Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

Az NDK negyedszázados születésnapján A szocialista orsaágok nagy családja ezekben a napákban igazi testvéri érzésekkel és őszinte tisztelettel emlékezik meg a szocialista német ál­lam, a Német Demokratikus Köztársaság születésnapjáról. Huszonöt évvel ezelőtt, 1949. október 7-én. történelmi sors­fordulóra került sor Berlin­ben: az egykori porosz par­lament helyiségeiben a né­met néptamács kikiáltotta a Német Demokratikus Köztár­saságot Ma, amikor a világ egy vi­rágzó, iparilag rendkívül fej­tett NDK-t ismer, amikor a berlini külügyminisztérium­ban száznál több ország dip­lomatái adják egymásnak a kilincset bizony sok ember­nek — különösem a fiatalabb nemzedékek tagjainak — még elképzelésük is alig le­het arról, hogy milyen me­rész vállalkozásnak számí­tott ez az 1949. október 7-i lépés. Az egykori hitleri i'ém uralom és rablóháború bűnéből nemcsak az ország hevert romokban, hanem mil­liókban és milliókban, kétke­dőkben, s kétségbeesettekben is el kellett ültetni a hitet: új utat választva eljön a felemelkedés. De azoknak- a német harcosoknak — min­denekéi ott a Német Szocialis­ta Egységpártba tömörült kommunistáiknak, szocialis­táknak — akik vállalták ezt az iszonyatosan nehéz mun­kát, nemcsak a belső bizal­mat kellett megteremtendök. A néptömegek lenemesebb alkotókészségének felkeltésé­vel, a fasiszta métely irmag- jának is a kiirtásával, a szo­cializmus eszméi elplántólá- sával újra meg kellett, nyer­ni Európa és a világ lakos­ságának bizalmát és rokon- saenvét. Huszonöt esztendő erőfeszíté­se, nagy emberi telí'esí'tmé- nyei nyomán a baráti NDK állampolgárai büszkén jelent­hetik a világnak: íme teljesí­tettük azt a vállalást, ame­lyet az államalapításkor tet­tünk! Elvtársannk, barátaink az NDK-ban élni tudtak a szabadsággal, a történelmi lehetőséggel, amelyet a szov­jet hadsereg és az antifasisz­ta koalíció biztosított szá­mukra azzal, hogy szétzúzta a fasiszta német imperializ­must. Az NDK ebből az antifa­siszta harcból született; ab­ból a szent elhatározásból, hogy azon a német földön, e.melyet a szovjet hadsereg szabadított fel. soha többé ne emelhesse fel a fejét a háború, az elnyomás, a hódí­tás szelleme — és mindeme rossz szülője: az agresszív német imperializmus sem. Az NDK tiszteletre méltó követ­kezetességgel nemcsak mind­végig kitartott ezen a maga választotta antifasiszta úton, hanem amikor annak feltéte­lei megteremtődtek, a törté­nelmi szükségszerűség paran­csát követve megtette a befe­jező lépést is: szocialistává formálta az ország társadal­mi berendezkedését. Az úf. nehézségeinek és a régbement változás jelentő­ségének értékelésekor számí­tásba kell vennünk a kiindu­lás adottságait, és a szoci­alista átalakulás külső körül­ményeit. Az NDK az egykori német birodalomnak nem­csak területileg, valamint a lakosság számát tekintve ki­sebb. hanem gazdasági szem­pontból is az elmaradottabb vésze volt. Különösen, a hi­degháború éveiben zúdult az NDK-ra — elsősorban a már sík’ német államból, az NSZK-böl kiinduló, hatalmas p ropagam daa ppará tus által ■tüzelt lélektani háború. S az NDK állta a sarat: szívósad fejlesztette gazdasági haltai­mat, szocialistává formálta társadalmi életét, szüntelenül erősítette az új munkás-pa­raszt államot. Ma a,z NDK erős szocialis­ta állam. megbízható, hű szövetségese a Varsói Szerző­dés rendszerébe és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsába tömörült szocialista államoknak. Az elmúlt 25 évben a nemzeti jövedelem több mint. öt és félszeresére nőtt. Tavaly az 'dl-,,másított, ipar árutermelése 200 milli­árd márkánál is több volt. A Az NDK negyedszázada a lakosság életszínvonala Magyarországgal való kap­egyenletesen emelkedik, s csőlátók minden irányú fejlő­ma mar egyre hatástalanabb désének és kiszélesedésének * propaganda, amely az ja meghatározó időszaka volt. NSZK • „fogysztói táxsadal- eszmék célok közössége mat” próbálja például állító- és érdekek tökéletes azonos- m a Nemet Demokratikus sága nemcsak a két S'zoci- Köztársaság^ állampolgárai aligha ország szövetségét erő- ele. Az NDK-ban az állam, a s£tette meg, hanem kialakí- tórsadalmi berendezkedés tóttá, a két nép, az NDK és ugyanis olyan lehetőségeit a magyar állampolgárok biztosítja az ember sokoldalú százezreinek, millióinak ba­kitel jesedésenek, amelyet rátságát, emberi, elvtársi kap- égyetlen kapitalista ország csőlátót. S ezek az igaz ba­sem nyújthat állampolgárai- ráti szálak évről, évre soká­nak. Az oktatásra, kulturális s,ódnak és erősödnek, célokra, az egészségügyre és szociális biztonságra 1973-ban Születésnapján nagy meg- aa NDK költségvetése fejen- becsüléssel és feltétlen búza­ként 2000 márkát irányzott lommal köszöntjük a testvéri elő. 1950-ben egy lakosra, 404 Német Demokratikus, Köztár- márka jutott ezekből a költ- saságot, s kívánunk minden ségvetési kiadásokból; 1956 állampolgárának sikeres, elő- és 1970 között 1,1 millió új reh.aladá&t és sok boldogsá- lakást építettek, illetve kor- §ot! szerűsítettek. , | Neme« János A balassagyarmati zeneiskolában sok-sok kisgyermek is­merkedik meg a zenei alapelemekkel, a hangszeres játék­kal. Sokán közülük hamarább ismerik meg a hangjegyeket, mint a betűt, olvasást. Igaz, a zeneiskolába csak írni-olvas- ni tudó gyermekek iratkozhatnak be, az érdeklődés azon­ban oly nagy, hogy alkalmanként érdemes kivételt tenni a tehetséges gyermekek miatt. Képünk az elöképzősök fog­lalkozásán készült. Ök még csak az egyszerűbb hangszerek­kel, ritmus játékokkal ismerkednek. Mankásművelfidés a salgótarjáni járásban Dr. Szomszéd Imre, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottság titkárának nyilatkozata A közművelődés helyzetét, fejlesztésének feladatait össze­foglaló KB-határozatot gondos előterjesztés és sokoldalú élénk eszmecsere alapján vitatta meg a salgótarjáni járás végrehaj­tó és pártbizottsága is. Ezt kö­bén. a járásban ma már turális vállalásaik teliesítésé- 11 ezer munkás dolgozik. . _ , ,, , , ..... Hogyan jelentkeznek a SOK segltségöt Tiyúitott a munkásmüveiödés kérdései nagybátonyi művelődési ház ilyen körülmények között! kollektívája. — A murikásművel ődésnek járásunkban régóta kialakult hagyományai vannak, tehát a vetően — szeptemberben — munka nem’ a Központi Bi- teggyuieser^beszaték meg sa- zottság márciusi határozatával A határozat azon­játos, közművelődés-politikai tennivalóikat a pártalapszer- vezetek. A határozat végre­hajtásának első tapasztalatai­ról, a további tennivalókról kezdődött. ban mindenképpen ráirányí­totta a figyelmünket arra. hogy fejlődésünk jelenlegi sza- , kaszában központi kérdésként nyilatkozott a NOGRÁD-nak szükséges kezelni a vezető dr. Szomszéd Imre. a járási osztály, a munkásosztály mű­partbizottsáa titkára. velődését. S a termelés. a — a Központi Bizottság termelékenység kedvezőbb z°nyítják, hogy üzemeinkben fosalom! ^^közművelődés alakulása csak egyik haszna m.a még kevés lehetőség ki­Jelzi a munka, a közösség l^sz ennek a munkának. A naikozik a tervszerű es a fo- és a kultúra szerves eev- másik mindenképpen az ho^r lyamatos művelődésre. A tár — A munkások dönfö többsége falun él, naponta több kilométert utazik la­kóhelyéről munkahelyére és vissza. A bejáró dol­gozók művelődésének m: ír­szervezésében, a művelő­dési lehetőségek biztosítá­sában egyformán szerepük van a munkahelyi vezetők­nek és a községi tanácsok­nak. Milyen gondok je­lentkeznek e tekintetben a salgótarjáni járásban? — A tapasztalatok azt bi­nt?étaz "alapfedezetekben * közéletben aktívan dolgozó kommunisták, hogy tevekenykedo, szakmailag a fogalom új, szocialista politikailag egyformán tartalmat takar! képzett munkások száma. — A végrehajtó bizottság, __ g a pártbizottság ülése, a titká­ri értekezlet, a közbeeső párt- ges. Ugyanis ^ üj a^mek. bizottsági, a csucsvezetosegi ben hoss7Ú ideig csak a ter_ ______________________ u lesek es az alapszervezeti meiés indulásával, az ezzel mindenképpen helyes es jól ezt a folyamatot min­denképpen gyorsítani szüksé­gyi, és sok esetben a szeme iyi feltételek hiánya mellet az is gond. hogy munkaidő után, a munkások többségp azért igyekszik haza, mert otthon, a háztáji gazdaság el­látása .mindennapos elfoglalt­ságot jelent számukra. Ezért taggyűlések vitája,1' a hosszú hónapokra munkát adó fela­dattervek több kedvező ta­pasztalattal is szolgálnak. Mindenek előtt azzal, hogy a járó gondokkal, a létszám biz- törekvés, hogy a bejáró dol- tosításával foglalkoztak a ve- Sozók művelődésével, szakmai zetők. A dolgozók képzésével. politikai ^képzésével az továbbképzésével, művelődésé- üzemben és a lakóterületen . ..... , , . , vei viszonylag keveset törőd- is foglalkozzanak. A helyi po­kommunisták többsége érzi es ^ek. Ennek káros követkéz- litikai tanfolyamok megszer­erti a különbséget a népmű- ményei néhány helyen máris vezésére, az olvasás, az ön­velés és a közművelődés kö- jelentkeznek. Járásunkban képzés, a művelődési igények az új üzemek megindulásával felkeltésére egyre több lehe­— ugrásszerűen megnöveke- tőség kínálkozik. A látásban dett, ma már meghaladja a több művelődési otthon ke­háromezret. a dolgozó nők tült felújításra az utóbbi száma. Közöttük azonban években, s néhány helyen, meglehetősen kevés — alig Barnán, Vizsláson, Szilaspo­valamivel több mint száz —, .gonyban új klubkön,yvtár lé- a szakmunkások száma. Több- tesült. A továbbiakban az a ségük a háztartásból jött. be- feladat; ezekben az intézmé- tanított munkás, és jelentős nyékben olyan programot dol- részüknek arra sem volt mód- gozzanak ki. hogy az< valóban ja, hogy elvégezze az általá­nos iskolát. Sajnos, képzésük ... , .... . ,, ma sérti megoldott, nem kö­ik egesz eletuk - kezdte nyi- veti az egyre növekvő igé_ „ ---------------------------­l atkozatat dr. Szomszéd Imre. nyeket Pedig az összefüggés magatartás fejlesztésének.- Ezek az eszmecserek egészen egyértelmű a munká­sok és munkásnők tervszerű, folyamatos a szakmai és po­litikai képzése, a termelés. zött. Jól látják, hogy a köz- művelődésben együtt vannak szocialista céljaink: a terme­lési kultúra szakadatlan fej­lesztése. a közösség művelő­dése. Értik, hogy a közműve­lődés olyan folyama^, amely­nek a munkások, a falusi és az értelmiségi dolgozók aktív, cselekvő részesei, s amelynek eredményeképpen fokozatosan átalakul magatartásuk, a mun­kához, a közösséghez való viszonyuk, tartalmasabbá vá­azonban megerősítettek ben­nünket abban is, hogy csak a politika és a kultúra össze­hatékony segítője legyen az ingázó dolgozók, mindenek­előtt a fiatalok művelődésé­nek. a szocialista életmód és függésének felismerésé segít munkássá válas. a muTlkasön_ visszaszorítani mindazokat a tudat. az osztályszemlélet erő- nezeteket, amelyek leszűkítik. södés* között kizárólagosan a kulturális in­-7- Hogyan foglalná ösz- szé Szomszéd elvtárs * párt-, a tanácsi szervek, a gazdasági vezetők és a tö­megszervezetek legfonto­sabb tennivalóit a Köz­ponti Bizottság határoza­tának megvalósításáért? tézmények és azok munkásai­nak tevékenységévé ..teszik” a művelődést. — A Központi Bizottság határozatában különös hangsúlyt kapott a mun­kásművelődés. ismeretes, kóláját, segédvájár- és vájár- hogy a salgótarjáni járás képzó tanfolyamokon tanul- Nográd egyik legiparoso- . , , , . ,, , dottabb járása. Az ipar- a dolgozok. Folyamatos szerkezet módosulása, az volt a bányászok átképzése más új üzemek letelepítése az- szakmákra is. A munkásmű­munkások hs°zgámaraésn°zere- vel6dés bázisát természetesen pe a gazdasági, a társa- a szocialista brigádok leien- dalmi és a politikai élet- tették és jelentik ma is. Kul­— A Szénbányák Vállalat­nál jól látják ezt. és a leg­kritikusabb időben, az át­szervezések idején sem szü­netelt a munka. Megszervez- . . .... , , ték a bányászok általános is menyes végrehajtása kulcs- banyaszok általános is- kérdéseként ielöUe meg a tór_ — A járási végrehajtó és pártbizottsági ülésen elfoga­dott feladatterv. a művelő­déspolitikai határozat ered­któber — szép és nemes hagyo­^ mány ez már — a múzeum­ügy, a múzeumok és a műemlékek hó­napja. Nógrádban is az. Ilyenkor az érdeklődő közvélemény fokozott figye­lemmel fordul a múzeumok tevékeny­sége felé, s a múzeumok ebben a szá­mukra — és számunkra is — ünnepi hónapban sűrítik a rendezvényeket, gazdag eseménysorozatokat állítanak össze. Az egész éves tevékenység alap­ján gyakran ebben az időszakban je­lenik meg a közvélemény számára is látható formában a munka, az erőfe­szítések, tudományos kutató és feldol­gozó tevékenység gyümölcse egy-egy színvonalas tárlat, előadássorozat, ki­advány megjelentetése stb. formájá­ban,. A múzeumok ma már nem csupán a múlt emlékeit feldolgozó és bemu-‘ tatók helyei. Azok is. De az elmúlt években a társadalmi igénynek meg­felelően egyre inkább eleven közmű­velődési intézményekké alakulnak át. kitárják kapuikat a mind szélesebb méretekben jelentkező érdeklődés szá­mára. Tudományos tevékenységükön túl mind fontosabb közművelődési sze­repet töltenek be, jó művelődési al­kalmat jelentve különböző rétegek számára. Nógrád megyében is elmondhatjuk, mind a múzeumok munkatársai, mind a többi közművelődési intézmény kö­zös együttműködése és törekvése kap­csán elsősorban a nagyüzemi munkás­ságot és az ifjúságot igyekeznek „meghódítani” a múzeumok számá­ra. A közművelődési határozat szel­leme is azt követeli, hogy e törekvés­ről a jövőben még kevésbé mondha­tunk le, hiszen — egyében túl — a VASÁRU API JEGYZET Múzeumi és műemléki hónap hazafisógra, az internacionalizmusra való nevelés sem képzelhető el a mú­zeumokban fellelhető tanulságok, a múlt, a haladó hagyományok mind mélyebb ismerete nélkül. Az idei mú­zeumi hónapban például éppen ennek jegyében szintén külön gondot fordító­nak azon rendezvényekre. Hány múzeumot is ünnepiünk me­gyénkben ezekben a hetekben? Balassagyarmaton a jelenleg felújí­tás alatt lévő Palóc Múzeum, Salgó­tarjánban pedig a1 Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum várja a mú­zeumbarátokat. A szécsényi , állandó kiállítóhely, a központi raktár és res­taurátori műhely — a volt Forgách- kastély — jelenleg még a" munkásmoz­galmi múzeumhoz tartozik. Emlékház várja az érdeklődőket Csesztvén és Horpácson, Madách Imre, illetve Mik­száth Kálmán hajdani kúriájában. Ka- rancsberényben működik a „Nógrádi- partizáncsoport emlékmúzeum”^ Ál­landó kiállításokat is említhetünk vé­gül, így a pásztói helytörténeti állan­dó kiállítást és romkertet, a bánki szlovák nemzetiségi állandó kiállítást és a hollókői palóc házat. Mint hírül adtuk, a múzeumi és műemléki hónap ünnepélyes megnyi­tására tegnap került sor Balassagyar­maton, a Palóc Múzeumban, ahol Ta­kács Géza üvegtervező iparművész ki­állítását nyitották meg, s pályadíjakat adtak át. Más kiállítások is nyitva áll­nak az érdeklődők előtt megyénkben. A pásztói helytörténeti múzeumban látható idős Szabó István Kossuth-dí- jas érdemes művész néprajzi sorozata október második feíéig. Már a múlt hónapban megnyüt Hollókőn, s nriost is vonzza a látogatókat a Kozák Éva régész által végzett hollókői várásatá­sok anyagának egy része. Balassagyarmaton a Horváth End­re Galériában október 25-én nyílik meg a Nógrád megye népművészetéből ízelítőt adó kiállítás, amely nyitva áll a megújuló Palóc Múzeum megnyitásáig. Salgótarjánban a ZIM-ben nyílik meg ugyancsak a hónap. második felében a nógrádi képzőművészek anyagából ösz- szeállított tárlat. Szécsényben október 12-én a község történetét válogatott dokumentumokon keresztül bemutató tárlat nyílik, Nógrád községben pedig népművészeti kiállítást nyitnak októ­ber 26-án. A múzeumi és műemléki hónap idején mintegy huszonöt elő­adás hangzik majd el az ipartörténet, a munkásmozgalom, a régészet, a hely- történet és a néprajz tárgykörében a megye különböző helységeiben. Ezek az előadások a megyei múzeumokban fo­lyó legújabb kutatási eredményekről adnak számot. Műemléki sétákat, tár­latvezetéseket is tartanak majd ebben az időszakban. S megjelenik a Nóg­rád megyei Múzeumi Közlemények 1974. évi száma is, amely beszámol a megyei múzeumok tudományos és köz- művelődési tevékenységéről. Tóth Elemér sadalmi összefogást. Azt. hogy a párt- és a tanácsszervek, a gazdasági vezetők és a tömeg­szervezetek egységesen értel­mezzék a határozatot, helyes feladatokat jelöljenek meg, s összehangolják a gyakorlati munkát. Lényegesnek tartom, hogy a munkahelyi vezetők az anyagi javak biztosításával ne tekintsék befejezettnek te­vékenységüket. Olyan közszel­lem kialakítására törekedje­nek, hogy az valamennvi munkást a korszerűbb szak­mai és politikai ismeretek megszerzésére, az aktív köz­életi tevékenységre ösztönöz­zön. — Nem kétséges, hogy a közművelődési határozat vég­rehajtásában döntő szereD jut továbbra is a pártszerveknek és pártszervezeteknek. A végrehajtó bizottsági, a párt- bizottsági ülésen, a csúcsve­zetőségi üléseken és taggyű­léseken egyformán szóba ke­rült, hogy a pártszervek irá­nyító. ellenőrző, nevelő tér vékenységét a közművelődéi meg,növekedett szerepével szükséges továbbfejleszteni. A központi és a megyei határozatnak rendszeres el­lenőrzéssel, a korábbinál nagyobb követelmények tá­masztásával szerezzenek ér­vényt. Munkájuk során te­remtsenek kapcsolatot a po­litika különböző területei és a művelődéspolitika között. Na­gyon fontos, hogy a kommu­nisták személyes példamuta­tásukkal is erősítsék szocia­lista értékrendünket, művelt­ségük folyamatos emelésével alakítsák, formálják környe­zetüket, — fejezte be nyilat­kozatát az MSZMP Salgótar­jáni járási Bizottságának tit­kára. Vincze Islvánnc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom