Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

KinceesLán a vagy kihagyott lehetőség? Kismamák ' Nem vita tárgya már, hogy Jó-e a gyermekgondozási se­gély vagy sem. Ezerszám mondják ki a fiatal anyák az „igen”-t: szívesen marad­nak otthon kisgyermekükkel, örömmel élnek a gyermek- gondozási segély adta lehető­séggel. Ez az „igen” a népe­sedéspolitikai határozat meg­jelenése óta még hangosabb, még határozottabb. De vajon elég hasznosan t.öitik-e a gyermekgondozás éveit a fiatal anyák? Nem érzik-e a magányt, az elszi­getelődést az otthon töltött év»k alatt? Néhány kismamának fel­tettem a kérdéseket, s a ka­pott válaszok nem adtak okot a megnyugvásra. Egyi­kük — igen tevékeny, érdek­lődő alkatú fiatalasszony — keservesen panaszkodott. Hétsvámra nem nyitják rá nr. ajtót, egyedül van otthon az apró babával, értelmes szót csak este válthat, ami­kor megjön a férje, egyéb­ként' csak gügyög a picivel. Kora délután, szinte már a kétségbeesés határán lesi, mikor nyílik a szomszédban az ajtó, mikor mehet át va­lami ürüggyel a szomszéd- asszonyhoz. Panaszszót halottam más­tól is. A fiatal , anyák leg­többje nehezen viseli a mun­kahelyi, munkatársi kapcso­latok hirtelen megszakadását. Nem is akar, nem is tud be­letörődni magára maradottsá- g'íba. És hogvan vélekednek az üzemek, intézmények a gyer­mekükkel otthon maradó nőkről? A gvermekgondozási pngélvt igénybe vevő anya a munkáltató számára mint munkaerő elvész. Nem sza­bad azonban emberként is elvesznie. Tudják ezt a mun­kahelyek vezetői, s ma már talán nincs Is olyan munka­hely, ahol ne szerepelne a tervekben a „gyes”-en levő anyákkal való fokozott törő­dés. A tervek nagy része azonban gyakorta megmarad tervnek. Az égetően fontos és sürgős tennivalók mögött hátraszorul ez a feladat, a „majd holnap” elvégzendők közé sorolják. Pedig égetően fontos ez Is. A gazdaságvezetésnek sem közömbös az, hogy egy—há­rom évi távoliét után fel­frissített, gyarapítóit ismere­tekkel, a jó kapcsolatokat megtartva téi-e vissza a kis­mama, vagy tájékozatlanul, idegenül, megkopott szaktu­dással. Éppen ezért nagy könnyelműség „elvesztegetni” az otthon töltött éveket. A gyermek gondozása, nevelése mellett megannyi lehetőség nyílik tanulásra, önképzés­re és — merjük kimondani! — még a közéletben való részvételre is. Egyik nagyüzemünkben történt, hogy pártvezetőség- választásnál kihagytak a számításból egy fiatalasz- szonyt, aki történetesen má­sodik gyermekét várta. El­megy szülni, otthon marad, nem dolgozik ő már nekünk — mottóval. A fiatalasszonyt nem bántotta különösen a dolog. Ha a többiek nem így döntenek, bizonyosan ő maga kérte volna. Pedig a vezető­ség legaktívabb, legbátrab­ban szóló tagjai közé tarto­zott. És mégis, önként fosz­totta meg magát egy nagy­szerű lehetőségtől, saját el­határozásából fordított hátat a közéletnek, amely pedig oly sok élményt nyújtott már számára. Minden bizonnyal csak azért, mert általában így csinálják, s talán meg is szólták, gyermekei iránti szeretetlenséggel vádolták volna, ha nem így cselekszik. Mert ma még sok helyen ez a szemlélet... Egy év is, de három év már különösen nagy idő. Ezernyi lehetőséget kínál az otthon levő kismamának a szakmai tanfolyamon . való részvételtől kezdve a nyelv- tanulásig. Nem megy á kis­gyermek fejlődésének rová­sára, ha a mama beiratkozik az esti vagy levelező gimná­ziumba, technikumba. ha jelentkezik a gyári tanfo­lyamra, netán benevez egy TIT-kurzusra. S lehet szakí­tani időt arra is, hogy ese­tenként ellátogasson munka­helyére, részt vegyen elgy-egy fontosabb gyári rendezvé­nyen: Egyszóval: a kismamák se maradjanak ki minden­ből. . • Mindehhez persze bátorí­. tás, rábeszélés kellene. Na, meg kis segítség is ahhoz, hogy a kismama valóban el­jusson az iskolába, tanfo­lyamra, rendezvényre. És ez a segítség ma még sokszor elmarad. Ezt állapították meg a közelmúltban a sík­üveggyárban is. Azonnal döntöttek. Intézkedési tervet készítenek még 'az idén, amelynek1 igen fontos része lesz a gyes-en levő kismamák fokozott támogatása, bevoná­suk az oktatásba, a közélet­be. Intézkedéseit azzal az igénnyel tervezi meg a gyár, hogy szakít a régi, már sab­lonná vált formákkal, ame­lyek inkább alkalmasak vol­tak a feladat kistrigulázásá- ra. mint eredmények elérésé­re. A három év hosszú idő. Érdemes komolyan tervezni vele. Mert lehet kihagyott lehetőség, de lehet kincses- bánya is. — szendi — E&tSséZets emberek Az ősök : Életutak... . „Nagyapám vöröskatona volt 1919-ben. Aztán, hogy elbukott a Tanácsköztársaság, kijutott neki az élet nehezé­ből: többet volt börtönben, mint otthon. Néha éjszakákon át nem aludt a család. Zör­gettek a csendőrök: Itthon vagy, te bitang? , Édesapám nyolc gyermeket nevelt,. de két testvérem meg­halt. A bányánál dolgozott, vájár volt és egy kőomlásnál megrokkant. Dolgoztatták •még egy ideig, aztán »nem sok vizet zavar itt maga!» megjegyzéssel útilaput kötöt­tek a talpa alá. Ment mun­kát keresni, s dolgozott, ahol talált. Hat éhes gyerek várta otthon az ételt. Volt úgy, hogy egy évben négy-öt hó­napra futotta csak a dolog; nem akadt lehetőség a beté- vőt megszerezni. Aztán jött a második világháború, és a rokkant ember bekapcsolódott az ellenállásba. Érdemei elis­meréseként megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Én 1962 óta vagyok párttit­kár itt, Kisterenyén, az állo- másfőnökségen .. Két befejezett és egy foly­tatásra váró életút. Hogyan is mondják? Apáról fiúra? Igen. Magunkkal visz- szük — néha tudatosan, né­ha anélkül, hogy ráeszmél­nénk — őseink örökségét. Mi­ként Szomszéd Ádám is te­szi. „Ezerkilencszázharmincnyolc- ban kerültem a vasúthoz. Fü­leken voltam két évig pálya­fenntartó, majd a forgalom­hoz kerültem, fékezőnek. Még ez is csak nehezen sikerült; nemigen mehetett vasutasnak, akinek egy kicsit is balolda­liszaga volt. .Márpedig ne­kem ismerték a családfámat. De segített, hogy jól futbal­loztam, meg eléggé emberszű­kében voltak már 1941-ben. Aztán közeledett a háború. Egészen addig vittük a sze- -elvényeket, amíg a füleki ál­lomást fel nem robbantották a németek. Munkaszolgálato­sokkal szúfolt vagonok áll­tak a síneken . .. Rengéteg volt a halott, én megsebesül­tem. A pilzeni kórházban . nyomtam sokáig az ágyat, és 1945. májusában jöttem haza végleg, Kisterenyére.” Felszabadultunk már. Szom­széd Ádám jelentkezett a vas­útnál: dolgozni kezdett, be­választották a szakszervezet vezetőségébe, majd a követ­kező év tavaszán belépett a kommunista pártba. Az újjá­építés, a konszolidáció, a bé­kés élet évei következtek 1956-ig. „Nagyon nehéz időszak volt, de hamar magunkra talál­tunk. Már novemberben, Já­szai, Papp, Szappanos, meg a többi elvtársakkal újra létrehoztuk a pártszervezetet Mondogatták is a faluban: Hogy merték még ilyesmivel foglalkozni ? Szervező titkár voltam akkor.” Aztán hat éven át pártve­zetőségi tag, majd 1962-től. — Mennyi is? Éppen tizenhar­madik éve — párttitkár. „Szeretem a pártmúnkát, a maga sokrétűségével, nehéz­ségeivel együtt. Mert azok is­vannak. Nálunk nagyon ne­héz az emberekkel a kapcso­latot tartani. Szétszórtan vannak a vasúti szolgálati helyek, a munkaerőhiány miatt sokukat a budapesti térségbe vezényelik, ki éjje­les, ki szabadnapját tölti;ke­vesen tudunk egyszerre együtt lenni. Meg van egy furcsa- kettősségi függésünk is, ami miatt sokszor kesergek. Szer­vezetileg a nagyközségi, illet­ve a járási vezetőség irányí­tása alá tartozunk, gazdasá­gilag pedig a budapesti igaz­gatósághoz. Nagyon hátráltat­ja a munkánkat, emiatt gyak­ran nem tudunk döntéseket hozni. Pedig hányszor kér­tük már, hogy biztosítsanak nagyobb önállóságot az itteni gazdasági vezetőnek! De tart­ja még magát nálunk az a mondás: a vasút a legvaska- laposabb. Sokan minden jog­kört maguknak szeretnének megtartani.” Pedig van bőven tennivaló. Nemrégiben kibővített vezető­ségi ülésen vitatták meg a közművelődéssel kapcsolatos feladatokat. Huszonöt dolgo­zónak nincs még meg a nyolc általános iskolai végzettsége, • jó lenne, ha megszereznék. De mit mond a java, a főlegidő­sebb, nyugdíj előtt átló pálya­munkás? — írni is tudok, ol­vasni is. Nem mondhatod te, Adám, hogy analfabéta va­gyok. Hát akkor meg mit akarsz? Meg kell oldani a fiatalok lakásgondjait is. A MÁV la­kóépületeit már javarészt nyugdíjasok lakják. Építke­zésről egyelőre szó sincs, mi a teendő? A vasúti szolgálati helyek szétszórtsága miatt nagyon rossz a szociális ellátottság, öltöző, ebédlő csak a na­gyobb helyeken van. Nem tud­nak egyről a kettőre halad­ni. Mert bizony, a külszolgá­latnál még nem nagyon ér­ződik a technika fejlődése. „Munkám mellett — az anyaggazdálkodás ezernyi ügyét 'intézem —, bizony ne­héz mindennel foglalkozni. De csinálom, mert szeretem, mert úgy hozzám nőtt már, hogy, ha nem lenne, hiányozna.” A párttitkár szabad idejé­ben lelkes kertbarát: megter­meli az otthonra való zöld­séget, aztán meg szeret tévét nézni, olvasni. De legna­gyobb hobbyja a labdarúgás. Hatodik éve az NB Ilí-as Kisterenyei Bányász Építők edzője... Karácsony György A jelenlegi felkészüléssel biztosítják a meleget A jövő érdekében sürgős intézkedésekre van szükség Ha a napi átlagos hőmérséklet három napon át nem éri magáét a biztonságos üzemei­éi a 12 Celsius fokot, meg kell kezdeni a fűtést — mondja ki tetés érdekében. A nyári kar- a rendelet. A távfűtés szempontjából Salgótarjánban ez több bantartási munkálatokra több mint 2600 lakást, 69 közületet és intézményt és 11 ipari to- mint kétmillió forintot költöt- gyasztót érint. Évenként egyre több a fogyasztó. Az elmúlt tünk. Kicseréltük' a Pécskő évek nem sok jóval kecsegtették a távfűtéses lakásokban utcában tönkrement fővezeté- Iakókat, többször elhangzott a panasz: didereg Salgótarján, két. A hőközpontban újakkal Vajon didereg-e Salgótarján ebben a fűtési szezonban? — cseréltük ki az elő- és utófű- ezt a kérdést tettük fel Horváth Miklósnak, a salgótarjáni tőket, s az ehhez tartozó 'sze- erőmű telepvezetőjének és Lengyel Józsefnek, a Salgótarjáni relvényeket. Ugyanitt meg- Ingatlankczelő Vállalat igazgatójának és munkatársaiknak. történt a hőcserélők tisztítása, most tartalék is rendelkezé- t — _ vi,... sünkre áll. Folyamatban van- Igaz, a bővítés gondolata ^ nagy teljesítményű alap­Didereg-e majd Salgótarján ? — Mi már végeztünk egy számítást. Ezek szerint még a már 1971-ben felvetődött ­mínusz tíz fok alatti h&pér- folytatja a beszélgetőt Len- ^ótvSátó be­sekletnél is átlagban ötvenöt gyei József. — Az erőmű bő- meeéoításéről a, tonna gőzre van szükségünk vítésével mindenki egyetért, g„ beruházás és feiiHüá« óránként ahhoz, hogy a ren- immár három éve. Gyakorta- JES? ^ évben methtód L a deiet á!^ eíőirt 2° fokos la- tllag azonban semmi sem tör- 8>3 “iuTó StoT 8 A jel^n megoszlik, s jó, ha tudják a történik, az 1975/76-os fűtési gyobb üzemzavartól eltekint fogyasztók is. A lakószoba hó- idényre újabb bekapcsolás a bSsá^os hószoleá ' mérséklete 20, a fürdőszobáé már nem lehetséges. Ez a ka- ^tást a. 24, a konyháé 18, az előszobáé pacitás egy lakással sem bir ^ ne “dereifen. Egyedi Ha ezt a gőzmennyiséget az erőmű biztosítja, akkor nem hát feltétlen szükséges. Az ^ didereg majd Salgótarján — elkészült tanulmányok alap- tud^uk^há^tanT vélekedik Lengyel József. ján leggyorsabban megvaló­sítható lenne egy negyven ton­egy épületben, vagy lakóház­ban, azt azonban gyorsan el Azzal kezdem, hogy az na óránkénti erőműben karbantartásra 8,5, kazán építése beruházásra pedig 20 millió ahol teljesítményű az erőműben, Biztatóak a két vállalat ve­a kiszolgáló berendezés M r __. . , . zetójének nyilatkozatai. Meg­g yobb része most is biz- -,„*1 __.___________ f orintot költöttünk, illetve legnagyobb részé must is uiz.- , költünk az idén — veszi át a tosított. Ez olcsóbbá teszi a f b, Lkogy a szót Horváth Miklós. — Az beruházást. Igen ám, de így is £ erőmű főberendezéseinek ja- negyvenmillió forintra lenne a vitása tervszerűen folyik. Az szükség. f. meleget Salgótarján távfu­utolsó kazánegység nagyjaví- _ ügy tudom, hogy az ősz- í"®8 ]a”á*aibai}’ intézménye ­tását szombaton kezdjük, s szeg biztosítására még októ- hibáid vfS swpse!5' november elsejére befejezzük, berben visszatér a városi ta' A nyolcas kazánegységnél ka- nács — szól gyorsan közbe paci tásbő vitást végeztünk. Horváth Miklós. — A beruhá- Egyébként az 1971-ben meg- zás tisztázása az egyik leg­hibája van. Az, hogy sem az erőműben, sem a kohászati üzemekben egyetlen tonna termelésre sincs tartalék! Ne épített pakura tüzelésű kazá- fontosabb feladat, hiszen a ki- ,ne le' nőknél rekonstrukciót hajtőt- vitelezés így is legalább két haKSSn°knál f ní* tunk végre, s ezzel biztosítjuk évet igénybe vesz. A kazán £y°bb “»«hfoásodM, mért ak­a kellő mennyiségű hőener- még nagyon jó munkával is ulas . ellen*re giát. Az évi szerződés szerint csak 1976 őszén léphet be. De L 4*”fJd a varos\ ^h' a maximális kapacitásunk addig... hozi -ogy l°vore> s az azt ko­óránként 80 tonna gőz. Ebből vető években nyugodt, s biz­Igaza van Horváth elv- __ ­35 tonna a kohászati üzemek társnak. Erre az időszakra * mefyeszek; igénye, 45 tonna pedig az in- úlabb létesítmények belépé- m?r í?05.’ gatlannak jut. Ez a mennyiség sével kell számolnunk — foly- ? Z, ,, *fnni,a legsura°‘ kevés lenne a lakások és az tatja az ingatlan igazgatója. . ,hogy F1?"' intézmények fűtésére. Idó- _ Az Arany János utcában w. ’ /° í011^ dran' közben az ingatlan vállalat 240 lakás, az ötszáz személyes ífjrl t kazdn “ szerződést kötött a kohászat- kollégium, az Arany János ^ z meg hosz­tál, s így a gyár csak 22,5 ton- úti óvoda és bölcsőde, a sport- .*, is na gőzre tart igényt. Azt je- csarnok, sőt régi intézmények, le<? törté' lenti ez, hogy az 55 tonnával mint a Madách Gimnázium, . Szükséges ez szemben 57,5 tonna gőzt tu- a bíróság, a posta, a szénbá- ™ert,..hiaba ® SZÍ'n­dunk a városnak biztosítani nyák is kéri a távfűtés be- szavak, az ördög so­óránként... Az erőmű tehát kapcsolását Felelőtlenség alszik, az üzemzavari felkészült, de ez semmiképpen lerme mindezt vállalni egv Ú1 fA nem jelenti azt, hogy minden negwen tonna óránkénti tel- üzemzavar esetébe­zökkenő nélkül tudjuk majd jesítményű kazán nélkül... S ^ újra didern biztosítani a hőenergiát A — Az erőmű telepvezetőle i u°V?-uu' legkisebb meghibásodás már szólt az idei felkészülésről. Az dek«beTI már most kell előbb- c------. ... .- ... . . — . re lepni! c sökkenést jelenthet. tartalék nincs az erőműben I — Továbbra is tartjuk a. véleményünket hogy az. 1974/75-ös fűtési idényben még az új rákapcsolásokkal is — Arany János utcai lakások, a pavilonsor, a 36 munkahe­lyes rendelőintézet, az oktatá­si igazgatóság, a több mint 500 személyes filmszínház _— a közös kooperációval elegen­dő lesz a hőenergia mennyi­sége. Ehhez hozzásegít a ko­hászati üzemek, a városi ta­nács, amiért ezúton is köszö­netét mondunk. A gond vi­szont ott jelentkezik, hogy sem az erőműben, sem a ko­hászati üzemekben nincs sem­mi tartalék. Az ördög pedig nem alszik, az üzemzavart nem lehet úgymond betervez­ni. Semmi ingatlankezelő vállalat, illet­ve a hőközpont is megtette a Somogyvári László Kiesett a szórásból.,.? Érdekes, hogy Salgótarján- Így ban még senkinek nem ju- olyan tott eszébe, mennyire „meg- visszásig érdemelne” egy felfestett úton, mint gyalogátkelőhelyet a megye- ten. székhely egyetlen főút ja a Volán Vállalat előtt. Ott a benzinkút, de egyéb­ként is nagy a gépkocsifor­galom a nap minden órájá­aztán műszakváltáskor futkosás és össze- ,uralkodik” cr egy falusi ré­ti a gyalogátkelőhely segí­tené a közlekedést, mind­járt kevesebb lenne a csi­korgó fékezés, a hozzá tár suló káromkodás, az ijed* ban. A Volán előtti megálló- vagy o _ „csakazértis meg ban ülnek autóbuszra a Vegyigépgyár, gyakran a BRG dolgozói és természete­sen a volánosok. Ez több száz ember. mutatom” szaladgálás... Ott a zebra, tessék azon közle­kedni! Természetesen csak akkor, ha mielőbb odafes­tik! — csatai — Sók-sok látogatója akad Balassagyarmaton Czinke Ferenc M unkácsy-díjas grafikusművész fink kiállításának, a Horváth Endre Galériában i-

Next

/
Oldalképek
Tartalom