Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

1952-ben néhány kisiparos kezdeményezésével, összefogá­sával, kezdetleges szerszámok­kal, fűrészekkel, gyalukkal a kézben, hozták létre Balassa­gyarmaton az Ipoly Bútorgyá­rat. Dehogyis volt az gyár, még manufaktúrának is kez­detleges volt, nem is tudtak jóformán mást készíteni, mint ajtókat, ablakokat, a szomo­rúbb napokon koporsót, és az abban az időben igen nép­szerű szitakereteket, hisz’, a házi kenyérsütés még ugyan­csak dívott mindenfelé. S most? Európa-szerte hí­res a balassagyarmatiak ke­zemunkája! Francia. belga megrendelésre készül a bőr­ből való, híres Balassa ülő- garnitúra, a rusztikus ebéd- lőgarnitúra után újra csak sok az érdeklődő. A szoba­garnitúráik nemzetközi vásá­rokon is megállják helyüket! A néhány évtizedes, hatal­mas fejlődésnek egyik felté­tele a gyár kiváló szakmun­kásgárdája. Ma már törzsgár- datagsággal rendelkezik a vállalat, a munkaerő-vándor­lás úgyszólván ismeretlen a bútorgyárban'. Szocialista bri­gádok teszik ki a mun­kások zömét, a Koma­rov brigád az egyik legered­ményesebben dolgozó közöt­tük. A gyárban ők kezdemé­nyezték a kongresszusi mun­kaversenyt, a munkafelaján­lásokat is elsőként és kiváló eredménnyel teljesítették. így meg is nyerték a versengést. Képünkön: Gyurenka István és Cservenák István szakipun- kások, akik. a polieszterlakk bevonatú bútorok fényezését végzik. Mindketten itt szerez­ték szakmájukat is. Fizeté­sük eléri a háromezer forin­tot. — kulcsár józsef — Megtervezett párbeszéd KÖZISMERT tény, hogy pártunk számára a meggyőzés — vagyis a megértetés, a ma­gyarázat, az érvelés, a kérdések megválaszo­lása, az aggályok eloszlatása — jelenti poli­tikája elfogadtatásának, terjesztésének, tet­tekbe való átültetésének fő módszerét. Éppen ebből következik adnak követelménye, hogy az agitáció rangos helyet foglaljon el a párt- szervezetek mindennapi tevékenységében. Az agitáció eredményessége, a párttagok és a pártonkívüliek közötti folyamatos párbe­széd politikai hatása több tényező függvénye. Ezek között az egyik legfontosabb az agitá­ció tervszerűsége, átgondoltsága. Mind több pártszervezetben kezdik felismerni, hogy ha életünknek, tevékenységünknek általános jel­lemzője a tervszerűség, akkor ez alól a poli­tikai felvilágosítás sem lehet kivétel. Mi tagadás, akadnak pártszervezetek, ame­lyek húzódoznak a politikai munka megter­vezésétől, félvén, hogy az elveszti elevensé­gét, rugalmasságát, s netán bürokratikus, formális sémákba merevedik. Ez az aggály azonban semmiképpen sem indokolt, hiszen az élet más területein is nagyon jól össze le­het egyeztetni a tervszerűséget az elevenség­gel, az átgondoltságot a rugalmassággal. Nem arról van szó, hogy a pártszervezetek további munkaterveket „gyártsanak”, vagy növeljék az amúgy sem csekély papírmennyiséget. Ha­nem arról, hogy időben vegyék számba mon­danivalójukat, s gondolják át azt is, milyen eszközökkel, módszerekkel, formákkal kíván­ják azt közvetíteni. A pártszervezetek éve6, féléves munkatér - vek alapján dolgoznak, amelyek rögzítik az adott időszakra tervezett fő tennivalóikat. Munkájuk irányát hosszabb távra szóló párt- határozatok szabják meg, s maguk is fogad­nak el ilyeneket. Ha gazdasági területen működnek, ott a mindennapi termelőmunka is hosszabb távú és éves tervek alapján fo­lyik. De az intézményekben, hivatalokban is többnyire előre eltervezett elgondolások alap­ján végzik á munkát. A politikai felvilágosí­tó munkának mindenekelőtt ezeket kell alá­támasztania, ezek teljesítésére kell mozgósí­tania. Minden gazdasági egység pártszervezeté­ben tudják például, hogy a következő hó­napokban a kongresszusi munkaverseny-vál- lalások teljesítése lesz a politikai muri i egyik központi kérdése. Ugyancsak iútha.j. hogy a legtöbb helyen szólni kell a mun.: - és üzemszervezés soron levő helyi t inni való"- ról. Ezek mellé mindenütt jó néhány o'. 1 téma sorakozik. melv a helyi döntések1.).' . határozatokból éredösni kell. hogy szája . - rüljön a kommunisták és pártonkívü" 's párbeszédében. Mindezek alapján néhány napra meglehetősen nagy biztonsággal meg­tervezhető az agitáció tartalma, fő mondani­valója. Nagyon egyoldalú lenne azonban ez a ter­vezés', ha a pántszervezetek csak arra go:i. ­pának. hogy miről akarnak ők beszelni. Ls alább ilyen lényeges annak számbavétele hogy mi foglalkoztatja az adott terület dol­gozóit, milyen nemzetközi, országos vagy ne- lyi kérdésekben nem látnak tisztán, mire igé­nyelnek választ, magyarázatot, miben nem teljes az egyetértés. Sokféle ..hangszer” áll a pártszervezetek rendelkezésére mondanivalóink tolmácsolásá­hoz. A tervezésnek ezért nagyon fontos ele­me annak meghatározása, hogy milyen té­mákról rendezzenek a következő időszakban pártnapokat, csoportos beszélgetéseket, miié orientálják az üzemi-szövetkezeti lapok, hír­adók, faliújságok szerkesztőit, s hogyan él­jenek a szemléltetés eszközeivel. . ' Egyoldalú dolog lenne feltételezni, hogy a pártszervezeten belül nincé szükség a külön­böző kérdések egységes értelmezésének ki­alakítására. a vitás kérdések előzetes tisztá­zására, a mélyebb összefüggések megvilágítá­sára, s a párttagok meggyőző érvekkel való felfegyverezésére. Ennek megvannak a maga hagyományos fórumai — a taggyűlés, a párt- csoport-értekezlet, bizonyos értelemben a po­litikai oktatás —, s vannak újfajta, bár szá­mos helyein már ugyancsak tradicionálissá váló formái, mint például a politikai vitakör. A POLITIKAI kérdésekről folyó minden­napos párbeszéd valamennyi mozzanata ter­mészetesen nem tervezhető meg. A párttagok öntevékenysége, rugalmassága, gyors reagáló képessége ezért a siker egyik fő feltétele. Gyenes László Napirenden: a dolgozó nők helyzete Vizsgálat a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál Elmélkedés a protekcióról Kértek-e már valamikor öntől protekciót — kérdeztük Pásztóin, a nagyközség egyik köztiszteletben álló vezetőjétől, miközben a közéleti tisztaság különböző kérdéseit taglaltuk. Válasza nem volt meglepő: kértek! Különböző emberek sze­rették volna igénybe venni befolyását, kapcsolatait. Milyen ügybein? Óvodai felvétel, bölcsödéi elhelyezés, lakásügyben. Mert nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Tíz évvel ezelőtt még elhelyezkedés miatt is megkeresték. Erre ma már nincs szükség, bárki válogathat a munkahelyek között. Mi lett a protekciót kérők kezdeményezésével? Termé­szetesen elutasító választ kaptak, mert erkölcstelen magatar­tásformára ösztökéltek. Sértették a szocialista egyenlőség elveit, kivételezettsóget, kiskapun való bejárást kívántak. És mégegy érdekes megfigyelés. A protekciót kérők zöme nő volt. Talán bátrabbak, mint a férfiak? Érdemes tisztázni, hogy lényegében mit is értünk pro­tekción. Lényegében rosszalló kifejezés, erkölcsi kategória, Befolyásos személy pártfogása, támogatása, közbenjárása, vagy saját személyes befolyásának, kapcsolatainak érvényesí­tése valaminek, vagy valakinek az érdekében — írja pro­tekcióról az Értelmező Szótár. Beszélgetések során. felvetődik az a tuizó meghatározás is, hogy akinek van protekciója, az helyesli, akinek .nincs, az elítéli. Fontos ismérv, hogy nem a közélet intézményes fórumait keresi meg, aki igénybe sze­reimé venni, hanem mellékösvényeken akar célhoz érni, má­sok befolyásának kihasználása által. Ahhoz, hogy a protek­ció megvalósuljon, három személy szükséges: a kérő, a pro- tezsáló és az intézkedő. A köztudattíam többször összekeve­rik a fogalmakat. Nem nevezhető minden protekciónak, ami első pillantásra annak látszik. Ugyanis minden protekció közbenjárást, ajánlást feltételez, ám fordítva nem igaz. Ha egy országgyűlési képviselő vagy tanácstag választói érdekeit képviseli, azért közbenjár illetékes fórumokon, semmiképpen sem nevezhető protekciónak. Miért volt és fordul elő protekció manapság is? Több alapja különböztethető meg. Érzelmi szálak segíthetik, más­részt valakinek történő lekötelezettség, a tekintély kihaszná­lása, vagy viszontszolgálat nyújtása. Felvetődik a kérdés, hogy mi az oka a protekciónak? Elsősorban a bizalmatlan­ság. Olyan állampolgái'ok igyekeznek időnként igényibe ven­ni, alkik nem bíznak a hivatalos ügyintézőkben, és a korrekt ügyintézésben. Ilyen eszközhöz folyamodhat akkor is, ha ügye esetleg elvész a bürokrácia útvesztőjében, a hivatalok netán packáznak vele. Pedig a protekciónak megvannak a maga veszélyei! Ha valaki egyszer sikerrel alkalmazza, leg­közelebb már könnyebben folyamodik elvtelen előnyök biz­tosításáért. A rossz példa ragadós, esetleg szokássá válhat! Ártalmas változata a nepotizmus. Lényegében protekciót je­lent, a rokonság számára. Elvi alapokon nyugvó káder- és személyzeti munkával sikerrel viselhetünk hadat ellene, mert erkölcsi romboló hatása számottevő lehet. A protekció ellen legsikeresebben a közéleti szereplők, a nép bizalmából hatalomra jutott irányítók személyes pél­damutatásával lehet harcolni. Az állampolgárokkal szemben biztosított egyenlő bánásmód, és más intézményes megoldá­sok segítik, hogy sikeresen küzdjünk a közélet tisztaságát kedvezőtlen irányba befolyásoló protekció ellen. Mert toll­vonással nem szűntethető meg. i r. I. Fokozódtak az elemi karok Szeptember végéig az or­szágban több mint félmillió hektáron találtak elemi kárt az Álla/mi Biztosító szakértői. Az eddig kifizetett, illetőleg az előszemléken megállapított kártérítés összege meghalad­ja a másfél milliárd forintot. A mezőgazdasági nagyüze­mek ez évi — biztosítása út­ján megtérülő — kára a ta­valyinak előreláthatólag a kétszerese lesz, megközelíti a kétmilliárdot. A legsúlyo­sabb pusztítást idén is a jégverés okozta. Kevesebb napon esiett ugyan, mint ta­valy — a múlt évi 103-al szemben csak 90 jégnapot számláltak — de a jégverés szinte valamennyi megyében károsított és intenzitása he­lyenként igen súlyos volt. A Tisza és mellékvizei ára­dása okozta károkra a mező- gazdasiági üzemek 180 millió forintot kaptak. A belvizek miatt 50 millió forint kárté­rítés illeti meg a vízkárra is érvényes kiegészítő biztosr tásssal rendelkező termelő- szövetkezeteket. Azok a tényezők, hogy a kereskedelemben dolgozók bérének növekedési aránya más ágazatokhoz viszonyítva lelassult, a gyors ütemű ipa­rosítással jelentősen megnőtt a munkahelyek száma, azt eredményezték, hogy a ke­reskedelemből a férfi mun­kaerő nagy része a kedvezőbb kereseti lehetőséget biztosító ipari üzemekbe vándorolt. A Nógrád megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalatnál is 1960-ban a dolgozóknak 60, az elmúlt évben már 72 szá­zaléka volt nő. így ott még fokozottabban jelentkezik a nők élet- és munkakörülmé­nyeinek további javítása, az 1970. februári párt- és kor­mányhatározatok végrehaj­tása. A gazdasági és társadalmi vezetés által 1971. márciusá­ban kidolgozott, és az elmúlt év októberében. kiegészített intézkedési terv fő célja a vállalatnál dolgozó nők tár­sadalmi, szociális és gazdasá­gi helyzetének javítása és a kereskedelem jellegéből adó­dó gondjaik megoldása. A közelmúltban széles körű vizsgálat során mérték fel az eddig elért ei'edményeket, és határozták meg a további feladatokat. A pártszervezet vezetősége és a szakszervezeti bizottság újra felülvizsgálta a nők ke­reseti arányát, és összehason­lította az azonos boltban dol­gozó férfiakéval. Megállapí­tották a vezető beosztásban dolgozó nők keresete jónak mondható, de az eladóknál, elsősorban a fiatalabb kor­osztályhoz tartozóknál még további javításra van szük­ség. 1973-ban a hálózati dol­gozók átlagkeresete jelentő­sen növekedett, 2,9 százalékot tett ki, ezen belül a nőiméi az emelkedés még dinamiku­sabb: 3,8 százalék. így érték el, hogy 1973-ban, a nemek szerinti megoszlásban a fér­fiak átlagosan 2499, a nők 2364 forintot kerestek havon­ta; szinte minimális a bérek közötti különbség. A vállalatnál számos, a ke­reskedelmi munkát könnyítő intézkedést valósítottak meg. Hatásukra bővült a boltok szociális felszereltsége, kor­szerűsítették a fűtést és az anyagmozgatást. Például gáz­kazánt építettek be a salgó­tarjáni 358. számú háztartási boltban, olajkályhával látták* el többek között a 401. számú Somoskőújfalui vegyesiptrcikk. a balassagyarmati 314. számú boltot. Négy árudában sze­reltek fel elektromos vízme­legítőt, többen folyó vizes mosdót. Könnyű áruszállító kocsikkal, biztonságos alumí­nium létrákkal láttak el több árusítóhelyet, árucsúszdákat létesítettek, elektromos ielvo- nót helyeztek üzembe az anyagok könnyebb mozgatá­sára a 371. számú vízvezeték- szerelvény-boltban. Mindezek mellett még sok egységben korszerűsítették a szociális helyiségeket, javították a. vi­lágítást és a szellőzést. Sokat segített a dolgozó nők életkörülményeinek javításá­ban a július 1-én bevezetett 44 órás munkahét is, amely­nek tapasztalatait, eredmé­nyeit a későbbiekben vizs­gálja majd a vállalat vezető­ségé. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a több gyermekes anyák megkapják az őket megillető pótszabadságot. Se­gélyezési alapúk túlnyomó részét is a gyermekeiket egye­dül nevelő anyák és a sok- gyermekes szülők kapják meg. Nagy szerepet játszanak a dolgozó nők a szocialista ver­senymozgalomban. Az 1973. évi verseny értékelése alap­ján 26 brigád, 158 taggal nyerte el a szocialista címet, és közülük 111 volt a nő. Az idén a versenymozgalomban részt vevő 297 dolgozó 71,9 százaléka nem férfi. Egyre hangsúlyozottabban kapnak nagyobb szerepet a vezetésben a nők a vállalat­nál: a hálózat 63 egységének vezetői közül 32 dolgozó a nő, de sakkal kedvezőbb az arány ‘a boltvezető-helyetteseknél, ahol a férfiak mindössze 21,7 százalékot képviselnek. Ha­sonló jó a részvételük a párt- szervezetek munkájában is: a salgótarjápi alapszervezet 61, a balassagyarmati 35 százalé­ka nő. Különösen figyelemre méltó, hogy a két területi KISZ-alapszervezetben ez az arány mindkét helyen 80 szá­zalékos. Számtalan adat bizonyítja még a vizsgálat eredményét, s örvendetes a pozitív végki­csengésük. Mind többet vál­lalnak magukra, mind na­gyobb jogokat élveznek, mind jobban kifejezésre jut a dol­gozó nők helyzetének javítá­sára tett intézkedések soka­sága. Nagy fejlődés ment végbe ezen a téren ország­szerte, de a folyamat még csak a kezdetén tart. Továb­bi okos, céltudatos döntések­kel kell még nagyobb ér­vényt szerezni pártunk és kormányunk nőoolit.ikai hatá­rozatainak Energetikai szakemberek A Litván SZSZK Elektre- naj városának 39. számú szakiskolájában több mint 400 tanuló készül fel jövendő hi­vatására : villanyszerelőket, elektrotechnikusokat, gépke­zelőket képeznek az iskolá­ban, ahol a szakmai képzés mellett minden fiatal elvég­zi a középiskola teljes anya­gát. Másodikos koruktól kezdve a helyi erőműben térmelési gyakorlaton vesznek részt. A hároméves tanulmányi idő és a diplomamunka meg­védése után az intézet hall­gatóit erőművekhez, vagy az energetikával és a villamosí­tással összefüggő vállalatokhoz helyezik el. Képünkön: Leen­dő energetikusok termelési gyakorlaton.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom