Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Közösség és kultúra 'A kultúra létezik, fej- lődik ott is. ahol nincs szo­cializmus. De szocializmus nincs kultúra, a tömegek kultúrája nélkül”. (Aczél György.) Ennek a felismerésnek az alánján a párt rendszeresen értékeli, felülvizsgálja a kulturális élet egyes terü­leteit. Nem önmagáért, ha­nem a társadalmi haladás, a szocializmus építésének következetesebb szolgálata érdekében. A tudományos élet és a közoktatás után most, szerte az országban, így megyénkben is, a párt­szervek és -szervezetek, a közművelődés továbbfejlesz­tésének feladatait vitatják meg. Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizott­ságának júniusi határozatát a balassagyarmati járási pártbizottság is feldolgozta. Nem reszortfeladat! Az írásban kiadott fel­adatterv. Dicse Istvánnak, a járási pártbizottság tit-' kárának szóbeli előterjesz­tése és a vita azon alapult, hogy a járásban a kulturá­lis élet gyorsabb ütemű fej­lesztésére van szükség. Nemcsak azért, mert a já­rás kulturális adottságai viszonylagos elmaradásról tanúskodnak, hanem azért is, mert a kibontakozó tár­sadalmi folyamatok elkép­zelhetetlenek a kultúra, a műveltség lendítő ereje nél­kül. Az előterjesztés, a kimun­kált feladatok három fő irányt jelöltek meg. A to­vábbi munka középpontjá­ban a kultúra közösségfor­máló szerepének fokozását kell állítani. Igen fontos a kültúra világnézeti neve­lő szerepének fölismerése és kiaknázása, hiszen ez egyben a közéletiségre ne­velés, a társadalmi cselek­vőképeség kialakításának az útja is. A műveltségnek végső soron a szocialista életforma terjedését kell se­gítenie. A részletesen kidolgozott feladatok végrehajtásának alapfeltétele az egységes értelmezés. Egységes értel­mezés viszont a kultúrához kapcsolódó téves nézetek leküzdése nélkül nem jöhet létre. A műveltség tartal­mának, a művelődés ható­körének és feltételeinek ki­alakítása politikai kérdés — hangsúlyozták a járási pártbizottsági ülésen. ,,Az életszínvonal igazi emelkedése a kultúrán, a műveltségen is múlik. Em­berségben. gondolkodásban kell többnek lenni ahhoz, hogy fel tudjuk használni mindazt, amit megalkottunk. l A szocializmus nincs kö­zösségi ember nélkül. Az anyagias szemlélet, a kis- polgáriság ellen éppen a helyesen értelmezett köz- művelődéssel tudjuk föl­venni a harcot. Akkor, ha munka és a műveltség, a kulturált életmód számít igazi értéknek”. — mondta többek között felszólalásá­ban Batta István. az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának osztályvezetője. Az együttműködés — közös érdek A vitában sok hozzászóló érintette, hogy a feladatok végrehajtásában lényeges a társadalmi munkamegosztás és felelősségvállalás biztosí­tása. Ezért a járás életében szerepet játszó valamennyi szervezet, testület komoly feladatokat kapott. A leg­jelentősebb munka a párt­szervezetekre vár ............ a k özművelődési tevékenysé­get ideológiai, politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembe véve kell biztosítani méltó megbe­csülését. személyi, szerveze­ti és anyagi feltételeit.” — jelölte meg az MSZMP KB márciusi határozata. Különösen nagy hangsúlyt kapott az ifjúság művelődé­sének problémaköre, hiszen a fiatalok szocialista neve­lése és kulturális lehetősé­geik megszervezése egymás­tól elválaszthatatlan. A vitában tízen kértek szót. Többen hangsúlyozták az értelmiség felelősségét. Pálinkás József, a balassa­gyarmati járási hivatal mű­velődésügyi osztályának ve­zetője elmondta, hogy mind a művelődési házakban, mind pedig a községi könyvtárakban a tisztelet- díjasok több mint hetven százaléka pedagógus. Elis­merésre méltó az a tevé­kenység, mellyel a közmű­velődés ügyét szolgálják. Azonban a közoktatás és a közművelődés összekap­csolásának számtalan lehe­tőségét még nem használ­ják ki eléggé. A könyvtá­rakban rendhagyó iroda­lomórákat. szavalóversenye­ket. vetélkedőket lehetne tartani, a művelődési há­zak jobban bekapcsolódhat­nának a felnőttek oktatá­sába. A mezőgazdasági üze­mek vezetői, az agrárértel­miség néhány helyen már vállal feladatokat a falusi lakosság kulturális életében. Erről szólt például a dej- tári művelődési ház igaz­gatója, Szöllösi Sándor. A termelőszövetkezet brigád­jaival kialakított jó kapcso­latnak is köszönhető, hogy a könyvtár olvasóinak na­gyobb százaléka kerül ki a felnőttek közül, mint az is­kolások köréből. Sándor Jó­zsef, a Magyarnándori ÁG vezetője szerint még több lehetőséget kell biztosítani a mezőgazdasági dolgozók­nak is a munkahelyi mű­velődésre. Mert nem a klubprogramok, a közműve­lődési intézmények látoga­tása az elsődleges a széle­sebb értelemben vett kultú­ra terjedésében, hanem a munka kultúrája, a közös­ségben szerzett ismeretek. Sokan érintették a köz- művelődés személyi feltéte­leinek kérdését. Horváth Imre berceli. Nagy László pataki iskolaigazgató em­lítette, hogy függetlenített vezetőt várnak a művelő­dési házba, illetve a klub­könyvtárba. Bár a keresők hetven szá­zaléka a mezőgazdaságban dolgozik a járásban, sok az eljáró is. A feladatterv is tartalmazza és a vitá­ban is szóba került, milyen feladatokat jelent az ingá­zókkal való törődik A na­ponta Balassagyarmatra já­rók munkahelyével kapcso­latot kell teremteni, hogy közösen tervezzék meg a lakóhellyel a felnőttokta­tást, a politikai képzést. A hetente, vagy ritkábban ha­zajárók részére olyan kul­turális. szórakoztató alkal­makat kell biztosítani, me­lyek felkeltik, fenntartják igényüket a szabad idejük hasznos eltöltésére, fejlesz­tik ízlésüket A lejegyzetteken kívül is sok ötlet, módosítási és ki­egészítési javaslat hangzott el a hozzászólások során. Mindezek helyet kapnak majd a járási feladatterv végleges kidolgozásában. Több függetlenített vezető beállítása, a tárgyi feltéte­lek és a közművelődési dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítása — mindez nem megy anyagi ráfordítás nélkül. Szükség van az összefogásra a kü­lönböző intézmények, üze­mek, szervek között a kul­turális alap helyes felhasz­nálására. Itt már kapcsoló­dik egymással a pénzkérdés és a szemlélet, a közmű­velődés fogalmának értel­mezése. Mert az nem első­sorban az anyagiakon mú­lik, hogy alakulnak-e tár­sadalmi vezetőségek, szapo­rodnak-e az együttműködés formái, kihasználják-e a meglevő lehetőségeket. Ez a kommunisták és a jövő­ért felelősséget érző embe­rek feladata! G. K. M. Lengyel Péter: Szénaboglya Korunk és a tudományos- technikai fejlődés Az egyének történelem utolsó 50 ezer évét időrés, amely egy-egv el* mpováItnyntt helyzete 800 egyéni élettartamra oszt- méleti felfedezés és ennek megvdliuzoil neiyzeie juk _ egy élettartamot 62 év- technikai hasznosítása között Századunkban alapvető vál- ne,k véve — 650-nek az ideje található, tozás történt az egyén és a még a barlangkorszakra Tudósok, szakemberek és társadalmi környezetének vi- esik. Csak az utolsó 70 eseté- kutatók milliói működtetik szonyában. Korában még ben vált lehetségessé az írás- ma azt a tudományos gépe nemzedékek élhettek azonos, vagy hasonló körülmények között. Ugyanaz a mesterség­beli tudás szállt apáról fiúra. A jövő nem követelt külömlö- nösebb változást, mint­egy . természetszerűleg következett a múltból. A ha­gyományok és szokások, erkölcsi-magatartásbeli beli kapcsolattermetés, míg zetet, amelyek a tudományos- az utolsó hatban juthatott technikai fejlődés belső logi- szélesebb tömegek számára is kájából eredően minden elért hozzáférhetővé a nyomtatott szintet csupán átmenetinek szó. Alig kétszázötven éve tekint egy még magasabb tudjuk mérni tetszőleges pon- szint felé. E gépezet bővülésé- tossággal az időt, s csak az vei, a termelés tudományos utolsó két élettartam alatt alapokra helyezésével egyre nagyobb mérékben ,van szük­az vált lehetségessé az elektro el- mos motor általános haszná­várások nemzedékeken ke­resztül változatlannak és megdönthetetlennek tűntek. Az utolsó száz év azonban az életvitelnek ezt a folya­matosságát — és éppen ezért természetességét — alaposan megváltoztatta. Ma nemcsak hogy a fiú nem folytathatja változatlahul apja mestersé­gét, de még az idősebb ge­ség képzett, ' a termelési folyamatokat áttekinteni és ellenőrizni képes munkaerőre. Ugyanakkor az is világossá válik, hogy a folyamat dina­mikája, a fejlődés lehetséges üteme nagymértékben függ a lata. S végül: manapság használt anyagi javaink túl­nyomó többségét a jelen idő­szakban. a 800. élettartam időszakában fejlesztettük ki. Eszköztárunk és tudásunk gyorsuló gyarapodása nem munkaerő kezdeményező ked- hagyta változatlanul a társa- vétől és aktivitásától. Az em- dalom tevékenységi keretét és bér ezzel az iparosítási szerkezetét sem. A mezőgaz- korszak további tendenciájá- daság, amely korábban még a val szemben a termelés döntő neracio tagjainak is egyre civilizáció bázisa volt, fokoza- fontosságú elemévé válik, gyakrabban kell átképezniük tusán, elveszíti vezető szerepét Azonban az elmondottakból magukat. A feleslegessé váló az egyes nemzetgazdaságokban, világos, hogy a termelési té- szakmákkal és munkamódok- Ma már tucatra tehető azok- nyezők közül döntővé váló kai szemben csak így tart- nak az országoknak a száma, emberi munkaerő korántsem hatják meg egyszer már kivi- ahol a mezőgazdaság a gaz- azonos a korábbi korszakok vott helyüket a társadalmi daságilag aktív népességnek munkaerejével. Szakképzett- munkamegosztás változó kevesebb mint 15 százalékát ségében nagy teret foglalnak el rendszerében. Az iskola előtt foglalkoztatja Az Egyesült a tudományos elemek, pedig már eleve az a feladat Államokban, ez az arány alig áll, hogy messzemenően szá- haladja túl az 5 százalékot. (Mi jelenleg 24 százalék Estékek és célok moljon ezekkel a változások­kal. A változások gyorsuló és átíogó jellege Egy híres közgazdász írja: „A mai világ éppoly mérték­ben különbözik attól a világ­tól, amelyben születtem, mint ben Julius kö­rül tartunk.) Mi több: míg korábban ez a csökkenés az ipari foglalkoztatottság nö­vekedését eredményezte, ma a legfejlettebb országokban már új tendencia érvényesül. Az ipari foglalkoztatottságot is messze meghaladó mérték­nő a szólgáltatások terüle- foglalkoztatottak száma.' Egyesült Álla­amaz különbözött a juuus tgn Caesarétól.” E szubjektív be- (Arányuk az nyomás valószínű túlzásait mokban már meghaladja a komoly tényezők látszanak 60 százalékot.) Ez a növeke­dés mindenekelőtt annak kö­alátámasztani. Ha az emberi S zeptember. Túlcsordult színeket vil­lantó hónap. Még egy nagy-nagy lobbanással felizzik a nyár, a nappalok legtöbbször még aranyfényűek, de a reggeleken nemsokára már csípős lesz az idő. Ilyenkor súlyosodik a szőlő fürtje, száil majd a kertekből az al­ma, s a lehulló levelek kesernyés il­lata. Csengőszó. Évfordulókkal gazdag új tanév kezdődik. E tanévben ünnepel­jük hazánk felszabadulásának harmin­cadik évfordulóját. Béke! Hányszor elhangzott már a szó. Ismerjük-e e szó muzsikáját. Akik ma az iskolák padjaiban ülnek, már nem emlékez­nek a múltra, a háború borzalmaira, a televízióban látják a háború nagy csatáit. ' Történelem ez is számukra. Pedig — ha távol is tőlük a mérhe­tetlen szenvedés, amely a második vi­lágháborúban millióknak jutott osz­tályrészül — emlékezni kell. Tudnunk kell mindnyájunknak, hogy a három évtizede kapott békét, szabadságot ol­talmaznunk kell, őrködnünk kell min­dennapjaink derűjén, becsülni, érté­kelni kell sok tiszta örömét. Iskolák ünnepe. A Salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti és Gép­gyártástechnológiai Szakközépiskola 25. jubileumi tanévnyitó ünnepélyét ren­dezi meg holnap délelőtt. Negyedszá­zad alatt ezer és ezer technikus ke­rült ki az intézmény falai közül, amely új távlatok előtt áll. A balassa­gyarmati Balassi Bálint Gimpázium Nógrád megye legrégibb középiskolá­ja /V.4PÍ JEGYZET Csengőszó ja. Egyidős az évszázaddal. Ebben a tanévben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Minek sorolnánk. Mindenütt szól a szeptemberi csengő. Nézzünk körül holnap reggel az utcán. Űj, eleven élet áramlik az iskolákba, hogy a tan­év során mind többen ismerjék meg újra a tudás örömét. Közös emberi ügyről, gyönyörű folyamatról van szó. a művelődés, műveltség ügyéről. Mit ad ehhez az iskola. Mennyiben éri el, hogy falai között mind többen igényes, szellemileg nyitott, önművelésre és a közösségért áldozatra is képes közössé­gi emberekké váljanak, s nem utolsó sorban: művelt emberekké. Mert hiszen a művelődés életforma kérdése, egészen más a folyamatosan művelődő ember életmódja, mint azé, aki ezt nem teszi. A szellemi nyitott­ság, az érzékenység a kultúra értékei iránt egyúttal újabb és újabb igényt termel a magasabb tudás megszerzé­sére. S ez az igazi alkotó életforma, a korhoz is egyedül ez méltó. Ebben az életformában az ember munkáját folytatja szabad idejében, munkáját folytatja — a munka után is. önmeg­valósítása így lesz emberien szép és teljes, eszményeinknek megfelelő. Ez a folyamat is az iskolában kezdődik. Tulajdonképpen minden ezért van az iskolákban. A múlt tanév legfőbb teendője a közoktatás-politikai határo­zat nyorhán született állami döntések gyakorlati megvalósítása volt. Az ok­tató-nevelő munka korszerűsítése je­gyében napvilágot, látott intézkedése­ket megyénk pedagógusai'egyetértés­sel fogadták. Hogy néhány példát is említsünk. Csökkent a tananyag. Meg­nőtt a testnevelési órák száma. Sor került az új érettségi vizsgaszabályzat bevezetésére. Bevezették az új rend­tartást, nyomában javult az iskolák­ban a demokratizmus, a nevelők és a munkaközösségek felelőssége növeke­dett, s lépésről lépésre rendeződik az iskola és az ifjúsági szervezetek vi­szonya, és így tovább. Tudjuk, e tanévben nem várható újabb intézkedés. Azt jelenti-e ez, hogy kevesebb lesz a munka. Távolról sem. A folyamat, az intézkedések kapcsán, csak elkezdődött a múlt tan­évben. Mélyítésükre van szükség el­sősorban! A módosítások szelleméi kell átgondolni ismét, s ennek je­gyében cselekedni mind magasabb pe­dagógiai igényességgel. jrakezdés ideje jött el. Kezdő­dik az 1974/75-ös iskolai év. Min­den tanév újrakezdés is. Megújuló lendülettel lássunk munkához, alko­táshoz. Nemsokára már újra csak a lassan halványuló barnaság őrzi a nyár, a nyaralás tovatűnő emlékét. Köszöntjük az új tanévet. Tóth Elemér ü szűnhető, hogy egyre nagyobb arányokat ölt a tudományos kutatásban, az oktatás és az egészségügy területén dolgo­zók száma. A gyorsuló fejlődés tudományos-techuikai forrásai Marx már a múlt század­ban világosan látta, hogy a gépi nagyipar kialakulásával új folyamat veszi kezdetét, a tudomány közvetlen termelő­erővé válásának a folyamata. Korábban a termelés techni­A tudomány és technika eszköz az ember kezében, hogy a jövőjét messze a múl­tat meghaladó színvonalon formálja és alakítsa. Koránt­sem az a rossz szellem tehát, amely — kijutván a palack­ból — uralja a világot. Ugyanakkor Hirosima és Na­gasaki példája figyelmeztet, hogy a tudomány vívmányait nem csupán az emberiség ja­vára lehet felhasználni. Ez azonban nem a technika el­len szól, inkább arra figyel­meztet. hogy az említett gé­pezet életre hívása és működ­tetése elsőként a tőkés áru­termelés belső követelményei alapján történt meg, s részben még ma is ennek a rendszer­nek a szolgálatában áll. Ezért azután a tudoinány és tech­nika. nagyon is racionális és értelmes világát állandóan körüllengi egyfajta képtelen­ség. valamiféle irracionali­tás. De éppen ez az ellentmon­dás cáfolja azt polgári néze­tet,' hogy a tudomány os-tech­kai fejlődése és az elméleti- nikai forradalom idejétmúi;­tudományos munka csak vé­letlenszerűen kapcsolódhat egymáshoz. Napjainkra azon­ban szoros, intézményes­tá teszi a marxizmus és a szo­cializmus kérdését. Valójá­ban ezek az eszmék a nagy­horderejű változások réven szervezeti viszony alakult ki új, korszerű tartalommal tel í- a kettő között. Egyrészt a tu- tődnek. Azt a világot jelenük, dományos kutatás párosul a amelyben az emberiség vív- technikai hasznosítással és a mányai ténylegesen a társa- gazdasági kihasználtsággal, dalom egyéneinek a szolgála- másrészt viszont maguk a tóban állnak, amelyben meg- technikai-technológiai ta- történik ezeknek az „emberi pasztalatok is visszaáramla- lényegi erőknek”' (Marx) , az nak és feldolgozást nyernek értelmes ,és teljes emberi éh't a tudományos kutatás terüle- követelménye szérinti mű­ién. A határozott célkitűzé- ködtetése. Ekkor mindem i sekkel, s egyre nagyobb és számára megmutatkozik koncentráltabb intézetekben majd, hogy a technika és a folytatott kutatói munka te- tudomány „rettenete” egv hát tudatosan vállalaja magá- olyan világ és társadalmi r,a a technika és technológia rend rettenete volt, amelyből fejlesztésének feladatát. En- éppen ezek az egyetemes em- nek következménye, hogy ma béri célkitűzések hiányoztak, már egészen leszűkült az az II. I. NÖGRÁD - 1974. szeptember 1„ vasárnap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom