Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

Ctereh hazaérhetett Pumába Gazdasági együttműködést alapoztak meg Edward Gierek:, a LEMP KB első titkára, felesége és Inserete egyhetes hivatalos látogatásának befejeztével hétfőn hazaérkezett az Egye­sált Államokból. Ünnepélyes fogadására a varsói repülőté­ren megjelentek: Joblonsiki államelnök, Jár ősze wj ez mi­niszterelnök, a LEMP PB, az államtanács, a kormány tag­jai. Az egyhetes út mérlegét megvonó első kommentárjá­ban a hétfői Try buna Ludu kiemelte, hogy a tárgyalások eredményeként Edward Gie­rek és Ford elnök nyilatkoza­tot írt alá a két ország politi­kai kapcsolatainak, valamint gazdasági együttműködésének elveiről, s ezen túlmenően több államközi szerződést kö­töttek. Gierek elvtárs tárgyalásai a nemzetközi enyhülési folya­mat rendkívül fontos elemét képe2ik. Erre a csúcstalálko­zóra nem kerülhetett volna sor a szovjet—amerikai vi­szony kedvező fejlődése nél­kül. E. Gierek útja sikeres, gyümölcsöző és eredményes volt, a kétoldalú kapcsolatok fejlődése és a nemzetközi eny­hülés ügyét szolgálta.' A Dziennik Ludowy a többi között megállapította, hogy Gierek „amerikai látogatása minden tekintetben gyümöl­csöző volt” NDK párt- és kormányküldöttség Prágában Erich Honeckemek. a Né­met Szocialista Egységűért Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével hétfőn Prágába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság part- és kormánvküldöttsége. A delegációt a CSKP Közpon­ti Bizottsága és a csehszlovák kormány hívta meg hivatalos baráti látogatásra. A program szerint hétfőn megkezdődtek a csehszlovák —NDK tárgyalások, a kül­döttség megkoszorúzta az is­meretlen katona sírját a prá­gai Vitkov-hegyen. Este a CSKP KB és a csehszlovák kormány fogadást. adott az NDK-küldöttség tiszteletére. A tervek szerint az NDK de­legációja vidéki körutat is tesz Csehszlovákiában. Kissinger Szerdainál Általános csalódottságot okozott a kulügyminiszter Szadat egyiptomi elnök hét­főn délelőtt fogadta Kissinger amerikai külügyminisztert és másfél órás megbeszélés során áttekintette vele szíriai, jor- dániai, izraeli és szaúd-ará- biai tárgyalásainak eredmé­nyeit. A palesztinai kérdésről szól­va .Xösúnger kijelentette, a ■sajtó képviselőinek, hogy Wa­shington Véleménye szerint erről a leghasznosabban Jor­dánia és Izrael tárgyalhatna, cie természetesen az összes érdekelt felet meg kell hall­gatni. Kissinger elmondotta, hogy Szadat elnökkel megvi­tatták a megszállt területek bizonyos újabb részeinek át­adását is, de csak általános­ságban, térkép nélkül. Nem beszéltek a genfi értekezlet összehívásának lehetséges időpontjáról sem. Az Egyiptian Gazette Kis­singer körútját kommentálva hangsúlyozza, hogy az arabok nem mehetnek bele a hadiál­lapot megszüntetésébe, amíg Izrael arab területeket tart megszállva, amíg szükség le­het a fegyveres harc folytatá­sára. Ugyanígy elfogadhatat­lan az az izraeli követelés is, hogy demilitarizálják a kiürí­tendő arab területeket, Izrael — állapítja meg a cikk — nem állhatna elő ilyen köve­telésekkel, hanem élvezné az Egyesült Államok támogatá­sát. Kissinger tegnap Algírba repült. Vál asztás után Angliában A választási vereség után az Angol Konzervatív Párt élén megindult az örökösödé­si harc. A tory-sajtó bizo­nyosra veszi, hogv Edward Heath, aki alig több mint hét hónap leforgása alatt két­szer vesztett el választásokat, kénytelen lesz távozni párt­vezér! posztjáról. ’ Egybehangzó sajtójelentések szerint a pártvezéri tisztség természetes várományosa Wil­liam Whitelaw jelenlegi párt­elnök, a konzervatívok máso­dik számú embere, Az uralkodó osztály pártjá­nak más. nagy erői azonban a sajtójelentések szerint Sir Keith Joseph volt belügymi­nisztert, vagy Edward du Cannt, a konzervatív parla­menti frakció, az úgyneve­zett 1922-es bizottság elnökét próbálják az előtérbe tolni. Szocialisták konferenciája A Francia Szocialista Párt szombaton, és vásárnap kétna­pos konferenciát tartott Pá­rizsban. E konferencia célja annak előkészítése volt, hogy egy új program kidolgozása alapján kiszélesítsék a szocia­lista -párt befolyását különbö­ző olyan csoportok és szemé­lyiségek bevonásával, akik szocialistának vallják magu­kat, de eddig szerevezetileg nem tartoztak a szocialista párthoz. Az októberi piénui évfordulója a Szovjetunióban Az SZKP bel- és külpoliti­kájának tízéves eredményeit, időszerű feladatait méltatta a Pravda vasárnap, az 1954. októbert plénum tizedik év­fordulója atkáiméból. Az SZKP Központi Bizott­ságának lapjában ebből az alkalomból mintegy 40 gé­pelt oldali terjedelmű cikk jelent meg „A szocializmus és a béke lenini útján” címmel, melyben a lap szerkesztősége megállapítja: a Központi Bi­zottság 1964 októberi plénu­ma demonstrálta a párt hajt­hatatlan, akaratát, hogy to­vább haladjon a pártélet le­nini normái szigorú betartá­sának, a szubjektivizmus és voluntarizmus iránti kérlel- hetetl e-nség útján. A plénum a pártmunka tudományos alapjainak elmélyítésével kapcsolatos követelmények­re, s arra összpontosította a kommunistáik figyelmét, hogy állhatatosan törekedjenek a szavak és a tettek egységére. Erősödött a Szovjetunió Az októberi plénumnak ki­emelkedő szerepe volt a fej­lett szocialista társadalom feltételeinek megfelelő poli­tikai vonal kidolgozásában. Ennek az irányvonalnak a következetes • végrehajtása biztosította a Szovjetunió po­litikai, gazdasági és védelmi erejének szüntelen, növekedé­sét, nemzetközi pp-zícióinnk megszilárdítását. Az SZKP megnövekedett tekintélye a szovjet társadal­mon belül új, még nagyobb feladatok végrehajtását teszi lehetővé. A kommunisták és minden szovjet dolgozó mun­kájához ncigyerejű ösztönzést jelent az az intenzív és al­kotószellemű bel- és külpoli­tikai tevékenység, melyet a Központi Bizottság és annak Politikai Bizottsága végez, élén Leonyid Brezsnyevvel. Ez a tevékenység a szovjet nép részéről mély tiszteletet és támogatást, határtalan bi­zalmat élvez. A brazil csoda és a valóság Amikor idén márciusban a XXI. századot idéző fővá­rosban, Brasíliában beiktatták Dél-Amerika legnagyobb or­szágának új elnökét, a kato­nai junta Ernesto Geisel tá­bornokon kívül mást is ünne­pelt: a Joao Goulart-kormány megbuktatásának tizedik év­fordulóját. 1984. április 1-én elöntötte meg a haladó polgá­ri politikus rendszerét a Mi­nas Gerais és Sao Paulo ál­lamból kiindult katonai láza­dás. A puccs óta eltelt évtized­ben három tábornok-elnök előzte meg Geiselt az állam­fői tisztben. Humberto Cas- telo Branco, aki a puccsista irányzatok közti kompro­misszum eredményeként lett elnök, aránylag „liberális” po­litikát folytatott. Legalábbis így emlegették nosztalgiku­san a brazil polgári politiku­sok, akiket teljesen kiszorí­tott a politikai életből a Cas- telót követő Costa de Silva, majd Garrastazu Medici. Mindkettőt — joggal — az erős kéz hívének tartotta a közvélemény: az ő nevükhöz fűződött az ellenállás minden formájának felszámolása, a városi gerillák elleni könyör­telen harc, a szigorú cenzúra bevezetése. Amikor a tízéves katonai rendszer számvetést csinált, az elemzésekben leggyakrab­ban előforduló kifejezés a „gazdasági csoda” volt. Azaz: Brazília gyor^ gazdasági nö­vekedése az utóbbi években, amely rekordnak számító évi 10—11 százalékos emelkedést mutatott. A magas növekedési ráta valóban csoda lenne, ha ... Csodákat nem ismerő ko­runk azonban nem kedveli a mítoszokat: a „brazil csodá­nak” nagyon, is valóságos ma­gyarázata van. Az ugrásszerű növekedés egyik legfontosabb alapja: a rendkívül olcsó és hatalmas brazil munkaerő- piac, amely mágnesként von­zotta a drágábban megfizetett (és jogait sztrájkokkal is alá­támasztó) hazai szakmunká­sokat foglalkoztató nyugat­európai, amerikai és japán cégeket. A láíszatnövekedést segítő tényezők között első helyen szerepelt mindig az a politi­kai stabilitás, amelyet a dik­tatúra „biztosított”, s ame­lyet annyira viszonoztak bi­zalmukkal a külföldi befek­tetők. Szerepe volt benne ugyancsak az Escola Superior de Guerra nevű intézmény­nek (Hadtudományi Főisko­la), amely az utóbbi évtized alatt kitermelt egy furcsa, de a rendszer számára végtele­nül fontos típust: a fegyelme­zett katonatiszt és a technok­rata keverékét. A főiskola volt hallgatói találhatók ma a bra­zil gazdasági élet kulcsfontos­ságú pontjain. A csoda — ha annak lehe­tett nevezni valaha is — nap­jainkban kezd szertefoszla- dozni. Az ország vezetői a vállalatok nagy része fölött elvesztették az ellenőrzést; ha­talmas arányokat öltött Bra­zília eladósodása. A mérték­tartó londoni Times 15 mil­liárd USA-dollárra teszi az ország tartozásait. A külföld­től való gazdasági függés nemcsak a politikai döntések függetlenségét kérdőjelezi meg, hanem a további gazda­sági fejlődést is. A nemzfeíTtö- zi méretű tőkésinfláció há­rom csatornán is bejut az országba: nőtt az importált nyersanyagok (olaj) ára; ne­hezebben lehet eladni a bra­NÖGRÁD - 1974. október 15., kedd zil termékeket, s végül; a kül­földi befektetések szabálysze­rűen exportálják saját orszá­guk inflációját Brazíliának. A megtorpanás első jelei már Garrastazu Medici elnök­sége alatt jelentkeztek. Nyil­vánvaló volt, hogy a katonai vezetés olyan utódot jelöl majd ki, aki — a katonai rendszer kereteit megtartva — képes felszámolni a vál­ságjeleket. így esett a vá­lasztás Ernesto Geisel tábor­nokra, a Petrobrás állami kő­olajipari vállalat elnökére, aki egy személyben egyesítet­te a kívánalmakat: katona és ugyanakkor kiváló menedzser. A 66 éves tábornok — mint neve is mutatja — német származású. Apja a századfor­dulón vándorolt ,be Brazíliá­ba, Rio Grande do Sul ál­lamba. A családban nem Er­nesto Geisel az egyetlen, aki a katonai pályán csinált kar­riert: bátyja, Orlando szin­tén aktív tábornok. A jelen­legi elnök részt vett az 1964-i pucciban, majd Castelo Bran­co államfő oldalán a katonai tanácsadók vezetője, egy ideig az elhárítás főnöke, majd — mint említettük — a Petrob­rás elnöke volt. Személyéhez — okkal-e vagy ok nélkül, ez ma még kideríthetetlen — egy sor illúziót fűz a brazil közvélemény. Mindenekelőtt — utalva a „liberális” Cas­telo Branco mellett játszott szerepére — sokan arra szá­mítanak, hogy Geisel mind politikai, mind gazdasági te­rületen demokratizálni kíván­ja az országot. A beiktatás óta eltelt fél év arról tanúskodik, hogy az új brazil vezetés új típusú szemléletet honosított meg. Severo Gomes ipar- és keres­kedelemügyi miriiszter né­hány hete a katonai főiskolá­sok előtt fogalmazta meg az új vonalat. E szerint Brazí­liának, mint fejlődő ország­nak, új típusú kapcsolatokat kell kialakítania az iparilag fejlett országokkal. A cél megfogalmazása ijedelmet keltett a külföldi tőke köré­ben: „A kormány megváltoz­tatta a játékszabályokat” — mondotta Rióban egy nyugat­német gazdasági vezető. Kétségkívül fontos Válto­zás, hogy a külföldi tőke pa­radicsomának számító Bra­zíliában egyre inkább a na­cionalista, a nemzeti érdeke­ket védő gazdaságpolitikára helyeződik a hangsúly. Még fontosabb azonban az, hogy a Geisel-kormány változáso­kat tervez a belső fronton is. Az egyre nehezebb, s nem túlzottan versenyképes export önmagától sugallja, hogy az eddig elhanyagolt belső pia­cot kell fejleszteni. Ez viszont együtt jár a vásárlóerő növe­lésével (amely a lisszaboni Republics szerint 50 százalék­kal csökkent tíz év alatt Bra­zíliában), a javak gazdaságo­sabb elosztásával. Vagyis, a „csodából”- részesedniük kell aioknak i,s, akik azt munka­erejükkel valóban létrehoz­ták. Geisel tábornok új gazÜa- ságpolitikcija egyelőre kevés változást hozott magában a belpolitikában. Irányzatából azonban ésszerűen a belső li­beralizálásnak kell következ­nie. Az elnök számára annál is fontosabb az egyszerű bra­zilok támogatása, mivel a hadseregben egyre több ter­veinek az ellenzője. A bra­zíliai helyzet krónikásai az­zal mentegették az elnök há­rom elődjének diktatórikus módszereit, hogy valójában a hadsereg túszai voltak. Para­doxonnak hat ugyan, de Bra­zília számára az jelentené az előrelépés);, ha kiderülne: Gei­sel — akinek neve németül éppen túszt jelent —, képes lenne a katonák ellenére is kivezetni az országot a zsák­utcából. Major László A Szovjetunió Kommunista Pártjának jelenleg több mint 15 millió tágja van, s a párt sorainak növekedése elsősor­ban a fiataloknak köszönhető — az új tagok több mint kétharmada a Komsaomolból kerül a pártba. Nagyszabású saervezeti-politiikai akció zaj­lott Le az SZKP-bein — a taig- kömyvcsene. A párt tstfíjainak eddig több mint 99 százaléka kapta meg az új tankönyvet. A káderpolitikában, a régi káderek iránta tisztelet, ta- pasztailataák maximális fel­használás« melliett a párt mind aktívabban állítja elő­térbe a fiatal, prespektávikus munkatársaikat Egyre több vezető posztot bíznak közvet­lenül a termelésből érkezett emberekre, miután megfelelő elméleti felkésizültiségre tet­tek sízert. Az SZKP és Központi Bi­zottsága élesen és elvsiaerűetij reagál a lenini vezetési elvek legcsekélyesebb megsértésére a kritika elfojtásának esetei­re, a szocialista demokrácia normáinak megsértésére. A párton belül olyan, egységes információs rendszert hoztak létre, amely felülről lefelé a párt minden láncszemét magába foglalja. Axpártalap- szervezetek tevékenységében nagy jelentőségű feilemény volt, hogy ellenőrzési jogot kaptak srz igazgatási. Illetve a vezető apparátusi felett A Pravda szerkesztőségi cikke az ország gazdasági eredményeit elemezve han­goztatja, hogy az eltelt évti­zedek alatt a beruházások megkétszereződtek, s ugyan­csak megkétszereződött a Szovjetunió nemzeti jöve­delme. Körülbelül 4 ezer új ipari üzemet építettek, az ipari termelés pedig 2,2 sze­resére nőtt. A mezőgazdaság anyagi-műszaki - bázisának megerősítésére tett példátlan méretű erőfeszítések eredmé­nyeként a mezőgazdasági ter­melés 1,4-szeresére nőtt. A nép élefszínvonala A XXIV. pártkongresszus által fémjelzett korszak tör­ténelmi jelentőségű sajátos­sága a gv-iaság mind erőtel­jesebb fordulata a nép élet­színvonalának emelésével összefüggő sokrétű feladatok megoldása fellé. Az eltelt tíz • évben a munkások és alkal­mazottak munkabére több mint másféiszeresére nőtt. Végrehajtatták az átállást az ötnapos munkahétre. Fel­emelték a munkások és al­kalmazottak minimális fize­téses szabadságát. Folytatódik a városi és. fa­lusi lakosság életszínvonalá­nak kiegyenlítődése. A kolho­zisták munkabére a közös gazdaságban több mint két­szeresére emelkedett. Beve­zették a kolhoztagok garan­tált bérezését, egységes tár­sadalombiztosítási rendsze­rét.» javították nyugdíjellá­tásukat. A társadalmi fogyasztási alapok, tíz év alatt megkét­szereződtek., Javult a lakos­ság helyzete. Több mint 110 millió ember költözött új la­kásba. A párt arra törekszik, hogy hatékonyan elősegítse a fogyasztási cikkeket termelő iparágak fejlődését. Ezeknek a>z ágazatoknak a növekedési üteme még nem kielégítő. El­engedhetetlen a kereskede­lem- és a szolgáltatási szféra továbbfejlesztésié is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának nemzetközi tevé­kenységéről a Pravda szer­kesztőségi cikke többek kö­zött megállapítja, hogy a nemzetközi téren végbemenő kedvező fordulat, azoknak az összehangolt cselekedeteknek égi eredménye, amelyeket, a Szovjetunió a szocialisrtja kö­zösség országaival, a kom­munista és munkáspártokkal karöltve hajt végre. Az SZKP elsőrendű jelen­tőséget tulajdonít a szocialis­ta .világrendszer fejlesztésé­nek, mert ea a világméretű haladás és a béke legfőbb ve­zető ereje. Hatalmas politikai jelentőségűek a testvérpár­tok vezetőinek kétoldalú és sokoldalú tanácskozástól. A szocialista közösség országai közötti növekvő testvéri egy­ség valóságos demonstrációi -. vá váltak a szocialista or­szágokban nemrégiben, Lezaj­lott felszabadulási és jubile­umi ünnepségek, a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének szovjet- unióbeli látogatása, a szov­jet párt- és kormányküldött­ség részvétele az NDK 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. Az SZKP és a szovjet kor­mány a jövőben is segítséget kíván nyújtani a társadalmi és nemzeti felszabadulásuk­ért küzdő népeknek. A cikk megemlékezik a vi­etnami nép győzelméhez nyújtott szovjet támogatásról, az arab népek harcának se­gítéséről és ciprusi függet­lenség melletti szovjet kiál­lásról. Fejlődnek a Szovjetunió és a 1 többi szocialista ország kapcsolatai Nyugat-Európa országaival. E kapcsolata.-; legelőször Franciaországgal kezdtek kialakulni, s az eu­rópai helyzet javulásához je­lentékenyen hozzájárult a szocialista országok és ez NSZK viszonyának rendezé­se. Az európai biztonsági konferenciának óriási jelentő­sége van abban, hogy gyöke­ret eresszen a hit Európa békés jövőjében. Enyhülés a nemzetközi életben Az utóbbi évek egyik je­lentős külpolitikai eseményé­nek nevezi a Pravda a szov­jet—amerikai viszony javulá­sát, mindenekelőtt az 1972— 1974 folyamán létrejött meg­állapodásokat, ezeken belül is elsősorban, a'"nukleáris há­ború kitörésének megakadá­lyozásáról szóló megállapo­dásit. Egész sor namzstköd egyezmény jött létre, ame­lyek nélkül a világhelyzet a mostaninál lényegesén veszé­lyesebb lenne. Nem sikerült azonban véget vetni a fegy­verkezési hajszának. Az SZKP és a szovjet kormány állhatatosan .törekszik arra, hogy eredményt-érjen el ez m a területen. Az agresszív imperialist! erők minden eszközzel igye­keznek bevinni a szociálist i országikba a reakció» ideol >- giát és erkölcsöt, melyek ide­genek ezektől az országoktól A nemzetközi fejlődés jelen­legi szakaszát bonyolítja a: isi, hogy a mostani pekingi vezetők igyekeznek meghiú­sítani a feszültség enyhülé­sét. Mindez a politikai éhe;- - ség fokozását, a békeellenes erők bármely mesterkedésére való ■ azonnali visszavágást igényli. Állástfoglalt a püspök A portugál katolikus egyház a demokratikus rendszerrel való együttműködésre és a békés építőmunka folytatásá­ra szólította fel hívőit. A fontos állásfoglalás Coimbra püspökének ajkáról hangzott el Fatima városkában vasár­nap. A portugál katolikus egyház 55 éve szólítja fel hívőit arra, hogy október 13-án zarándo­koljanak Fatimába és ünne­peljék meg az 1919-es ..cso­dák” évfordulóját. Coimbra püspöke a portu­gál demokratikus érzelmű ka­tolikus tömegeknek azt az igényét fogalmazta meg, hogy támogassák az új haladó rendszert. A portugál katoli­kus egyház ezzel igen nagy rugalmasságáról tett tanúbi­zonyságot, hiszen, miután kö­zel fél évszázadon át kiszol­gálta Salazár és Caetano fa­siszta diktatúráját, fél évvel a fasizmus leküzdése után kész alkalmazkodni az „új vi­szonyokhoz.” i V-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom