Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
Vi . ' ‘ ^{Ah 'JJ Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖORÁD AZ MSZMP N O-GR A D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 232. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. OKTÓBER 4., PÉNTEK ■Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat •** m Az országgyűlés őszi ülésszakának első napján, csütörtökön délelőtt — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ismertette a képviselőkkel a külkereskedelemről elkészüli törvényjavaslatot. A külkereskedelem népgazdaságunkban betöltött helyét es szerepét ismertetve, a miniszter rámutatott arra, hogy a nemzetközi munkamegosztásban való tevékeny részvételünk létfontosságú. Tudvalevő — mondotta —, hogy nyersanyagokban és energia- hordozókban nagymennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy' felvevőpiacunk, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak. Mindezek arra késztetnek bennünket, hogy mind jobban bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és jól használjuk annak előnyeit. Ennek segítségével ugyanis szélesítjük felvevőpiacainkat, a beruházási és kutatási erőforrásokat, s a követelményeknek megfelelően formálhatjuk a népgazdaság szerkezetét. A miniszter a továbbiakban részletesen elemezte azokat a mélyreható változásokat, amelyeket a tudományos-műszaki forradalom, s párhuzamosan a nemzetközi munkamegosztás szélesedése, a szocialista, valamint a tőkés világgazdaságban előidézett. Ezek hatására ugyanis mindkét világgazda- ság gyorsan fejlődött és számottevően bővítette termelését. A mennyiségi igényeket világszerte fokozatosan a korszerű, magas színvonalú termékek iránti igények váltották ék váltják fel. Korunkban megélénkül az együttműködésre való hajlandóság és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igen változatos formákban bontakoztak ki. A világkereskedelem ilyenformán erőteljesen fejlődik, növekedési üteme meghaladja a világ termelését. Következésképp: ma már egyetlen ország sincs, amely önellátó gazdálkodást folytathatna. Nemzeti jövedelmünk 40 százaléka A külkereskedelmi forgalom növekedése — folytatta dr. Bíró József — hazánkban is meghaladja a nemzeti jövedelem és a társadalmi termékek növekedésének ütemét. Ma már kivitelünk a nemzeti jövedelemnek mintegy 40 százalékát teszi ki. A külkereskedelmi forgalom, összhangban a világkereskedelem növekedésével továbbra is gyors ütemben fejlődik. Bővülő behozatalunkat csak kivitelünk növelésével tudjuk fedezni. A külkereskedelem tehát egzisztenciális kérdése országunknak, ezért is kell szabályozni a keretébe tartozó minden tevékenységet. A törvény meg- alko t ás ána k szükségességét azzal is alátámasztotta a miniszter, hogy időszerű a ma csupán szétszórtan megtalálható külkereskedelmi jogszabályokat jogilag egységes, szabályokba foglalni. Aki pedig a jövőben külkereskedelemmel foglalkozik, annak a törvény, összes rendelkezéséhez szi-go- raún kell tartania magát, függetlenül attól, hogy a népgazdaság mely ágazatában munkálkodik. A javaslat tehát állami- vállalatokra és szövetkezetekre egyaránt vonatkozik. Külkereskedelmi kapcsolataink örvendetes fejlődéséről szólva a miniszter' erőteljesen kiemelte a szocialista országokkal, bonyolított kereskedelmünket. amely összforgalmúnk kétharmadát alkotja. Ezen belül a Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk a teljes forgalomnak 35 Százalékát teszi ki. E tény fontosságát növeli, hogy megbízható, állandó piacokról van szó. Ennek összefüggésében szólt dr. Bíró József, a KGST- kapcsolatok sokoldalú fejlődéséről, ezek sorában a közös beruházások létesítéséről. Hangsúlyozta a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk növekvő szerepét is. A fejlett tőkésországokkal kiépített kereskedelmi kapcsolatainkról szólva, figyelmeztetett a teljes egyenjogúság fontosságára, valamint a hosszú lejáratú szerződések és a műszaki-tudományos együttműködés e viszonylatokban is növekvő jelentőségére! Komoly előrelépés — mondotta — az általános kereskedelmi és vámegyezményhez, az úgynevezett GATT-hoz való csatlakozásunk. Határozottan fellépünk azonban a kivitelünket fékező minden korlátozással szemben. Ilyen értelemben hangoztatta tiltakozásunkat a Közös Piac országainak bizonyos intézkedéseivel szemben, amelyek korlátozzák élőmarha- és marhahúskivitelünket. E részben szólt a miniszter az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünkről, amelyet sajnálatos módon bizonyos megkötések ma is korlátoznak. Minden vállalat érdekelt Ma már nem kevesebb, mint száz gazdálkodó egység folytat külkereskedelmi tevékenységet hazánkban. De túlmenően e számon úgyszólván minden termelővállalat érdekelt a külkereskedelemben és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésében — hangoztatta a miniszter. Ilyen értelemben is fontos, hogy a törvény szabályozza a külföldi vállalatok jogát, képviseletek, üzleti irodák létesítésére, amelyre az illetékes szervek minden esetben engedélyt adnak, ha az egyezik érdekeikkel. , Befejezésül a világgazdaság legidőszerűbb jelenségeinek, az olaj-, illetőleg nyersanyagválság és a pénzromlás hatását elemezte a miniszter ' A külkereskedelmi miniszter bevezetőjét követően, a törvényjavaslat bizottsági előadója, Kerkay Andornénak hozzászólásával, megkezdődött a javaslat tárgyalása. A. képviselőnő, a bizottsági észrevételeket és javaslatokat összegezve, különösen a termelő- és a kü 1 keresked e 1 ó"ii vállalatok kapcsolatainak tökéletesítését szorgalmazta. A tanácskozáson felszólalt Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Szemléletesen, tényekkel, adatokkal bizonyította a külkereskedelem különös fontosságát népgazdaságunkban, ahol gyakorlatilag minden negyedik dolgozó ember közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk. Ami pedig a külkereskedelmi miniszter áltál említett arányt illeti, hogy tudniillik kivitelünk értéke eléri a nemzeti jövedelem 40 százalékát, hozzátette, hogy ez az arány a következő évtizedben dinamikusam. tovább növekszik, és megközelítheti, esetleg el is érheti az 59 százalékot. Mindez — hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes — érthetővé teszi, a közvélemény élénk érdeklődését a külkereskedelem eredményei iránt, nevezetesen, hogy a mérleget milyen egyenleggel zárj-uk. Ezért is keltett általános megelégedést — mondotta —. amikor 1972-ben kiviteli többletet értünk el, és tavaly, amikor mind rubel-, mind dollárviszonylatban aktívvá lett mérlegünk. Az idei év első nyolc hónapjának adatai — folytatta — azt jelzik, hogy a külkereskedelem továbbra is eredményesen dolgozik, bár a korábbinál jóval nehezebb körülmények között. Mi is megérezzük azt a hihetetlen áremelkedés-hullámot, amely a tőkéspiacokat elárasztotta. Azoknak a termékeknek az ára, amelyeket mi exportálunk, körülbelül egynegyedével lett magasabb a nem szocialista piacokon, egy esztendő leforgása alatt. A nem szocialista piacról importált — elsősorban nyersanyagok, vegyicikkek, és gépele — ára több mint 40 százalékkal emelkedett. A tőkésországokkal folytatott külkereskedelmünkben romlottak a cserearányok, ami nem csekély gondot okoz. Negyven országgal Jelenleg már csaknem 150 országgal állunk rendszeres kereskedelmi kapcsolatban — mondotta a továbbiakban Hu szár István, ami fokozottan arra kötelez, hogy védiük tér mékeink minőségét, ügyeljünk a pontos szállításra, hiszen világszerte megbízható kereskedelmi partnernek ismernek bennünket és jó hírünket nemcsak meg keil őrizni, de meg is., kell erősíteni. Miután azonban egyre kevésbé lehetséges, mindent előállítani, lé- lekszámban és területileg kicsi, nyersanyagokban pedig eléggé szegény országunkban, különös figyelmet kell fordítanunk a gyártott áruk számának csökkentésére. A ná lünk előállított áruféleségek száma megközelíti a világban forgalomba levő áruk-, árucikkek kétharmadát. Erre valóban ráillik — folytatta a miniszterelnök-helyettes —: kevesebb, több lenne! Az arányok lehetővé teszik olyan gazdasági és termékszerkezet kialakítását, amely mellett a . (Folytatás a 2. oldalon) v SSto. > 51 Csehszlovák megrendelésre A Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában nemcsak haqai, hanem jelentős külföldi megrendelések kielégítésén is dolgoznak. Exporttelmelésük egyre növekszik, melynek egyik tényezője, hogy termékeik magas műszaki követelményeknek, jó minőségnek megfelelő, így kapósak külföldi piacokon is. Termelésük 20 százalékát teszi ki a külföldre történő szállítás, egy jelentős részük az NSZK-ba, a másik rész Csehszlovákiába megy, <lc még Törökországba is küldenek árut. Gardái Gyula, Takács Pál és Angyal Pál, a Kossuth Szocialista Brigád tagjai — képünkön — a csehszlovák megrendelésre készülő úszókotró hajókra kerülő berendezéseket szerelik össze. Megbízható munkájukat szocialista brigádjuk jó hírneve garantálja. — kulcsár — ÍSÍessxe az igény éhtől Vizsgálták a szolgáltatást A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tavaly határozatot hozott a lakossági szolgáltatás fejlesztésére. Többek között ennek végrehajtásának tapasztalatait tárgyalta tegnap a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése, amelyen megjelent Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese is. A népi ellenőrök összesen 34 szervet vizsgáltak, főként a fejlesztésekkel kapcsolatos problémáikat tárták fel. Megállapították, hogy az irányító szervek általában megtették a szükséges intézkedéseket, de az igények változása, a fejlesztések előkészítésénél jelentkező bizonytalanság, von- tatottság egyes területeken akadályozza a határozat maradéktalan végrehajtását. A szolgáltatásfejlesztési alap felosztásában nem következett be lényeges változás. A rendelkezésre álló erőforrások időarányos felhasználása elmaradt a tervezettől. A Nógrád megyei Patyolat Vállalat rekonstrukciója és a tervezett gépkocsisaervizek építése lassú ütemű. Kétséges, hogy a tervidőszak végére megvalósulnak. Az ellenőrzés feltárta a szolgáltatások iránti igények változását is. A hagyományos szolgáltatások iránt csökkent az igény, ezzel szemben — a lakáskarban tartás-ágazatban — újabb szakmák kerültek az érdeklődés középpontjába. A körülmények felvetik a szolgáltatásfejlesztési alapból juttatott összegek ismételt megvizsgálását, az esetleges módosítások szükségességét. Bővült a különböző szolgáltatási ágak felvevőhálózata, azonban még messze van az igényektől. A gazdálkodó egységek számára általában nem kifizetődő a lakossági szolgáltatás. TiBő a választék A háziasszonyok mestersége, a hét végi bevásárlás Esős, szomorú a hét vége. vajon milyen a piac, mit vásárolnak a háziasszonyok mennyibe kerül egy-egy bevásárlás? Ezeket a kérdéseket tettük fel Salgótarjánban vásárlóknak, eladóknak. Szatyort rendezgető nagymama: — Mint általában idény végén, nagyon kell gondolkodni, hogy gazdaságos és ízletes ebéd legyen az asztalon. Ma például rántott karfiol lesz, nagyon szeretjük a családban. Egy tsz-üzlet előtt: — Ilyenkor jobb vásárolni hétközben, mert jobb az ellátás. Nincs olyan nagy zsúfoltság, és olcsóbb is, mint például szombaton, amikor mindennek felemelik az árát. Hosszú sor áll az egyik bódé mellett. Vajon mi éri meg az álldogálóit? =— Szólót veszünk. Nem olcsóbb, mert kilenchatvan itt is, mint másutt, de finomabb, édesebb. A „hogy tetszik a piac” kérdésre most egy fiatalasz- szony válaszol: — Jó. Általában egy helyen vásárolok, mert megszoktam. Ma kelkáposzta-főzeléket főzök, hogy egy kis vitamint is fogyasszunk, amíg van. A termelő véleménye: — Behozzuk, ami még van eladni, a városba, hadd egyenek friss árut, hisz’ úgyse sokáig tart már a szezon. Ilyen időben lefagy a zöldbab, pedig azt nagyon keresik — mondja a Tarról érkezett Nagy Jánosáé. Katona Károlyné, a MÉK l-es üzletének veztöje: — Nálunk sok most az áru, és választék is van. Egyedül dinnye nincs már. Tegnap volt még, ma azonban már nem szállítottak. Lejárt az ideje. Legtöbben a gyümölcsöket viszik; almát, körtét. Az idény végéhez, s az időjáráshoz képest bő a választék a salgótarjáni piacon. Remélhetőleg szombaton sem lesz nehezebb beszerezni a vasárnapi ebédhez valót, mint a hét közepén. Ki kell használni az ősz utolsó adoma,- nyait. Jó „spekulálást”, és minél jobb ebédet. B. I. zennégy szolgáltatást vég/yl vállalat és szövetkezet árbevételét, vizsgálták a népi ellenőrök. A növekedés jelentős — a szolgáltatások terén azonban minimális. Sajnálatos, hogy a vállalatok össztevé- kenységén belül a szolgáltatás részaránya tovább csökken. Az anyagi érdekeltség hiánya mellett az igények változás :, a nem megfelelő piackutatás, a fejlesztésre szánt alacsony pénzösszegek is gátolják a lakossági szolgáltatás fejlődését. Megvizsgálták az egyes szolgáltatási ágazatok helyzetét is. A gépjárműjavításra rendelkezésre álló kapacitás kevés. A balassagyarmati, a pásztói és a szécsénvi AFIT- szervizek előkészítése elhúzódott. A szervizek várhatóan jövő év végére készülnek el. A GELKA szélesítette vidéki hálózatát. A kisterenyei fiókszervizben teljes az üzem. Rétságon, igényhiány miatt csak hetente háromszor javítanak. Építik a balassagyarmati szervizt, amely jövőre elkészül. A vállalat eddig nyolc községbe szervezte meg a címfelvevő hálózatot. A lakáskarbantartási ágazatban legnagyobb a lemaradás. A szolgáltatásfejlesztési alapból részesült vállalatok nem teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeikéi. Az igények jobb kielégítésére nem történt intézkedés. A kereskedelmi szervek megfelelően látják el a már hagyományos szolgáltatásodat. A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata a szolgáltatások fejlesztésében csak részeredményeket hozott. Sok helyen a szolgál tatásfej- , lesztési alapot kellő előkészítés hiányában nem tudták ' felhasználni. A piackutatás sem kielégítő. Hiányzik a kéz- . deményezés új szolgáltatási ágak bevezetésére. A megyei NEB javaslaTokat tett és felhívta az \ érdekelt hatóságok, szervek figyelmet a szolgáltatások fejlesztését gátló körülmények megszüntetésére.
