Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-13 / 214. szám
\ Jelenet a Nürnbergi epilógus című lengyel játékfilmből. Néhány sorban új szalkönv vektől A híradástechnika iránit érdeklődők figyelmébe szeretnénk ajánlani két kézikönyvet. Csabai Dániel Hangtechnikai minilexiko- nának oélja: a hangtechnika és elektroakusztika szakterület .fogalmai, szakkifejezéseit, tömören, szabatosan megfogalmazni, értelmezni, magyarázni. Az egyes címszavak fogalmi ismertetése oly módon történik, hogy fezt nemcsak a szakmabeliek, de bárki megérthesse és segédeszközként használhassa az elektroakusztikai műszaki irodalom olvasása közben. Az általános fogalmakon kívül egyes speciális témakörök fontosabb kifejezéseit is tartalmazza; így szól például a sztereofóniáról, a szte- reorádiózásról is. Nozdroviczky László Tv- minilexikonja hasonló jellegű kiadvány. A Tv-technika köréhez tartozó szakkifejezések, és fogalmak megvilágításával az egységes magyar terminológia kialakításához járulhat hozzá. A könyv a klasszikusnak mondható fekete-fehér televízió mellett messzemenően figyelembe veszi a színes televízió szakkifejezéséit is. A címszógyűjteményre jellemző, hogy az elterjedtebb idegen szavak. rövidítések magyarázatát is tartalmazza. JÓ VOLT Emlékezés Fárasztó, zsúfolt napok vannak a pásztói művelődési felügyelő, Bózvári József háta mögött. Beindultak az iskolák, az óvodák. Nyolc-tíz óvodai férőhelyre 80 jelentkező is akad, nehéz a bizottságnak a döntés. (Nagyon várják már az építendő 100 férőhelyes óvoda tervrajzait!) Az ismeretterjesztő és kereskedelmi napok több programjának szervezésében is közreműködött. A szocialista brigádok felszabadulási vetélkedőjében zsürielnökként, Szurdokpüspökiben a pávakor tagjai kórusvezetőként számítanak rá. Ez utóbbi elfoglaltság néhány éve betáblázta a szombat estéket. — Hogyan lett fandest dolgozóból egy amatőr csopoh vezetője is? — Egészen az egri diákévekig nyúlik vissza ennek a magyarázata. Ott végeztem a tanítóképzőt és a főiskola ének— magyar szakát. Hogy mikor?... — jövőre lesz a 25. éves találkozónk, ebből kiszámítható, hogy régebben. A tanító- képzős osztályunkban sokunkat érdekelt a zene a szemináriumokon túl is. Szalai Lajos volt a zenetanárunk, aki a környéken több helyre is tervezett orgonát. A felszabadulás utáni években, amikor a falujárás második hulláma kibontakozott, mi is gyakran jártuk a környéket. A politikai munka, a kultúra terjesztése és a hagyományok felkutatása kapcsolódott össze ebben, munkások, diákok, amatőr csoportok együtt mentek. Akkoriban kerültem nagyon közel a falusi emberekhez, zenéjükhöz, szokásaikhoz. Szúpatak volt az első „állomáshelyem”. A két-három- száz ' kötetes könyvtáron kívül semmi kulturális lehetőség nem várt. Teremteni kellett — összehozni a falusi fiatalokat valamilyen komoly cél érdekében. Színjátszó csoportot szerveztem. Sok színdarabot betanultunk. Játszottak a Liliomfit, a Sári bírót, A bor, a Dunszka asszony erkölcse című darabot A környék minden községét bejártuk. ahová hívtak. És meghívásban nem szűkölködtünk, hiszen a televízió akkor még nem jelentett konkurrenclát. Paradox helyzet, hogy éppen a műkedvelő színjátszásból befolyó összegért vettük meg az első tévékészüléket, a faluban így a KlSZ-szervezet- nek volt először televíziója. — Kórust ekkor még nem szervezett?' — A szurdokpüspöki iskolában volt egy gyerekkórusom. A megalakulás után kevéssel felléptünk a megyei seregszemlén, ahol ezüstöt kaptunk. Kodály-, Bartók-kó- rusműveket adtak elő a gyerekek. Alig hitték el a többiek, hogy ez az első komolyabb fellépésünk... — Hogyan alakult meg a pávakör? — Amikor a népi kórusmozgalom olyan széles körben kibontakozott, sokat gondoltam arra, jó lenne összehívni a legjobb dalosokból itt is egy csoportot. Erőltetni nem akartam, bár azt tudtam, sok remek énekes, nótafa van a faluban, komoly hagyományai vannak a népművészetnek. Nem kellett sokáig várni, jöttek az asszonyok megkérdezni, vállalom-e a kórusvezetést. Most már elárulhatom, hogy nem vártam egészen tétlenül a jelentkezésüket : a gyerekeken keresztül próbáltam felkelteni a figyelmüket, az érdeklődésüket erre. A megalakulás előtt is már megvolt a magja a csoportnak: a rádiótól voltak itt Szurdokpüspökiben felvételt készíteni. Akkor vezető nélkül addig próbálták, amíg felvehető nem volt a szám. Nemsokára három éve v dolgozunk együtt. Azóta sok élmény összegyűlt. Magyarnán- dorban országosan minősített 20.00: Nürnbergi epilógus. A Lengyel Televízió estje keretében vetítik a Nürnbergi epilógus című tévéfilmet, amelyet Jerzy Antczak írt és rendezett. Játékfilmről van szó, s ez a műfaji meghatározás bér pontos, igen-igen furcsa ellentmondásos kéo- zeteket kelt. Játékfilm... Hiszen közismert, hogy az 1945. őszén, Nürnbergben elkezdődött Per. a világtörténelem első olyan bírósági eljárása volt, ahol egy egész állam militarizálása és 50 millió ember halála lett vád tárgyává téve. A szövetséges hatalmak a háború után Nemzetközi Katonai Törvényszéket alakítottak, hogy az egész emberiség kórus lett a miénk. Igaz, csak a középmezőnyben, de egyéves fennállás után ez is remek eredmény. Az első időben még nem volt tudatos törekvés a műsorunk összeállításában : tíz, hangnemben egymáshoz illő dalt elénekeltünk, szép hangszeres kísérettel. Ma már több összefüggő dalcsokorral lépünk fel. Mátrai dalok, a csoport által gyűjtött püspöki népdalok, summásénekek szerepelnek a repertoárban. Bevallom, az első időben a népdal-feldolgozások álltak közel hozzám, helyi gyűjtésre nem gondoltam. Amikor Güthy Évával, a KOTA megyei titkárával ismeretlen népdalok után kutattunk, akkor láttam, milyen kincsek rejlenek az itteni emberek emlékeiben. Ekkor értettem meg, mit is kell tennem, milyen lehetőségei vannak a pávakörnek. Több fellépés, rádiófelvétel van a csoport mögött. Amikor a Szocialista Kultúráért kitüntetést megkaptam, arra gondoltam, hogy a legközelebbi minősítő versenyen talán sikerül előbbre rukkolnunk, összetartó, jó közösség ez a pávakör. A közös próbák, fellépések a szabad idő legértékesebb óráit, a hét végét veszik el mindnyájunktól — de úgy látom, megéri. Értékeket mentünk meg, értéket teremtünk. előtt nyilvánítsa bűnösnek a nácizmus gaztetteinek sugall maizóit és legfőbb irányítóit. így került a vádlottak padjára Gőrlng, Ribbentrop, Keitel, Kaltenbrunner, Dö- nitz, Jodl és a többiek. A játékfilmformában. készített alkotásban szerepet kap az a lengyel újságíró is aki személyesen hallgatta végig a pert, a vádbeszédeket, s a bűnösök szánalmas védekezését, amellyel hitvány életüket próbálták menteni. A Törvényszék 1946. szeptember 30-án, és október 1-én hirdetett ítéletet — nyugodtan mondhatjuk — az egész emberiség nevében. A főszerepben Andrzej Lapickit láthatjuk, magyar hangja Fü- Löp Zslgmond. G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlafunk í Kitüntetett népmövelőV Értékmentés és értékteremtés a nyárra AKIK ELMONDJAK: A SZÁMVITELI FŐISKOLA IMÁK J AI Vége a nyárnak. Lassan minden diák belerázódik az új tanévbe. A szüneteket most még azonban nem a tanulásról folytatott vita tölti ki, hanem a nyár szép emlékei. A salgótarjáni Számviteli Főiskola diákjai sem a textil- teohnológiával foglalkoznak — egyelőre — inkább azzal, hogy mit hoztak az NDK-toól, hányszor „rúgta le a ló” őket Verőcén, mivel „tömték a fejüket” a vezetőképzőn. — Ahámyan vagyunk, any- nyi felé voltunk a nyáron. Kiki letöltötte a maga ki6 szakmai gyakorlatát, 6 aztán irány a különböző táborokba — mondja Szerémi Mária, aki az idén már végez a főiskolán. — Egerben edzőtáborban volt a kosárlabdacsapatunk, a csúcsvezetőség Vonyarcvashegyen, Bala torul jhelyen építőtáborban hárman, A nevelők közül hárman voltak Salgóbá- nyán a KISZ-iskolán, és még sok helyen — vette át a szót a harmadéves Zachar Ilona. — Nekünk még a szakmaink is élmény volt. | Zachar Ilonával, az NDK-beli Gothá- ban voltunk három hétig. Itt volt egy nagyon jó sztorink, amit elmesélek — mondja Lakatár Mária,, a főiskola kultú- rosa. Erfurt egyik utcáján sétálunk, amikor előttünk ment egy* csapat fiú. Mi rögtön megjegyeztük, hogy „hű de jó fejek”, mire az egyik megfordul, s ránkköszön: sziasztok lányok, magyarok vagytok? Hiába kicsi ország a miénk. Ismét Szerémi Mária veszi ét a szót: — Igaz, hogy mi nem voltunk külföldön, de állítom, Verőcén', a nemzetközi ifjúsági üdülőtáborban „házhoz jött” a külföld, s volt olyan jó mint Maitoknak Gothában. Rengeteg német és afrikai diákot ismertünk meg. Lovagoltunk, táncoltunk, séta- txajókáztunk, fürödtünk. Az a kár, hogy nem két hónapot, hanem csak tíz napot tölthettünk ott. " — Ha a sztoriknál tartunk, nekünk is volt egy — mondja Oszvald Kati. A vezetőnk beígért egy túrát. Mentünk, mentünk, aztán huszonöt kilométer lett a vége. A vezetőnk túrázó volt, neki meg se Számvitelis lányok az iskola előtt,,. kottyant. Ezt még mi Is elviseltük volna valahogy. De ami utána jött, a héttől kilencig tartó „levezető edzést” annál nehezebben. — Az ép ítőtá borosoknak is jó lehetett, legalábbis a történeteik alapján — mondja Lakatár Mária. S, hogy egy próza:, de nagyon komoly dologról is szó essék, a nyár folyamán a KISZ-titkárunk, férjhez ment — majd folytatja: — Egyéb fontos esemény nem történt. Azt hiszem, az élményekből egyhamar nem fogynánk még ki. Nagyon jó volt a nyár. De, ha arra kell gondolnom, hogy ez az utolsó évem, bizony elszomorodom. Amilyen gyorsain elszállt a nyár, olyan gyorsan repült el a három év itt, a főiskolán. Még egy utolsó nekifutás, s vége a diákéveknek. Én csak egyet kívánok; a jól sikerült nyár után legalább olyan jól sikerüljön az 1974/75-ös tanév is. V Bálki Ildiké FELICE CHILANTI: Három sás siót Salvatore Giulianónak 10. A Porteila della Ginestra-i (nnepség hagyománya húsz évi szünet után éledt újjá: a hagyomány az első világháború előtti időkből ered, amikor egy parasztmegmozdulás Szicília egész társadalmát megrázta. A szervezkedés néhány vezetőjét és irányítóját, mint például a corleonei Bernardino Verro képviselőt, a Santo Stefano quisquina- beli Panepinto képviselőt és Barbatót. a nyugat-szicíliai parasztszövetségek vezetőjét, a mozgalom lelkét, a maffia es a nagybirtokosok bérgyilkosai megölték. Éppen Barbato, a szakszervezeti vezető kezdeményezte május elseje megünneplését Porteila della Ginestránál. A három környező városka népe a munka ünnepén összegyűlt a rekettyével, galagonyával benőtt derűs völgy- teknőben. a két kopasz lávahegy, a Cumeta- és a Pizzu- ta-hegy közt. Barbato egy szikláról szokta ünnepi beszédeit tartani: ez a kő a völgy közepében emelkedett és róla nevezték el. Cehát itt gyűltek össze 1944-ben a parasztok. Gyanútlanul jöttek — a Porteila della Ginestra egyébként Giuliano birodalmához tartozott. Csakhogy ebben az időben a szeparatizmusnak nevezett új politikai mozgalom kapott lábra. Sorkétű, zavaros mozgalom volt, némi idealizmussal keverve és megtetézve kártérítés- és területkövetelésekkel az elszenvedett sérelmek és .igazságtalanságok fejében. Azok közé a mozgalmak közé tartózott, amelyek homályos, általánosságokba vesző kinyilatkoztatásokra támaszkodva indulnak és erősödnek meg. de aztán szétesnek, néha egészen el is tűnnek, mihelyt az általánosságokba vesző érzelmi síkról politikai-gázdasógi programokra térnek át. A szeparatizmus egyetlen alapja az a fennen hirdetett kívánság volt. hogy Szicília legyen független állam, szakadjon el az anyaországtól. Ebben a sommás és felületes jelszóban ellentétes érdekek és érzelmek keveredtek: általában a szicíliaiak történelmi múltú elégedetlenségét fejezte ki, neheztelését arra az államra, amely szenvedésre ítélte, exötrelmes háborúkba sodorta. megtagadta tőle a munkát, a kenyeret is sokszor, a szabadságot pedig mindig. Az elégedetlenségnek és a kol- 1 tfktiv népharagnak ebbe a folyamába azonban más is vegyült. A főúri nagybirtokok túr lajdonosai jól tudták, hogy Olaszország az ellenállási har% után demokratikus, megújulásokra és reformokra kész ország lesz. Az első demokratikus kormányok már meg is hirdették az agrárreformot, és a kormányokban részt vevő majdminden párt felvett a programjába ilyen reformot. Tehát a szicíliai birtokos arisztokrácia számára a szeparatizmus azt a lehetőséget kínálta, hogy megmeneküljön a agrárreform bevezetésétől. Kelet-Szicíliában. Messina és Catania tartományban viszont, ahol már modern burzsoázia nőtt föl, a szeparatizmus kidolgozottabb ideológiai köntösben jelent meg: egyrészt nyitva állt a föde- ralista politikát hirdető Ri- sorgimento-hagyományok* felé, másrészt hajlandó volt tárgyalni az állammal egy sajátos alkotmányon alapuló tartományi önállóságról. A szeparatizmus katonai vezére Canepa egyetemi tanár volt. És Giuliano? Olvasgatta az Risorgimento — a?, olasz nép nemzeti felszabadulásáért és országa egvesítéséért a XIX. században folytatott harcának irodalmi elnevezése. újságokat, hallgatta a buzdító beszédeket és tanácsokat, s várta, hogy meggyőzzék, és elhatározhassa magát. Zsoldosvezér volt tulajdonképpen, aki zászlót vagy urat keresett magának, hogy az fölfogja és megvívhassa vele háborúját. Voltak rajta kívül is banditák. még Kelet-Szlcfliában is, például az Avila vagy a Niscgjni környékiek bandája és más rettegett csapatok, a szeparatista mozgalomnak azonban velük nem volt szerves kapcsolata. Giuliano sajátos jelenség volt, a bandavezér sajátos egyénisége miatt. Salvatore Giuliano haramia volt ugyan, de érződött benne az intelligencia, volt benne valami vonzó: valami pontosan meg nem határozható dologra törekedett. Canepa professzor meggyilkolása után — egy csendőr- sortűz oltotta ki életét — a szeparatizmus katonai felelőse egy fiatal kalandor, egy , ügyvéd lett. A mozgalom vezetői azonban Giulianóra gondoltak arra az esetre, ha Nyugat-Szicíliában gerilla- harcra kerül sor. És a maffia? Fölösleges is mondani talán, hogy a politikában mindig a legerősebb mellé áll, és mivel 1944-45- ben a szeparatisták látszottak a legerősebbnek, a maffia melléjük állt. A maffiának nincsenek eszményei. amelyek fölébe kerekedhetnének szabályzatának. fegyelmének, cselszövé- nvei hálózatának: a nagy maffiás egyéniség egyetlen vágya, hogy egyre tökéletesedjen a bűnözés tudományában. (Folytatjuk) 4 NÖGRÁD — 1974. szeptember 13., péntek HOGY YOLT? I
