Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

KinceesLán a vagy kihagyott lehetőség?

Kismamák

' Nem vita tárgya már, hogy Jó-e a gyermekgondozási segély vagy sem. Ezerszám mondják ki a fiatal anyák az „igen”-t: szívesen maradnak otthon kisgyermekükkel, örömmel élnek a gyermek- gondozási segély adta lehetőséggel. Ez az „igen” a népesedéspolitikai határozat megjelenése óta még hangosabb, még határozottabb.

De vajon elég hasznosan t.öitik-e a gyermekgondozás éveit a fiatal anyák? Nem érzik-e a magányt, az elszigetelődést az otthon töltött év»k alatt?

Néhány kismamának feltettem a kérdéseket, s a kapott válaszok nem adtak okot a megnyugvásra. Egyikük — igen tevékeny, érdeklődő alkatú fiatalasszony — keservesen panaszkodott.

Hétsvámra nem nyitják rá nr. ajtót, egyedül van otthon az apró babával, értelmes szót csak este válthat, amikor megjön a férje, egyébként' csak gügyög a picivel. Kora délután, szinte már a kétségbeesés határán lesi, mikor nyílik a szomszédban az ajtó, mikor mehet át valami ürüggyel a szomszéd- asszonyhoz.

Panaszszót halottam mástól is. A fiatal , anyák legtöbbje nehezen viseli a munkahelyi, munkatársi kapcsolatok hirtelen megszakadását. Nem is akar, nem is tud beletörődni magára maradottsá- g'íba.

És hogvan vélekednek az üzemek, intézmények a gyermekükkel otthon maradó nőkről? A gvermekgondozási pngélvt igénybe vevő anya a munkáltató számára mint munkaerő elvész. Nem szabad azonban emberként is elvesznie. Tudják ezt a munkahelyek vezetői, s ma már

talán nincs Is olyan munkahely, ahol ne szerepelne a tervekben a „gyes”-en levő anyákkal való fokozott törődés. A tervek nagy része azonban gyakorta megmarad tervnek. Az égetően fontos és sürgős tennivalók mögött hátraszorul ez a feladat, a „majd holnap” elvégzendők közé sorolják.

Pedig égetően fontos ez Is. A gazdaságvezetésnek sem közömbös az, hogy egy—három évi távoliét után felfrissített, gyarapítóit ismeretekkel, a jó kapcsolatokat megtartva téi-e vissza a kismama, vagy tájékozatlanul, idegenül, megkopott szaktudással. Éppen ezért nagy könnyelműség „elvesztegetni” az otthon töltött éveket. A gyermek gondozása, nevelése mellett megannyi lehetőség nyílik tanulásra, önképzésre és — merjük kimondani!

— még a közéletben való részvételre is.

Egyik nagyüzemünkben történt, hogy pártvezetőség- választásnál kihagytak a

számításból egy fiatalasz- szonyt, aki történetesen második gyermekét várta. Elmegy szülni, otthon marad, nem dolgozik ő már nekünk

— mottóval. A fiatalasszonyt nem bántotta különösen a dolog. Ha a többiek nem így döntenek, bizonyosan ő maga kérte volna. Pedig a vezetőség legaktívabb, legbátrabban szóló tagjai közé tartozott. És mégis, önként fosztotta meg magát egy nagyszerű lehetőségtől, saját elhatározásából fordított hátat a közéletnek, amely pedig oly sok élményt nyújtott már számára. Minden bizonnyal csak azért, mert általában így csinálják, s talán meg is szólták, gyermekei iránti

szeretetlenséggel vádolták

volna, ha nem így cselekszik. Mert ma még sok helyen ez a szemlélet...

Egy év is, de három év

már különösen nagy idő. Ezernyi lehetőséget kínál az otthon levő kismamának a szakmai tanfolyamon . való részvételtől kezdve a nyelv- tanulásig. Nem megy á kisgyermek fejlődésének rovására, ha a mama beiratkozik az esti vagy levelező gimnáziumba, technikumba. ha jelentkezik a gyári tanfolyamra, netán benevez egy TIT-kurzusra. S lehet szakítani időt arra is, hogy esetenként ellátogasson munkahelyére, részt vegyen elgy-egy fontosabb gyári rendezvényen: Egyszóval: a kismamák se maradjanak ki mindenből. . •

Mindehhez persze bátorí. tás, rábeszélés kellene. Na, meg kis segítség is ahhoz, hogy a kismama valóban eljusson az iskolába, tanfolyamra, rendezvényre. És ez a segítség ma még sokszor elmarad. Ezt állapították meg a közelmúltban a síküveggyárban is. Azonnal döntöttek. Intézkedési tervet készítenek még 'az idén, amelynek1 igen fontos része lesz a gyes-en levő kismamák fokozott támogatása, bevonásuk az oktatásba, a közéletbe. Intézkedéseit azzal az igénnyel tervezi meg a gyár, hogy szakít a régi, már sablonná vált formákkal, amelyek inkább alkalmasak voltak a feladat kistrigulázásá- ra. mint eredmények elérésére.

A három év hosszú idő. Érdemes komolyan tervezni vele. Mert lehet kihagyott lehetőség, de lehet kincses- bánya is.

— szendi —

E&tSséZets emberek

Az ősök

: Életutak...

. „Nagyapám vöröskatona volt 1919-ben. Aztán, hogy elbukott a Tanácsköztársaság, kijutott neki az élet nehezéből: többet volt börtönben, mint otthon. Néha éjszakákon át nem aludt a család. Zörgettek a csendőrök: Itthon vagy, te bitang? ,

Édesapám nyolc gyermeket nevelt,. de két testvérem meghalt. A bányánál dolgozott, vájár volt és egy kőomlásnál megrokkant. Dolgoztatták •még egy ideig, aztán »nem sok vizet zavar itt maga!» megjegyzéssel útilaput kötöttek a talpa alá. Ment munkát keresni, s dolgozott, ahol talált. Hat éhes gyerek várta otthon az ételt. Volt úgy, hogy egy évben négy-öt hónapra futotta csak a dolog; nem akadt lehetőség a beté- vőt megszerezni. Aztán jött a második világháború, és a rokkant ember bekapcsolódott az ellenállásba. Érdemei elismeréseként megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem

arany fokozatát

Én 1962 óta vagyok párttitkár itt, Kisterenyén, az állo- másfőnökségen ..

Két befejezett és egy folytatásra váró életút.

Hogyan is mondják? Apáról fiúra? Igen. Magunkkal visz- szük — néha tudatosan, néha anélkül, hogy ráeszmélnénk — őseink örökségét. Miként Szomszéd Ádám is teszi.

„Ezerkilencszázharmincnyolc- ban kerültem a vasúthoz. Füleken voltam két évig pályafenntartó, majd a forgalomhoz kerültem, fékezőnek. Még ez is csak nehezen sikerült; nemigen mehetett vasutasnak, akinek egy kicsit is baloldaliszaga volt. .Márpedig nekem ismerték a családfámat. De segített, hogy jól futballoztam, meg eléggé emberszűkében voltak már 1941-ben.

Aztán közeledett a háború. Egészen addig vittük a sze- -elvényeket, amíg a füleki állomást fel nem robbantották a németek. Munkaszolgálatosokkal szúfolt vagonok álltak a síneken . .. Rengéteg volt a halott, én megsebesültem. A pilzeni kórházban . nyomtam sokáig az ágyat, és

1945. májusában jöttem haza végleg, Kisterenyére.”

Felszabadultunk már. Szomszéd Ádám jelentkezett a vasútnál: dolgozni kezdett, beválasztották a szakszervezet vezetőségébe, majd a következő év tavaszán belépett a kommunista pártba. Az újjáépítés, a konszolidáció, a békés élet évei következtek 1956-ig.

„Nagyon nehéz időszak volt, de hamar magunkra találtunk. Már novemberben, Jászai, Papp, Szappanos, meg a többi elvtársakkal újra létrehoztuk a pártszervezetet Mondogatták is a faluban: Hogy merték még ilyesmivel foglalkozni ? Szervező titkár voltam akkor.”

Aztán hat éven át pártvezetőségi tag, majd 1962-től. — Mennyi is? Éppen tizenharmadik éve — párttitkár.

„Szeretem a pártmúnkát, a maga sokrétűségével, nehézségeivel együtt. Mert azok isvannak. Nálunk nagyon nehéz az emberekkel a kapcsolatot tartani. Szétszórtan vannak a vasúti szolgálati helyek, a munkaerőhiány miatt sokukat a budapesti térségbe vezényelik, ki éjjeles, ki szabadnapját tölti;kevesen tudunk egyszerre együtt lenni. Meg van egy furcsa- kettősségi függésünk is, ami miatt sokszor kesergek. Szervezetileg a nagyközségi, illetve a járási vezetőség irányítása alá tartozunk, gazdaságilag pedig a budapesti igazgatósághoz. Nagyon hátráltatja a munkánkat, emiatt gyakran nem tudunk döntéseket hozni. Pedig hányszor kértük már, hogy biztosítsanak nagyobb önállóságot az itteni gazdasági vezetőnek! De tartja még magát nálunk az a mondás: a vasút a legvaska- laposabb. Sokan minden jogkört maguknak szeretnének megtartani.”

Pedig van bőven tennivaló. Nemrégiben kibővített vezetőségi ülésen vitatták meg a közművelődéssel kapcsolatos feladatokat. Huszonöt dolgozónak nincs még meg a nyolc általános iskolai végzettsége, • jó lenne, ha megszereznék. De mit mond a java, a főlegidősebb, nyugdíj előtt átló pályamunkás? — írni is tudok, olvasni is. Nem mondhatod te, Adám, hogy analfabéta vagyok. Hát akkor meg mit akarsz?

Meg kell oldani a fiatalok lakásgondjait is. A MÁV lakóépületeit már javarészt

nyugdíjasok lakják. Építkezésről egyelőre szó sincs, mi a teendő?

A vasúti szolgálati helyek szétszórtsága miatt nagyon rossz a szociális ellátottság, öltöző, ebédlő csak a nagyobb helyeken van. Nem tudnak egyről a kettőre haladni. Mert bizony, a külszolgálatnál még nem nagyon érződik a technika fejlődése.

„Munkám mellett — az anyaggazdálkodás ezernyi ügyét 'intézem —, bizony nehéz mindennel foglalkozni. De csinálom, mert szeretem, mert úgy hozzám nőtt már, hogy, ha nem lenne, hiányozna.”

A párttitkár szabad idejében lelkes kertbarát: megtermeli az otthonra való zöldséget, aztán meg szeret tévét nézni, olvasni. De legnagyobb hobbyja a labdarúgás.

Hatodik éve az NB Ilí-as Kisterenyei Bányász Építők edzője...

Karácsony György

A jelenlegi felkészüléssel biztosítják a meleget

A jövő érdekében sürgős intézkedésekre van szükség

Ha a napi átlagos hőmérséklet három napon át nem éri magáét a biztonságos üzemeiéi a 12 Celsius fokot, meg kell kezdeni a fűtést — mondja ki tetés érdekében. A nyári kar- a rendelet. A távfűtés szempontjából Salgótarjánban ez több bantartási munkálatokra több mint 2600 lakást, 69 közületet és intézményt és 11 ipari to- mint kétmillió forintot költöt- gyasztót érint. Évenként egyre több a fogyasztó. Az elmúlt tünk. Kicseréltük' a Pécskő évek nem sok jóval kecsegtették a távfűtéses lakásokban utcában tönkrement fővezeté- Iakókat, többször elhangzott a panasz: didereg Salgótarján, két. A hőközpontban újakkal Vajon didereg-e Salgótarján ebben a fűtési szezonban? — cseréltük ki az elő- és utófű- ezt a kérdést tettük fel Horváth Miklósnak, a salgótarjáni tőket, s az ehhez tartozó 'sze- erőmű telepvezetőjének és Lengyel Józsefnek, a Salgótarjáni relvényeket. Ugyanitt meg- Ingatlankczelő Vállalat igazgatójának és munkatársaiknak. történt a hőcserélők tisztítása,

most tartalék is rendelkezé- t — _ vi,... sünkre áll. Folyamatban van- Igaz, a bővítés gondolata ^ nagy teljesítményű alapDidereg-e majd Salgótarján ?

— Mi már végeztünk egy

számítást. Ezek szerint még a már 1971-ben felvetődött mínusz tíz fok alatti h&pér- folytatja a beszélgetőt Len- ^ótvSátó besekletnél is átlagban ötvenöt gyei József. — Az erőmű bő- meeéoításéről a,

tonna gőzre van szükségünk vítésével mindenki egyetért, g„ beruházás és feiiHüá«

óránként ahhoz, hogy a ren- immár három éve. Gyakorta- JES? ^ évben methtód L a deiet á!^ eíőirt 2° fokos la- tllag azonban semmi sem tör- 8>3 “iuTó StoT 8 A jel^n

megoszlik, s jó, ha tudják a történik, az 1975/76-os fűtési gyobb üzemzavartól eltekint fogyasztók is. A lakószoba hó- idényre újabb bekapcsolás a bSsá^os hószoleá '

mérséklete 20, a fürdőszobáé már nem lehetséges. Ez a ka- ^tást a.

24, a konyháé 18, az előszobáé pacitás egy lakással sem bir ^ ne “dereifen. Egyedi

Ha ezt a gőzmennyiséget az

erőmű biztosítja, akkor nem hát feltétlen szükséges. Az ^ didereg majd Salgótarján — elkészült tanulmányok alap- tud^uk^há^tanT vélekedik Lengyel József. ján leggyorsabban megvalósítható lenne egy negyven tonegy épületben, vagy lakóházban, azt azonban gyorsan el

Azzal kezdem, hogy az

na óránkénti

erőműben karbantartásra 8,5, kazán építése beruházásra pedig 20 millió ahol

teljesítményű az erőműben,

Biztatóak a két vállalat vea kiszolgáló berendezés M

r

__. . , . zetójének nyilatkozatai. Megg

yobb része most is biz- -,„*1 __.___________

f

orintot költöttünk, illetve legnagyobb részé must is uiz.- ,

költünk az idén — veszi át a tosított. Ez olcsóbbá teszi a f b, Lkogy a

szót Horváth Miklós. — Az beruházást. Igen ám, de így is £

erőmű főberendezéseinek ja- negyvenmillió forintra lenne a

vitása tervszerűen folyik. Az szükség. f. meleget Salgótarján távfuutolsó kazánegység nagyjaví- _ ügy tudom, hogy az ősz- í"®8 ]a”á*aibai}’ intézménye tását szombaton kezdjük, s szeg biztosítására még októ- hibáid vfS swpse!5'

november elsejére befejezzük, berben visszatér a városi ta' A nyolcas kazánegységnél ka- nács — szól gyorsan közbe paci tásbő vitást végeztünk. Horváth Miklós. — A beruhá- Egyébként az 1971-ben meg- zás tisztázása az egyik leghibája van. Az, hogy sem az erőműben, sem a kohászati üzemekben egyetlen tonna termelésre sincs tartalék! Ne

épített pakura tüzelésű kazá- fontosabb feladat, hiszen a ki- ,ne le'

nőknél rekonstrukciót hajtőt- vitelezés így is legalább két haKSSn°knál f ní*

tunk végre, s ezzel biztosítjuk évet igénybe vesz. A kazán £y°bb “»«hfoásodM, mért aka kellő mennyiségű hőener- még nagyon jó munkával is ulas . ellen*re

giát. Az évi szerződés szerint csak 1976 őszén léphet be. De L 4*”fJd a varos\ ^h'

a maximális kapacitásunk addig... hozi -ogy l°vore> s az azt koóránként 80 tonna gőz. Ebből

vető években nyugodt, s bizIgaza van Horváth elv- __ 35 tonna a kohászati üzemek társnak. Erre az időszakra * mefyeszek;

igénye, 45 tonna pedig az in- úlabb létesítmények belépé- m?r í?05.’

gatlannak jut. Ez a mennyiség sével kell számolnunk — foly- ? Z, ,, *fnni,a legsura°‘

kevés lenne a lakások és az tatja az ingatlan igazgatója. . ,hogy F1?"'

intézmények fűtésére. Idó- _ Az Arany János utcában w. ’ /° í011^ dran'

közben az ingatlan vállalat 240 lakás, az ötszáz személyes ífjrl t kazdn “

szerződést kötött a kohászat- kollégium, az Arany János ^ z meg hosztál, s így a gyár csak 22,5 ton- úti óvoda és bölcsőde, a sport- .*, is

na gőzre tart igényt. Azt je- csarnok, sőt régi intézmények, le<? törté'

lenti ez, hogy az 55 tonnával mint a Madách Gimnázium, . Szükséges ez

szemben 57,5 tonna gőzt tu- a bíróság, a posta, a szénbá- ™ert,..hiaba ® SZÍ'ndunk a városnak biztosítani nyák is kéri a távfűtés be- szavak, az ördög soóránként... Az erőmű tehát kapcsolását Felelőtlenség alszik, az üzemzavari

felkészült, de ez semmiképpen lerme mindezt vállalni egv Ú1 fA nem jelenti azt, hogy minden negwen tonna óránkénti tel- üzemzavar esetébezökkenő nélkül tudjuk majd jesítményű kazán nélkül... S ^ újra didern

biztosítani a hőenergiát A — Az erőmű telepvezetőle i u°V?-uu'

legkisebb meghibásodás már szólt az idei felkészülésről. Az dek«beTI már most kell előbb- c------. ... .- ... . . — . re lepni!

c

sökkenést jelenthet.

tartalék nincs az erőműben I

— Továbbra is tartjuk a. véleményünket hogy az. 1974/75-ös fűtési idényben még az új rákapcsolásokkal is — Arany János utcai lakások, a pavilonsor, a 36 munkahelyes rendelőintézet, az oktatási igazgatóság, a több mint 500 személyes filmszínház _— a közös kooperációval elegendő lesz a hőenergia mennyisége. Ehhez hozzásegít a kohászati üzemek, a városi tanács, amiért ezúton is köszönetét mondunk. A gond viszont ott jelentkezik, hogy sem az erőműben, sem a kohászati üzemekben nincs semmi tartalék. Az ördög pedig nem alszik, az üzemzavart nem lehet úgymond betervezni.

Semmi ingatlankezelő vállalat, illetve a hőközpont is megtette a

Somogyvári László

Kiesett a szórásból.,.?

Érdekes, hogy Salgótarján- Így ban még senkinek nem ju- olyan tott eszébe, mennyire „meg- visszásig érdemelne” egy felfestett úton, mint gyalogátkelőhelyet a megye- ten. székhely egyetlen főút ja a Volán Vállalat előtt.

Ott a benzinkút, de egyébként is nagy a gépkocsiforgalom a nap minden órájáaztán műszakváltáskor futkosás és össze- ,uralkodik” cr egy falusi réti a gyalogátkelőhely segítené a közlekedést, mindjárt kevesebb lenne a csikorgó fékezés, a hozzá tár suló káromkodás, az ijed*

ban. A Volán előtti megálló- vagy o _ „csakazértis meg ban ülnek autóbuszra a

Vegyigépgyár, gyakran a

BRG dolgozói és természetesen a volánosok. Ez több száz ember.

mutatom” szaladgálás... Ott a zebra, tessék azon közlekedni! Természetesen csak akkor, ha mielőbb odafestik!

— csatai —

Sók-sok látogatója akad Balassagyarmaton Czinke Ferenc M unkácsy-díjas grafikusművész fink kiállításának, a Horváth

Endre Galériában i-