Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-25 / 250. szám

Könyvtár a mérlegen A könyvtárakra jelentős tak a szakmunkások olvasó- feladat hárul közművelődé- vá nevelésére. A felnőttokta- sünk mindennapjaiban. Sokan, tás segítésére’ ugyancsak gon- 1 eegyszerűsítenék a munkájú- dot fordítottak, bár itt még kát a könyvek kölcsönzésé- vannak tennivalók, jobb re, ez azonban helytelen, ide- együttműködést kell például jét múlt felfogás, ha még kialakítaná a TIT-tel. oly gyakori is. A tervszerű Az egykor szinte kizáróla- állománygyarapítás mellett gos olvasószolgálati tévé- nagyszámú eszköz áll a kenységet is hatékonyabbá könyvtárak rendelkezésére, tették a nyitvatartási idő náely hozzájárul a közönség növelésével, jobb propagan- ízlésének fejlesztéséhez, álfa- dával, információs tevékeny- linos műveltségének, szakis- séggel, különféle rendezvé- raereteinek bővüléséhez. Or- nyekkel, mozgalmakkal, szágszerte kiváló eredménye- Az ifjúságpolitika keretébe két értek el könyvtárak tartozik az a tevékenység, együttműködve a közoktatás amelyet az intézmény a vá- és közművelődés intézményei- ros iskoláival karöltve fejt vei, kiegészítve azok munká- ki, annak érdekében, hogy az j át. ifjúságot felkészítse az egyé­Néhány évvel ezelőtt — el- ni önképzésre, és segítséget sősorban a nem kielégítő kö- nyújtson a pályaválasztás j ilmények miatt a balassa- gondjai között, gyarmati járási-városi könyv- Mivel az intézménynek já- i ír nem felelt meg az igé- rási területi funkciója is van, nyéknek, tevékenysége szinte erről is beszámol a végrehaj- csak az olvasószolgálatra tér- tó bizottság számára készült j edt ki. Azóta a feltételek jelentés, részletezve a járás jelentős mértékben javultak harminchárom könyvtárá- — többek között hosszabb ban végzett segítő munkát, működési sziünet után új melyre nagy szükség van. épületbe költözött az intéz- Ugyanis a községi könyvtá- mény, s mikor legutóbb, rak tevékenysége nem kielé- szeptember elején a városi gítő. tanács végrehajtó bizottsága A fentebb felsorolt tévé- tárgyalta a könyvtár műkő- kenységek hátterében igen dését, már szép eredmények- komoly, bár korántsem lét­ről ~ számolhattak be. Ezek ványos tartalmi munka álL közül az egyik legkiemelke- Nehézségek még mindig c őbb, a munkások szélesebb adódnak. Nemcsak anyagi vi- ikörű bevonása, a könyvtár- szonylatban — beszerzési és használatba, melynek érdeké- egyéb keretek —, de személyi ben szoros kapcsolatot építet- viszonylatban is, hiszen egy tek ki az üzemekkel, s azok hasonló jellegű intézmény­szakszervezeti könyvtáraival, ben országosan 14 és fél 1967-hez viszonyítva. több fő a létszámszükséglet. Ba­mbit másfélszeresére emelke- lassagyarmaton a munkát dett. a munkásolvasók szá- hattal-kevesebben végzik. A ma. Különös gondot fordítót- könyvtár a nehézségek elle­ti? filmjét forgatja Kovács András, a Nehéz emberek, azExtázís 7—10-ig és a Hideg na» pok kitűnő alkotója. Bekötött szemmel című filmjét Thurzó Gábor regényrészletének fel- használásával irta és rendezi. A mű cselekménye a doni vereséget követő visszavonulás idején játszódik, hőse égy lelkiismereti válságba került fiatal pap. A filmet Szécsényi Ferenc fényképezi, a főszerepeket Kozák András, Madaras József, Kútvölgyi Erzsébet és Koltai János játssza. A képen Kozák Andrást és a Hószakadásban feltűnt Szabó Imrét láthatják olvasóink. Thália szerelmesei nére tovább kívánja fejlesz­teni .tevékenységét minden téren. A végrehajtó bizottság ülé­se elismerte az intézmény munkáját, s bár megállapí­totta, hogy néhány dologban kívánnivalót hagy maga után, jónak értékelte. Kiegészítés­ként felvetődött többek kö­zött az ideológiai jellegű iro­dalom, elsősorban az ide vá­gó tankönyvek kevés volta, mely azonban, bár fontos gond, s megoldást is követel, közművelődési könyvtár ese­tében nem elsődleges feladat Voltak, akik kifogásolták az intézmény, rendezvényeinek, foglalkozásainak, köreinek túlzott voltát, sőt ezek csök­kentését kérték. Az ország különböző részem levő hason- ló intézmények példája alap­ján nem lehet egyetérteni minden fenntartás nélkül e véleményekkel. Mindaddig, míg a helybeli közművelődési intézmények tevékenységé­vel nem vetekszik, hanem azt kiegészíti, s a könyvtár egyéb feladatainak rovására nem megy, csak üdvözölni lehet az ilyen jellegű tevé­kenységet. A Madách Imre járási vá­rosi Könyvtár lelkes dolgozó kollektívája garancia az in­tézmény tevékenységének hatékonyabbá tételére. Vél­hetőleg megfelelő támogatás mellett a felmerülő nehézsé­geket fokozatosan legyőzik, és mire a könyvtár munkája újra mérlegre kerül, az idei­nél is jobb eredményekről számolhatunk be. — gáspár — Négy megye közművelődési felügyelőinek tanfolyama öt éve annak, hogy négy megye —- Pest, Komárom, Heves és Nógrád — megyei tanácsának művelődési osztá­lyai között széles körű, terv­szerű és szervezett együttmű­ködés alakult ki. Ezt éven­ként megkötött szerződésben rögzítik. Ennek keretében többek között továbbképzési tanfolyamokat is szerveztek a megyék tanácsi irányítói, ok­tatási és közművelődési szak­emberei részére, A nyáron például megyénk volt a há­zigazdája a városi és járási művélődési osztályvezetők továbbképzésének. E héten újra vendéglátó lett Nógrád megye, a járási es városi közművelődési fel­ügyelők tanfolyamát itt ren­dezték meg. A hétfőn kezdő­dött négynapos továbbképzés tematikájának középpontjá­ban a KB közművelődés-poli­tikai határozatának végre­hajtásával kapcsolatos kérdé­sek álltak. Az aktuális fel­adatokról Herczeg Ferenc, a KB osztályvezető-helyettese tartott előadást. A határozat központi célja a munkásmű­velődés fejlesztése. Erről László-Bencsik Sándor, a Népművelési Intézet munka­társa beszélt. A közoktatás és a közművelődés intézményei­nek együttműködéséről Pál- fy József né, a Kulturális Mi­nisztérium munkatársa szólt. Három Nógrád megyei elő­adója is volt a továbbképzés­nek: dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese a közművelődés állami Irá­nyításának kérdéseiről, Batta István, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője ideoló­giai-politikai életünk aktu­ális kérdéseiről, Kojnok Nán­dor, a megyei tanács köz- művelődési csoportvezetője Nógrád megye közművelődési helyzetéről szólt. A továbbképzés mellett Igen fontos szerepet töltött be ez a tanfolyam a tapasz­talatcserében is. A konzultá­ciók, a viták során a hason­ló adottságú megyék szak­emberei (náluk is sok kisebb település kulturális ellátásá­ról kell gondoskodni) véle­ményt cserélhettek, ötleteket kaptak. Kiegészítő program­ként kirándulást tettek a Pásztó—Hollókő—Csesztve út­vonalon, és meglátogatták a Megyei Művelődési Központot és könyvtárat. A négy me­gye több mint harminc köz- művelődési felügyelője szá­mára igen hasznos volt ez a négynapos tanfolyam. Thália-klub, irodalmi szín­pad — mindkét csoportnak már neve is színház — pó­diumszerető fiatalokat felté­telez. A rétsági gimnázium­ban mindkettőnek néhány éves hagyománya van. (Igaz. hogy az irodalmi színpad a vezető távozása miatt kiha­gyott egy évet.) Friss erőkkel, egy fiatal tanárnő irányításá­val ebben az évben újrain- duL — Milyen elképzelésekkel ültek le a program kidolgozá­sához? — kérdeztük meg Szó­bél Eszter magyar—német szakos tanárnőt. Válaszul a klub 1974/75-ös programjának bevezető sorait mutatja: „A rétsági gimnázium Thália- klubjának fő célkitűzése, hogy segítse az iskola tanulóit a szabad idő hasznos eltöltésé­ben. A programba — a klub nevéhez méltóan — elsősor­ban olyan műsorokat vettünk fel, amelyek összefüggésben vannak a színház- és film- művészettel, illetve az iroda­lommal. Ezen túlmenően igye­keztünk változatosan kiala­FELICE CHILANT1: Három sásslót Salvatore Giulianónak 46. Február elején Pisciotta is elindult. De nagyon beteg volt, kezeltetnie kellett ma­gát/ Giuliamo egész áldott napokat töltött De Maria ügy­védnél sötétedéskor viszont elegánsan felöltözött, az ut­cán autó várta. Az estéket a maffiavezéreknél töltötte. Néhanapján találkozott any­jával, és magával vitte a vá­rosba. Az állami rendszámú autót minden ellenőrzési ponton simán átengedték. Giuliano minden razziáról, a különít­mény minden megmozdulásá­ról tudott. A rendőrség és a csendőr­ség besúgóinak nevét is is­merte. Néhány besúgónak meg éppen az volt a felada- 'a. hogy a nyomozást félre- • űzesse, Giulianót fedezze. A maffiavezérek közben Rámában egyeztették tervei­ket A végsó hadművelet már­ciusban kezdődött Mannino és Badalamenti letartóztatásával. A monrealei maffiások, akik­hez Mannino azért fordult, hogy hozzák össze Giulianó- val, bizonyos Nitto Minasolát, egy maffiás pásztort jelöltek ki összekötőül. Ez az ember írástudatlan volt ugyan, de ravasz, mint a róka. És Mannino egy reggel el­ment Minasolához a Garolina- villába, Monrealéba. Mások is voltak ott. Amint belépett, azonnal lefogták, megkötöz­ték, és egy zsákba dugták. A levél; amelyet. Giulianónak akart köldeni, így kezdődött: „Kedves Salva, rosszat sej­tek”, befejezésiül pedig pénzt kért felesége és gyereke szá­mára. Badálamentit másnap fog­ták el; a maffiások megígér­ték, hogy Giulianóhoz veze­tik, mert valami munka miatt a vezér látni akarja, Egy zöldségeskosárba rejtették, föltették egy kocsira, a kosa­rat pedig letakarták fűvel. A kocsi Palermóban, a csendőr­laktanya udvarán kptött ki. Cucinéllát néhány héttel később tartóztatták le Paler­móban, tűzharc után. Megtud­ták, hogy a barátnőjénél van, és éjjel körülvették a csendő­rök a házat. Hangszórón szó­lították föl, hogy adja meg magát. Cucinella kinézett az ablakon, és néhány kézigráná­tot vágott az ostromlók közé. A sebesült csendőrök mene­külni kezdtek, a bandita pe­dig leszaladt a lépcsőn, mi­közben néhány géppiszfolyso- rozattot adott le. Cucinella futás közben sú­lyosan megsebesült, de a me­nekülés reményében törött lábbal is messzire vonszolta magát a sötét utcákon. Egy kapualjban rejtőzött el, csu­pa vér volt, lába tehetetlenül csüngött alá, mégis volt ere­je még egy utolsó kísérletre. Egy éjjeliőr nézett ki a ka­pun, a bandita jobb kezével rászögezte pisztolyát, a ballal pedig hárommillió lírát kínált néki — készpénzben —, ha odahívja egyik orvos barátját. Aztán ájul tan csukiott ösz- sze, az őr pedig átadta a csendőröknek. Tarisznyája te­le volt töltényekkel és pénz­zel. Giuliano tehát szinte egye­dül maradt; bandájából csak Pisciotta es Pas»atempo tar­tott ki. Passatempo azonban messze járt. Pisciotta is egyre tovább és egyre gyakrabban maradt el. Június közepe táján Giuli­ano értesült, hogy Manninót és Badalamentit a maffiás pásztor, Nitto Minasola csap­dába ejtette, erre kétségbe esett kísérletre szánta el ma­gát. Banditaéletének: utolsó vállalkozására. Pisciottával késő éjjel be­ment Monrealéba, miután hosszú utat tett meg lovon. Kezében géppisztollyal rátört a híres maffiás család,1 a Mi- celiek tulajdonában levő kis házra, és álmában lepte meg Nitto Minasolát, meg egy fia­tal pásztort. Magával _ vitte őket. Amikor kiértek' a határ-’ ba, megkötözte kezüket, a szemüket is bekötötte. És pir­kadatig hurcolta őket heted­hét határon át. Végül egykori birodalmá­nak csücskében, egy régi ta­nya pincéjébe lökte a két em­bert. Minasolámak megmondta: ajánlatot akar tenni a zsaruk­nak, fogolycserét kínál. Visz- szaadja nekik értékes besúgó­jukat és a barátját, cserébe Badalamentiért és Manninó- ért. Két napot kapnak; ha nem, foglyaira halál vár. Megnézte a fiatal pásztort, aztán Pisciottához fordult — Hasonlít hozzám, nem? Az alakja olyan, mint az enyém, ha kell, itt a hason­másom, akit kerestem. (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD - 1974. október 25., péntek kítani a programot, hogy a klub minden tagja megtalál­hassa az ízlésének és érdek­lődésének megfelelő hasznos és szórakoztató időtöltést”. — Mivel indul az irodalmi színpad „új szezonja”? — Csabai Magdolnával, a művelődési központ művé­szeti előadójával közösen ve­zetjük, együtt terveztük a be­mutatkozó műsort is. Kisfiúk témáira — ez lesz a címe verses összeállításunknak. Jó­magam a gyermekkort idéző verseket ajánlottam, és gyűj­töttem össze belőlük egy cso- korravalót. Magda tanácsá­ra kétrészes lesz, a siheder- kor témaköre is szerepelni fog a műsorban. — Hány tagból áll a „tár­sulat”? — Jelenleg csak hét lány alkotja a csoportot. Szeret­nénk, ha többen csatlakozná­nak hozzánk a gimnáziumból es a község fiataljai közül is. Elsős és másodikos diátok a jelenlegi gárda tagjai, így ők még nem vehettek részt a ré­gi színpad munkájában, min­dent elölről kezdünk. — Az irodalmi színpadi munkának milyen előzményei vannak a saját diákkorában? — Már általános iskolás koromban „színpadoztam”, később a gimnáziumban is. Kissé eltérő ettől az, amit a szegedi egyetemen csináltam: a szegedi Egyetemi Színpad tagjaként részt vehettem Dé- ry Tibor Óriáscsecsemő cí­mű színpadi játékának be­mutatásában. Két és fél évig voltam az együttes tagja, az amatőr színészet sok szépsé­gét adta ez az időszak. A klubprogram egyik eseménye ehhez kapcsolódik. Március­ban ugyanis szeretnénk meg­hívni körünkbe a Színház és Filmművészeti Főiskola egyik hallgatóját, aki az Öriáscse- csemő volt főszereplője, Du­nai Tamás lesz... — Visszatérve a klub prog­ramjára: a tervezett rendez­vényeknek körülbelül ötven százaléka valóban a színház­hoz, a filmhez és az iroda­lomhoz kötődik. A közös szín­házlátogatás, a színész-néző találkozó a Thália Színhás egy művészével, a szép ma­gyar beszéd verseny mellett azonban szép számmal talá­lunk más rendezvényeket. — A diákok javasolták leg­többjét — az ő ötletük volt az ,is például, hogy úti beszá­molóra ftérjük fel a külföl­dön járt tanárokat. Horváth Gábor az NSZK-ról, én pedig az USA-ról fogok beszéln:. Mikuláskor, farsangkor zenés klubdélután lesz. terveztünk közös kirándulást a Bör­zsönybe, meghívunk szovjet katonákat egy délutáni be­szélgetésre. Ezen kívül szerda kivételével a klub minden délután nyitva tart, lehet ját­szani, olvasgatni, zenét hall­gatni. A tagsági igazolvány díja egész évre csupán 10 fo­rint. Eddig 62 tagja van a Thália-klubnak. Érdemes len­ne az iskola többi diákjának is tagsági igazolványt vál­tani, várjuk őket! — A programok között nem egy szélesebb körben is ér­deklődésre számíthat. Van-e lehetőség arra, hogy a köz­ség fiataljai is eljöjjenek ezekre? — Szeretnénk kapcsolatot tartani a községi ifjúsági klub­bal, Rétság érdeklődő fiatal­jaival. Kétforintos belépőjegy ellenében a szervezett prog­ramokat ők is látogathatják. ♦ Thália szerelmesei — írtuk a címbep. Ma még ez csak részben igaz, pontosabban: le­hetőség, hogy a színházat, a művészeteket értő fiatalok kerüljenek ki a klubtagok so­rából. A szervezett ankéto­kon kívül, a hétköznapi fog­lalkozásokon is sok jó Vita­ra, beszélgetésre van szükség ehhez. Az irodalmi színpad tagjainál pedig arra, hogy érezzék, nem csupán a pódiu­mon, a fellépések alkalmából Thália szerelmesei: a próbák, a megbeszélések célja több ennél. Az irodalmat, a ma­gyar nyelvet szerető és értő embereket akar kibocsátani néhány év múlva az irodal­mi színpad is. G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk 20.30: Törökországból nincsen visszatérés. Tévéjáték. A buda­pesti művészeti hetek keretében mutatja be a teievízió Mikes Ke­lemen rodostói levelei alapján Gyöngyössi Imre és Kábái Barna által készített filmet. Mikes Kele­men, Csáky és Zay „úrfiak” öireg- kora elevenedik meg a képernyőn — a levelek bússzomorú és szel­lemes hangulatában. Amikor Mi­kes és társai hajóra szálltak száműzetésbe indultak, 1712-t ír­tak, fiatalok voltak, hittek a visz- szatérésben. Aztán utolsó útjára kísérték a fejedelmet, s Rákóczi halála után a bujdosók keserű kenyere várt rájuk, messze a szülőföldtől, idegenben, a visz- szatérés reménye nélkül. Ahhoz, hogy élni tudjanak, át kellett lép­niük a múló időn. Nem vehettek tudomást a Részvényről, a vénség nyavalyáiról, hiszen ez kapitulá­ciót jelentett volna az elmúlás előtt. Amikor azonban közeledik haláluk órája — kénytelenek fel­tenni a kérdést: megérte-«? Mi­kes Keleden szereneben Antalt láthat luk, sorstársait Kő­műves Sándor es Solti Bertalan játssza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom