Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

/ Bulgaria felszaLatlttlusuiutn SO, évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) Bulgária ma már ipari agrár- állam, nemzeti jövedelmének nagyobb felét adja az ipar. A gazdaság folyamatos, di­namikus fejlődését jelzik a legújabb adatok is: 1973-bm a nemzeti jövedelem 6,7 száza­lékkal haladta meg az előző évit. és a növekedés 60 száza­lékát az ipari termelés szol­gáltatta. Az idén még na­gyobb feladatot tűzött maga eié Bulgária népe: a nemzeti jövedelmet 10 százalékkal, az ioar termelését 11 százalékkal 1 'vánja «növelni. A dolgozók r:\ljovedelme a tervek sze­rint 4,8—5 százalékkal emel­kedik, és sok tízezer új lakást t oitenek. Lázár György a továbblak- i n a Szovjetunió jelentős í •'fítságét méltatta, amely nél- i 1 elképzelhetetlen lett vol- í a a bolgár ipar és mezőgaz- > ;ág magas színvonalra fej­lesztése. — A szoros együttműködés a testveri szocialista orszá- t Lkai — folytatta — a prole­tár internacionalizmus szelle- i ben, ez Bulgária külpoliti­kájának alapja, amit kiegészít i z a törekvés, hogy jó kap­csolatokat teremtsen a világ valamennyi államával, fenn- t risa és erősítse a világbé­lét. A bolgár nép kezdettől s íraszú 11 az európai béke és biztonság, az együttműködés rendszerének megteremtéséért, a nemzetközi enyhülésért, majd eredményeinek meg­szilárdításáért az egész vilá­gon. A bolgár nép vezetői, képviselői ennek az emberi­ség számára életbevágó cél­nak az.eléréséért együtt, egy- segoen küzdenek a Varsói Szerződés többi tagállamá­val. Mint ahogyan Bulgária gazdasági fejlődése is elvá­laszthatatlan a szocialista or­szágok gazdasági közösségei­vel, a KGST-vel való szoros együttműködéstől. — Hazánk és a Bolgár Nép- köztársaság testvéri kapcso­lata, szoros barátsága a mar­xizmus—leninizmus szilárd el­vi alapjára épül. A szocializ­mus építésének, a béke védel­mének közös céljai, társadal­mi rendszereink azonossága mellett összefűz bennünket a két nép történelmi múltjának sok közös eseménye is — hangoztatta a Minisztertanács elnökhelyettese, majd rámu­tatott: — A fasiszta Németország fölött aratott győzelem meg­hozta népeinknek a felszaba­dulást, a népi hatalom meg­teremtésének, a két ország testvéri barátsága új alapok­ra helyezésének lehetőségét 1948-ban országaink között megszületett az első, 20 évre szóló barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási egyezmény, amit 1969-bei megújítottunk. — Az államaink, népeink közötti baráti, testvéri kap­csolatokban mindig is jelen­tős szerepet játszottak a Köl­csönös látogatások, segítve egymás jobb megismerését, A sorból kiemelkedik párt­jaink és államaink vezetőinek rendszeres eszmecseréje. Ta­valy Budapesten üdvözölhet­tük Todor Zsivkov elvtársat, a Bolgár Kommunista Part Központi Bizottságának első titkárát, az államtanács elnö­két és a közelmúltban ért vé­get Fock Jenő elvtársnak, a Minisztertanács elnökének hi­vatalos baráti látogatása Bul­gáriában. E találkozón, esz­mecseréken mindig bebizo­nyosodik, hogy azonosan ítél­jük meg a világ, a nemzet­közi munkásmozgalom kérdé­seit, és továbbra is szorosan együttműködve kívánjuk nép­gazdaságainkat fejleszteni. — A megtett útra, a forra­dalom győzelme óta eltelt harminc évre büszke lehet a népi Bulgária. E születésna­pon, ,a bolgár nép szabadsa­gának 30. születésnapján pár­tunk, kormányunk és egész népünk nevében tiszta szívből kívánunk további sikereket, kívánjuk, hogy mielőbb meg­valósítsák kitűzött céljaikat, a fejlett szocialista társada­lom felépítését — zárta ünne­pi beszédét Lázár György. Siíoio §ziaiaocv beszéde A Minisztertanács elnökhe- 1 .c.cuick nagy tapssal fo­lt adott szavai után Sztoio üztanoev emelkedett szólásra. — Szeptember 9-én éppen ! i ram évtizede, hogy a Bol­.ír Kommunista Párt közvet- .en irányításával és a szov­jet hadsereg döntő segítségé­vel Bulgáriában győzedelmes­kedett a népi fegyveres fel­kelés, új korszakot — a szo­cializmus és a kommunizmus korszakát — nyitva orszá­gunk tizenhárom évszázados történelmében — kezdte bé­kédét a nagykövet, majd azokról’ a nagyszerű eredmé­nyekről szólott, amelyekre jo­gos büszkeséggel tekinthet Bulgária népe. — a Bolgár Kommunista Párt már V. kongresszusán elhatározta az iparosítás meg­gyorsítását, s ez a munka kü­lönösen nagy lendületet ka­pott a párt központi bizott­ságának 1956-os áprilisi Plé­numát követően. Harminc esztendő alatt, a Szovjetunió óriási 'segítségével a bolgár energetika kapacitása 40-sze­resére nőtt. a villamosenergia- termelés pedig az 1944-es 311 millió kilowattóráról 1974-re 25 milliárd kilowattórára emelkedett. A napokban he­lyezték üzembe a Szovjetunió segítségével épülő atomerőmű első reaktorát, s 1975-ben megindul a második is. Már energiát szállít a Szovjetunió­ból a liemrég épült elektro­mos távvezeték, s alig né­hány nappal ezelőtt fejezték be a Szovjetunió és Bulgária között egy gázvezeték kiepí* tését. — Megszilárdult és korsze­rűsödött a szocialista mező- gazdaság anyagi bázisa is termelése több mint két és félszeresére emelkedett. Ma Bulgáriának 110 országgal vannak kereskedelmi kancsó- latai. egész külkereskedelmi forgalmának háromnegyed ré­szét a KGST tagországaival, az árucsere-forgalom 55 szá­zalékát a Szovjetunióval bo­nyolítja le. — Gondoskodás az ember­ről — ez a Bolgár Kommu­nista Párt politikájának lé­nyege. tartalma. Az elmúlt esztendőben például egy sor fon tos szociálpolitikai intéz­kedés lépett életbe, fölemel­ték az alacsony keresetű munkások, az orvosok és egészségügyi dolgozók fizeté­sét és sok helyen ötnapos munkahetet vezettek be. Si­keresen fejlődik a közoktatás, a tudomány és a kultúra, a kiadott könyvek évi példány­száma meghaladja az 5 mil­liót. Az 1939/40-es tanévben Bulgáriának alig tízezer egye­temi hallgatója volt. — szá­muk az 1973/74-es tanévben már a 100 ezret is meghalad­ta. Hazánkban — tízezer la­kosra számítva — több az egyetemi hallgató, mint Ang­liában, Franciaországban vagy a Német Szövetségi Köztársa­ságban. A továbbiakban Bulgária külpolitikájáról a két ország baráti kapcsolatairól szólt. Az ünnepséget az Intemacionálé hangjai zárták. (MTI) ’ „Véget ért a nagy lidérc­nyomás” — mondotta Ford amerikai elnök Nixon lemon­dása után, amikor a Water- gate-ügy végre lekerült az amerikai lapok első oldaláról. Valószínűleg helyesebb lett volna úgy fogalmazni hogy f? egyik nagy lidércnyo­más ért végett: A másik ’ esz,többen kísért, mint vala­ha. Ford rendkívül nehéz gazdasági problémákat örö­költ lemondásra kényszerí- tett elődjétől és az első he­tek azt mutatják: az új ad­minisztrációnak egyelőre fo- v galma sincs arról, miképpen lehetne megbirkózni e gazda­sági nehézségekkel. A nehézségek lényege az, hogy az Egyesült Államok­ban csökken a termelés és- ezzel párhuzamosan megál­líthatatlanul és gyorsuló ütemben fokozódik az inflá­ció. Mindez óvatossá és bi­zalmatlanná teszi a tőzsdét, csökkenti a beruházási ked­vet, ami még gyorsabban ■ pörgeti a gazdasági vissza­esés örvényét. Ugyanakkor az infláció egyre mélyebben nyúl bele az átlagos ameri­kai család költségvetési ko­sarába­Ami a termelést illett, a legújabb előrejelzések szerint (az inflációt tekintetbe véve, tehát reálértékben) ebben az esztendőben 1—1.2 százalék­kal csökkenni fog az Egye­sült Államok társadalmi össz­terméke. A tőzsde magatar­tása arról tanúskodik, hogy az amerikai pénzügyi világ nem is számít semmiféle ja­vulásra. A harminc legfonto­sabb részvény árfolyamának alapján számított index, az Amerika: a „második lidérc" //J úgynevezett Dow Jones-mu- tató, amelyet az amerikai tőzsde megbízható hőmérőjé­nek tartanak, Nixon bukása után némileg emelkedett, utána azonban mindjárt zu­hanni kezdett és az sem ál­líthatta meg, hogy Nelson Rockefeller személyében az amerikai / pénzügyi világ „császári dinasztiájának” egyik tagja került az alelnöki székbe, Ford hivatalba lápé-’ se óta — tehát azóta, hogy az egyik „nagy nemzeti li­dércnyomás” véget ért — 98 ponttal zuhant az említett Dow Jones-index. Ez azt je­lenti, hogy az amerikai rész­vények általában értékük 12 százalékát elveszítették. Erre az 1949-ben, bekövetkezett — második világháború utáni legsúlyosabb — amerikai gazdasági visszaesés óta még nem volt példa. Még régebbre kell vissza­menni olyan példákért, mint a Pan Americanhoz hasonló mammutvállalat pénzügyi ne­hézségei. A tőzsde legutóbbi visszaesése után Amerika legnagyobb nemzetközi légi- társasága, a Pan American havi 10 millió dolláros állami segélyért folyamodott és beje­lentette: ha nem kapja meg vagy el kell adnia néhány leányvállalatát, vagy csődöt keli bejelentenie. Az amerikai állampolgár gondja, persze nem a tőzsde és a nagyvállalatok fejfájása, noha, a kettő nem független egymástól.- „Az utca embe­rét” a megállíthatatlannak tűnő infláció érinti elsősor­ban- Az inflációt ma az Egye­sült Államokban — a har­mincas évek gengszteridősza­kának hírhedtté vált kifejezé­sével — „az első számú köz­ellenségnek” nevezik. Au­gusztus végétől visszafelé számolva az utóbbi 12 hó­napban a létfenntartási költ­ségek az Egyesült Államok­ban 12 százalékkal emelked­tek. Erre 1947. a második vi­lágháborút közvetlenül köve­tő „gazdasági átállás” idő­szaka óta nem volt példa. Ráadásul: ez az infláció szer­kezetileg olyan, hogy a leg­szélesebb rétegeket, a bérből és fizetésből élőket . érinti legjobban. A amerikai föld­művelésügyi minisztérium hivatalos beismerése szerint is kétszer akkora az élelmi­szerárak növekedésének üte­me, mint az infláció általá­nos ritmusa. Évenként tenát megközelíti a 20 százalékot Az Egyesült Államokban novemberben részleges kong­resszusi választások lesznek: újraválasztják az egész képvi- selőházat és a szenátus két­harmadát. A republikánus párt politikai gépezete nem utolsósorban azért döntött úgy. hogy megszabadul Ni- xofljtól mert e«t vélte; ked­roc!< lenő részvételével jubileumi ünnepség a 25 éves Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen ünnepi nyilvános tanács­ülésén és tanévnyitó ünne­pélyen emlékeztek meg pén­teken a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megalapí­tásának 25. évfordulójáról. A díszünnepséget megelőzően — a hagyományokhoz híven — az egyes karok dékánjai kézfogással avatták „egyete­mi polgárrá” az elsőéves 93 bányász-, 60 kohász- és 320 gépészmérnök hallgatót. Az egyetem díszudvarán megtartott jubileumi ünnep­ségen és tanévnyitón részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnöke. Az ünnepség díszalnüiksé- geben helyet foglalt többek között dr. Polinszky Károiy oKtatási miniszter, dr. Bon­ner Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke, vala­mint dr. Takács Ernő, a bá­nya-, dr. Antal Boza József. a kohó- és dr. Lévai Imre. a gépészmérnöki kar dékánjai. Az ünnepségen részt vet­tek a Szovjetunió, valamint az NDK budapesti nagykö­vetségeinek képviselői is. (MTI) Csou En-laj beteg/ Fulbright szenátor, n je­lenleg Pekingben tartózkodó amerikai kongresszusi kül­döttség vezetője pénteken ki­jelentette, a kínai hivatalos személyek közölték az ame­rikaiakkal, hogy Csou En- laj miniszterelnök kórházban fekszik és nem fogadhat kül­földi látogatókat. Humphrey demokrata szenátor, az amerikai delegáció egyik tagja az MBS rádió­társasággal folytatott te­lefonbeszélgetésében Teng iHsziaa-ping miniszterelnök­helyettesre hivatkozva már egyenesen arról számol be, hogy a kínai kormányfő ál­lapota rosszabbodott!. Csou 'En-laj betegségének miben­léte továbbra sem ismeretes. A kínai vezető július 31- én jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt. (MTI) vező esélyekkel Indul a vá­lasztásokon, ha azt mondhat­ja a szavazó tömegnek, hogy maga söpörte tisztára házaló­ját. Ma már a republikánus párt csúcsain, is látják, hogy a gazdásáji nehézségek sem­mivé tehetik a Nixont félre­lökő politikai döntés hatását. Ha novemberig az amerikai gazdaság nem tud kiszaba­dulni a munkanélküliséggel fenyegető gazdasági vissza­esés és a galoppozó infláció kettős szorításából, akkor a novemberi részleges válasz­tásokon a republikánusokat súlyos vereség érheti. Ha pe­dig ez bekövetkezik — az már árnyékot vet az 1976-i elnökválasztásokra is. Az amerikai kormányzat magatartására ebben az ügy­ben e pillanatban a teljes tanacstalanság jellemző. Ford elnök legutóbbi sajtóértekez­letén mindössze annyit tüdott mondani, hogy az ár- és bér- ellenőrzés rendszerét (ame­lyet Nixon 1971 óta egymást követő váltakozó szakokban megkísérelt bevezetni) nem fogják alkalmazni. Igaz: az események bebizonyították, hogy a Nixon-időszak ellen­őrzési szakaszai során sem sikerült megállítani az in­flációt. Nagy kérdés azonban, hogy ha eleve lemondanak az árak és bérek hivatalos ellenőrzéséről és a lovak kö­zé dobják á gyeplőt. — ezzel nem gyorsítják-e meg még jobban az infláció ütemét. Ez ma az Egyesült Álla­mok első számú politikai kérdése, az a lidércnyomás, amely nem múlt el. —i —e 2LE EWH £ m Y a Kubai Köztársaság kiilii ^yminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására 1974. augusztus 31. és szeptember 7. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban dr. Ra^úl Roa Garcia, a Kubai Köztársaság kui­ügyminisztere. Dr. Raul Roa Garciát baráti beszélgetésen fogadta Ká­dár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A két külügyminiszter áttekintette a Magyar Népköztár­saság és a Kubai Köztársaság kétoldalú kapcsolatait, poli- kai, gazdasági és kulturális együttműködésének helyzetét. Megállapítottak, hogy a két ország testvéri kapcsolatai a szocialista intemacionaMzmus alapján eredményesen fejlőd­nek. Ehhez nagyban hozzájárult dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének 1972. évi magyarországi látogatása. A magyar—kubai kap­csolatok sokoldalú fejlődése megfelel a két nép alapvető erdeksinek, hozzájárul a szocialista közösség erejének nö­vekedéséhez, az imperializmus elleni harc hatékonyságának fokozásához. A nemzetközi helyzetet elemezve megállapították, hogy a jelenlegi erőviszonyok a szocializmus javára változnak; a szocialista országok, az el nem kötelezett országok, a ha­ladó, demokratikus és békeszerető erők erőfeszítéseinek eredményeként a nemzetközi enyhülés, a gyarmati és az imperialista uralom alatt élő népek politikai és gazdasági felszabadulásának a feltételei kedvezőbbé váltak. Az enyhü­lésért vívott harcban meghatározó szerepet játszik a szocia­lista országok és különösen a Szovjetunió következetes be- kepolitikája. Ugyanakkor tapasztalható, hogy egyes agresz- szív imperialista és más reakciós erők megkísérlik e pozitív folyamat lefékezését és megállítását. Ez ellenkezik a világ népeinek érdekeivel, ezért határozottan vissza kell utasí­tani. Az enyhülési folyamatot visszafordíthatatlanná kell tenni, s ki kell terjeszteni a világ minden térségére és or­szágára. A felek kifejezték reményüket, hogy az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának legmagasabb szinten történő összehívására rövid időn belül sor kerüL A latin-amerikai helyzetet elemezve a két miniszter megállapította, hogy a földrész népei növekvő elhatározott­sággal harcolnak nemzeti jogaik érvényesítéséért. Az impe­rializmus fellép ez ellen, s nem retten vissza olyan, akciók­tól sein, mint a Chilében végrehajtott fasiszta puccs. Elítél­ték a népek biztonságát veszélyeztető agressziót és fenye­getést, követelik a fogságban sínylődő chilei hazafiak szaba­don bocsátását, támogatják Chile népének harcát, amelyet a fasiszta uralom alóli felszabadulásáért vív. A felek elítélik a Latin-Amerika feletti politikai és gaz­dasági uralom fenntartására irányuló imperialista törekvé­seket és támogatják a földrész országainak a független kül­politikáért, megszállt területeik teljes felszabadításáért foly­tatott erőfeszítéseit. A magyar fél újból leszögezte, hogy véget kell vetni a szocialista Kuba ellen irányuló gazdasági és politikai blo- kádnak.és más ellenséges tevékenységnek. Ismételten kifejezésre juttatták szolidaritásukat Viet­nam hős népének harcával, támogatják a párizsi megállapo­dások következetes végrehajtásáért folytatott küzdelmet. Szolidárisak a laoszi és a kambodzsai hazafiakkal. A két fél üdvözli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az or­szág békés egyesítésére irányuló pozitív törekvéseit. Támo­gatásukról biztosították az arab népek, köztük a palesztinéi arab nép igaz ügyét, az izraeli agresszorok elleni harcát. Határozottan elítélik az el nem kötelezett Ciprusi Köztársa­ság ellen külföldről szervezett puccsot és alkotmányos rend­je elleni katonai intervenciót. Állást foglalnak a ciprusi ál­lam függetlensége, nemzeti szuverenitása és területi integ­ritása mellett. A felek üdvözlik Guinea Bissau függetlenségét, támogat­ják Angola, Mozambique és más elnyomott népek szabadsá­gukért vívott harcát. A tárgyalások megerősítették a felek nézeteinek azonos­ságát valamennyi megtárgyalt kérdésben. A kubai külügy­miniszter nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság pozitív hozzájárulását a békés együttműködés fejlesztéséhez, a biz­tonság megszilárdításához Európában és az egész világon. A magyar külügyminiszter őszinte megelégedéssel üdvö­zölte a szocialista Kuba aktív külpolitikáját, amely megtisz­telő szerepet biztosít Kubának a latin-amerikai kontinensen és az egész világon. A külügyminiszterek megállapodtak, hogv tovább szél°- sítik a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság kül­ügyminisztériumainak e^-üttmüködését és folyamatos kon- zultá'-i'ó'ro.t irönvomák elő. * Dr. Raul Roa Garcia hivatalos baráti látogatásra szó'ó meghívást adott át Púja Frigyesnek, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. ' Budapest, 1974. szeptember 7. (MTI) Nógrádi kereskedelmi napok (Folytatás az 1. oldalról.) szerkezetében végbement, és jelenleg is tartó változásokat, elemezte az MSZMP Közpon­ti Bizottsága mellett műkö­dő Gazdaságpolitikai Bizott­ságának Nógrád jelenére és jövőjére vonatkozó ez év ja­nuárjában tett állásfoglalá­sát. Elmondotta: az elmúlt tíz év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 41- ről 28 százalékra csökkent, s jelenleg a magas számú munkaképes nyugdíjasok miatt a férfi munkaerő fog­lalkoztatottságának 83. a nő­iké 56 százalékban megoldott. Sajnálatos tényként közölte, hogy főleg a megye nyugati területein nagy az ingázó dolgozók száma: amíg ez 1960-ban mindösze 3,6. addig napjainkban 11,4 százalékot tesz ki. Részletesen foglalkozott a bányászát visszafejlesztésével egyidőben megkezdődött, ét jelenleg is folyó ipartelepí­téssel. s az ezzel kapcsolatos aktuális kérdésekkel. Kitérr Nógrád szénbányászatának a jövőre vonatkozó helyzetére, és kiemelte: a megye szén- kincse mintegy 80 millió ton­nára becsülhető, s évente egymillió tonna éves mennyi­séget kell a népgazdaságnak adni- Ebből is látható, hogy — bár újabb visszafejlesztés­sel lehet a későbbiekben szá­molni — a bányászat jelen­tős tényező marad Nógrád- ban. A továbbiakban Illés Mik­lós átfogó képet vázolt a me­gyében az V. ötéves terv so­rán végbemenő területfej­lesztési, gazdaságpolitikai változásokról, s részletesen elemezte a kereskedelemre háruló időszerű és távlati fel­adatokat. A téma bővebb ismerteté­sénél még visszatérünk,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom