Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Az új főnév előtt Pezsgőbb politikai aktivitás —a bevezetett dokumentumok HOLNAP ÜNNEPÉLYES keretek között megnyílik az 1974/75-öis oktatási év. Az új tanév küszöbén felkerestük Gordos. Jánost, a Nógrád me­gyei Tanács VB művelődés­ügyi osztályának vezetőjét, aki szólott az 1974,75-ös év fő feladatairól. — Bevezetőül — hallhat­nánk-e valamit az új tanév előkészítéséről? Hogyan ala­kultak a nevelő-oktató tevé­kenység tárgyi és személyi feltételei ? — A tanév előkészítése tervszerűen, a rendelkezé­seknek megfelelően történt. E munka már júniusban megkezdődött, s e napokban fejeződött be. Az önálló óvo­dai vezetők, gyermekintézmé­nyek, általános iskolai igazga­tók. valamint pedagógus pártszervezetek titkárai szá­mára július 2-án megyei ér­tekezletet tartottunk, ahol az előző tanév értékelésén túl ismertettük a következő tan­évi tennivalókat. A középfokú intézmények vezetői számára július elején továbbképzés volt, ahol szintén értékeltük a megyei intézményekben fo­lyó munkát, s az új tanév fel­adatait. Ezt megelőzően, a já­rási, városi művelődésügyi osztályvezetők júniusban vet­tek részt továbbképzésen, amelynek egyik legfőbb té­maköre a közoktatás-politikai' határozat végrehajtásának helyzete, s a további Jelada­tok meghatározása volt. Ugyancsak júniusban tanfo­■ lyamot szervezett az iskolai pályaválasztási felelősök szá­mára a pályaválasztási ta­nácsadó. A megyei szakfelü­gyelők számára augusztusban zajlott le továbbképzés. — A személyi feltételekkel kapcsolatban elmondhatom, hogy középfokú intézménye­inkben mintegy félezer, ál­talános iskoláinkban 1600, az óvodákban mintegy 400 neve­lő áll munkába az új tanév­ben. — Tarlácsaink a tárgyi fel­tételek javításáért jelentős erőfeszítéseket tesznek, mely­nek eredményeképpen az el­látás bővül és a színvonal emelkedik. A tanév elején megkezdi működését a balas­sagyarmati 172 helyes leány- kollégium. Iskoláink 21 tan­teremmel bővülnek, s mint­egy 200 hellyel növekszik az óvodai ellátás. Felújításra és karbantartásra 11 millió fo­rintot fordítunk, a bejelentett igényeket a tanácsok kielégí­tették. Ez évben szemléltető eszközökre csaknem három­millió forintot ( költöttünk, a elmélyítése megrendelt szemléltető esz­közöknek körülbelül 80 száza­lékát szállítja le a TANÉRT szeptember 1-ig. Tapasztala­taink szerint azokat rendelte­tésüknek megfelelően, célsze­rűen felhasználják. — A feladatok pontos meg­határozása, valamint az egy­séges értelmezés érdekében a megyei művelődésügyi osz­tály közvetlenül szervezte a tanévi feladatok megbeszélé­sét, a megvalósítás színvona­lát ellenőrizni fogjuk. — Melyek az 1974/75-ös tanév fő feladatai? — A tanév fő feladata az előző évben bevezetett doku­mentumok további elmélyítése. Üjább intézkedés a miniszté­rium tájékoztatása szerint csak 1978-ban várható, ami­kor majd az új átdolgozott tantervek bevezetésére kerül sor. A dokumentumokat to­vábbra is tanulmányozni kell nevelőinknek, meg kell is­merni azok mélyebb összefüg­géseit. a módszertani kultú­ra fejlesztésével hatékonyab­bá kell tenni az oktató-nevelő munkát. — AZ ALTALANOS célki­tűzések realizálása érdekében szólnék néhány konkrét feladat megvalósításának szükségessé­géről. Többoldalúan szükséges elemezni tevékenységünk po­litikai jelentőségét. Ügy tűnik, az előző tanévben a torlpdó tennivalók miatt kissé el­szürkültek az oktató-nevelő munka politikái összefüggései. A feladat tantestületeinktől pezsgőbb politikai aktivitást igényel, ezért (a tantestületi értekezleteken, a nevelőkkel folytatott beszélgetésekben szükséges a politikai kérdé­sek intenzívebb vitája. — A tananyagcsökkentéssel egyidőben nőtt a pedagógu­sok felelőssége. A kiegé­szítő anyagok kijelölését a rendelkezések a nevelőkre bízzák. A feladat igen alapos munkát igényel, ezért az előző tánév tapasztalatai alapján célszerű a hatéko­nyabb nevelés érdekében pe­dagógiailag átgondoltabb tan­menetet készíteni. vagy az előző évieket korrigálni. — Szükség van arra is, hogy erősödjön a tanulók di­alektikus szemlélete. A kor­szerű oktató-nevelő munka egyik követelménye a gon­dolkodásra nevelés és prob­lémamegoldó készség foko­zása. amely szükségessé teszi a dolgok sokoldalú összefüg­gésének, valamint meghatáro­zottságának felismertetését. Az ismeretek elmélyítésére a gyakorlóórák számának meg­növekedésével nagyobb lehe­tőség nyílik. Vonzóbbá téte­lük érdekében. változatossá kell tenni azokat. — A zavartalan iskolai munka és a tanulók egyenle­tes fejlődésének egyik feltéte­le az iskolaérettség megálla­pítása. E kérdésben uralkodó szélsőséges nézetek megszün­tetését szolgálja a minisz­térium általános iskolai fő­osztályának állásfoglalása. A túlzások elkerülése érdeké­ben e feladatot jobban elő­készítve, s felelősségteljeseb­ben kell végezni. — Különböző értelmezések terjedtek el az osztályozásra és értékelésre, valamint a házi feladatokra vonatkozóan is. Mi a teendő e vonatkozás­bán? — A cél az, hogy a társa­dalompolitikai érdekek érvé­nyesüljenek e fontos terüle­ten is. A differenciálás el­vének érvényesítése egyes intézményekben a tanulók, mindenekelőtt a hátrányos helyzetűek megkülönbözteté­séhez vezetett, ami politikai­lag káros. A helyes értelme­zés érdekében ugyancsak minisztériumi tájékoztató látott napvilágot, érvényebí- tése fontos feladat. — Kísérletképpen a me­gye- három iskolájában kerül sor a családi életre nevelés bevezetésére (Salgótarjánban a Bolyai Gimnáziumban, a Mártírok úti Általános Iskolá­ban és Homokterenyén). Üj kísérletként indul még az új matematikai tanterv bevezetése öt iskolában, az osztályozás nélküli kísérlet középiskolák­ban (testnevelés, ének-zene, műalkotás stb.), óvodai orosz nyelvi oktatás (XV. sz. Óvo­da). Bővítjük általános isko­lai szakosított tantervű osztá­lyokat. angol nyelvű oktatás indul a salgótarjáni Gagarin Általános Iskolában. TERMÉSZETESEN CSUPÁN néhány legfontosabb teendőről esett szó ez alkalommal. Az idei tanévben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Ez szintén számos feladatot jelent isko- láinkbap a szocialista haza- fiságra,' a proletár interna­cionalizmusra való nevelés érdekében. S még több kér­désről nem beszéltünk. Az új az 1974/75-ös tanév sok meg­oldandó feladatot, felelősség- teljes munkát, mind maga­sabb módszertani kultúrát, s természetesen. számos szép örömet is tartogat nevelőink számára. (T.) iniiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiuniiiiiiiiii A fiatalember bátortalan volt a, lányokkal. A fiatalem­ber szerelmes volt. A bátor­talan szerelmes nem tipikus napjainkban, annál kellemet­lenebb annak, akivel megtör­ténik. Az utca sarkán várt a lány­ra és eszébe jutott, hogy elfe­lejtett virágot venni, márpe­dig virág nélkül — az ő il­lemkódexe szerint — leány­nyal találkozni illetlenség. Üzletet keresni már nem volt ideje, virág nélkül pe­dig. .. És ő, aki Oroszlánszívű Richárd hadseregében még szakács sem lehetett volna, érezte, amint láng gyűl erei­ben és olyat tett, amivel felírta nevét a Hősök táblá­jára. Az előtte levő betonszarko­fágból letépett három szál bíborpirosat és két szál hófe­héret. .. — Vegyen még hozzá egy kis zöldet és akkor a bírság pontosan száz forint lesz... — mondotta a háta mögött álló, észrevétlenül megjelent rendőr. tyabrovói humor A bulgáriai Gabrovóban a „Humor és szatíra házában” kiállítást készítenek elő „Né­pek humora” címmel, ame­lyen több mint 10 000 karika­túrát, könyvet és más humo­ros művet mutatnak be. A kiállításon szerepel a híres, jellegzetes gabrovói anekdo­ták gyűjteménye; ezek közül mutatunk be most néhányat. 1. .Egy gabrovóinak elrom­lott a televíziója — kép van, de hang nincs. „Asszony — fordul a feleségéhez —, szólj a szomszédnak, hogy hango- sítsa fel a készülékét!” ★ ;. .Papa, amikor kiporoltam a szőnyeget, találtam egy sztotitnkát (kb. 10 fillér). Most mit csináljak?... Porold — tovább! ■* 1. .Egyszer egy gabrovói n nevetni akartak és azt mond­ták neki, hogy a földijeiről sok anekdota saól. — Természetesen — felelte a gabrovói . —, hiszen az anekdoták hires emberekről szólnak! * .. .Egy gabrovóitól megkér­dezik. hány óra van? — Tíz leva és 25 sztotinka — feleli. ★ .. .Egy gabrovói öltönyre való szövetet akar vásárolni. — Bocsásson meg, miért nézegeti a szövet visszáját? — kérdezi az eladó. — Azt akarom látni, hogy néz majd ki néhány óv múl­va — hangzik a válasz. I Később is indul busz... rtAoiwwwwkvAo/wwwvrvwwirvwwwwbvwío A szalagon csigalassúsággal vánszorognak a hófehér gáz­tűzhelyek, az olajkályhák. Ez a látszat — de csak az ide­gent téveszti meg, aki nem tudja, mit jelent egy műszak­ban 130 darabot kompletten összeszerelni. Vajon észre lehet venni, ha az itt dolgozó húsz asszony és lány közül valakinek rossz napja van, fáradt vagy rossz­kedvű és lassabban kerül to­vább a keze alól a munkada­rab? És ha igen: hogyan fo­gadják ezt a többek? Közös­séggé alakulhat-e a szalag mellett dolgozók csoportja? — Rossz nap? Kinek nincs ilyen? Akármilyen automati­kus ez a munka, a gép mel­lett emberek * állnak. Felfi­gyelünk rá, ha valakinél aka­dozik a munka, ilyenkor ter­mészetes dolog az, hogy be­segítünk. Mert a szalag egy­másra is utalja az embereket. Ügy érzem, kialakult egy jó kollektív szellem — mond­ja a ZIM szereldéjében dolgo­zó Április 4-e brigád vezető­je, Szabó Gyuláné. — Nyolc éve alakult a bri­gád, idén elnyertük a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Mi, ti­zenhármán törzstagnak szá­mítunk, egy-két év eltéréssel a kezdettől itt dolgozunk. Ez az idő elég ahhoz, hogy meg­ismerjük egymás életkörül­ményeit, problémáit — teszi hozzá Hídvégi Istvánná. Műszakkezdés. A szerelő- műhely végében álló két asztal — ahol a kurta reggeli­és vacsaraszünetet töltik a brigád tágjai és mellettük dolgozó fiatalok, — már teli van pakolva alkatrészekkel. — Ezeket a rövid munka­szüneteket igyekszünk min­dig kihasználni arra, hogy megbeszéljük közös gondjain­kat, beszámolunk egymásnak arról, ki mit látott, hallott a művelődési házban, a mozi­ban vagy otthon a televízió­ban. Ez a húsz perc az az idő, amikor a brigádértekez­leten kívül legtöbb dolgot megbeszélünk. Például a ki­rándulásokat, társadalmi munkát. Ezzel az utóbbival sosincs probléma: ha szólok az asszonyoknak, hogy bennt kellene maradni, szívesen rá­állnák. Bár komoly munkát igényel ez is, mindenki fel- szabadultabb, sokat beszélge­tünk, sokat nevetünk ilyen­kor. A brigádvezető szavaihoz fűz egy fontos gondolatot Bíró Lászlóné. — Azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel a véleményem­mel: a közös együttlétekből azokat az órákat szeretem legjobban, amikor elmegyünk valahová kirándulni. Nem is értem azokat az embereket, akiknek ez hiányzik az életük­ből! Ilyenkor jön az egész család — a kéthetenkénti 1974. szeptember 1., vasárnap szabadszombatos hét vége a legalkalmasabb erre. Napokig frissnek, erősnek érzem ma­gam utána is, ez a legjobb kikapcsoládás! Bírónő Karancsberényből jár be. Közel napi harminc kilométer az út. Vajon a hét­köznapok délelőttjein és dél­utánjain hol tud szórakozni, milyen kulturális rendezvé­nyekre jut el? — Községünkben nincs kü­lönösebb lehetőség erre, nem önálló tanácsú, legközelebb Karancslapujtőn lehet a Dé­ryné Színház előadásait meg­nézni. Ezért inkább bejövök Salgótarjánba, vagy bent ma­radok munka után. A brigád általában két színházbérletet szokott kérni. Van úgy, hogy két brigádtag megy el együtt, de úgy is, hogy egy házaspár kapja meg. Hídvégi Istvánná családjá­ban mindenki nagy színház­rajongó. — Az elmúlt évadra két bérletet vettünk. Általában úgy osztozunk meg rajta, hogy édesanyám a húgommal a zenés darabokat nézi meg; mi a férjemmel a komolyabb prózai műveket szeretjük. So­káig foglalkoztatott például Kertész Ákos Makrája — munkáskörnyezetben játszó­dó izgalmas dráma Régebben nagyon szerettem moziba jár­ni. De a férjem ritkán tud eljönni velem, sofőr, sokszor nincs ideje rá. ősszel kezdi a második osztályt a fiam — ha nagyobb lesz, majd vele járok. Gondoltam arra is, hogy a brigádból csalok el valakit. — Hallom, hogy mindenki a kirándulásokat emlegeti legszívesebben. Az üdülője­gyeket mennyire veszik igénybe? — Azzal még nem volt gond, hogy vissza kellett vol­na adni... Többen voltak SZOT-beutalóval a Balaton mellett, Komlósiné most ké­szül egy hétre a Rózsadomb­ra. A nehézséget inkább a munkaszervezés jelenti, ha túl sokan mennek el egy­szerre szabadságra. Szabó Gyuláné sok mindent elmondott még a közösség életéből. Kiállításokra is el­járnak, a két legutolsó él­mény az ebédlőben rendezett Czinke Ferenc-tárlat és a szabadtéri szoborkiállítás volt. Az üzemben szervezett TIT-előadások programját megkapják, kiválasztják elő­re az őket leginkább érdeklő témákat. Ősszel szeretnének eljutni Budapestre, színházlá­togatásra. — A legjobb ebben a kö­zösségben az, hogy ezeket a programokat nem kell eről­tetni. Egy színházjegyet rá­tukmálni valakire, azzal a jelszóval, hogy menjen el mű­velődni ő is, ez ismeretlen. Ha vonzónak találják, ném hivatkoznak induló buszra, vonatra, hanem inkább elhív­ják a családtagokat is! G. Kiss Magdolna 4 NÓGRAD ­A bátortalanul szerelmes fi­atalember remegő kezekkel fizetett, gondosan eltette a nyugtát és bánatosan gondolt arra. hogy ha maszektól szer­zi be a virágszükségletét, most még jutna kávéra is... A rendőr besétált a mellék­utcába és megállt a Bisztró­nak gúnyolt lebuj előtt, hogy megvárja a mára esedékes emberét. Már jött is az utcán. Nem imbolygóit, csak éppen rükvercben jött. mint egy el­átkozott tanulóvezető, aki képtelen egyesbe kapcsolni. Egyik kezében, szakadt újság­papírban másfél kiló marha­felsál pihegett emlékeztetőül azokra a boldog időkre, ami­kor emberünk még gondolt a családjára. Most a kocsmabe­járót kereste, de azt eldug­ták előle. — Hova-hova földi?... — Se-e-mmmm-i IcTz« hozzá... — No-no földi, ideje haza­menni. .. — Anyád.... ■!! Kis csend. A kocsmaajtó­ban összegyűltek a szesztest­vérek, röhögni. A rendőr kivette az ember igazolványát és tárcáját, majd füttyentett egy — csodák-cso- dája — üresen arra haladó taxinak. Megszámolta az em­ber pénzét, hogy a taxisofőr is lássa, megnézte az igazolvá- ványában a címét és kiadta az utasítást: — Vigye haza, itt van száz forint, vonjon majd le Öt fo­rint borravalót, aztán ezt az egészet (rámutatott az ember­re) adja oda a feleségének. A marhahússal talán még le­het valamit kezdeni... Csendes nap volt ma, gon­dolta a rendőr és arra is gon­dolt, vajon sikerült-e a fiá­nak diplomatapályára men­nie? Nagyon nehéz lesz, hi­szen nem volt a családban senki, akitől ilyen készséget örökölt volna. Deák Gusztáv Mai tévéajánlatunk 20.30: Önök kérték... 130 peroes kívánságműsor a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak kérése alapján. A Csepel Vas- és Fémművekben 35 000 ember dolgozik — egy város lakossága. Joggal vár­ták tehát, hogy kéréseik nyo­mán érdekes, változatos adás kerekedik. S nem is csalód­tak. Horváth János riporter a kérések fel- és átvétele előtt villáminterjúkat is ké­szített a csepeliekkel; az újí­tótól a szakácsnőig, az Állami- díjas főkonstruktőrtől a gyári óvodásokig. Megismerkedhe­tünk sok ember életével, munkájával, apró-cseprő örö­meivel, hobbyjával. Tizenki­lenc külnöböző műfajba sorol­ható számra érkeztek javas­latok. kérések: opera és kaba­ré, népdal és balett, útirajz és hangszerszóló, vers és próza lesz műsoron. Az egyik csepe­li család tagjai — 35 tagú a família, s valamennyi felnőtt Csepelen dolgozik — 12 mű­fajból kér „kedvenc számot”. (Képünkön jelenet az „Omer pasa” magyarul beszélő oszt­rák filmsorozat VI-H. részéből. 16.30 óra.) KAFKA JÓZSEF: Spanyolország Arénák vérrelhányt homokja pereg a sugárutak neon-forgatagában. Gondszabta arcokkal kövezett utcákban beesett szemű házak nézik a bankok rács-templomait. Spanyolország titkából megnyíló kagylóhój, fényesre kalapált toledói penge. márvány-útvesztői és műemlékcsodái között kővidékké sárgulnak kopár-sziget tájak. Partnélküli, kiszáradt folyókban kőhalakat terel a nap, zöld panaszt lélegzenek az olajfák. Esténként kigyullad a tenger, narancsligetek vonulnak a part felé, katedrálisok mohos lépcsői vezetnek az égbe, az emberek szakadékok szélére ágyazva alszanak. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom