Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-31 / 255. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NOGBÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 255. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK / osoncsi Pál Ohstynban Szívből örülünk sikereinek az Márkus Gyula, az MTI varsói tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki lengyelországi hivatalos baráti látogatása során kedden vidéki körútra ihdult, szerdán délelőtt Lanskból Olsztynba érkezett. Ez a több mint 90 ezer lakosú vajdasági székhely a Mazuri-tóvidék közigazgatási, kulturális és ipari központja. Losonczi Pált és feleségét félnapos olsztyni tartózkodására elkísérte Henryk Jablonski lengyel államelnök és Ludomir. Stasiak, az államtanács titkára. A , magyar vendégek felkeresték a város mezőgazdasági-műszaki akadémiáját, találkoztak tanáraival és hallgatóival. A találkozón Losonczi Pál beszédet mondott. Losonczi beszédé Losoncai Pál beszédében többek között kijelentette: — Elmondhatom, hogy Magyarországon is jól ismert az akadémiájukon folyó színvonalas oktatómunka, amely nagy jelentőségű az egész lengyel mezőgazdaságii termelés korazerűsitéee szempontjából. Társtanintézetükkel, a ha- zánkbeli Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel kötött baráti együttműködés keretében kiépített kapcsolataik jól szolgálják a két egyetemen folyó oktató és tudományos kutatómunka színvonalának emelését. Élve az alkatommal, külön köszönetét szeretnék mondani az akadémia rektorának, vezető testületének és tanárainak azért, amiért a magyar mezőgazdaság számára is jól felkészült édesvízi halászati szakembereket képeznek ki. — A magyar nép őszinte figyelemmel, rokonszenv- rel kíséri és jól ismeri a szocializmust építő lengyel dolgozók munkáját. Szívből örülünk az önök sikereinek. Népünk nagyra értékeli és őszinte elismeréssel adózik a lengyel nép hősi erőifeszítésének, amellyel a hitleri fasizmus által lerombolt országát aiz elmúlt 30 év alatt gazdaságilag fejlett, virágzó szocialista országgá változtatta. A lengyel dolgozóknak a szocialista építésben elért nagy sikerei megteremtették az alapot ahhoz, hogy a Lengyel Népköztársaság — a Szovjetunió köré tömörült szocialista közösség egyenrangú tagjaként — kiemelkedő szerepet játsszon a nemzetközi életben is. Az Elnöki Tanács elnöke ezután beszámolt a magyar nép szocialista építőmunkájá- nak eredményeiről, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak következetes végrehajtásáról. Különös részletességgel ismertette mezőgazdaságunk sikereit és en# nek során kijelentette: — Csaknem másfél évtizede befejeztük mezőgazdaságunk szocialista átszervezését. Jelenleg a mezőgazdasági terület 80 százalékán termelőszövetkezetek, 14 százalékán pedig állami gazdaságok gazdálkodnak. Ez a tény határozza meg ma mezőgazdaságunk arculatát. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás eredménye, hogy ma — félannyi munkaerővel —csaknem ■ kétszer annyit termelünk, mint az átszervezés előtt. Ma már az iparéhoz hasonló munkakörülmények, munkaidő, és jövedelmi viszonyok váltak általánossá a mezőgazdaságban is. — Az egyéni gazdaságok átszervezését a kollektív nagyüzemi gazdaságok rendszerére pártunk mindvégig politikai kérdésként kezelte, a munkás-paraszt szövetség erősítése eszközének tekintette, és ezért meggyőződéssel vallotta és nyíltan hirdette a paraszti tömegek előtt, hogy a szocializmus győzelme a falun egyaránt feltétele a társadalom általános előrehaladásának és a parasztság tartós gazdasági felemelkedésének. Az átszervezésit az ismert lenini elvek — mint az önkéntesség, fokozatosság, az anyagi támogatás — messzemenő tiszteletben tartásával és érvényesítésével hajtottuk végiré. — A nagyüzemi 'mezőgazdaság megteremtése természetesen, nem fejeződött be a tulajdonviszonyok megváltoztatásával, a szövetkezetek megalakulásával. Ez hosszantartó folyamat, amely még napjainkban is tart. Az elmúlt másfél évtizedben, a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta termelőszövetkezeteink nagyarányú fejlődésen mentek keresztül: jelentős területi koncentráció és vele párhuzamosan anyagi, műszaki és káder-akkumuláció történt. — Szociálist® mezőgazdaságunk nagy termelési vívmánya^ hogy maradéktalanul kielégíti, fedezi a lakosság igé- nyét, sőt egyes növényi- -■ és állati termékekből jelenteit, mennyiséget tudtunk exportálni. t Parasztságunk visszavonhatatlanul az új gazdálkodási forma és az új életmód mellett döntött. A szocialista társadalom fejlődését saját boldogulása zálogának tekinti. Losonczi Pál a továbbiakban hangsúlyozta: Mostani látogatásunk során újból meggyőződhettünk arról, hogy együttműködésünk további fejlesztéséhez való jó alapokkal rendelkezünk. Az elmúlt három évtizedben.gaz- dasági kapcsolataink megsokszorozódtak. A lengyel—magyar árucsere-forgalom évről évre emelkedik és 1974-ben meghaladja a 300 millió rubelt. A KGST komplex prog (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Carlos P. Romulo, a Fülöp- szigeti Köztársaság külügyminisztere. Kíséretében van Luis Morenosalcedo, a Fülöp-szigeti Köztársaság párizsi nagykövete - és Felipe Mabilangen nagykövet, a külügyminiszter személyi kabinetfőnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter és. Rácz Pál külügyminiszterhelyettes. (MTI) Társadalmi munkában bitumenes sportpályát építenek a salgótarjáni Malinovszkij úti Általános Iskolának. Már kedden, a zuhogó esőben megkezdték a munkát a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista br-igádtagjai és nagyon sokan szülők is. Az SKÜ és a KPM gépeit adta kölcsön az építéshez. Tegnap délután mintegy 80 ember jött össze, hogy folytassa a munkát. A talajegyengetést fejezték be, hogy ma már a sódert is leszórhassák. A néhány napig tartó munka során még kő- és bitumenburkolatot kap a sportpálya Legyen természetes szokás az elsősegélynyújtás Befejezte munkáját az országos elsősegélynyújtó konferencia Előadásokkal folytatta munkáját tegnap reggel Salgótarjánban az országos elsősegélynyújtó konferencia. Először dr. Birosz Béla és dr. Illés Béla-főorvosok szóltak a kiképzés és továbbképzés módszertanának elvi kérdéseiről. Dr. Felkai Tamás, az Országos Mentőszolgálat főorvosa a képzés módszertanának gyakorlati kérdéseit részletezte. Az elsősegélynyújtás és -oktatás anyagi feltételeiről dr. Kurucz Tibor gyógyszerész alezredes előadásában hallottak a tanácskozás résztvevői. , Dr. Gyüszü Miklós orvos alezredes, a Magyar Vörös- kereszt főtitkárhelyettese az elsősegélynyújtás és -oktatás szervezésének, végrehajtásának vöröskeresztes feladatairól szólt. — A Vöröskereszt-szervezeteknek felvilágosító, nevelő munkájukkal minden emberben bizonyos fokú elsősegélynyújtó szemléletet kell Tart a hősies küzdelem Legfontosabb feladat a Mezőgazdasági üzemeinkben tart a hősies küzdelem az idővel és az időjárással szemben. Az elmúlt napokban, a helyenkénti esőzés ellenére, a legtöbb helyen elindulhattak a gépek. A legfontosabb feladat a vetés. Ennek érdekében nagv erőfeszítéseket tesznek a termelőszövetkezetekben. Rendszeresek a nyújtott műszakok, több gazdaságban a vetőgépeket lámpákkal szerelték fel, hogy éjszaka se legyen akadálya a munkának. Két hete a legjelentősebb lemaradás a szécsényi járásban volt. A napokban azonban 337 hektáron végeztek vetést — burgonya 10, cukorrépa 3, gyümölcs 8, kukorica pedig 42 hektárról került biztonságos helyre. A kukorica zömét még kézzel törték a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a megyei KÖJÁL,- polgárvédelmi parancsnokság dolgozói. A szécsényi Mezőgazdasági Szakközépiskola 130 diákja a burgonya- földeken szorgoskodott. A járás területén a 4178 hektár vetőszántásból 3551 hektárral végeztek. Mélyszántás 1142 hektáron történt. A legnagyobb lemaradás Nagylócon, Litkén és Egyházasgergén tapasztalható. Búza 759 hektáron került a földbe, a vetésterület 19,7 százalékán. A hét végén Ka- rancsságon csaknem 100 hektáron vetettek. Az őszi árpa a terület 40,9 százalékán van elvetve. A következő évi termés alapozása mellett jól haladnak a betakarítással is. A 480 hektáron termesztett burgonya 85.8 százalékáról a tárolóhelyekre került a termés. A hozamok 200—220 mázsa között alakulnak hektáronként. A cukorrépa 94 százaléka biztonságos helyen van. Endrefalván és Szé- esényfelfaluban végeztek az ásással. Egyházasgergén is mindössze két hektár van hátra. Kedden az asszonyok az eső ellenére is dolgoztak. A répát a’ főút uhsIIäU gyűjtötték össze a , szállítás megkönnyítésére. Gyümölcs még a szécsényi termelőszövetkezetnek van hátra, 14 hektáron. A kukorica gépi betakarítása most kezdődik, mert eddig a kombájnok süllyedtek a földeken. Minden gazdaságban az intézkedési tervnek megfelelően végzik a munkákat. 1 A rétsági járás operatív bizottsága, — mint ahogy Perecz László, tudósítónk jelentette — ülést tartott. A szombat-vasárnapi kommunista műszakok eredményeként 80 hektárról takarítottak be cukorrépát. Tereskén és Nézsán 600 vagonnál van kinn a táblán, s nemcsak a kiszállítás okpz gondpt. hanem a rakodás is. megfelelő gép hiányában. Az operatív bizottság utasítást adott rakodók átirányítására a két termelőszövetkezetbe. Lassan haladnak a járásban a kukorica betakarításával. Magas a nedvességtartalom: 38—42 százalék közötti, így szükség van szárítóberendezések fokozott igénybevételére. Az elmúlt napok szárazabb időjárása lehetővé tette a búza vetésének meggyorsítását. Az előrehaladás mértéke tízszázalékos. Különösen Kétbodonyban, Tereskén és Tolmácson tesznek nagy erőfeszítéseket a vetés mielőbbi befejezése érdekében. Tolmácson például éjjel-nappal dolgoznak a vetőgépek. Az- ipari üzemek jelentős segítséget adnak a betakarításhoz. Gondot okoz. hogy néhány termelőszövetkezetben a műtrágya kiszórása akadályozza a vetés ütemét. Emellett ' kevés gazdaságban végeztek terület-átcsoportosításokat. A munkák meggyorsítása érdekében, az operatív bizottság megbízta a járási mezőgazdasági osztályt, hogy derítse fel a még hátráltató tényezőlset. és tegye meg a szükséges intézkedéseket. kialakítaniuk —: mondotta többek közölt a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese. — Nem szabad megtörténnie annak, hogy a balesetet szenvedett, bajba jutott ember fölött tucatnyian bámészkodnak, s tehetetlenül szemlélik az eseményeket. Legyen meg mindenkiben, a készség az azonnali segítségnyújtásra, s legyen\ olyan tudásanyaga is, amelyből szükség esetén meríteni tud. Természetesen nélkülözhetetlen a gyakorlat, hiszen enélkúl ä tudás holt. kincs. Az elsősegélynyújtó hálózat kiépítésének felelőssége elsősorban az üzemek, intézmények, munkahelyek gazdasági vezetőségét terheli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkából a Vöröskereszt nem vállal részt. A Vöröskereszt-szervezetek feladata többek között jelzést, javaslatot adni a hálózat kiépítésére, tanácsokkal segíteni a szükséges felszerelések és eszközök beszerzését, utánpótlását. Az elsősegélynyújtás előbb- rehaladásához célszerűnek látszik a Vöröskereszt országos vezetősége mellé egy elsősegélynyújtó szakbizottságot életrehívni, melynek feladata az elsősegélynyújtás korszerűsítésének, egységesítésének kidolgozása lenne. Az országos konferencián elhangzottak alapján a szakbizottság ajánlásokat tehet a képzés rendszerének egységesítésére, korszerűsítésére is. A konferencián elhangzottakból leszűrhető egyik fontos tapasztalat az, hogy szoros kapcsolatot kell tartani a i egészségügyi iparral és kereskedelemmel: gyártsák és forgalmazzák — lehetőleg olcsó áron — az elsősegélynyújtás segédeszközeit. Dr. GyüSzü Miklós előadását a tanácskozás résztvevőinek hozzászólásai követték. A konferenciát Hantos% János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára zárta. Összefoglaló . értékelésében elmondotta, hogy ez a konferencia nem tekinthető ugyan határkőnek a Vöröskereszt történetében, de fontos társadalmi igénynek tett eleget: felszínre hozta az eisőesgeíy- nyújtó mozgalom problémáit, s ezzel lehetővé tette a segítő beavatkozást az illetékes szerveknek. Az elsősegélynyújtás a Vöröskereszt hagyományos feladata. Csakhogy nem elég korszerű szervezetben, nem eléggé egységes tematikával látta el eddig e feladatát. Optimizmusra ad azonban okot az, hogy a tanácskozás ered- menyeként konkrét program körvonalai bontakoztak ki, az előadók a rendteremtés igényével igyekeztek megmutatni a haladás útját. A konferencia egyértelmű eredménye; haszna az elsősegélynyújtás tartalmának, területeinek, módszereinek és eszközeinek tisztázódása, elrendeződése — mégha egyes előadásokban árnyalatnyi eltéréseket is tapasztaltak a hallgatók. Szakemberek dolga az egységes felfogás érvényesítése. Egyetértettek a tanácskozás résztvevői abban is, hogy a jövőben inkább kevesebbet, de azt jobban igyekezzenek megvalósítani az elsősegélynyújtó mozgalmat kor- sserűsítók. Nem célszerű a nagy számokra törekedni, hiszen számnak ma is imponáló a félmillió kiképzett elsősegélynyújtó. Reális célt keli kitűzni, s ehhez igazítani az oktatást is. Az elemi ismeretek mindenkitől elvárhatók, az alapoktatásnak tehát a jövőben tömegesnek kell lennie. Az oktatás hatékonyságában pedig sok múlik az orvostársadalom felkészültségén és készségén is. Hosszabb távú cél lehet csak az, hogy az elsősegélynyújtás szokássá, természetessé váljon. Hiszen idő kell ahhoz is, hogy a megszerzett ismeretek a cselekvő ismeretek szintjére emelkedjenek, cselekvő aktivitást váltsanak ki. Az erre való felkészítést már az általános iskolában kell megkezdeni — nem ismerethalmozással, hanem minél több gyakoroltatással. A kétnapos tanácskozás egyik legnagyobb értéke az a törekvés, amely a társadalmi, állami és gazdasági szervek koordinált tevékenységének megteremtését célozza. Nem egymás helyett, nem egymást ismételve, hanem egymás munkáját okosan kiegészítve lehet csak gyors a haladás. A konferencia tapasztalatainak levonása után a követ kező lépés azok összegzése és a hasznosító gazdákhoz való eljuttatása lesz.
