Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

\

V

/

*

Tíz éve együtt

#

HA VALAKI tíz évig egy ezt ellensúlyozó flzetéskiegé- gom.dja-baja is éppen elég.

munkahelyen dolgozik,- napi szítésről vitatkoztunk. Papír- de ez olyan természetesen il- nyolc órát véve, körülbelül ral ceruzával a kézben, az leszkedett be a brigád életé- Ei ezer órát tölt a munka- asszonyok maguk győződtek be. Mint ahogy a kismamák társaival. Legtöbb családban meg arról, hogy mennyire felkeresése, egymás problé- n fiérj a feleséggel sem tud jelentős ez az állami segít- máinak megbeszélése is. Tíz ennél több időre együtt len- ség. — fűzi hozzá Pádár éve dolgozom itt- Amikor a mű- „Itt bent figyelnek egy- István. második gyerekem született,

másra az emberek: Gyakran A VITAKÉSZSÉG mellett eljöttek, megednlékeztek ró- eszrevesszük, hogy egy-egy a versenyszellem is él a bri- lám. Jóleső érzés volt az is, irmával kapcsolatban, amiről gádban. Tavaly indultak elő- hogy a kislányom balesete hetek óta hallunk a rádió- szőr a szociaflsta címért, és után. (megégette a kezét) ész- fcan, olvasunk az újságban, zöld koszorús jelvénnyel zár- revették, valami bánt. és vi- milyen hiányosak az ismere- fák az évet. A pénzjutalmat gasztaltak — mondja Tóth leink. Pedig sokszor olyan — 4800 forintot — nem ősz- Gyuláné.

kérdésről van szó, ami közel- fották szét, ez fedezte az A brigádnak közel négyről érint minket. Egy példa: egri kirándulás költségeit, ven „gyereke van”. Ezekben beszélgetést kezdeményez- Érdemes volt, sokáig emle- a napokban a legnagyobb «tünk a szocialista demokrá- gették, milyen, jól sikerült, gond a beiskolázás. Csonka ciáról. Csak a fogalom tisz- Velük tartott a műhelyben Ivánná ezer forint segélyt na zása után értettük meg. dolgozó másik brigád vezető- kapott.

milyen élő. a munkát is je is. A „Tyereskovásokkal” — Ezer helye van ennek meghatározó kérdés ez- Nem több közös megmozdulást az ezresnek. . . Az öt gyerme- mondom azt, hogy a brigád szerveztek már- Talán a leg- kém közül három még isko- t igjai mindnyájan öntudlato- fontosabb ezek közül az a lás. Férjemet leszázalékolták, san kérik: tartsunk több po- kommunista műszak, mely- a nagyobbik lány és a fiú l'tikai témájú szemináriumot, nek eredményeként összesen már kirepültek otthonról-Két re az eddigi tapasztalata öt és fél ezer forintot aján- szoba-komfortos lakást épí- q >en kedvező. Pádár István lottak fel a felsőpebényi tettünk Karancsságon. Egész művezető olyan aktuális kül- óvodai gyermekotthon kis la- életünkben azon iparkodtunk es belpolitikai tájékoztatókat kóinak. Sporteszközöket, já- eddig is. hogy a gyerekek tartott, hogy mindig vitával, fékokat vettek belőle és ju- ne érezzék azt, hogy sokan kérdezz-felelek-kel zárult”. tott pénz a bordásfal felsze- vagyunk, ne csúfolják, hogy

Az írószer Ktsz salgótar- relésére is. te cigány.. . A fiam egy kedjáni üzemének egyik brigád ve- —Patronálunk egy idős vés német kislányt vett fejtetője, Tanács Jánosné mondta asszonyt. Vámosi Mátyásaiét leségül. jelenleg még Drezdáéi mindezt, amikor a Martos A Zagyvarakodón lakik, ban élnek, a nagylány Etes Flóra brigád életéről beszél- egyik munkatársunk szom- mellé, egy magyar fiúhoz g ettünk. Nem véletlen, hogy szédja. Néhány hónapja 82. ment férjhez. A kisebbeknek , ipen a fórum-jellegű ren- születésnapját köszöntöttük- is meglesz minden, a fizetés- dezvónyekről szólt elsőként: Minden héten elmegy valaki re még egy százas iskolai ö az üzem Kossuth könyvter- közülünk, nagytakarítást esi- költség maradt, a többit, a ijesztője. nál. kimos. A lakás egy ré- segélyből megvettem. Itt bent

— A legtöbb család élet- szét már ■ kimeszeltük, amíg a munkánk után megbecsül- ritmusa. szemlélete ma még tart a jó idő. addig szeret- nek minket. Ősztől én is je- olyan. hogy az otthon töltött nén.k befejezni ami még hát- lentkeztem általános iskolai időben a feleség saját magá- ravan. Azt mondta a néni, tanfolyamra Olvasni nagyon ra. ismeretszerzésre keveset hogy börtönnek érzi. olyan jól tudok, meg szeretek is, fordíthat Ezért látom nagyon sötét — hát- ezen akartunk az írásban vagyok bizonyta- fonto&nak, hogy a mindenkit segíteni. Egyébként ez a kap- lan. Lehet, hogy kis híján, érdeklő témákról itt, a mun- csolat több, mint patronáló»: utolérem a gyerekeimet az kahelyen rendszeresen elbe- mi is nagyon sokat kapunk iskola befejezésében-.. szélgethessünk. Gazdaságpoli- tőle. A felszabadulás óta a A BRIGÁDBÓL összesen t kai kérdések, a családjogi nőmozgalom aktív résztvevő- heten vállalták az Iskola ei- t örvény, az alkoholizmus el- je volt. Szellemileg nagyon végzését a kihelyezett tago- lem harc — többek között — friss, rengeteg élményét zaton.

ezek kerültek szóba a kéthe- mondta el egy-egy látoga- — A brigádvállalásba óva- tmként megtartott szeminá- fáskor. tosságból csak egyet írtunk

t iumokon- Legutóbb az ár- — Senki nem érzi nyűg- be. De nem a papír a mér, alt-ozásokról, a fűtőanyagok nek ezt a segítségnyújtást, vadó...

érának emelkedéséről és az Igaz. mindenkinek van saját G. Kiss Magdolna.

A KAMERÁK ELŐTT

Perpetuum mobile — a címe a közeljövőben havonta

nelentkező új, tudományos te- ieviziósorozatnak. A tudósok, feltalálók ősi, soha el nem érhető vágyára, az örökmozgóra utaló cím az ember kutatószenvedélyét hivatott jelképezni. A fizikában megvalósíthatatlan szerkezet valamiképpen mégis létezik — — az emberi gondolatban. A rövidesen kamerák elé álló ifjúsági sorozat a gyermeki es emberi képzelet dinamizmusát és oly gyakran játékos csapongását kívánja megjeleníteni, vagy legalábbis nyomon követni. íme egy példa a tervezett első adásból, a meteorhullásról esik majd szó a kezdő kép- és hangsorokban. Ezt követően még a következő témák kerülnek „terítékre”: piramis; napkultusz: művészi forradalom;

napábrázolás; régészeti műszerek; memóriavizsgálatok; oktatógép; olajtermelő állam;

RTV-mozaik

őstenger; az élet keletkezése; űrnyelv... A műsorkészítők szándéka, hogy mindez kevés szóval, sok képpel elevenedjék meg. Jeles hazai és külföldi tudósok Is közreműködnek a műsorban.

RÁDIÓMV ZSIKA

A rádióból és a televízióból jól ismert fiatal karmesterek és szólisták szerepelnek majd nyilvános stúdiómatinén, a Budapesti Művészeti Heteken. A tévé karmesterversenyének második díjasa, Medveczky Ádám, többek között Beethoven VI. szimfóniáját vezényli a szeptember 29-i koncerten. Fischer Adám más szerzők mellett Schubertét és Mendelssohnt dirigál, október 13- án. Bolberitz Tamás karmesteri pálcája október 20-án szólaltatja meg Csajkovszkijt, Bartókot programjában. E műsor közreműködői: Pe- rényi Eszter (hegedű) és Lukács Péter (mélyhegedű).

INNEN-ONNAN ,

Az egyik jugoszláv televíziós vetélkedőben valóban különleges feladatot kaptak a versenyzők. Üdítőital-rekeszekből készített, mind magasabb és magasabb „tornyot” kellett cipelniük. Huszonnégy rekeszt láttunk az egyik ilyen zsonglőr kezében, a versenyről készített fényképen. Mellette még tíz rekesz várta, hogy a torony magasodjék. Talán a honi vendéglátóiparban is elkelne néhány hasonló „pincér”. — A torontói tévékvízben viszont állathangokat kellett utánozni. A győztes állítólag 42 állat hangját volt képes felidézni tökéletes hűséggel. Ezek sorában szerepelt a teknösbél^a és háromféle tengeri hal is

a kárán csatjai fiatalok. Most kezdik az első évet a Stromfeld Aurél Szakközépiskolában.

— kulcsár felv. —

Utcák művészete a múzeumban

Kiállítás filmplakátokból

Krakkó és Karlovy Vary

után Budapestem, a Petőfi Irodalmi Múzeum adott helyet a csehszlovák—lengyel —magyar fllmplakát-kiállí- tásinak, amelyet — a tervek szerint — később több vidéki városban is bemutatnak.

Már az első napokban kiderült, a nézők különösen azt élvezik, hogy az ötletes csoportosítás lehetőséget ad a szórakoztató és tanulságos összehasonlításra. A mindhárom országban bemutatott filmek plakátjait ugyanis egymás mellé tették és a három változat jól érzékelteti a plakátnyelven kifejeződő nemzeti. ízlésbeli sajátosságokat. Ami közös bennük, az, hogy a filmek tartalmáról és karakteréről korszerű eszközökkel, művészi Igénnyel informálnak.

A fílmplakátok színvonalának javulása természetesen nem független a filmek minőségétől. A művészi igényesség feltétlenül kihat a filmreklámra, jó ügyet szolgál, ha jó filmeket népszerűsít, ugyanakkor alakítja az utca hangulatát, stílust teremt, képzőművészeti élményben részesít, modem

formákhoz szoktat, lngerli. frissíti, élénkíti látásunkat. Nem vonhatjuk ki magunkat a hatása alól, hiszen a plakátok mindenütt ott vannak. Szembe rohannak velünk az utcán, ránk kiabálnak a házak faláról.

Ebből a sodró lendületből még akkor is sikerült megőrizniük valamit, amikor — mint például most — bekerültek az utcáról — a múzeumba. A régebbi, felejthetetlen és gyorsan elfelejtett filmek rövid életű „propagandistái”, most arról győzik meg a látogatókat, hogy a plakátművé- vészetben is létezik állandóság. Sőt. ami az utcai rohanásban talán fel sem tűnt. a ráérős szemlélődésre csábító termekben jobban érvényesül.

Most, hogy nemcsak a filmek miatt nézzük a plakátokat. közelebb kerülünk hozzájuk, feltűnőbben kirajzolódnak saját, egyéni vonásaik. a jók Is. meg a gyengébbek is. Az azonos témájú plakátoknál különösen jól láthatók a különbségek: ugyanarról a filmről lehet beszélni harsány közhelyekkel. unalmas sablonokkal és szuggesztív művészi erővel. Hogy melyik a jó, a sokféle Irányba szerteágazó, három nemzet képző- művészeti kultúráját. ízlését is vegyítő megoldások közül?

A színek költészetével elvarázsoló, mint a Fekete tollú fehér madár — magyar plakátja? A dekoratív szecessziótól túlhabzó? — erre jó példa a Lila ákác mindhárom változata. Talán a szellemesen csipked ö csehszlovák plakát a wes- temnek tipikus fenegyerekéről, aki haiálfejű szivarfüstöt ereget? — Vagy az olyan lélegzetállító, mint a lengyelek női lábakból fényképezett horogkeresztje, a Kabaré plakátján?

Mindegyik más és mindegyik azért jó. mert egyetlen villanásban, vagy stílusában, színeiben, de pontosan azt adja vissza, ami a film lényege. A nézők jól érzik magukat a szokatlan tárlat alkotásai között. Felváltva mesélgetik. melyik film. miről is szól ... Nem sietnek. Egyszerre kóstolgatják a látványt és hozzá- fűződö emlékeiket.

V. Zs.

—

FELICE CHILANTI:

j

Három sí ás siót Salvatore Giulianónak

5.

Sortűz, két revolverlövés is hallatszik. A csendőr holtan csuklik össze. Giujiano köny- nvű sérüléssel menekül, a géppisztolyt mint zsákmányt viszi magával az állammal vívott első ütközetének diadaljelvényeként.

A bokrok közt gubbasztva várta ki az éjszakát; füvekkel, nyállal meg kitépett bokrok frss földjével gvógvítgat- ta a sebet. Aztán Montelepre

határában bekopogtatott egy paxasztházba, fiatalasszony nyitott ajtót, gyertyával a kezében. Csak a vállára dobott fekete nagykendő takarta hálóruháját. Férje nem volt otthon. A monrealeai piacra vitte be a krumplit meg a tojást. A gyerekek aludtak.

Giuliano nagyon elfáradt, sebe egész úton vérzett. Végigzuhant a vetett nagy ágyon, a géppisztolyt maga mellé tette a takaróra.

Rábízta magát a nőre — a

4 Í.QGRAD — 1974. szeptember 7,, szombat

szomszédjuk volt —, ám ami- kor átküldte anyjához, hogy hívjanak orvost, mégis figyelmeztette:

— Vigyázz magadra, az ablakból nézlek, és ha látom, hogy rossz társaságban jösszy vissza, akkor nem látod többé a gyerekeidet.

A két kisfiú, meg a kislány, már nagyobbacskák, megismerték és rámosolyogtak ágytacskáj ükből.

Anyja hamar megjött a doktorral. Szenvedélyesgyöngéd volt a találkozás anya meg fia közt. Az asszony nem esett "kétségbe, csak némán sírt, és fia haját simogatta, fiáét, aki ilyen erősnek és nagynak mutatkozott a veszélyben. Nem akart tudni

semmit.

Az asszony viselkedéséből látszott: úgy érzi, a végzet teljesedett be. hiszen lelke mélyén mindig is attól félt, azt várta, hogy egyszer ilyen körülmények közt találkozik a fiával: egy seb, egy géppisztoly és a végleges szakítás a társadalommal.

De szakítás volt ez egyáltalán? Akkortájt SziCiLabujj a

lakosok többsége törvényen kívüli életet élt.

Az orvos rendbe tette a sebet, az orvosságokat magával hozta. Egy szó sem esett doktor és betege közit.

Csak akkor szólalat meg Giuliano, amikor az orvos már táskáját csukta be:

— Uraságod orvos, nem pedig zsaru. — És mivel a másik hallgatott, hozzátette: — Mennyi idő múlva indulhatok el?

— Lovon akár holnap.

— A jóisten áldja meg a doktor urat! — És Giuliano anyja megcsókolta a kezet, amely meggyógyította a fia sebét.

Másnap este Giuliano útnak indult a hegyekbe. Megkezdte hosszú, tragikus, vérrel és rettegéssel kísért útját.

' Szüksége volt egv lóra. anyja tehát elment a bérlőhöz, fia barátjához. Sötétedéskor egy szép pej kancát vezettek végig a dűlőúton Monteleore határáig. Az anyja is ott várta Giulianót, két tarisznya élelemmel és ruhaneművel.

Turiddo este lovagolt végiig a 'kihalt vidéken: egyedül volt, keze ügyében, a nyereg oldalán, egy ronggyal letakarva a géppisztoly; tudja, hogy most minden akadályon gyilkolva kell átjutnia. Távoli autózúgásra, öszvér- trappolásra, járőrök hangjára kqze máris a fegyver markolatán.

Késő éjjel ért a kastélyba, a magaslat tetejére. A hercegnő bérlője szobát adott neki. Az övé volt a gabona, amelyet Giuliano a unalomba vitt. Tudta, hogy a fiű becsületesen viselkedett: ölt, de nem köpött. Nagy utat fogsz még megtenni, Turiddo; aki némán cselekszik, az a magasba jut.

Pár nappal később, immár teljesen gyógyultan. Giuliano elküldte a csőszöket a hűséges monteleprei fiúkért: jöjjenek el hozzá. Giuliano sokat gondolkodott. Kész tervei voltak már. A kastélyba eljött a két CucineUa, Pisci- otta. Passatempo és még ná- hányan. Mao,ni no és Terrano- va messze jártaik, de valaki majd értesíti őket.

(Folytatjuk)

Mai tévéajánlatunk

14.05: A sakkjátékos.

A Híres szökések című, magyarul beszélő francia filmsorozat új epizódja. A sakkjátékos Napóleon lengyelországi hadjárata idején játszódik. A lengyel szabadságharc egyik sebesült hadnagyát Kempelen Farkas rejtegeti, s a rejtekhely a híres sakkozógép belseje. Köztudott, hogy azóta is vita tárgyát képezi: a sakkozó- géo valóban automata volt-e. vagy ember rejtőzött benne. A kérdést — bár a film Írója Henri Kubnick határozottan foglal állást az egyik megoldás mellett — máig sem sikerült teljes bizonyossággal megválaszolni. Egy azonban tény. Kempelen gépe végigverte a kor legkiválóbb sakkjátékosait. A film magyar szereplői: La- tinovács Zoltán. Bujtor István, Mécs Károly. Velen- czey István és boka Sándor.

/