Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MS2IMO NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L ART A XXX. CVF., 208. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Biztos alapokat kaptunk társadalmunk építéséhez Ünnepi ülés a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés jubileumának tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából csü­törtök délelőtt a Parlament kongresszusi ter­mében ünnepi ülést rendezett. A jubileumi megemlékezés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az MSZBT elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Huszár István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, dr. Ajtói Miklós, az OMFB elnöke, Bognár Géza akadémikus, az MTA alelnö- ke, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatója, a párt Központi Bizottságának tagjai, Osztrovszki György akadémikus, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, az ünnepi meg­emlékezés alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője, Aí. E. Rakovszki, a Szovjetunió tervbizottságának elnökhe­lyettese, Gy. Alekszenko, a Szovjetunió Tudo­mányos és Műszaki Állami Bizottságának el­nökhelyettese, V. J. Pavlov, budapesti szov­jet nagykövet. A magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben végzett eredményes munkáért magas kitün­tetésben részesített munkások, szakemberek képviseletében helyet foglalt az ünnepi ülés elnökségében Ármai István, az Almásfüzitői Timföldgyár lakatosa, Csenterics Sándor,' a Dunamenti Hőerőmű vezérigazgatója, Hor­váth József, a Bakonyi Bauxitbánya vájára, Kis Sándorné, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának műszerésze, Palákovics István, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat csőszigetelő csoportvezetője, Szatmár Istvánná, az El- zett gyár gépmunkása és Tancsa József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzá­sa után Lázár György mondott megnyitó be­szédet. Lázár György beszéde Lázár György; a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- . köztársaság kormánya nevé­ben köszön lőtte az ünnepi ülés részvevőit, majd a kö­vetkezőket mondotta: — Az az államközi egyez­mény, amelynek negyedszáza­dos jubileumára emlékezünk, fontos és kiemelkedő láncsze­me hazánk és a Szovjetunió között létrejött szerződések sorozatának, mert tág teret nyitott és szervezett formát bizosított gazdasági kapcsola­taink fejlesztéséhez. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az egyezmény köl­csönös végrehajtása nyomán országaink között — az el­múlt negyedszázadban — egyre gazdagodó tudományos és műszaki együttműködés valósult meg, amely mindkét nép javára nagyszerű ered­ményeket hozott. — Országaink filmszínházai ezekben, a napokban vetíte­nek egy filmet, amely ön­magukért beszélő képekben mutatja be a magyar—szov­jet műszaki-tudományos együttműködés fejlődését és sokoldalúságát. A képsorok érzékletesen ábrázolják, ho­gyan vált a szovjet gazdaság és tudomány kiemelkedő eredményeinek hasznosítása egyre fontosabb és pótolha­tatlan alkotóelemévé a szoci­alista építőmunkánknak. A képsorokon újra láthatjuk, amint a szovjet katonai szak­emberek részt vesznek a bu­dapesti üzemek munkába ál­lításában. amint átgördülnek a határon az anyagokkal, al­katrészekkel teli első vasúti szerelvények, s amint a szov­jet katonák segítenek a há­ború sújtotta főváros első ál­landó hídjának építésében, éppen itt a Parlament mel­lett. Népünk mindezt számon tartja és örökké hálás anért a hathatós segítségért, amit az ország újjáépítéséhez a szocialista fejlődés elindítá­sához kapott a Szovjetunió­tól. Az élet újrakezdéséhez nyújtott gyors segítséget mindinkább a tervszerű és a hosszú távra szóló együttmű­ködés váltotta fel. amelyet kezdettől áthatott a szocialis­ta internacionalizmus szelle­me. A Szovjetunió gazdag ta­pasztalatai, a sokezernyi mű­szaki dokumentáció, a fejlett technológiai berendezések, amelyeket a baráti szocialis­ta államtól kaptunk, s a tu­dományos és gyakorlati szak­emberekhez fűződő mind szorosabb termékeny kapcso­latok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy munkásosztá­lyunk. népünk erőfeszítéseit siker koronázta, valóra vál­tottuk országópítő terveinket, fejlett ipart és korszerű me­zőgazdaságot hoztunk létre. Örömmel tölt el benőnket, hogy a műszaki-tudomá­nyos együttműködésben át­adott magyar tapasztalatok-’ kai. műszaki dokumentációk­kal — ha szerény mértékben is — de mi is hozzájárultunk a Szovjetunió gazdasági fej­lődéséhez. — Mindezek alapján joggal elmondhatjuk, hogy a 25 év­vel ezelőtt megkötött egyez­mény nagyszerű példája a kölcsönös segítségnyújtásnak, amely ma is eredményesen szolgálja népeink felemelke­dését, országaink társadalmi és gazdasági fejlődését. — Dolgozó népünk, pártunk X. kongresszusa határozatai­nak következetes megvalósí­tásán, a IV. ötéves tervünk sikeres végrehajtásán mun­kálkodik. Építőmunkánknak új lendületet adott az a mun­kaverseny, alnelyet munkás­osztályunk, a párt közelgő XI. kongresszusának tisztele­tére kezdeményezett. A kö­vetkező ötéves tervünk kiala­kításában is számításba vesz- szük és még inkább el akar­juk mélyíteni a szocialista országokhoz és mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatainkat. Meg­győződésünk, hogy erőfeszíté­seink összehangolása, a szoci­alista integráció előrevitele újabb lendületet ad céljaink eléréséhez, valamennyi test­véri ország sokoldalú fejlő­déséhez. s jól szolgálja a bé­ke és aiz emberi haladás ügyét. Lázár György megnyitó szavai után Huszár István, a.z MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Huszár István beszéde Huszár István emlékeztetett működés másik hatékony for- nagyobb létesítmények meg­arra, hogy még a KGST meg­alakításának évében, 1949 nyarán írta alá a magyar és a mája, a szakemberek cseré- teremtésében is közreműkö- je, kölcsönös látogatása. Nap- dött a Szovjetunió. Az Építés jaimkig több tízezer magyar szovjet kormány a két ország szakember, ipari, építőipari közös munkáját segítő tudó- szakmunkás, mérnök, kutató, mányos-műszaki együttmű- növénytermesztő és ködési egyezményt, amely a nyésztő vett részt szovjet tudományos ismere­tek és termelési tapasztala­állatte- szovjet- unióbeli tanulmányúton, és sok ezer szovjet szakember ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vállalatainak kivi­telezésében épülő lakásoknak majdnem a felét a Szovjet­uniótól vásárolt gázgyárak adják, évente jelenleg 14—15 tok gazdag tárházát nyitotta szerzett személyes szakmai (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a nógrádi kereskedelmi napok rendezvénysorozata Elismerésre méltó fejlődés TT A nógrádi kereskedelmi napok egyik slágere a salgótarjáni megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában megrendezett vcndéglátóipari és kereskedelmi kiállítás. Az egykori, századeleji korszakot is felidéző bemutatót a Vendégláitóipari Múzeum anyagából válo­gatták — kulcsár felv. — Szeptember 5-én, a nógrádi kereskedelmi napok alkalmá­ból Salgótarjánba érkezett Molnár Károly, belkereske­delmi miniszterhelyettes. A megyei pártbizottság székhá­zában Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára és Hoffer István, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke fogadta a vendé­get. Rövid tájékozódás után a miniszterhelyettes, Devcsics Miklós és Hoffer István társa­ságában a József Attila Me­gyei Művelődési Központba érkezett, hogy megnyissa a nógrádi kereskedelmi napok rendezvénysorozatát. A színházteremben helyet foglalt nagy számú közönség előtt Nyerges János, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője köszöntötte a vendégeket és mondott rö­vid bevezetőt. Ezt követően Molnár Károly belkereskedel­mi miniszterhelyettes emel­kedett szólásra. Beszéde első részében mél­tatta a magyar belkereskede­lem vállalatainak, szövetke­zeteinek negyedszázados múlt­ját, részletesen elemezte azt a történelmi, minőségi válto­zást, amely megalakulásuk óta töretlenül folyik. Megállapí­totta: — Az a fejlődés, ami országosan végbement, meg­mutatkozott Nógrád megyé­ben is. Itt is, a kereskedelem negyedszázados fejlődése olyan eredményeket hozott, amelyek méltán tölthetik el jó érzéssel a megye lakosságát és kereskedelmének vezetőit, és amelyekről csak elismerés­sel szólhatunk. A kiskereske­delmi forgalom 1950 óta meg­hatszorozódott, az ellátás — mennyiségben és választékban — olyan szintre emelkedett, amely lényegében kielégíti a jelentősen megnövekedett igé­nyeket. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban a megye keres­kedelmi és vendéglátóipari fejlődéséről beszélt, ismer­tette ennek tényeit. A boltok száma két és . félszeresére emelkedett Nógrádban, kor­szerűsítették az üzlethálóza­tot, és új átuházakat építet­tek, olyan korszerűeket, mint a Pécskő Üzletház, a Lakbe­rendezési Áruház, a Pásztói Áruház. 20 évvel ezelőtt mind­össze 4 étterem volt a megyé­ben, ma 32 üzemel. 1960-ban a megye mindössze 100 szálló- iái férőhellyel rendelkezett, ma a fogadókapacitás megha­ladja az 1000-et. Az állami és szövetkezeti kereskedelem­ben ma 6700 ember dolgozik, két és félszer annyi, mint 25 évvel ezelőtt, s közülük csaknem 2000-en vesznek részi a szocialista brigádmozga­lomban. Beszélt az ország más terü­letein immár hagyományos ke­reskedelmi rendezvényekről, majd így folytatta: — Éppen ezért örömmel köszöntőm a nógrádi keres­kedelmi • napok megrendezé­sét. Nagy jelentőségű ese­mény ez a megye kereskedel­mi életében, és ugyanakkor módot ad arra, hogy Nógrád, ez a nagyszerű múlttal, törté­(Folytatás a 2. oldalon.) meg előttiünk és biztos ala­pot adott a fiatal flépi de­mokratikus ország nagyszabá­tapasztalatokat korszerű ma gyár technikai megoldásokról. A Szovjetunió rendkívül sok sű terveinek megvalósítása- segítséget nyújtott hazánk hoz. Kezdetben a meglevő tu dolmányos ismeretek és mű­szaki eredmények, tervek, ku­tatási módszerek átadása gyors meghonosítása volt szocialista nagyiparának meg' teremtéséhez. E támogatással Magyarország mentesült a és szellemi kapacitását meghala- az dó sok időrt és pénzt rabló ku­együttműködés fő formája, tatási, fejlesztési munkától. Az egyezmény keretében az A berendezéseket, a tapaszta­aláírás óta több mint 3000 műszaki dokumentációt kap­tunk a Szovjetuniótól, s Ma­gyarország mintegy 1800 mű­szaki leírást adott viszonzás­ként. Ugyancsak kezdettől fogva érvényesült az együtt­latokat készen kapta a Szov­jetuniótól, s így rövid idő alatt rendkívül gyorsan nö­velhette számos iparág tech­nikai, műszaki színvonalát. A magyar nép életkörülmé­nyeit közvetlenül javító leg­Lconyid Brezsiiyey fogadta Németh Károlyt Leonyid Brezsnyev. az Leonyid Brezsnyev és Né- SZKP Központi Bizottságának meth Károly között szívélyes, főtitkára csütörtökön fogad- baráti beszélgetés folyt le. ta Németh Károlyt, a Magyar amelynek során megvitatták Szocialista Munkáspárt Poli- az SZKP és az MSZMP kö- tikai Bizottságának tagját, a zötti együttműködés tovább- Központi Bizottság titkárát, fejlesztésének néhány kérdő- aki az SZKP Központi Bi- sét. valamint több kölcsönös zottságának meghívására tar- érdeklődésre számottartó iózkodik Moszkvában. időszerű problémát. (MTI) Miinkásőrök a kongresszusi és a felszabadulási verseny sikeréért A párt XI. kongresszusa, valamint felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére hirde­tett versenymozgalom egyre nagyobb méneteket ölt az üzemekben. Ebben a nemes vetélkedésben a munkásőrök ugyancsak részesek. A munkásőrség országos parancsnokának felhívása nyomán mind több alegység­ben tesznek vállalásokat a testület tagjai. Megyénkben elsőként a kohászati üzemek munkásőrei tettek vállalást. Hívó szavukra a gyár dolgo­zói közel háromezren szor­goskodtak a kommunista műS-zakon. Így a munkásőrök felhívásának eredménye csak­nem 4,5 millió forint értéket hozott. Hozzátehetjük, ilyen népes kommunista műszak e$dig még nem volt a kohá­szati üzemekben. Ez a mű­szak egyben lehetőséget te­remtett ahhoz is, hogy a gyár gazdasági vezetősége a kör­nyező községek tanácsi szer­veinek 500 ezer forintos tá­mogatást nyújt, amelyet csak­is a közművelődést szolgáló alapokra fordíthatják. Ugyancsak a salgótarjáni Kun Béla városi munkásőr- egységhez tartozó IV. század munkásőrkollektívája ielen- tős vállalás megtételével hív­ta fel magára a figyelmet. A Somoskőújfalui szakasz tagjai az ifjúsági park építésében a Salgó-hegyvidáki mezőgazda- sági termelőszövetkezetnek nyújt támogatást 500 ódában. A salgóbányai alegység 120 méter hosszban vízvezetékár- kot ásott, így lehetőség nyí­lott a víz bevezetésére. Ugyancsak, ez a.z alegység vál­lalta. hogy az 1945 ben hősi ha­lált halt szovjet katonákat közös sírba helyezi A szovjet, katonák sírjához iinpuzán.s emlékművet emelnek. A mun­kálatokat már megkezdték. A boglyasa Íjai alegység szintén részit vállait'a telepü­lés munkálataiban, ötszáz óra társadalmi munkát végez­nek, miközben rendezik a te­repet, parkosítanak a megje­löli helyeken. A kollégium kerítésépítésénél is szorgos- kodnak majd. A IV. század salgói szaka­sza az egység szakaszaiból versenyre hívta a hat legjobb lövőt. A versenyt pisztoly- és gáppisztolyszámban rendezik meg. A nehézfegyverszakasz — amely már eddig is kivívta több szerv elismerését — sem akar lemaradni a kongresszu­si versenyben. Mivel/ a leg­többen a patronáló üzemne’, az Ingatlankezelő Vállalatnál munkálkodnak, így a kong­resszus tiszteletére itt végez­nek majd két kommunista műszakot. Ezzel is jelentői részt kívánnak vállalni a munkásőrök az Ingatlankeze­lő Vállalat előtt álló felada­tok megvalósításából. Természetesen az említett alegységek tagjai, ki-ki a ma­ga munkahelyén is, szocialis­ta brigádokban tevékenyked­nek. Ott is teljesítik a kötele­zettségeket. A kongresszusi és felszaba­dulási munka-versenyben szá­mos munkásőr vállal plusz feladatot. A nehéz, fáradsá­gos munka után még száz és száz órát töltenek szabad- id ej ükből szolgálat okba n, harcászati és 1 »gyakorlatokon. Ott találjuk őkeÍN továbbá a közutak, valamint határaink éber őrei között is.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom