Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-30 / 254. szám

Csak az évek szaladtak el... Az ember azt gondolná, nek hogy a faluszéli porta gazdá­it az eső tétlenségre kénysze­ríti. A parányi nyárikonyhár ban azonban Tusák Lörincné mindig talál tennivalót. Most éppen babfejtéssel tölti ide­jét. i — Az almásba készültünk, de ilyen időben nem lehet dolgozni — mondja, majd hozzáteszi: A többiek is ott­hon vannak. felajánlásaink amit teljesíthetünk is. Ahogy lapozzuk között, után tartották. Sütöttek, főz­tek. Meghívták a gazdaság vezetőit is. Akkor határozták naplót, önkéntelenül is meg­tosalmazódik a kérdés: Mi IOKOt pályázzák meg. a brigád­fogalmazódik a kérdés: Mi lett volna, ha nem „vigyáz­nak?” Bőven lenne miről me­sélnie Tusák Lőricnének. Ö azonban nem olyan típus. Bá­— Jó úton haladnak — mondja róluk Végh Antal, a növénytermesztés ágazatveze­tője, aki ugyancsak ismeri az tortalanul vallja be. hogy né- asszonyok képességeit, hiszen ha még' a napló vezetése is nehezére esik, úgy elfárad mire este hazaér. Már amikor A többiek: a Hámán Kató hazaér, mert délutánonként Szocialista Brigád tagjai. Az legtöbbször társadalmi meg- \ő vezetőjük Tusák Lörincné. bízatásainak tesz eleget. Már 1959-ben a brigád élére került a tsz megalakulásakor, —községi tanácsban a , csak akkor még hiányzott a szabálysértési bizottság tagja Néhány „szocialista” jelző. Húszon- vagyok. A termelőszövetke- kellett egyen kezdték, tizenketten zetben a nő-bizottságba maradtak. Nem tartoznak lasztottak be — sorolja, .már a legfiatalabbak közé, munkájukat .viszont fiatalos lendülettel végzik. Minderről a brigádnapló bejegyzései ta­núskodnak. nap mint nap látja, hogyan végzik munkájukat. Tusák Lörincné mögött másfél évtizedes brigádveze­tői múlt áll. Az asszonyok hallgatnak szavára, a vezetők pedig kikérik véleményét. éve, amikor arról dönteniük, • hogy ki — Lucernagyűjtéstől a gyü- mölcsszedésig mindenből kivesszük a részünket. Töb­bek között 1400 munkaóra teljesítését vállaltuk szemé­lyenként — magyarázza a brigád vezetője. A mátramindszenti asszo­nyok azor>han nemcsak a gazdaság előtt álló feladatok végrehajtásában jeleskednek. Ha idejük engedi, társadalmi munkát is végeznek. Leg­utóbb a-z óvoda udvarát par­kosították. Szervez, mozgósít, attól füg­gően, hogy mikor, mit akar­nak. Legújabban arra vette rá a brigád néhány tagját, hogy jelentkezzenek a dolgo­zók általános iskolájába. menjen jutalomútra a Szov­jetunióba, egy percig sem volt vitás, hogy Tusájk Lő­rincnek — Ekkor jártam először külföldön. . életemben — Többen még nem végez­ték el a nyolcadik Most itt a lehetőség. — Vállalásunk sánál vigyáztunk összeállítá- arra, hogy csak olyan dolgok szerepelje- tyásbércen, Az évek során összeková- csolódtak az asszonyok. , Ami­kör tavaly a bronzkoszorús jelvényt átvették, nem tudtak hová lenni az örömtől. A bri­gádvezető is büszkén mutatja a plakettet: — Ezt kaptuk, s személyen­ként jutalmat. Meg is ünne­peltük. A házi ünnepséget; a Ga­Nem sok ideje van már hátra a nyugdíjig. Ö azonban nem gondol egyelőre a pi-he- osztályt. nésre. Most az őszi betakarí­tás tartja lázban. Amint az idő engedi, már mennek is oda, ahol á legnagyobb szük­ség van munkájukra. Ügy tervezik, ha kell akkor a családtagokat is bevonják á be­takarításba. csemeteültetés A Hámán Kató Szocialista Brigád vezetője. egyszerű, szókimondó asszony. Azt mondják róla, az évek hiába szaladtak előre, ő semmit sem változott. Sz. Gy. A munkakörülményeken kell javítani fi törzsgárda véleménye... LESZŰKÜLT A LEVEGŐ, az ötvözetgyár kérvényei ont­ják a kékes füstöt, ami elte­rül a völgyben. Dolgoznak a kohók, körülöttük szorgos- kodnak az emberek. Szép számmal dolgoznak itt törzs- gárdatagok, akiket a körűimé-, nyeli nem riasztottak el, hoz- zanőttek a gyárhoz. Az ellen­kezőjére is sok tapasztalat van. Jönnek emberek — mert Szabó Imre művezető már 2li éve itt dolgozik és egy egész műszakért felel az egyes üzemben. Tőle a követ­kezőket hallottuk. — Az életem felét itt él­tem le, még 8 évem van a nyugdíjig. A művezetőknek ugyanis nem jár korkedvez­mény, Pár mi is ezt a leve­gőt szívjuk. En is három évig hegesztő, is. Nem a gyárra, nem a keresetre, csak a mű­helyi mostoha körülmények­re panaszkodott. Angyal Nándorba párttit­kár, ugyancsak 20 éve itt dol­gozó törzsgárdatag. Csak megerősítette a véleménye­ket. Óriási fejlődés a terme­lésben, új gyártmányokban és nagy lemaradás a munká­ul un kásf el vétel mindig van adagoltam, voltam kapcsoló- körülmények javításában. Az —. és néhány nap után kere­ket oldanak. A törzsgárda az, amelyre mindenkor számít­hat a vezetőség, ők dolgoznak elsősorban a hiányzó munka­erő helyett is. Véleményük van a gyárról. Erről beszél- gettünk közülük néhánnyal. — Én 1960-ban kerültem az ötvözetgyárba. Előtte ma­lomban, egy generátormotor­nál voltam gépész. Egy évig szállításnál, 3 évig csapofás- nál dolgoztam, tíz éve meg már tüzelek. így hívjuk mi az adagolást — mondja Nágy György. tábla-kezelő, elektrikus. Tan- igazság, hogy a füstgázelszí- folyamokat végeztem és csak- vás megoldása hosszabb idő­nem 20 éve vagyok művezető, re lekötötte a fejlesztési ala- Azóta az Ótvözetgyárban pót. Az elszívóberendezésnek megtöbbszöröződött a terme- a munkakörülmények javítá- lés, az új gyártmányok egész sát kellett volna szolgálni, de sora alakult ki, eddig még nem váltotta be a reményeket, sőt, bíróság dönt — A FEJLŐDÉSNEK ez a majd a kialakult vitás kérdés- területe nagyon szép. A ko- ben. Véleménye szerint azon­— Mi változott mióta itt van? — Sok minden, legalábbis ami a gyár termelését illeti. Nagyobb trafókat kaptak a kohók, megnövekedett a telje­sítményük. Ezzel, persze, a mi • munkánk is. emberre egy műszak alatt öt­hat tonna alapanyag bekeve­rése és beadagolása jut. Ezen­kívül a kemence kezelése. Nyáron 70 fok felett is van itt a hőmérséklet. Néha a csa­potokhoz is lenézünk, mert érdekli az embert, hogy meny­ről t csapolnak. Négy adagoló van rendszeresítve egy kohó­hoz, de átlagosan hárman vagyunk. A negyedik bérét e'osztva megkapjuk. Ügy 4500 forint körül keresek át­lagban. Ebből ezer forintot a hármas tüzelésért kapunk. — A munkakörülményeket l<-.Uene valahogy jobbá ten­ni. Itt van az adagológép már több éve, de még nem helyezték üzembe. Állítólag nincsenek meg a feltételei. ” leg kellene teremteni. A ■stgázelszívásra is sokat költöttek. Az egyik kohóról el is szívja, ott jó, de négytől kellene, hogy elszívja, azt vi­szont nem bírja. Ügy tudom, bírósági ügy lett ebből a do­logból. Azért úgy érzem, eb­ben a gyárban sem kell min­denütt egyforma erőkifejtés r pénz megkereséséhez. Nálunk itt nehéz. killás csapolás bevezetése is sokat jelentett, de a szállítás, anyagfeladás úgy érzem, ma is nagyon elavult módszer­rel történik. A jövő fejleszté­sében véleményem szerint most már a munkakörülmé­nyek javításának kellene el­ső helyre kerülni. Jelenleg 40 fő hiányzik az egyes üzem­nél. Ehhez az is hozzájárult, hogy a munkakörülmények nem sokat változtak — mondta a művezető. — Nekem is húsz évem van _ már az Ötvözetgyárban — Egy-egv mondja Kovács József, a tmk- műhelyben. Azóta sokat fejlő­dött ez a gyár, de ahogy a termelése nőtt, úgy lett min­dig szűkebb a műhely. Ez talán 50 négyzetméteres he­lyiség, ahol hét, nem is kicsi gép van benne összezsúfolva. Sugárfúrógépen dolgozom, de annyi hely sincs, hogy szük­ség szerint kifordítsuk. Mun­ka bőven van, mert kevesen vagyunk. Emiatt túlórázunk is. Á kereset is megfelelő, az elmúlt két év alatt vagy 16— 17 százalékkal növekedett. A munkakörülményeket kellene javítani. A zsúfoltságot csök­kenteni. Talán csak a villany- szerelő műhely felel meg a célnak, a többi nem. ' ban a meglévő szűkebb fej­lesztési alappal is jobban kel­lene gazdálkodni. Több, ki­sebb létesítményt sem lehet arra a célra használni, amire eredetileg tervezték. A felsa* - badult, kultúrotthont is át­adták termelési célokra és ezt is úgy kellene hasznosítani, hogy azzal valóban javulja­nak a munkakörülmények. A TÖRZSGÄRDA VÉLE­MÉNYÉRE érdemes odafi­gyelni a vezetőknek. A ter­melés fejlesztése is csak ak­kor lesz egyértelmű, ha job­ban előtérbe kerül az ember, aki végső soron ' mindezt a fejlődést létrehozza, megva­lósítja. Bodó János Brigádok a közösségért „A sikerekben — akárcsak eddig — a jövőben is, meg­határozó szerepe van a pártkongresszusi és a felszabadulási munkaversenynek.” (Idézet a NÖGRÁD október 26-i számá­ból, a megyei gazdasági aktívaértekezleíről szóló tudósítás­ból.) Amikor a mumíkaversenyről esik szó, amikor valamilyen új vagy nehéz feladatot kell megoldani, elsősorban a szo­cialista brigádokra gondolunk. Ma már ez indokolt, talán túlságosán is természetes. Ez­zel kapcsolatosan szeretnék egy adatot említem. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben 1959-ben nyolc brigád alakult. Ma már 137 szocial-isita brigád működik, ezek tagjainak a száma 2400, jóval több a vál­lalat összes dolgozóinak felé­nél, a fizikai munkásoknak mintegy 80 százalékát fogja össze. Hivatkozhatnánk a ZIM-iben, az üveggyárban, vagy az építőiparban szerzett tapasztalatokra és ennek alapján meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a brigád­mozgalom, ezen belül a szo­cialista brigádok kezdeménye­zése az utóbbi 10—15 > évben kiteljesedett. Egyrészt az üze­mekben egyire több munkást vonnak be a mozgalomba, másrészt a brigádok a terme­lési tervek teljesítése mellett arra is törekszenek, hogy művelődjenek, politikailag, szakmailag képezzék m agu­kat, egyre inkább részt vál­lalnak a gondokból és, bele­szólnak az üzem és a lakó­hely ügyes-bajos dolgaiba. A gyárat másként hívták, de a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben dolgoztak 1944 előtt is. A felszabadulás után előbb el kellett takarítani a romo­kat. A munkások mennyi erő­feszítésről és féltő gondosko­dásról tettek1 bizonyságot, míg kimondhatták, hogy nem az urakért, nemcsak a meg­élhetésért, hanem a közös­ségért dolgoznak. Már akkor, a szocializmus építésének el­ső nagy csatájában is a brigá­dok álltak az élre. Egyértelmű és világos, hogy a munkabrigádok kemény is­kolájában nevelkedtek, onnan kerültek ki a szocialista bri­gádok. Ma már nemcsak a termelés fokozását, hanem ön­maguk és környezetük formá­lását is vállalják. Hogyan teljesítik? Nézzük egy-két konkrét példát a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek életé­ből. Mede József 27 fős brigád­jából 23-an politikai oktatás­ban vesznek rész-t, ezen felül ketten állami, ketten szakmai képzésre járnak. Vagy nézzük Molnár Sándor karbantartó lakatos brigádját. Szoó Jó­zsef lakatos műhelybizotteági titkár, munkásőr, szakszerve­zeti tanácstag, Petrucsiik Gé­za a szakszervezeti bizottság­ban dolgozik, Molnár István községében. tanácstag, Molnár Sándor brigádvezető a megyei pártbizottság tagija, az üzemi pártailapszervezet titkára. Ez a brigád elnyerte az Iparága­zat Kiváló Brigádja címet is. Nógrádi Sándor nevét vise­li a KSZGY-ben az a brigád, amelynek Valet József a veze­tője. Közülük Balogh László pártvezetőségi tag, Lovász Ká­roly pártcsoportfoizalmi. A brigád tagjai társadalmi munkaként dolgoztak a Ma- limovszkij úti iskola tornater­mének villanyvilágításán, tor­naszereket javítottak és ön-, kéntes véradáson vettek részt. A munka- és a szocialista brigádok egyre több pártta­got, a közügyek iránt érdek­lődő és a közösség céljait se­gítő embert nevelnek. A mai szocialista brigádok között akadnak szép számmal olyan idősabb munkások, mű­szakai és más beosztású dol­gozók, akik az első munkabri- gzdokhoz csatlakoztak és pél­dát mutattak arra, hogy mire kénes a munkás, ha szabadon magának dolgozhat, ha ma­gáénak érezheti az üzemet.* Mai nemzedékünk fiataljai-' nak többnyire történelem az idősebbeik személyes élménye, mégsincs lényeges különbség fiatalok és idősebbek között abban a tekintetben, hogy mai körülményeink között hogyan kell értelmezni és teljesíteni a szocialista brigádok önként vállalt kötelezettségét. Idő­sebbek és fiatalabbak tanul­nak, művelődnek, ki-ki kép­zettsége, tehetsége és lehető­sége szerint, vagy éppen dol­goznak iskolába járó társaik helyett. Vasárnap fiatalok és idősebbek teherautóra kapasz­kodtak, becsülettel dolgoztak a szántóföldeken, mert men­teni kellett a termést. A brigádok ezt is a nagy kö­zösségért tették. Hortobágyi Andrással, a kohászati üzemek versenyfe­lelősével arról beszélgettünk, hogy vajon honnan származik a brigád elnevezése és hogyan változott a fogalom tartalma. A spanyolországi szabadság­harcok idejére, a nemzetközi brigádok hősi harcához kap­csolódik, vagy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után az intervenciósok ellen küzdő hősök adták a brigád- nevet? A nyelvészek és a tár­sadalomtudomány részletes és pontos feleletet adhat a kér­désre, de az biztos, hogy a brigádfogalom harcban szü­letett, harcokban tanúsított emberi helytállást jelent. 1 Harci feladat az is, hogy a kongresszusi és a felszabadu­lási munka verseny során a legtöbbet tegyék a termelési feladatok teljesítéséért, ezzel egy időben önmagukat alkal­massá tegyék a még nagyobb feladatok ellátására és szemé­lyes példamutatással, a közös­ség erejével formálják kör­nyezetüket is. A szocialista brigádok azzal szolgálják leg­inkább a közösséget, hogy a gazdaság, a tudat és az embe­ri magatartás együttes for­málását vállalják, és egyre jobban teljesítik. F. L. Orenburg! gáz . ■ 'If ,i:'| .... V C sővezetéken továbbítják az orenburgi gázt a gázfeldolgozó üzembe — Sokszor kell menni, mer az üzem kiszolgálói vagyunk. Segédmunkásunk talán csal: egy van, az is takarító. A szakmunkás, az anyagmoz gató is, vagyis mindent el kell végeznie. Korszerűk! munkakörülmények kellenek és az, hogy ne szakmunkás bérért kelljen segédmunka végezni — mondta Kovács József. Hasonlóan vélekedett a má nyugdíj előtt álló Árpás Béla Elkészül!* máris bővítik A múlt év nyarán kezdett munkához a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban a ne­gyedik ötéves terv egyik leg­jelentősebb egyedi vegyipari beruházása, az évi 4690 tonna kapacitású PAN (poliakrilnit- ril) vegyi&zál-gyár, s máris megkezdték bővítését. Crume- i'on néven forgalomba kerülő termékéi, amelyek a szinteti­kus szálak közül a legjobban hasonlítanak a gyapjúhoz, ha­mar népszerűvé váltak. Nem­csak számos hazai feldolgozó üzem vásárolja, de évről évre növekvő mennyiséget szállíta­nak belőle Lengyelországba Elsősorban a‘ lengyel export, íz 1980-ig szóló magyar—len­gyel kölcsönös gyártásszako­sítási és szállítási egyezmény képezi az alapját a mosi megkezdett bővítésnek is. Az 1.6 milliárd forintos be­ruházás nagy részét gépbe- szerzesire fordítják. A szálkép­ző berendezéseket most is az olaszországi Snia Viscosa cég­től rendelték meg. A több: nagyobb önálló gépegységet különböző külföldi vállalatok­tól, köztük szovjet és. NDK cégiektől vásárolják. A működő gyár termelését i.ntenzifikáláss.al 5500 tpnnára növelik. így az új, ugyancsak 5500 » tonnás kapacitása együtt 1978-tól már 11 000 tonna Crumeron -szálat ter­melnek évente. ■ Orenburg mellett megkezd­te munkáját a Szovjetunió legnagyobb gázkomplexuma, amely évente 15 milliard köb­méter gázt, 540 ezen- tonna ként termel. Az orenburgi gázkondenzátűm-lelőhely fel-' tárása óta 150 fúrótornyot ál­lítottak fel, három komplett gáz,előkészítőt, egy gázfeldol­gozó üzemet és hőerőművet építettek. A munka kezdete óta 3300 kilométer gázvezeté­ket fektettek le. Az orenburgi gázkomple­xum naponta 45 millió köb­méter gázt dolgoz fel. amely­ből 44,2 millió köbméter az ipari gáz és 790 tonna a kén. A kombinát tervezésében és feléoítésében mintegy 40 ter­vezőintézet vett részt. Közöt­tük francia cégek is voltak. A komplexumot a technika leg­újabb vívmányainak felhasz­nálásával építették. A gáz ki­termelése, feldolgozása és szállítása során mindenütt, széles körűen alkalmazzák a gépesítést. A komplexum teljesítménye a közeljövőben megduplázó­dik, majd' megháromszorozó­dik. Jelentős helyet foglal el benne a műanyaggyár, a kar- bamidgyár és a műtrágyagyár. A KGST 28. ülésszakán egyezményt írtak alá arról, hogy együtt aknázzák ki a leghatalmasabb európai gáz-. komdenzátum-lelőhelyet, Orenbúrgot. A közeljövőben Bulgária, az NDK, Magyaror­szág, Románia és Csehszlová­kia részt vesz a 2750 kilomé­ter hosszú, a Dél-Uraltól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó gázvezeték építésében. Hazánk is nagy mennyiségű földgázt kap majd Orenburg- ból. Magyarország 580—600 kilométer hosszú vezetéksza­kasz megépítését vállalta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom