Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

Bulgária felszabadulásának évfordulóját ünnepelte ! Harminc éve történt... A tizenkettedik ára Ambrus István, az MTI tudósítója jelenti: Impozáns katonai díszszem­lével, a szófiai dolgozók tízez­reinek SZÍnpempáfe felvonulá­sával köszöntötte a bolgár fő- \ráros szeptember 9-ét, a Bol­gár NépkOztársaság legna­gyobb ünnepét, a felszabsdu- iás és a szocialista forradalom győzelmének harmincadik év­fordulóját, A jubileumi demonstrációt Georgi Dimitrov mauzóleumá­nak mellvédjéről megtekintet­ték az ország párt- és állami vezetői: Todor Eeivköv, a Bol­gár Kommunista Párt Köz» ponti Bizottságának első tit­kára, az Államtanács elnöke, Sztafiko Toderov miniszterel­nök, valamint a Politikai Bi­zottság tagjai és a központi bizottság titkárai is, Az .emel­vényen foglalt helyét a Szov­jetunió párt- és állatni kül­döttségének vezetője: Nyiko- Í«j PodgOfnij, az SZKP KB Pölltikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke is. Szeptember kilencedikét ün­nepélyes külsőségek közepette köszöntötték az ország más nagyvárosaiban, így Plovdiv- bah és. Várnában, valamint a bulgáriai falvakban is. \ így sikerrel zajlott le » bécsi Práterben az Osztrák Kommunista Párt lapjának, a i'oikssíimmének hagyományos ünnepe. SZEPTEMBER lit Büntetőjogi a chilei szolidaritás napim Szeptember 11-e, délelőtt 11 óra: a tiltakozás napja, a til­takozás órája. Az üzemekben, gyárakban pár percre megáll­nak a gépek, a földeken elcsendesednek a traktorok, a ter­vezőmérnök leteszi ceruzáját, a pedagógus megszakítja órá­ját: esy esztendeje, 1973. szeptember U-én délelőtt 11 óra­kor oltotta ki a gyilkos fasiszta terror dr. Salvador Allende- nes Chile törvényes elnökének életét a Moneda-palotaban. A munkások kollektívái, a hivatalok, intézmények dolgozol, tanárok és diákok ebben az 'órában ismét fölemelik tiltako­zó szavukat a véres Chiléi terror ellen, követelik — együtt a világ haladó, demokratikus erőivel —y állítsák helyre a szabadságjogokat Chilében, engedjék szabadon Luis Corya- lánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, s a többi bebör­tönzött hazafit, Chile népe nincs egyedül történelmi harcában, nehéz küzdelmét a kezdettől támogatja a magyar nép is. Az elmúlt esztendőben — amely a nehéz megpróbáltatások éve, a gát­lástalan terror, az esztelen öldöklés 12 hónapja volt ebben a távoli latin-amerikai országban — városaink és falvaink né­pe számtalanszor bebizonyította, tiltakozó gyűléseken, szo­lidaritási megmozdulásokon Igazolta: együttérez azokkal, akik előtt a Népi Egység éveiben megcsillant a szabad, bol­dog jövő reménységé, Műhelyekben, KlBE-taggyűlésekén fogalmazódtak meg a szolidaritási táviratok, amelyek más- más szavakkal Ugyan, de a lényeget mondták ki: az ímpé- riallzmus aktív támogatásával hatalomra került junta a chi­lei nép által demokratikusan választott, törvényes kormányt vilégköogre^zus Büdapes-teo (folytatás az l. oldalról) Ör, Szakács Ödön, a Ma­gyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának elnöké, s Nemzetközi Büntetőjogi Tár­saság magyar nemzeti cso­portjának elnöke — hétfő dél­előtt — nyitotta meg a kong­resszust. Az elnökségben he­lyet foglalt dr, Korom Mihály igazságügy-miniszter, Ben- kei András belügyminiszter, dr. Szénáéi Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­szé, Erdey-Grüz Tibor, a t MTA elnöke, a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság részé­ről Pierre Souzat professzor, a társaság elnöke, Paul Corm! egyetemi tanár, tiszteletbeli elnök, Giacomo fiarletta- Caldarera megbízott főtitkár., továbbá a társaság előzőleg ttómáboh fendeZett kongresz- rzusánaK házigazdái képvise­ltében Mario Eagari, az Olasz Köztársaság igazságügy-mi­nisztere. a kongresszuson elő­adást tartott dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter. 1944 nyárén keléten és nyu­gaton megindul a szövetséges hadseregek hatalmai effen- zívája, A katonai sikerek min­denütt szárnyakat adnak az ellenállási mozgalomnak. Au­gusztus 1-én Varsó népe ragad fegyvert, augusztus 18-án a párizsi munkásság, 23-án a romén antifasiszta erők, 29- én a szlovák nép mozdul meg, szeptember első napjaiban pe­dig Bulgária és Einnofszág fordul szembe Hitlerrel, A náci 'birodalom immár egyet­len szövetségese Magyaror­szág, Mind többen vannak azonban Magyarországon is — elsősorban a dolgozó töme­gek, de már az uralkodó osz­tályok körében is —, akik a volt szövetségesek példáját szeretnék követni, de a cse­lekvést a tétovázó és a Szov­jetuniótól rettegő Horthy'tóí várják. A helyzet kritikus, de mégis volt kiút! 1944, szeptember elején Újjá­alakult Kommunista Párt né­hány hét múlva kiáltványban silfgette, „a legszélesebb ma­gyar nemzeti erők összefogá­sát'’, és felsorakozását az 1944. május Végén alakult, e demokratikus pártokat tömö­rítő Magyar front zászlaja alá. A Kommunista Párt jói látta, hogy a magyar antifa­siszta erők önmagukban kép­telenek a nácikkal való sza­kítást végrehajtani. Ha azon­ban az Ufálkedó osztály né­metellenes szárnyával, a had­sereg náclellenes tisztikará­val összefognak, és a szovjet hadseregre támaszkodva be­csülettel vállalják a harcot, a siker nem maradhat, el. A fel­adat kettős: egyrészt mozgósí­tani a tömegeket, mindenek­előtt a magyar munkásosz­tályt, hogy minden eszközt megragadjon — a szabotázstól a harci akciókon át —, a ki­ugrásban való fegyveres rész­vételig; Másrészt nyomást gya­korolni az uralkodó osztályok­ra, elsősorban Horthyra, hogy a kulisszák mögötti tnahiná- eiő Helyett, aZ egész népre tá­maszkodva, a munkásságot felfegvvereZVé, lépjen a nő­éi kkel való szakítás útjára. Ezt sürgette a párt újból meg­jelent lapja, a Szabad Nép is. Miközben a Kommunista Párt a legszélesebb nemzeti összefogásért szállt • síkra a külőnbéke, a Hitlerrel való szakítás érdekében- nem fe­ledkezett meg arról sem, bogy a demokratikus erők előtt tá­volabbi feladatok is állnak: „Olyan demokratikus Magyar- országot akarunk — olvasha­tó a kiáltványban —, ahol a demokratikus emberi jogok a legmesszebbmenőkig való bi*- tosításával a magyar dolgozó társadalom minden egyes ré­tege,.,, tekintet nélkül fajra, vagy nemzetiségre, egyfor­mán megkapják annak jogát, hogy osztálysúlyuknak meg­felelően részt vehessenek a tői vényhozásban, a magyar társadalom építésében és ki­alakításában, sok évtizedes gazdásági, társadalmi és kul­turális perüknek rendezésé­ben, összhangban a nemzet akaratával!” 1944. szeptemberében ala­kult meg a Magyar front In­téző Bizottsága, amelynek el­nöke a szociáldemokrata párt baloldali vezetője, Szakasits Árpád volt. A Kommunista Pártot Kállai Gyula, a Kisgaz­dapártot Tildy Zoltán és a Parasztpártot Kovács Imre képviselte, A Magyar front ebben az időben már vonzási központja volt a különböző Hltler-ellenes baloldali és pol­gári erőknek és motorja az ellenállási mozgalomnak, 1944. szeptemberében Horthy és klikkjei arra kényszerült, hogy kapcsolatot keressen a Ma­gyar Fronttal. A Magyar front a ' kormányzóhoz eljuttatott emlékiratában hangoztattál „Magyarország számára elér­kezett az utolsó pillanat, ami­kor a magyar földön előre­nyomuló orosz hadsereggel egyesülve, megakadályozhat­juk az ország'pusztulását”, és „azonnal befejezhetjük” a né­metek oldalán viselt háborút. Ebben áz időben már külön­böző, főként polgári beállított­ságú csoportok is keresték a kapcsolatot a Magyar front­tal, és azonnali cselekvést sür­getett több horthyista tiszt Is, A Kommunista Párt Pállfy György vezette Katonai Bi­zottsága szeptember utolsó napjaiban már összeköttetés­ben állt a vezérkar néhány befolyásos tisztjével is. Ugyan­akkor a szovjet földön élő magyar kommunista emigrá­ció és a IV, Ukrán front pa­rancsnoksága, meg az 1. ma­gyar hadsereg hadifogságba került tisztjei révén —» dele­gáció útján — kapcsolatot te­remtett a Kárpátokban har­coló í. hadsereg parancsnok­ságával, Dálnoki Miklós Béla Vezérezredessel. A cselekvési, a döntő szót azonban mind­nyájan Horthytól várták. Október első napjaiban a budai Várpalota valóságos „átjáróház’', A kormányzó éfe megbízottai egymás után tár­gyaltak különböző illegális, németellenes csoportok — köztük a Magyar Front — képviselőivel, Horthy szemé­lyesen beszélt a szakítást ugyancsak sürgető 1. és 11. magyar hadsereg parancsno­kával, Kezében volt a lehető­ség, hogy egyesítve a kiugrás­ban érdekelt, de még mindig szétforgácsolt erőket. A kü­lönböző polgári és katonai csoportok tevékenységénél; összehangolása és egységes mozgósítása esetén megsok­szorozhatta volna az erőket, de nem ezt tette! „Hofthyék ugyan belátták a háború továbbfolytatásának nemzetgyilkos jellegét — SZÖ- gézte le néhány nappal ké­sőbb a Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága —, de 29 esz - tendős reakciós felfogásukat nem tudta áttörni még a ma­gyar nemzet egyetemes érde­keinek követelménye sem. Ka­tonailag ki akarták vezetni az országot a háborúból, de po­litikailag féltek a Vörös Had­seregtől és a magyar nép de­mokratikus erőitől... Be okoz­ta próbálkozásuk szánalmas összeomlását.” A magyar nemzet ellen, tör­ténelmének legnagyobb bűnét követték el! Pintér István Megnyílt a Jubileumi magyar-szovjet tudomány os-míí szaki rendezvény sorosat A magyar—szovjet tudomá­ny 08-ftiűszaki együttműködé­si megállapodás eláftásáftak 25, évfordulója alkalmából a két ország akadémikusai, tudósai, egyetemi tanárai, iparági vezető szakemberei Budapesten és vidéken egy hónapon ét tartó tudományos- műszaki rendezvénysorozaton számolnak be a negyedszáza­dos együttműködés eredmé­nyeiről és perspektíváiról. A rendezvénysorozat megnyitó ünnepségét Hétfőn tartották a Technika Háza kongresszusi termében. Az ünnepségen megjelent dr. Ajtói Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MTE8« elnöke, dr. Bor* yos Gyula kohó- és gépipari, ttödőnyi Károly közlekedés­éé pőstaügyí. dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Erdey- Grüz Tibor, a Magyar Tudo- t lányos Akadémia elnöki.. lilééi Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának osz- tályvéZető-hélyettéSe, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és dr. Válkó Énére, az MTESZ főtitkára. Ott VOlt Ö. V, Alekseenko professzor, a Szovjetunió Tu­dományos és Műszaki Állami Bizottságának elnökhelyettese és Ni n, Kovaljov akadémi­kus, a Szovjet Műszaki és Tudományos Egyesületek Szö­vetsége elnökségének tagja, a Szovjetunió Enegioipari Tudo­mányos Egyesületének elnö­ke, Nés/t vett az ünnepségen B, Dv 8e Vikin. a Szovjetunió budapesti nagykövetségének kővettanéesosá és P, P, Byes* kov a nagykövetség tanácsosa is. ör, Ajtai Miklós, megnyitó beszédében méltatta a két ország közötti sokoldalú szo­cialista kapcsolatokat, a mű­szaki és tudományos együtt­működésben elért eredménye­ket, amelyek jelentősen hoz­zájárultak hazánk gyors fej­lődéséhez. A magyar—szovjet tudo­mányos-műszaki rendez­vénysorozat az első ünneoí előadással tehát kezdetét vet­te és ezután a következő négv hétben még 73 szovjet és 145 magyar tuaos és műszaki szakember tart előadást a sorra kerülő akadémiai tudo­mányos ülésszakon, iparági szimpozlonokon. műszaki na­pokon és más tudományos- műszaki találkozókon. (MTI) döntött meg, > Vasárnap látott napvilágot a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének felhívása a magyar szervezett dblgo- zókhoz: juttassák kifejezésre szolidaritásukat a Chilei dolgo­zókkal és szakszervezetekkel, ismételten bélyegezzék meg a chilei ellenforradalmárok gaztetteit. Mindössze néhány óra felt el, s a Magyar Szolidaritási Bizottság chilei ákcíóbizott- ságánál-már meghívások tucatjait jegyezték: gyárak és üze- mek. vállalatok és intézmények, hivatalok és iskolák kollek­tívái várják a hazánkban élő chilei menekülteket, kérték, yégyenek részt gyűléseiken, tiltakozó akcióikén. A lista ófá­ról órára gyarapodik, s ha minden meghívásnak nem Is tud­nak eleget tenni, bizonnyal ott lesznek a hazájukból eltíldö- zöttek —- akik a szemtanú hitelességével számolnak majd be a Hivatalos, állami politika „rangjára” emelt népirtásról — a hódmezővásárhelyi nagygyűlésen, a gödöllői tiltakozó megmozduláson, a Műszaki Egyetem „Munnieh ferenc” Kol­légiumában, a Szolnoki Vízügyi Hivatal dolgozói között, s Tiszaföídváren, ahol három helyi termelőszövetkezet dolgo­zói tartják gyűlésüket. Szeptember 11-e a chilei szolidaritás napja lesz Ma­gyarországon, Délben a Hazafias Népfront Országos Taná­csának székházában ünnepség kíséretében bocsátja ki a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság chilei akciőblzottsága és a Ma­gyar Posta a Pablo Nerudának szentelt emlékbélyeget. Este — 18 ŐPaí kezdettel — a KISZ központi bizottsága hang­versenyt rendez a Kisstadionban a chilei hazafiak támoga­tására. A műsor valamennyi szereplője, részvevője a chilei nép harcával vállalt szolidaritás jegyében, a fasiszta junta terrorja elleni tiltakozásként ajánlotta fel közreműködését, Az est teljes bevételét a Chiléből menekült hazafiak megse­gítésére fordítják, (MTI) L GÜGRAD - 1974. szeptember 10., kedd Ami a« iskolaévben szükséges^ kötelező és aján'oti irodaion, kézikönyvek, különböző szótórek, térképek, összefoglalók, példatárok. Megrendelheti a MÜVILT NÉP Könyvterjesztő Vállalat 833, sz, Nógrádi Sándor Könyvesboltjában. 3109. Salgótarján, művelődést ház, RészletvaéárbUinái postaköltséget, valamint 3 százalék kezelési költséget felszámítunk. Részletfizetési -J* folyószámla — kedvezmény. Felvilágosítás a könyvesboltban, Az '^XPRföSs UTAZÁSI ÍRÖPA megyei kirendelt­sége utazást szervez a ju­goszláv tengeri szigetre K orcsiiltíra Indulás időpontja 1914, szeptember 28-an li nap az adriai tengerparton, Utazás repülővel oda- vissza. Teljes ellátás, program biztosítva, Részvételt irányár: 3410.^ Ft, + 9Í5,— F( zsebpénz. jelentkezni lehet; EX­PRESS Utazási Iroda. Salgótarján, Bajesy-Zs. út li. Telefon: 14-83/21. jelentkezési határidő: 1914. szeptember 2Ö. Felvételre keresiiok: fér fi fodrát % ssnhm unhtí&i és motor­tekercseld szakmunkáét Jelentkezés: Szolgáltató Szöv, Salgóiatjón, Rákóczi út 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom