Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

Óraszámcsökkentés az általános iskolákban Herczeg Vincémé, alsó ta­gozatos nevelő mondja: — Az általános iskolák al­só tagozatában óraszám- ceőkikentés nem volt. Ezt sé­relmeztük, mert jelenleg is nagy létszámmal és magas óraszámmal dolgozunk. Re­méljük, parteszunk a jövőben orvoslást nyer. Suttyón. Sándor, a salgótar­jáni Gagarin Általános Isko­la igazgatója tájékoztatása szerint, az iskolában, most ti­zenkét nevelő dolgozik az alsó tagozatban, tizenhárom rapközis csoport van. a 46- OH nevelőtestületi létszám többi tagja a felső tagozat­ban tevékenykedik. — Természetesen, munká­ik . ivünket ez nem vette el — folytatja Herczeg Vincémé. — Kern csökkent a munka len­dülete, de azért elmondtuk a bajiunkat. Ügy véljük, az óraszámcsökkentések megha­tározásakor talán kicsit át­gondoltabban is lehetett vol­na intézkedni. Annak ellené­re mondom, hogy tisztában vagyok az ország anyagi tel­jesítőképességének 'határai­val, Valamiféle „válaszfal” ugyan nem emelkedett az alsós és felsős nevelők kö­zi, de nekünk, alsósoknak ez már nem az első sérelmünk. Előző évben például a felső tagozatban tanító nevelők osztályfőnöki pótlékot kap­tak, mi akkor sem kaptunk. Egyébként panaszunkat nem hangoztatjuk, annak jogossá­gát *az illetékesek elismerik, s úgy tudjuk, a későbbiek so­rán, amint erre mód nyílik. orvoslást is kapunk. Az általános iskolákban he­ti egy órát csökkent a neve­lők óraszáma. Ennek tapasz­talatairól szólni több okból sem lehet még. Az óraszám- csökkentés ' munkaidőcsök­kentést nem jelent, lét­számemeléssel — a rendelke­zés értelmében — nem lehe­tett élni. Az Igazgató szavai szerint: — Egy folyamat kezdetén vagyunk. Anyagilag jó a nevelőknek az óraszámcsök­kentés. munkaidejük azon­ban ezzel más nem csökkent. Ennek következtében, a ne­velők jobb felkészülése, az elmélyültebb pedagógiai munka érdekében igényelt szabad időben nem. jelentke­zik. Mert a felszabadult idő­re új létszámot nem lehetett alkalmazni, már csak a ne­velőhiány miatt sem. Úgy hi­szem. az óraszámcsökkentést az általános iskola felső tago­zatában lemérni, értékelni még korai. Legalábbis, pe­dagógiai értékét még nem le­het lemérni. Ügy tudom, az óraszámcsökkentés. további módozatain munkálkodnak, s az alsó tagozatban tanítók sérelmeit is ismerik. Váradi Gáborné, földrajz— biológi szakos: ­— örültünk az óraszám- csökkentésnek, megbecsülést jelent számunkra, szép gesz­tust. Persze, nem érezzük, hogy „kevesebbet” dolgozunk, pillanatnyilag — aat hiszem, — ez inkább csak anyagi juttatást jelent. Bizonyára arra törekednek az illetéke­seik Is, hogy a későbbiekben valóban munkaidő-csökken­tést Is jelentsen, a magasabb szintű pedagógiai tevékenység érdekében.. Kugel Tibomé magyar— orosz szakos nevelő: — Valóban szükség van ar­ra, hogy mai körülményeink köaött. amikor például mind fokozottabb gondot kell for­dítanunk a felkészülésre, eh­hez több időnk legyen. Az óraszámcsökkentés ma még nem ezt jelenti. Megnöveke­dett a felkészülésben, például az írásbeli munka is több tantárgynál, mindinkább ter­jednek a feladatlapok, időt igényel a korszerű oktatási eszközök előkészítése, s még sorolhatnám a példákat. Re­méljük, a jövőben az óra­számcsökkentések valóban adnak szabad időt is ehhez. Valóban, az óraszámcsök­kentés az általános iskolák­ban sem zárult le véglegesen. Jelenleg a heti egy óra ha­tása pedagógiailag még nem mérhető. Mindenesetre: ka­detet jelent, s ezt kedvezően fogadják a nevelők. (te) Mai tévéajánlatunk 92.00: Bemutatjuk Szabó Marianne textiltervező ipar­művészt. A tv Galériája sorozatban r tóttal rendkívül érdekes mű­vészettel és művésszel ismer­kedhetünk. Szabó Marianne különleges textilplasztikái a köztudottan erős hazai textil- iparművész mezőnyben is él­vonalbeliek. RapcSánvi László a művésznővel készített ri­portot — a székesfehérvári István király múzeumbeli ki­állítási előkészületekről (Sza­bó Marianne kiállítását de­cember végéig láthatta a kö­zönség). A nagyon szerény, visszahúzódó művészről, mint emberről megtudjuk, hogy há­rom gyermek édesanyja. S elmondja azt is, > eev még nagyon szereti a mesék, vilá­gát — mert ott mindig győ­zedelmeskedik az igazság. Fe­hérvári kiállításának darábiai amolyan ruhaszobrok — filc­ből, kócból, csipkéből, ken­derből készültek. Le nem egy­szerűen. egyértelműen babák — sokkal nyugtalanítóbb fi­gurák. A születéstől a halál­ig kísérik végig az ember útját. Az ifjú lánytól —. aki­nek az ifjúság hamva — csip­ke — borítja az arcát, a tö­pörödött öreg anyókáig. ..aki” Képünkön: Jelenet ,.A tavasz 11 pillanata” című tévésoro­zat VIII. részéből. Ma este: 20.00-kor kezdődő adás. zsákból készült, s az arcából tűzte a televízió, de ez az is alig látszik már valami. A adás akkor egy ökölvfvó-mér- Szabó Mariannet bemutató kőzés közvetítése miatt elma- filrnet egyszer már műsorra radt. 15. December 23-án kivágődott az ajtó és megjelent apám pirosán, vidáman, mögötte pedig bekukkantott egy fiatal, mosolygós, képű szovjet ka­tona. ö volt Palkó (PáveD, akinek nagyanyja Makón élt, es ott találkoztak is. összepakoltunk, Palkó is vállára kapott egy batyut, és indultunk, elsőként ki a bányából, a napfényre, haza­felé! A rét tele volt ágyúk­kal, katonákkal. Nézték fur­csa menetünket. Palkó kula­csot nyomott a kezembe és magyarul mondta: egészsé­gedre! Meghúztam — ekkor Fenyvesi Jósssefi FALU A FÖLD ALATT egy hatalmas kapitány. .53. hadsereghez tartozó gárda lövészhadtest 6. Az elmesélték eddigi életüket. 49. Szüleim voltak a tolmácsok, lö- hiszen mindketten megártet­vésizhadosztályának parancs­nokai voltak. Nagy lakomát csaptunk. IsTyikolájék adták a bort húst, :ttam' először vodkát éle- édesanyám a finom uborkát, lemben. Lemarta torkomról káposztát. A szobánk volt a a bánya dohos lerakódásait, hadiszállásuk. Szüleimnél es szabaddá vált légutamon már két éjszakát töltöttek, áramlott be a friss levegő. Telefon és rádió szólt állan- Édesanyám örömmel . foga- dóan. Mentek - a parancsok, dott minket és nem egyedül, jöttek a jelentések. Szüleim­ilyen fogadtatásra nem szá- mel nagyon összemelegedtek, mindenkié” — mondta az mítottunk. Négy szovjet tiszt de csak néhány óra kellett, öreg tanárkollégám, üdvözölte a bányák lakóit: hogy kölcsönösen valameny- Nyiikoláj, Szoviczki tüzérpa- nyien szívünkbe fogadjuk rancsnok, egy öreg tanár, a egymást. politikai tiszt (nevét elfelej- A hatalmas kapitány ki­tettem). Fima kapitány. a próbálta számtantudásomat, parancsnokhelyettes, és még Nyikoláj Szoviczki és Fima ték az orosz szót. Nyikoláj apja magyar volt, ki a T4-es' háborúban maradt a Szovjet­unióban. Sok magyar szót tu­dott. Este. amikor visszatér­tek a frontvonalból, megva­csoráztunk, azután politizál­tunk. A bánya a tiétek lesz papa, mondta a politikai tiszt. En is kaptam „ajándékot”, mert az iskola ezentúl 4 NÓGRÁD - 1974. november 21., csütörtök Villany nem volt a telepen. A karbidlámpa adta a fényt. Pusztamárkházáért súlyos harcok folytak. Dörögtek a fegyverek, tompán robbantak az aknák. Félbe is szakadt a kedves este. December 24-én, már távo­Jovíí évi hépzíi művészeti tárlatok Nógrád megye képzőművé­szeti kiállításainak ma már széles körben — ha nem iá látványosan — mutatkozik hatása a közművelődési tevé­kenységben. Megyénk képző- művészeti tárlatokban évről évre gazdag választékot kí­nál, széles skálán teszi hoz­záférhetővé a jelenkori hazai — esetenként külföldi — mű­vészeti törekvéseket, illetve jól reprezentálja a nógrádi képzőművészeti életet. Képzőművészeti tárlatokról szólva, megjegyezzük, nem­csak Salgótarján és Balassa­gyarmat kiállításai érdemel­nek figyelmet, hanem ma mér több járási székhelyen, v ese­tenként nagyközségekben is készítenek rendszeresen évi kiállítási programot, amely­nek színvonala többségében megfelelő, Természetesen, el­sősorban mégis a két város programja az, amely gerincét jelenti az éves kiállítási prog­ramoknak. Több salgótarjáni képzőművészeti kiállítás ha­gyományokkal rendelkezik, országos érdeklődésre is szá­mot tarthat. Salgótarján egyelőre nem rendelkezik galériával, így a kiállításokat a megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont üvégcsarnokában rende­zik meg. Ebben az évben vi­szont Balassagyarmaton új helyére költözött a Horváth Endre Galéria, A közművelődés-politikai ha­tározat szellemében a jövő évi kiállítási program össze­állítói fokozott figyelmet for­dítottak a kiállítások közmű­velődési hatásának erősítésé­re. Illetve arra, hogy azok mind szélesebb körben fejtsék ki ízlésformáló, esztétikai ne­velő hatásukat, mindenek­előtt a munkásság és a pa­rasztság körében. Fokozott gondot fordítanak arra, hogy a művek tartalmilag, ideoló­giailag eszméink szolgálatá­nak jegyében hassanak, mű­vészileg magas szintet képvi­seltének. Külön gondot for­dítottak arra, hogy hazánk Nógrádit an felszabadulása harmincadik évfordulója jegyében a kép­zőművészet eszközeivel is méltó fényt kapjon népünk e nagy történelmi eseménye. Ezúttal nem közöljük a teljes megyei képzőművészeti kiállítási programot. Csupán arra szorítkozunk, hogy meg­rajzoljuk annak fontosabb körvonalait. Kétségkívül a legnagyobb figyelemre Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelő­dési Központ kiállítási prog­ramja tarthat számot. Néhány példát említünk. Területi ki­állítás a salgótarjáni tavaszi tárlat, amelyet hazánk fel- szabadulása évfordulóján nyitnak meg. Ugyancsak ápri­lisban lesz Lóránt János Munkáesy-díias festőművész kamarakiállítása. Augusztus­ban hagyományosan a sza­badtéri szoborkiállítás várja az érdeklődőket. A zománe- biennálét — országos jellegű esemény — szeptember elején nyitják. (A tavaszi tárlatot egyébként Besztercebányán is szerepeltetik.) Ezeken túl, sor kerül a területen élő, és elszármazott művészek kiállí­tásaira, egy országos „nagy­mester-kiállításra'’, egy me­gyei művész önálló kiállítá­sára. A műcsarnoki országos külföldi kiállítás központi program szerint történik. Továbbra is figyelemre tart­hat számot Salgótarjánban a Bolyai Gimnázium Derkovits Gyuláról elnevezett iskolaga­lériája. illetve a megyei kór­ház állandó klsgalériája. Fe- ledy Gyula Karancslejtős- sorozata politikailag is figyel­met érdemel, ezen anyagot a megyében több helyen, is be­mutatják, A Megyei Művelő­dési Központ kiállítási prog­ramja több éves gyakorlat folytatása, újdonságnak szá­mít a már említett „nagy- mester-kiállitás”. Egyébként fokozatosan csökkenteni kí­vánják a kiállítások számát, de nagyobb gondot fordítanak a tárlatok jobb előkészítésére, a hosszabb ideig történő nyit­vatartásra, a hatékonyabb fel­dolgozásra. Balassagyarmaton a Hor­váth Endre Galéria tárlatai jelentik a kiállítási program gerincét. Igen figyelmet ér­demlő kezdeményezés, hogy a galéria tárlatait részben már rendelkezésre álló (kábel mű­vek), részben a jövőben léte­sülő úgynevezett mlnigalér'- ákban is bemutatják, amelyek üzemekben működnek. Előze­tes terv szerint, Balassagyar­mat adhatna otthont rendszer resen a megyei rajzpedagógu- SOk. illetve pedagógus ké^"'- művészek gyűjteményes tár­latainak. Pásztó az amatőr képzőmű­vészeti törekvések központjá­vá fejlődik. Jövő évi kiállítá­si programja > is ennek jegyé­ben készült el, s igen válto­zatosnak ígérkezik. A salgó­tarjáni Kohász Művelődési Központ kiállításai jövő év­ben gazdagodnak Magvar- nándorban évenként mintegy nyolc kamarajellegű tárla­tot nyitnak, Nagybátony- bányavárosban ugyancsak változatos képzőművészeti ki­állítási program készül. A megyei múzeumi szerve­zet viszonylag kevés képző- művészeti kiállítást tervez jövőre. Adottságai jelenleg ezt nem is tennék lehetővé. A balassagyarmati és a szécsé- nyi épületfelújítások elké­szültével nyílik mód ilyen jellegű tárlatok rendezésére, A szervezet rendelkezésre álló képzőművészeti gyűjteményé­ből üzemekben, intézmények­ben nyit kamaratárlatokat, ezek rendkívül hasznosnak ígérkeznek. Kiállítások lesznek például Salgótarjánban a ZlM-ben, a számviteli főis­kolán és mósütt. összegezve: csak részben, szóltunk a kiállításokról, a megyei program ennél gazda­gabb. Ügy tűnik, alkalmas arra, hogy mind magasabb szinten éreztesse hatását a megye közművelődésében. CT.) Pályázati eredmény Harminc év — egy történet A Köznevelés című oktatás­politikai hetilap 1974. janu­ár 25-i számában a Művelő­désügyi Minisztérium gimná­ziumi osztálya a gimnáziumi tantervi reform elméleti és gyakorlati előkészítése céUá- ból pályázatot hirdetett, ösz- szesen huszonöt pályamű ér­kezett a felhívásra, és ezek közül a bíráló bizottság ti­zenegyet fogadott el. s díía- zott. A pályázatnak nógrádi sikere is volt. Pályadíiban ré­szesült dr. Szabó Károly szak- felügyelő. aki Balassagyarma­ton él. (Egyébként a legna­gyobb összegű dijat Sándor Károly kapta, aki Győrött a Pattantyús A. Géza Ipari Szakközépiskolában igazgató.) labb hallatszott a front za­ja. Tarján felszabadítása folyt. Palkó a vidám katona reg­gel bekiabált apámnak, hogy menjünk ki. Az udvaron ha­talmas. de kissé fáradt ló állt. Nekünk hozta Palkó. Jó lesz papa, ha vége a háborúnak. Apámnak bizony sehogy sem kellett a ló. Bent a konyhá­ban folyt tovább a vita a lóról. Palkót nagyon elkedvet­lenítette. hogy nem kell a ló., az ő ajándéka. Felugrott, ki­ment az udvarra, és dörre­nést hallottunk. A kimerült lovat lelőtte. Jobb is volt szegény párának. Vagy két hétig azon lépdeltünk át az udvaron, mert keresztben fe­küdt. Jól átfagyott és a kisebb gyerekek nagyon élvezték a rajta való ugrálást, míg Ja­nuár. eleién elástuk. A bányából még mindig nem mertek előiönni. A féle­lem nehezen oldódik fel^ ami­kor még közelben robbannak a gránátok. Fima kapitány délelőtt visszajött katonáitól. Neki magyaráztam apám se­gítségével, hogy a bánva tele­van emberekkel, kis gyere­kekkel. s már betek óta bent vannak. Ki kéne őket hoz­nunk! Fima kapitány azonnal vállalkozott a segítségre. (Folytatjuk) Harminc év — egy történet címmel pályázatot hirdetett \a Hazafias Népfront. Pályázni olyan történet leíráséval le­het, amely a felszabadulásitól napjainkig terjedő időben tör­tént. s amely a nyilvánosság előtt még nem ismert, de szo­ros összefüggésben van az elmúlt évtizedek hétköznap­jaival, kiemelkedő történései­vel. Az öt gépeit oldal terje­delmű pályaművek szólhatnak egy emberről, közösségről, munkahelyről, az utóbbi há­rom évtized bármilyen esemé­nyéről. A pályaműveket a budapesti kerületi népfrontbi- zottságokhoz lehet beküldeni 1975. január 15-iig. A könyvnapok eseményei megyénkben A magyar marxisa—leninis­ta politikai könyvkiadás 30. évfordulója, valamint a politi­kai akcióként ismétlődő téli politikai könyvnapok országos rendezvényei soréiba megyénk is számos eseménnyel kapcso­lódott be. A politikai könyv­kiadás és a Kossuth Könyvki­adó kiadványainak terjesztése a pártmunka szerves részét je­lenti. November 25-én rende­zik meg a Nemzetközi Szemle ankétjét Salgótarjánban, a kohászati üzemek műszaki fejlesztési főosztálya szocialis­ta brigádjai részére. Az előadó Patkó Imre lesz. December 3- én író-olvasó találkozót szer­veznek ugyancsak Salgótar­jánban, a Kohász Művelődési Központban a szocialista bri­gádok részére. Vendégük Dö­me Piroska, a Harcoló bá­nyász, és az Asszonyok a vi­harba*] című könyvek szerző­je, egykori illegális hgrcoíJ. Szécsényben szintén december 3-án lesz író-olvasó találkozó a mezőgazdasági szakközépis­kola diákotthonában. Teleki Éva történész látogat el, a Nyilas uralom Magyarorszá­gon című könyv szerzője. De­cember 20-tól politikai könyv- kiállítás lesz Etesen, az MSZMP csúesvezetősége szer­vezésében. A politikai könyv- terjesztés eseménye, hogy (megyénkben első ízben) két kiemelkedő terjesztési ered­ményeket elért aktivistának adták át a Kiváló Terjesztő plakettet. Palóc hímzést közöl Gazdag tartalommal áll az olvasók 'rendelkezésére a Sza­bad idő című lap idei első évfolyamának negyedik szá­ma. Többek között olvasha­tunk a laoban a magvar mú­zeumok gyűjteményeiről. Mint ismeretes, a Nemzeti Múze­um hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a múzeumi hónap és a buda­pesti művészeti hetek során a Szakszervezetek Budapesti Tanácsával, a KISZ budapes­ti bizottságával, valamint a rádióval és a televízióval kö­zösen vetélkedőt rendezett a fővárosi fiatalok számára a múlt hónapban. A résztvevők a múzeum történeti kiállítá­sa alapján mérték össze tu­dásukat a magyar történelem­ről. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza programjáról ugyancsak bő terjedelemben ír a lap. Ezentúl a szabad idő hasznos és . szórakoztató eltöltésére klubmódszereket közöl, s szól a brigádtagok házi könyvtáráról cseneli ta­pasztalatok alapián. ismerteti a továbbtanuló dolgozók ked­vezményeit, Filatéliai szem­lét közöl, horgászrendet ad. palóc keresztszemes hím­zést közöl. Túrái avasiatában pedig a Börzsöny és a Na­szály látnivalóiról szói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom