosíthat­nak. Hogy ne csak papírfor­ma legyen végzettségük, ha­nem biztos tudás legyen mö­götte az aranyfedezet! A sal­gótarjáni Táncsiis Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola küldötte kri­tikus hangon szólt arról, hogy a kereskedelmi tagozatos diá­kok nyári gyakorlati órabére a három forintot sem éri el. A bejáró, naponta órákat uta­zó diákok nevében megkér­dezte: miért ne indíthatnának reggelente tanutóbvsszokat 7 Most ugyanis gyakorta előfor­dul, hogy a busz otthagyja a gyerekeket, így aztán késve érkeznek az órára. Nem csupán panaszoltok, hanem segítő, megoldást ja­vasoló ötletekkel is szolgáltok a felszólaló diákok. Gondjaik reális, sokoldalú megfontolást jelző tálalása felelősségüket, érettségüket bizonyította. Kár, hogy helyenként nem bíztak meg eléggé bennük. Az ese­tenkénti, nyilvánvalóan fel- nőttfogalroazásra valló szavak legalábbis erre engednek kö­vetkeztetni. Munkája végeztével a diák- parlament megválasztotta azt a 12 fős küldöttséget, amely az V. országos diákparlamen­ten képviseli majd Nógirád me­gye tanulóifjúságát i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom