Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
ANTIKVÁR KÖNYVVÁSÁR SALGÓTARJÁNBAN Szívesen járóik antikváriumba. Diákkoromban léptem át először a szombathelyi antikvárium küszöbét. Petőfi Sándor útirajzait adtam el, s megvásároltam egy angol- in velvű Útikönyvet az angol Tóvidékről. Ez utóbbit néha azóta is forgatom. Petőfi útirajzait azóta is sajnálom. Azóíá — ha utam arra visz be -bek ukkam tok a .fővárosi antikváriumba, újabban az egribe is. Salgótarjánban nincs antikvárium. Antikvár könyvvásárt rendeztek november 12-től 14- 5ig Salgótarjánban. E vásárokat — sajnos, nem túl gyakori időközönként — a miskolci antikvárium tartja a nógrádi megyeszékhelyen, b Tanácsköztársaság téri k önyvesboltban. A falragaszokon ez állt: Könyvek, könyvtárak véte- le-eladása. Ae antikvár könyvvásár ennél, sokak számára többet jelent. Az olvasás, a könyvek, a kultúra ügye összetetteb és emberibb ügy. A könyvvásárlás sem pusztán üzleti aktus. Sajátos öröme van azok számára, akik nem kívánnak lemondani a világ feléről azáltal, hogy .érzéketlenek maradnak a könyvekben foglalat mérhetetlen, és kimeríthetetlen mennyiségű szellemi javakról. A könyv demokratikus összekötő kapocs az emberek között. Társadalomformáló ereje a rádió és a televízió korában is pótolhatatlan, a kollektív gondolkodás, szemlélet, magatartás eszköze. A könyv mindezen túl, hűséges társi. A lakás is idegen számomra — könyv nélküle A könyv nélküli lakás nem csak esztétikai értelemben válik bizonytalanná. A könyv nélküli lakás zárt, a lehetőség hiányzik belőle. Milyen volt az antikvár könyvvásár Salgótarjánban ? — Egyik tanulsága: inkább kereslet volt, mint eladás — jegyzi meg Amdrásik Re- momé, a miskolci antikvárium becsüse. — Ez alkalomra összesen mintegy tizenötezer forint értékű könyvet hoztunk magunkkal Salgótarjánba. Ügy tűnik, az igény ennél sokkal több. — A felvásárlás? — Meglehetősen kevés. Például az első napon csupán egy apróbb könyvgyűjteményt vettünk, mintegy másfél ezer forint értékben. A korábbi salgótarjáni vásárlásaink alapján is mondhatom, hogy itt antikvár értékű könyvet nemigen találtunk. Inkább csak használt könyveket kínáltak eladásra. Természetesen, ezeket is megvásároljuk. — Remélhető-e, hogy a miskolci antikvárium a jövőben nagyobb választékkal érkezik Salgótarjánba? — Mindenképpen szükség van erre. Most zömmel szép- irodalmi és kevés természettudományi könyvet hoztunk magunkkal, s néhány régiséget. — Ez utóbbiak elkeltek? — Sokan megnézik, aztán a polcon hagyják. Persze, a régiségek — ezúttal első kiadásokról van szó — viszonylag drágábbak. ' — Kialakult-e már Salgótarjánban az antikvár könyvvásárok törzsközönsége? — Alakulóban van. Előjegyzéseket is felveszünk, rendszeres vevőinket számon tartjuk. Drozsdik Katalin eladó közben könyvet vesz át, tanácsokkal szolgál a vásárlásnál. A miskolci antikvárium Salgótarjánon kívül Ózd on, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Mezőkövesden tart rendszeres könyvvásárt. S természetesen, Borsodban több kisebb helyiségbe is rendszeresen ellátogatnak. Ebben az évben Salgótarjánban ez volt a második könyvvásáruk. Tavaly Balassagyarmaton is jártak. — Jövőre felújítják a miskolci boltunkat. Ezért a kihelyezett könyvvásárok számát gyarapítani kívánjuk. (tőth) Pályaválasztás — a tv segítségével A televízió három egymást követő napon november 19- én, 20-án és 21-én mutatja be a nyolc adásra tervezett szakmaismertető filmsorozat első három filmjét. — Sorozatunk az Országos Pályaválasztási Intézet segítségével készül — mondja He* . gyi István szerkesztő. — Az a célunk, hogy olyan szakmákra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre napjainkban kevés e jelentkező, azonban biztos jövőt, jó megélhetést kínálnak. A filmeket úgy készítettük el, hogy azok egyúttal mindig egy-egy munkás vagy szocialista brigád portréját is adják. Azt szeretnénk, hogy oiyanok kedveltessék meg szakmájukat a fiatalokkal, akik a saját példájukat tudják felmutatni. Az első adásban egy fiatal kéziszedőt mutatunk be, a Kossuth Nyomdából. A következő napon a Tiszai Vegyi Kombinát polietilén-gyártó üzeméből a Béke Szocial'sta Brigáddal ismerkedhetnek meg a nézők, illetve a vegyialapanyag-gyártó szakmával. A harmadik napon egy 19 éves cipőkészítő lány munkahelyére, a Minőségi Cipőgyárba látogathatunk el. Ez a leány a cipőgyártásnak szinte minden fázisát végig próbálta már, és most fiatalok csoportvezetője. A Pálya- választási Intézet nemcsak az előzetes tanácsokkal segítette ennek a filmsorozatnak a munkáját, hanem a későbbiekben felméréseket végez az adások hatásáról. A megyei pályaválasztási intézetek munkatársai a tanulókra tett hatást a fiatalok által kitöltött kérdőivekkel mérik fel, a szülőkkel és pedagógusokkal pedig interjúkat készítenek. Természetes ugyanis, hogy bár filmjeinket elsősorban a 14 éves, pályaválasztás előtt álló fiataloknak szánjuk, a szülők és a pedagógusok is jól teszik, ha megnézik ezeket a filmeket. — Mikor és milyen szakmák bemutatásával folytatják a sorozatot? — A sorozat folytatására a jövő évben kerül sor. Tavasszal ugyancsak egymás után következő napokon szeretnénk műsorra tűzni a növénytermesztő, az állattenyésztő, a kőműves, az ács és az üvegipari szakmáról szóló filmeket. A műsorszerkesztés gondossága lehetővé teszi, hogy ezeket az adásokat másnap délelőtt azok is lássák, akik este nem nézhették. November 19-én este 6 órakor vetítik először a nyomdász szakmunkát bemutató filmet, majd másnap délelőtt 10.21 perckor megismétlik. A vegyipari szakmát ismertető filmre 20*án este ugyancsak 6 órai kezdettel, illetve másnap 10.20 perckor kerül sor, végezetül 21-én 18.15 perces, illetve másnap 9.21 perces kezdettel a cipőgyártó szakmáról szóló film kerül, vetítésére a televízióban. Mit csinálnak a cigánygyerekek Pásztó két óvodájába összesen két cigány kisgyerek jár. És a többi 30—40 óvodáskorú? ősszel egyetlen egy kérvény, jelentkezési Igénv sem futott be. a többiek otthon maradtak. Legtöbblük családi környezete pedig indokolná, sőt, sürgetné, hogy az iskolai élet kapuján ne felkészületlenül lépjenek be. részük legyen az óvoda szokásokat, személyiséget formáló, alakító foglalkozásaiban. Ma még ez hiányzik. Mit lehet tenni mégis, hogy csökkenjen a lemorzsolódás. az első osztályban megragadó gyerekek aránya? Hogyan pótolhatta az iskola mindazt, amit az inger- szegény otthoni környezetben nem kaptak meg? A beszéd- készség. a magyar nyelvű szókincs, a gyermeki világ mindennapos csodái: a mesék, játékok. díiafilmek, színes ceruzák .— kialakíthatók, elérhetők egy átlagos. harminc— harmincöt fős osztályban? Egyértelműnek tűnik a válasz: nem, vagy igen nehezen. A Dózsa-iskolában ebben a tanévben lehetőség avítt egv jobb megoldásra: kis létszámú. 15 fő alatti osztályt szerveztek. Az I. c. nem cigányosztály — bár a 12 gyerek között túlnyomó többségben cigány származású gyerekekkel találkozunk. A legnagyobb hátránnyal induló tanulók járnak Tóth Andrásné ősz-' tályába. — A beszédkészség hiányosságaival sok első osztályt tanító pedagógus találkozik. Ennél többről van szó nálunk: a fogalomkiincs. a magyar nyelvű szavak ismerete igen gyér. Az első napokban nem is tudtam, mit csináljak, amikor a magyarázat közben hallom a kis ..perfekt fordítókat”, akik tolmácsolták a szavaimat a többieknek. Most már kevesebb alkalommal fordul elő. Nem volt könnyű az alapvető fogalmak tisztázása sem: megérteni, hogy Robi kisebb mint Terű a tanító néni közelebb van a táblához, mint az osztály. A mennyiségfogalmak kialakításában sokat jelentettek a játékos formák: a számokat jelképező színes rudacskák, a mágnessel felrakható kének. Építeni lehetett nagy mozgásigényükre is — bár egyúttal sok problémát okozott eleinte. hogy egyszerűen nem tudtak megülni a padban. Itt még javítani kell! baba és őt kék nyakkendő* kislány. Melyik a több? Mit lehet csinálni, hogy a két csoport egyenlő legyen? Ket- ten-hárman máris rohannának a szekrényhez, a többi képért. Nagy a lelkesedés a szőténetének tanulságát is megértették.. Vége a tanításnak. A gyerekek nagy ügvbuzealommal hámozzák ki magukat a szép. színes melegítőkből: ez az iskolai ruha. az iskola vette számukra a Váci Kötöttáru- gyár pásztói telepén. A fogason mindenkinek ott van az a kartonzsákja.' amelyben a saját ruháját tartja. Egvik- másik szép pulóvert is rett magában. a többi azonban rosszabb az iskolai öltözéknél. Tóth Andrásné elmondja, reggelenként a gyerekek maguk jönnek kérni, „fésüljön meg”, „mosakadiunk” és nagv örömmel öltöznek át. Ébred az igén vük a tiszta, rendes ruhára. Jó nézni, am.- kor szünetben elvegyülnek az udvaron játszó gyerekek között. és nincs semmi bántó megkülönböztetés. — Az írás még nagyon nehezen megy, a ceruzafogás számukra ördöngösségnek tűnik. A másik két első osztállyal azonos tanmenettel haladunk — két hét lemaradásunk van. Sokkal több türelemre. ismétlésre, oldott, kötetlen foglalkozásra van szükség itt. mint az eddigi osztályaimban. De látok eredményt, és ez a legfontosabb. Három gyerek kezdettől fogva ragyogó tisztán jár. mindéin. felszerelése megvan, de a többiek rossz körülmények között élnek. Csak egv édesanya dolgozik, nem ritka, hogy egy fizetésre nyolc eltartott is jut. Az egvik kisfiúnak tíz testvére van. Űgr érzem, enólkül a kiscsoportos Számtanóra. A táblán színes képecskék: három kis- Felépült egy falu / Fenyvesi Józsefi FALD A FÖLD ALATT 10. Eljött a hétfő! Borús, sáros Idő volt. Az eső kezdett szemerkélni. amikor rossz félcipőmben. kis kabátban leszaladtam a vasútállomásra. Mint tanuló is szorgalmas, lelkiismeretes voltam. Készületlenül egyszer sem mentem iskolába. Most rettenetesen bántott, hogy társaim bevonulnak. Valamit tenni kell! Ezért kellett az állomásra mennem belső erőtől kényszerítve. Mind ott voltak, még azok is. kiknek az első bevonulást sikerült elkerülniük. Sorra jártam őket. Ne menjetek, mert a vesztetekbe rohantok! A bánya ad számunkra biztos menedéket! Mind elmentek mégis! A félelem hatalmas erő volt. Be- vagonírozták őket Salgótarjánban. és barátaimnak Losonc környékén sikerült csak megszökniük, s újra hazaértek. Igaz. már csak ketten: Válóczi János és Fogarasi Sándor. A többieket nyugatra vitték. Bátyám naplójában van néhány sor e napokról. Napló, 126. oldal. 1944. november 21. Kedd. „Egész délelőtt rengett a ház a nagy robbanásoktól. A tisztviselők már elillantak a telepről. A munkahelyen három napot lézengtünk egy héten.” Napló: 126. oldal. 1944. november 22. .Szerda. „Jóska most sem vonult be! Sokkal jobb így!” Ebben az időben sokat jártam az őszi erdőt. Az volt a tanyám! A kispuska jó szolgálatot tett. Pontosan és biztosan lőttem vele. Az egyik alkalommal nagy lövöldözés verte fel a csendet. A fátlan tisztásokon és irtásokon nagyra nőtt a fű, s most elszáradva jó menedékhelye volt nyúlnak, fogolynak. Magyar és német tisztek rendeztek hajtóvadászatot. A bakák zavarták eléjük a nyilat, foglyot, s ők valóságos ir4 NÓGRÁD — 1974 november 15., péntek tást végeztek közöttük. Elkerültem őket, s megfogadtam, hogy ezentúl lelövök minden elémkerülő állatot. Inkább mi együk meg, minit ezek! Ekkor találkoztam a lógó orrú Mag Barnával. Felfedezték az erdőben, s valamennyi disznót elhajtották. Alig tudta kimenteni magát! Az vigasztalta csak, hogy talán a magyarok ették meg és nem a németek. így bizony nem lett semmi a nagy disznóölésből. 1944. november 24-én, pénteken általános bevonulási pa. rancsot adtak ki a nyilasok. November 25-én falragaszok jelentek meg a bevonulásról és november 26-án, vasárnap mindenkinek be kellett vonulni Szécsénybe. Csak né- hányan jöttek vissza, például: Lengyel T. István, Szomszéd P. Sándor, kiket betegnek találtak. Csak az öregek maradtak itthon, s azok, kiknek volt bátorságuk szembenézni a halállal. Nem voltam olyan nagyon bátor, de máradtam. November végén apómmal együtt több bányászt vezényeltek Tarra, ahol védelmi vonalat építettek. Szünet nélkül morajlott a közeledő front. Egyre több német a községben. A telepi iskola előtt,tárolták kevés benzinjüket. A Sörház, á Kendergát, meg volt rakva németekkel és felszerelésükkel. Ágyúk, tankok. autók tömegével. Szép, napos időben mentem az országúton. Volt egy fatalpú cipőm, az csattogott rajtam. Ballonkabátomat a karomon vittem. Hintó közeledett. A nyilas szénkormánybiztos, Gruber Artúr és családja ült a bányai hintóbán. Letérni már nem tudtam, köszöntem hát illendően az űj uraknak. Tartózkodva fogadták, s csak az járt eszembe utána, meg- úszom-e a találkozót? Valószínű, hogy nem tettek semmit ellenem, vagy nem volt már idő ilyesmire, mert megúsztam. Alig haladt el a kocsi, kerékpáros előzött meg. Parasztforma ember ült rajta, a csomagtartóra valami zsák volt leszorítva. Már közel voltam á Sorházhoz. Ott az ember leszállt, és figyelte a Sorháznál sürgölődő németeket. Felszállt, s a ma is meglévő magtárnál befordult a kemdergáti útra. Amikor a magtárhoz értem, hirtelen nyitott német kocsi fékezett mellettem. Két német ült benne. A tiszt kiugrott a gépkocsivezető mellől, és be- tuszkolt a kocsiba. Schnell! Schnell! — kiáltásokkal. A bányatelepi Kaszás János akkor ért oda, őt is mellém lökdösték. Elindult a kocsi, és befordult velünk a kis-kastélyba. A leventeotthonban akkor már a Gestapo székelt. Ez a vég! — gondoltam. felmentünk a lépcsőkön. A nagy teremben a hatalmas íróasztal mögött szemüveges tiszt ült, mellette egy katona állt. (Folytatjuk) nyegszövésben Is: a hetes számot jelképező rudacskával egyenlő hosszú sorokat kell kirakni a többi rúdból, kockából. Számokat bontanak vagy játszanak — nehéz eldönteni. A sok „munka” után olyan feladat jön, amit reggeltől estig szívesen csinálnak: éneklés. Ki tud többet? A dalok szövege nem mindenkinél cseng tisztán, de a dallamok mégiscsak segítenek abban, hogy egyre több szó lesz ismerős. Az utolsó fél óra a diavetítésé. Hüvelyk Matyi és Pinoccio történetének egy-egy mozzanatát szinte már olvasni sem kell a feliratról, a gyerekek maguk szövik a mesét. Egy-két megjegyzés arra utal. hogv a sokgyerekes, szegény család törtanítás nélkül legtöbben nem jutnának jövőre második osztályba. Így is többnek logopédushoz kellene járni, hogy a súlyos beszédhibáján javíthasson, Egyik tanulót viszi az édesanyja Salgótarjánba, de a többinél nincs lehetőség erre. Itt. az órákon kell lassabban haladni a mássalhangzói: tanításánál, sokat olvasunk hangosan. Birkózunk a hátrányok legyőzéséért. Ha felépül a harmadik óvoda. több lesz a férőhely, akkor sor kerülhet arra is. hogy meggyőzzék a cigánvszülőket az óvodai ellátás szükésgessé- géről. A többieknek méz* könnyebb lesz. nem kell a hátrányokkal végigbukdó- csolni az iskolás éveket. G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk 20.00: Hazai esték. láttatják a történelmi és művészeti emlékeket. S termé- A félidején túljutott játé- szelesen a mai étet, az utoi- kos vetékedőben ezúttal Bé- só 30 év alkotásai is bőven késcsaba és Hajdúböszörmény szerepelnek a vetélkedőn. A nevezetességeivel, híres em- módosított játékszabályok hereivel, látnivalóival is- igencsak próbára teszik a ismertetik meg a nézőt. Bé- portereket, a szereplő váro- késcsabát a szegedi főiskola- sokat és a nézőket is. A fosok, Hajdúböszörményt _ a iskolások az egyes epizódok- nyíregyházi tanárképző főis- ban csak akkor szierepelhet- kola hallgatói mutatják be. hetnek riporterként, ha ta- Mindkét íőiskoláscsapat nulmányi témájuk a besaéltalpraeáatt, ifjú riportereivel gjetőtárs foglalkozása, élete találkoztunk már,'S bebizo- múltja. Próbára teszik és nyitották, hogy nemcsak pontozzák a városok segítő- azoknak tudnak újait monda- készségét is. A zsűri — a ni, mutatni a műsorban, néző — azért kerül nehéz akik előtt eddig ismeretlen helyzetbe, mert nem azonos volt a bemutatandó város, dolgokat kell összahasonlíta- Felkutatják a tei»rmés ha- nia, értékelnie. De ez is a gyományatt, népi szokásait, játékhoz tartozik. i
