Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

Tizenhét klub gazdája ' A levegőben festékszag száll, az épület néhány zugá­ban Különféle építési eszközök árulkodnak az átalakítási munkaiatokról. A magyarnán- uori Radnóti Miklós Művelő­dési Ház, amely az utóbbi evekben egyre többet hallat magárai, csinosodik belül. Avagy helyesebb így: prakti­kusabb helyiségeloazlást ala­kítanak ki „megmozgatva” ogy-két közíalat. Kezdődik az alagsorban: ifjúsági klub, fo­tólabor, kis előadóterem lesz az eddig alig kihasznált -terü­leten. A szesizmentes kis büfé fölkerül a lépcsőforduló vé­gebe, ami szintén átalakul. Vajon mennyibe kerül mindez? NYUGDÍJASOK, fiatalok — Az anyagot vettük ml, több tízezer forint értékű munkával — minden, térítés nélkül — a nyugdíjas, az if­júsági klub tagjai, az állami gazdaság dolgozói segítették az átépítést — adja meg a választ a művelődési ház fia­tal igazgatónője, dr. Kecske- méthy Gyuláné. — A tapétá­zástól a festésiig és segédmun­káig rengeteget dolgoztak. Nemsokára azt mondhatjuk, rendben van a ház belseje. Nagyon kellett már ez — a művelődés feltételeit enélkül nehezen tudtuk volna biztosí­tani. Szeptember elsejétől a négy társközség körzeti művelődési háza lett ez az intézmény. Két telephelye a cserhátsurá- nyi és a mohorai klubkönyv­tár klubrésze és hozzá tarto­zik még Debercsény: Ugyan­ilyen körzetesítés történt a könyvtáraknál is. — Milyen új feladatokat ho­zott ez a munkában? — A leglényegesebb az, új­fajta munkamódszert kell ki­alakítani. Ennek lényege a közö6 tervezés« közös szerve­zés. A társközségekben tiszte­letdíjasok dolgoznak. A prog­ramkészítés idején összeülünk, egybevetjük a javaslatokat, az igényeket és így alakul a végleges elképzelés. Nagy előny, hogy közös anyagi for­rásból valósítjuk meg a ren­dezvényeket. Szélesebb a le­hetőség körműsorok szervezé­sére, ugyanazt a csoportot, klubot akár mindenütt bein­díthatjuk. Az előadókról, az összes költségről mi gondos­kodunk. ÖVODA A KULTÜRHÁZBAN — Végül is plusz munka ez? — Igen, de megtérül. A kö­zönségszervező munka során eddig is mindig igyekeztem a társközségeket is feltérképez­ni — ez könnyebb, hatéko­nyabb lesz a megnövekedett hatáskörrel. A helyi termelőszövetkezet­tel és az állami gazdasággal Igen jó kapcsolataik vannak. Ezzel szorosan összefügg az Is, hogy tizenhét klub gazdája a ház. Az érdeklődési körök, igények feltérképezése csak így megy. A gazdasági egysé­gek vezetői nem zárkóznak ed az igazgatónő kérésed elől: szívesen kölcsönöznek jármű­vet a budapesti színházi tú­rákhoz, a dolgozók körében ösztönzik a művelődési, szó­rakozási lehetőségek kihasz­nálását, segítséget nyújtanak nagyobb rendezvények lebo­nyolításához. November 30-án például felszabadulási vetél­kedőt fog tartani a házban az állami gazdaság 12 szocialista brigádja. Segédanyagokat, ajánló bibliográfiát, a felké­szüléshez helyiséget a körzeti könyvtár és a művelődési ház ad. — Szeretnénk, ha újra fel­éledne a nők klubja. A hónap utolsó hetében jönnek össze itt is, a társközségekben is. A tervek között szerepel egy tu­cat kimondottan nőket érdek­lő téma — mint a modern háztartás, a gyermekruha-sza- bás stb. Persze ennél többet kell, tenni annak érdekében, hogy a nők jobban bekapcso­lódjanak a művelődésbe. Fo­galmazhatnánk úgy: jobban bekapcsolódhassanak. Ezért örülök annyira a leendő „házi óvodánknak”. Ugyanis két óvónő elvállalta, hogy a szín­házi előadások és a nők klub­ja foglalkozásai idején fel­váltva vigyáznak a kicsikre, hogy a mama ne idegeskedés­sel, aggódással üljön bent. Egytől tíz éves korig hozhat­ják a kisgyerekeket. Játékokat hozunk be ezekre az estékre, diavetítés lesz. Pár nap múl­va lesz a premierje a „színhá­zi óvodának" — kezdődik a bérleti előadások sora, — A műsorfüzet utolsó lap­ján a működő tizenhét szak­kör, klub sorában, ilyet látok: nyolcadikosok klubja. Milyen oéllal indították? — Körülbelül húsz gyerek jár él majd ezekre a foglal­kozásokra. Az iskolán kívüli művelődésre és egyben a kö­zépiskolai tanulmányokra akarjuk felkészíteni őket A beszélgetéseken kívül opera- látogatás, múzeum, zenehall­gatás tölti be a klub prog­ramját. Hadd emeljek ki még egyet klubjaink közül: a fiatal szakmunkásokat- műszakia­kat összefogó kört A helyi mezőgazdasági üzemek dolgo­zóinak szerveztük, kéthetente egyszer lesznek a foglalkozá­sok. A mezőgazdasági techni­ka világa mellett más terü­letekre is Szeretnénk ablakot nyitni. A LEGFŐBB JELLEMZŐ Megnövekedett feladatok — megnövekedebt lehetőségek: ez a legfőbb jellemzője a ma- gyarnándori közművelődés­nek. Szándékosan nem a mű­velődési házról írtuk ezt. Mindaz, ami ebben a körzet­ben az utóbbi időben történt, a korszerű értelemben vett közművelődést szolgálja! G, Kiss Magdolna Kisdobos- és úttörőavatás Alsópetényben Az a’eápetényi és nézsai kisdobosok, úttörők október hatodikén tartották, a felsza­badulás közelgő harmincadik évfordulója jegyében, a kisdo­bos-, illetve úttörőavatást. Az avatás méltó megünneplésére lelvették a kapcsolatot a bu­dapesti Magyar Néphadsereg Központi Zeneművészeti Szakközépiskola parancsnok­ságával, akik térítésmentesen vállalták a műsorban való részvételt. A bensőséges kap­csolat kialakulása érdekében a zenenövendékeket a szülők meghívták lakásukra, ahol vendégül láttáig őket ebédre és vacsorára. Sok segítséget nyújtott az előkészületekben az UNITAS fonalfeldolgozó gyár üzemegységének vezető­sége- az MSZMP, a KISZ- szervezet, az óvoda dolgozói és a szülők. Az ünnepély dél­után két árakor kezdődött. Az úttörő- és kisdobosavatás után zenés tomabemutató, majd a zenekar egyórás térzenéje köszöntötte a kisdobosokat, úttörőket, szülőket és a köz­ség lakosait. Száz éve és ma Tensánszíky József nagyka­nizsai orvos 100 évvel ezelőtt könyvben foglalta össze a ter­mészet- és környezetvédelem­ről szóló gondolatait, s fel­emelte szavát természeti ér­tékeink, ritkaságaink védel­me érdekében. Most Zala me­gyében nagyarányú akció kezdődött a természeti érté­kek, objektumok, egyes fák és fasorok, ligetek, kastélypar­kok, őslápok, különböző ritka növények és madarak meg­óvására. Elkészült az a ka­taszter, amely összegezi a vé­delemre érdemes értékeket. Megkezdték az előkészületeit annak a kiállításnak is, amely nagyméretű fotókon mutatja be a megye természetvédelmi tájait és a kataszterbe foglalt objektumokat FELICE CHILANTI. Három zászlót Salvatore Giulianónak 34. Á fiúk sietősen Igyekez­nek le a hegyről, hármas- négyes kis csoportokban lo­pakodnak át a réten, a hegyi patakok árterébe, a kl- sebb-nugyobb mélyedésekbe rejtőzködve futnak. Tizennégy ember, a banda, tényleges tagjai, a hegyolda­lon gyűlnek össze, és las­san. ereszkednek le egy má­sik lejtőn, a íigurellai ösvé­nyig. Elhaladnak egy zöld mo­ha- és levélrengeteg közt rej­tőzködő barlang előtt. Bent a forrás mellett bújt meg a prostituált meg a három fi­atalember. Ezek négyen a barlang mélyén, egyre köze­lebbről hallják Giuliamo ban- dájánaik lépteit, aztán látják is a fegyveres embereket amint sorban, elvonulnak, a barlang előtt. A fáradt, izzadt Gaspare Pisciotta fülét megüti a bar­langban csörgedező forrás hangja. A három fiatalember már tartja is föl a kezét, a lánynak mér kiáltásra nyílik a szája, ám Pisciotta egy mozdulattal hallgatásra In­ti. Iszik pár korty vizet, majd kimegy a barlangból, siet a többi bandita után, csatlakozik Giulianóhoz ■— és nem szól semmit, Pia na déllé Ginestrán las­san föltápászkodifc valaki. Körülnéz. Végre csönd borul a vérfürdőre, és ebben a némaságban egyre erősebben hallatszik a sebesültek jaj­gatása, az asszony sírása, a gyerekek kiabálása. Lassan- lassan felállnak az épségben maradtak, és edindulnak sze­retteik kétségbeesett kere­sésére; és már vannak asz- szonyok, akik csíkokra szag­gatják ünneplőjüket, a szép népviseleteket, és kötést ké­szítenek belőle. A tizennégy bandita oda ér a dzsiphez. Tizenegy föl- nyergelit ló várakozik az autó mellett. A nehéz fegy­vereket fölrakják a kocsira és Giuliano, Pisciotta meg a maffiás is beszáll. A többi tizenegy lóra ül, és vágtatva indul a Strasatto* birtokra. A völgyben a nyolc halott köré már nyolc csoport gyűlt asszonyokból, rokonokból, ba­rátokból. Az anyák, a feleségek sira­tóénekükben már a meggyil­kolt férj, gyerek dicséretét zengik. Közben a fiatalemberek, lányok segítséget visznek a legsúlyosabb sebesülteknek. Óvatosan kocsira rakják őket, másokat a gyümölcs* és zöldségárüsok szekereire 4 NÖGRAD - 1974. október 11«, péntek Szakszert'ezedek a munkásaimelőtEós fejlesztéséért A munkásművelődést, a dolgozók továbbképzését vál­tozatos eszközökkel segítik és szorgalmazzak a szakszerve­zetek. A közművelődési párt- határozat alapján kedvező feltételeket teremtenek az ál­talános iskola 7. és ö. osztá­lyából kimaradt dolgozóknak. Segítik a munkásokat az alapműveltség megszerzésé­ben. Szakmai képzésük to­vábbképzésük megalapozá­sában. Az 1972'73-oktatási év­ben a felnőttoktatásban 25 ezer s az idén befejeződött tanulmányi évben pedig már 52 ezer dolgozó pótolta ko­rábban elmulasztott általános iskolai tanulmányait. Egy év alatt mintegy kétmillió dol­gozó vett részt ismeretterjesz­tő előadásokon, s a szakszer­vezetek különböző politikai tanfolyamain csaknem 600 ezren bővítették ismereteiket. A 3600 szakszervezeti könyv­tárban majdnem 700 ezer be­iratkozott olvasó forgatja a szépirodalmi, szakmai és a politikai könyveket. A szo­cialista brigádok különösen aktív részvevői a sokrétű művelődési lehetőségek ki­használásának. Országosan a bányászok 65—70 százaléka dolgozik szocialista brigádokban, s e mozgalom nemes nevelési céljainak megfelelően tanul, művelődik. Az utóbbi egy év­ben több mint 180 ezren hall­gattak meg különböző isme­retterjesztő előadásokat. Az idén zárult oktatási évben 2117 bányamunkás fejezte be általános iskolai tanulmá­nyait. Az ágazatban azonban még mintegy 33 ezer dolgozó nem rendelkezik általános is­kolai végzettséggel, s ez a gond a bányászatban jóval nagyobb, mint más sok ipar­ágban. A tanulás feltételei­nek megteremtését nehezíti, hogy a dolgozók túlnyomó többsége vidékről munkás­busszal jár munkahelyére. A szocialista brigádok és más kollektívák tagjai is a kongresszusi versenyben fel­ajánlásokat tettek általános iskolai tanulmányaik befe­jezésére. így az 1.974/75, évi oktatási . évben mintegy 15 százalékkal több dolgozó vesz részt az általános iskolai ok­tatásban, mint az előző év­ben. A vasipari üzemek mun­kásai közül ebben az évben mintegy tízezren járnak a dolgozók általános Iskoláiba, többen, mint eddig bármikor. Több a jelentkező a tavaid­nál a szakmunkások közép­iskoláiba is különösen ott, ahol a vállalatnál szervezték meg az oktatást. Az egyetem nemcsak az érettségizettek. hanem azok. előtt a tehetséges fiatal szakmunkások előtt is nyit­va áll, akik a középiskolát nem végezhették el. Az idén is indul egyetemi előkészítő tanfolyam 105 nem érettsé­gizett fiatal szakmunkás ré­szére. A tanulási, a művelődési igény felkeltésében is segítsé­get nyújt a szakszervezeti po­litikai oktatás Ebben az ok­tatási évadban minden hato­dik vasas-dolgozó vesz részt a négy tanfolyamforma va­lamelyikén. A vasas munkahelyi könyv­táraknak másfél százezer ol­vasójuk van, s egy év alatt már csaknem három és fél1 millió könyvet kölcsönöznek. Örvendetes eredmény, hogy a könyvtárlátogatók között már több mint 47 százalék a fizikai munkások aránya. A könyvtárak könyvállomá­nyának állandó felfrissíté­sére nagy gondot fordít a szakszervezet. Társadalmi munkások Nagy hátanyban l irágoskerteket varázsolnak A Nógrád megy ei Tanács és a HNF megyei bizottsága az MSZMP XI. kongresszusa, ha­zánk felszabadulása 30. és a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére társa­dalmi munkaversenyt hirde­tett meg a városok, nagyköz­ségek és községek között Csatlakozott a felhíváshoz Nagybátony is, s nemes vetél­kedő kezdődött a. nagyközsé­gek között. A vállalatok, üzemek, szö­vetkezetek, szocialista brigá­dok önkéntes munkafelaján­lással mozgósítják dolgozói­kat lakóhelyük fejlesztésére, szépítésére, a társadalmi mun­kaakcióban való részvételre. A nagyközség dolgozóinak a település iránt érzett szerete- lét fejezi ki az «Kidig elért, igen szép eredmény. A nyolc­ezer lakos közül eddig több mint ezren végeztek társadal­mi munkát, s annak értéke eléri az 1,5 millió forintot. Az önkéntes társadalmi munká­sok játszótereket, parkokat építenek, közülük sokan már több mint J50 társadalmi munkaórát dolgoztak a bánya­város szépítéséért. emelnek. Az emelvényt ro­hamtempóban szétbontják, és széles hordágyat csinálnak belőle. A megbokrosodott lovak ügetve térnek vissza a völgy­be, keresik gazdájukat. Prowidenza egyedül' indul a városkába, kezét vérző ar­cára szorítja. A dzsip Monreale felé szá­guld. Pisciotta elkeseredett, tombolva fordul Giulianóhoz: — A maffiások átvertek bennünket! — Én nem vertem át sen­kit, én is veletek lőttem — védekezik a maffiás. — Csak Moritelepre lőtt. Egyedül vagyunk:, elátkoztak bennünket. — A Cumeta-hegyen is vol­tak. — De elmentek, egy lövést se adtak le. Giuliano azt mondja: — Nagy vérfürdőt rendez­tünk, nagyobbat, mint egész Montelepre, mint az egész banda. Mindenki lőtt: egész Szicília benne volt ebben a mészárlásban. Most a szeke­rünkhöz kötöttük őket. — Csak ne végezzük egy szakadékban, ahová éppen ők löktek bennünket. (Folytatjuk) Különösen a Lenin, a Ré­vai, a Mező Imre, a Felsza­badulás, a Népköztársaság és az ötéves terv út lakói tettek ki magukért. Ezekben az ut­cákban egymás után építik a parkokat, ahol szebbnél szebb virágoskerteket varázsolnak. A játszótereken a meglevő felszerelések folyamatos kar­bantartására, kiegészítésére az üzemek szocialista brigád­jai vállalkoztak. A tiribesi bányászok, a ktsz, a község- gazciálkodási vállalat és az er­dészet dolgozói a hinták és a röplabdapálya tartozékainak elkészítésére vállalkoztak, s azokat határidőre szállítot­ták. Kitettek magukért a FŰ- TÖBER szocialista brigádjai is. A vasúti átjárókhoz, köz­úti kanyarokhoz,^ járdákhoz terelő korlátokat készítettek, ami a biztonságos közlekedést szolgálja Nagybátonyban. A vízelvezető árkok, a járdák 20.30: Méz a kés hegyén. Tv-játék. Irta: Salamon Pál. A történelmi ihletettségű te­levíziós-játék hősed igazi tör­ténelmi nagyságok. A vakme­rő XII. Károly svéd király és az országépítő Nagy Péter sorsdöntő hatalmi összecsa­pásban ellenfelek, ugyanakkor ellentétes jellemek is. A vég­letekben gondolkodó, magá­hoz és másokhoz is irgalmat­lanul következetes Károly kezdeti sikerek után végül is vereséget szenved. S diadal­építéséhez a lakók mellett a gépüzem és a vízmű dolgo­zói járultak hozzá jelentős munkával. Sajnos, a vállalt társadalmi munkák elvégzé­sével még több üzem adós. Az Ó-falu KISZ-szervezets a játszópark építése mellett a Petőfit- kultúrotthon és kör­nyezetének szépítésében je­leskedett, példát mutatva Ma- conka és Szorospatak fiatal­jainak. Kenyeres Pál tanácselnök véleménye szerint az 1973-as 1,6 millió forint értékű társa­dalmi munkánál ebben az év­ben többet teljesítenek Nagy­bátonyban, ha Maconka és Szorospatak is felzárkózik a bányavároshoz. Ezeken a tele­pülésrészeken is van tenni­való, de a társadalmi és tö­megszervezeteknek többet kell szorgalmazniuk, s jó szervező munkával pótolhatják a le­maradást. maskodik a koránál sokkal messzebb látó Nagy Péter cár. Kettejük csatája — a tv-já- tékban — mozgalmas^ konflik­tusos szópárhaj. Gondolatilag árnyaltan és változatosan je­lenik meg a műben a nagv személyiség történelemformá­ló szerepében. A két főhőst: Bessenyei Ferenc (Nagy Pé­ter) és Öze Lajos (XII. Ká­roly) személyesíti meg. Lát­hatjuk még Sulyok Máriát, Gobbi Hildát, Páger Antalt, Nagy Attilát, Inke Lászlót. Jelenet a Slamon Pál: Méz a kés hegyén című tv-játékból, (Október 11., péntek «— 20.30-kor kezdődő adásához) Mai tévéajánlatunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom