Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

Lehetőségek és távlatok a régészeti, művészettörténeti kutatómunkában Bala ssagyarma t k ozművelődésérol A régi alapokon új kultúra épül 1H megye társadalomtu- dománvi kutatása az elmúlt évtizedben, de főleg a tudománypolitikai irányelvek megjelenését követően felgyor­sult. intenzívebbé vált. A METESZ. a Magyar Pedagó­giai Társaság, a Történeti Társulat, a TIT megyei szer­vezete és több más. a tudo­mányos kutatásban, és azok terjesztésében részt vállaló in­tézmény számottevő segítséget nyújtott a megyei közműve­lődési intézményekben dol­gozó hivatásos kutatók és a középiskolákban tevékenyke­dő pedagógusok számára. A Nógrád megyei Múzeumi Szervezet — mint a társada­lomtudományi kutatómunka fontos megyei bázisa — első­sorban a történettudományok­ban és e fő területhez kap­csolódó régészeti néprajza, irodalom- és művelődéstörté­neti, valamint művészettör­téneti ágakban végzett és vé­gez az országos középtávú ku­tatási programokhoz kapcsoló­dó, de a megyei igényekre alapozó gyűjtő-, feldolgozó-, publikációs tevékenységet. Fentiek illusztrálására meg­említenénk, hogy 1954-ben el­készült a máig is egyedülálló. Nógrád megye műemlékeit magába foglaló topográfia, és ez évben jelent meg a Nóg­rád megye történetét feldol­gozó monográfia utolsó köte­te. Az e téren folyó kutató­munka eredményeit több or­szágos jellegű konferencia ke­retében ismertettük. Ezek so­rából talán csak a Magyar Történelmi Társulattal közö­sen szervezet üzemtörténeti vándorgyűlés* és a Magyar Pedagógiai Társasággal együt­tesen szervezett, a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfor­dulója alkalmából megrende­zett jubileumi emlékülést emelném ki. Külön örömünkre szolgált, hogy ez évben, megyénkben először, a régészeti és művé­szettörténeti vándorgyűlés megrendezésére Nógrád me­gyében. került sor. A három­napos rendezvénysorozat —. amelynek programját az or­szágos és helyi sajtó is is­mertette — több szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt. Országos nézőpontból vizsgál­va is, Nógrád megye igen gazdag régészeti leletekben és műemlékekben. A megyei 'ré­gészeti kutatás csaknem egy­idős az országossal. A Nóg­rád régmúltja iránt érdeklődő nem hivatásos kutatók mun­kájának eredményei a me­gyei múzeumon kívül a Ma­gyar Nemzeti Múzeumba is bekerültek. A gazdag lelő­helyek arra inspirálták az or­szágos múzeumot, hogy kuta­tási programjaikban is szere­peltessék Nógrád megyét. A hazai viszonyok között is ki­emelkedő jelentőségű bronz­kori lelőhelyek feltárása mellett a régészeti kutatások más területein, korszakaiban is számottevő eredmények születtek, amelyek a hazai ré­gészeti szakirodalomban is méltó helyet foglalnak el. A megyei régészeti kutatások témaköréből tartott előadás szemléletesen foglalta össze az eddigi eredményeket, és jól fogalmazta meg az itt folyó tevékenység hatását, leszűrhe­tő tapasztalatait a magyar ré­gészeti kutatásokra. A vándorgyűlés — úgy ér­zem — hasznos tapasztalato­kat nyújtott a résztvevőknek, mű történeti, műemléki vo­natkozásokban is. Azontúl, hogy személyesen is megis­merkedhettek megyénk törté­nelmi nevezetességeivel, gvö- nyörű, tájaival, és három elő­adás keretében ismereteket szerezhettek Pásztó, a közép­kori város, a hollókői vár. a hollókői falurekonstrukció kapcsán szerzett tudományos eredményekről, meggyőződ­hettek az Országos Műemléki Felügyelőség által végzett és finanszírozott műemléki fel­tárások, állagmegóvások, res­taurálások eredményességéről. A résztvevők érzékelhették azt a nagy változást — ezt a tereskei, maconkai. mátra- verebélyi. mátraszőllősi. pász­tói helyszíni látogatások is elősegítették —. ami 1954 óta bekövetkezett. Tanúi lehettek a megyei tanács anyagi hoz­zájárulásával. de ugyancsak az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szakmai irányítá­sával végzett, és az országo­san szinte egyedülálló holló­kői fal'urekonstrukciónak. Ami a kifejezetten művészet- történeti vonatkozásokat ille­ti, úgy érzem, e téren, a be­vezető előadásban a képző- művészeti gyűjtemény kiala­kulásáról, a továbbfejlesztés lehetőségeiről kaphattak a résztvevők hasznos útbaigazí­tásokat. Kiemelkedő a kor- referátumnak az a szándéka, hogy a megye gyűjteményfej­lesztési programját az orszá­gosban próbálja elhelyezni. Ennek kapcsán igyekezett megtalálni — elsősorban a köztéri alkotások egyedi raj­zainak gyűjtésében — azt a lehetőséget és utat. ami nem hívja kilátástalan versengés­re. erőn felüld vállalkozásra a megyei múzeumot. ógrád megye történet- tudományokban érin­tett intézményei, és benne a régészeti és művészettörténeti kutatómunkában, érdekelt mú­zeumi szervezet fentiéken túl számos, és igen hasznos, a jelenlegi és jövőbeni munká­ban figyelembeveendő tapasz­talatot szerzett. A vándorgyű­lés megerősített minket ab­ban. hogy a készülő, és a szécsényi múzeumban felállí­tandó állandó régészeti ki­állítás mellett — a viszony­lag nagyszámú és rendezetlen régészeti anyag leltározásá­val párhuzamosan. — a régé­szeti kutatómunka középtávú koncepcióját el kell készíte­ni. Ebben kiemelt szerepet kell biztosítani a középkori leletek feltárásánál a törté­neti múlt felidézésében és ha­gyományápolásunkban, is fon­tos szerepet betöltő föld- és kővárak kutatásánál. Emellett szükségesnek látszik a régé­szeti leletekben igen gazdag pilinyi várhegyen ellenőrző ásatást végezni. Rendszerez­nünk kell a pásztói, a holló­kői,, valamint a nagybátonyi, szandgi ásatásoknál feltárt régészeti leleteket. A szüksé­ges állagmegóvási munkák után gondoskodnunk kell azok méltó elhelyezésiéről, ki­állításáról,- Nógrád megye műemlékei­nek további feltárásánál — hiszen számos megoldandó feladat vár ezen a területen is ránk — továbbra is igé­nyeljük az Országos Műem­léki Felügyelőség hatékony közreműködését, a megyei tanács anyagi segítségét. Most mégis arról tennék említést, hogy adósságaink vannak a feltárt műemléki alkotások megismertetésében, a honis­mereti mozgalomban, való fel- használásában. A vándorgyűlés bevezető előadása, de még inkább a képzőművészeti gyűjtemény fejlesztését és a galéria ki­alakítását körvonalazó kor- referátumok ugyancsak szá­mos megszívlelendő megyei feladatot jelöltek meg. Te­kintettel arra, hogy a koncep­ció keretjellegű, és a megyei kulturális irányító szervek is igényelték annak megvitatá­sát. részletesen itt erről nem tennék említést. T? égezetül ismét szeret- ném aláhúzni, hogy a vándorgyűlés elérte kettős cél­ját. Vendégeink megismer­kedtek az itt folyó,, és e té­makörbe tartozó kutatások, fel­táró munkák eredményeivel. A kirándulások, helyszíni lá­togatások arra is lehetőséget teremtettek, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Megyénk tu­dományos élete is gazdago­dott. Az elhangzott előadá­sok —‘> amelyek nyomtatásban is megjelennek —. a menet­közben! eszmecserék. alkal­mat és módot adtak aura, hogy felmérjük eddigi fejlő­désünk eredményeit, és a ren­delkezésre álló anyagi és szel­lemi erőforrásokat figyelembe véve meghatározzuk közvet­len és távlati céljainkat. Dr. Molnár Pál A megyei pártbizottság közművelődési határozata a végzendő feladatok sorában, külön említést tett megyénk második városáról, Balassa- gyarmatról. A megyei határo­zatban többek között ezt olvashatjuk: „Fokozzuk Ba­lassagyarmat szerepét a von­záskörzet kulturális ellátásá­ban. Ennek érdekében gazda­gabb és magasabb színvonalú közművelődési tevékenység, az intézményi és személyi fel­tételek javítása szükséges. Meg kell kezdeni a városi művelődési központ kialakítá­sát.” A KÖZMŰVELŐDÉS POLITIKAI, KÉRDÉS E megállapítások értő fe­lelőssége vezette az MSZMP Balassagyarmati városi Bizott­ságát, amikor megtárgyalta a város közművelődési helyze­tét és határozatot hozott fej­lesztésének feladatairól. Rith Lajosné, a yárosi párt- bizottság titkára szóbeli elő­terjesztésében külön szólt — mivel e kérdésben még nem teljesen egységes az álláspont — a közművelődés és a mű­veltség fogalmának értelme­zéséről. A közművelődés — mondotta — iskolán kívüli, aktív, önkéntes, szervezett művelődés, amely az általá­nos iskola eredményeire tá­maszkodva nem egyszerűen az ismeretek passzív befoga­dását jelenti, hanem az akti­vitást, az egyén cselekvő, aktív részvételét is. A (közművelődés szélesebb fogalom a korábban használt népművelésnél. A kultúra a mindennapi életben nem va­lamilyen idegen — esetleg iskolai bizonyítványokkal do­kumentált dolog. A kultúra megszámlálhatatlan szállal kötődik mindennapi életünk­höz munkánkhoz, közösségi és egyéni életünkhöz. A mű­veltségi színvonal emelése, a folyamatos művelődés biz­tosítása, az önművelés ezért nem lehet magánügy, hanem mint a társadalmi fejlődés egyik nagy tartaléka, közös gondot és felelősséget jelent, vagyis politikai kérdés. MEGVÁLTOZOTT TÁRSADALMI SZERKEZET Balassagyarmat közművelő­désének helyzetére és fejlő­désére — az országosan és a megyében ható tendenciák mellett — számos helyi té­nyező gyakorol döntő befo­lyást. Az ipartelepítés, a gaz­daságszerkezet átalakulása folytán megváltozott a város társadalmi szerkezete, a foglalkoztatottság, megvál­toztak az életkörülmények. A sokáig hivatalnok- és ér­telmiségi párosként nyilván­tartott Ejalassa gyarmaton megnőtt a munkásság aránya, kialakultak a művelődés új feltételei és követelményei. A munkásság egyes rétegeinek — szakmunkások, betanított és segédmunkások, bejárók — műveltségi szintje erősen dif­ferenciált. A munkássá válás, az életformaváltás — elsősor­ban a fiatalok és a nők kö­rében — most van kialakuló­ban. A pártszervezetek is munkájukat főként e gondok megoldására koncentrálták. Az energiák jelentős részét az ipartelepítéssel járó feladatok, a munkaerő biztosításának, a termélés szervezésének és beindításának feladatai kötöt­ték le, s ennek következtében a közművelődés területén nem alakultak ki olyan vezetési módszerek, arányok, mint a gazdasági, a társadalmi és a politikai életben. A város műveltségi szintjének emelé­sében döntő szerep jut az iskoláknak. Ezekben az in­tézményekben minden felnőtt állampolgár előtt adottak a lehetőségek az alapműveltség megszerzésére, az ismeretek, a tudás gyarapítására. A MUNKÁSMŰVELÖDÉS TÁRSADALMI ÉRDEK A város közművelődiési te­vékenységének középpontjába — ezt a társadalmi szerkezet átrétegeződése is indokolja — a munka .sművel teléget kell állítani,— állapította meg a pártbizottság. Balassagyarmat eddigi kul­turális fejlődésének legfon,to­kosabb eredménye a munkás­ság műveltségének, szakkép­zettségének emelése volt. Az üzemek jelentős része nagy gondot fordít a szakmai fel- készültség emelésére. s> kiala­kulóban van a több szakmát elsajátítok rétege, emelkedik az érettségizett szakmunká­sok aránya. Eredményeink felmérése mellett azonban természete­sen további feladataink van­nak. Lassan halad például a segéd- és betanított munká­sok iskolázottsági hiányainak pótlása. A brigádok kulturá­lis vállalásaink teljesítésénél és értékelésénél még megta­lálhatók a formális elemek, amelyek nem szolgálják a művelődés valódi tartalmá­nak gazdagítását. Ezért a munkások művelődését, poli­tikai, szakmai és általános ismereteinek bővítését, réte­gződésének figyelembevéte­lével, differenciáltan kell szervezni, a fokozatosság el­vének betartásával. A mun­kásművelődésben a politikai és társadalmi szervek, tö- megszervek mellett komoly feladat hárul a munkahelyi vezetésre, amelynek köteles­sége olyan üzemi, vállalati légkör, érdekeltségi rendszer kialakítása, amely a művelő­dést, a tanulást is értékes társadalmi tevékenységként tartja számon. A munkásművelődés fejlesz­tése általános politikai ér­dek; az egész társadalom, más társadalmi rétegek fej­lődését is meghatározó té­nyező. A művelődés bázisá­nak növelésében, mozgalmi, közösségi jellegének erősíté­sében a szocialista brigádok­nak meghatározó szerepük van. Ezek elsőszámú bázisai legyenek az üzemen belüli munkásművelődésnek, a köz­vélemény alakításának. A brigádok együttes felelőssége nyilvánuljon meg a kulturá­lis vállalások teljesítésében is, s a csoportos vállalások mellett egyéni vállalások is helyet kapjanak. Szükséges, hogy a közművelődés tuda­tosabban szolgálja a munkás­om tudat, az osztályszemlélet erősítését, hogy a város mun­kássága gondolkozásában és magatartásában is mielőtt osztállyá szerveződjék. VONZÁSKÖRZET — ÉRTELMISÉG — IFJŰSÁG Balassagyarmatnak egész története folyamán jelentős kisugárzó szerep jutott kul­turális vonatkozásban is. Ez a szerep ma is él: a megye nyugati részének kulturális központja. A bejáró munká­sok, a vonzáskörzetben élő termelőszövetkezeti paraszt­ság művelődésének segítése tehát a város feladata. Rész­ben a vonzáskörzetbe tartozó települések közművelődési in­tézményeinek módszertani tá­mogatása révén, részben a számukra biztosított kultu­rális rendezvények révén. Ezért a városi tanács, irányí­tásával a kulturális intézmé­nyek, a KISZ, a Hazafias Népfront vámosi bizottsága <-s a TIT városi szervezete dol­gozzák ki a községekkel való kapcsolatok tervét, keressék meg lehetőségeit, hogy a pa­rasztság éle tkörülm árnyéin ? k jelentős javulása után elev ■- nebb. hatékonyabb kultúrái.s élet alakulhasson ki: Balassagyarmat . értelmisé­gének növekvő száma, össze­tételének alakulása is tük­rözi a városban végbement gazdasági változásokat. . A mai értelmiség különbözik a régitől, gondolkodásában, szellemében, magatartása b:. a egyaránt. A humán értelm ­iség mellett megnőtt a műsza­ki és agrárértelmiségiek szí­nia. A közművelődési mun­kában azonban elsősorban a pedagógusok vállalnak tevé­keny szerepet; más értelmisé­giek — műszaki, agrár, egészségügyi — környezetük műveltségének formálásában nem vesznek részt olyan mértékben, mint arra felké­szültségük alkalmassá tenné őket. A közművelődési mun­kái» való bevonásuk tehát igen fontos feladat. Az ifjúság kulturális neve­lését megkülönböztetett figye­lemmel kezelik, hiszen mű- veltségének folyamatos, igé­nyes alapozása és fejlesztése jövőnk fontos eleme, mind­amellett kulturális érdeklő­dése, igénye és aktivitása va­lamennyi társadalmi réteg között a legnagyobb. Az ifjú­ságpolitikai határodat nyo­mán általában javultak a fi­atalok művelődésének, szóra­kozásának feltételei. Sok még azonban, a tennivaló a hasz­nos, a tartalmas időtöltés, a kulturális szórakozásra való nevelés, az igények helyes mederbe való terelése és az izléstformálás terén. Az ifjú­ság művelődése nemcsak KISZ-feladat. HALADÓ HAGYOMÁNYOK — SZOCIALISTA TARTALOM A vitában felszólalók álta­lában a különböző formájú oktatások fontosságát, az üzemi népművelők munkájá­nak jelentőségét, a közokta­tás és közművelődés kapcso­latát hangsúlyozták. Lencsés Ferenc, a kábel­gyár személyzeti előadója a gondosan kidolgozott oktatá­si terv alapján folyó speci­ális szakmai oktatások ta­pasztalatairól szólt. A gyári, közművelődéiről Oroszlán Lászlóné, a káb ;- gyári népművelő beszélt. Konkrétumokkal bizonyította azt a fejlődést, melyét az ol­vasási kultúra a klubmozga­tom. a kiscsoportos foglalko­zások stb. terén elértek a né­hány hónap alatt. Madarász László. az MSZMP pedagógus-csúcsve- zetőséignek titkára a közokta­tás és a közművelődés össze­függéseit elemezte. A két pártdokumentum egymásra épül. Ha a közoktatás-politi­kár határozatnak nem te­szünk eleget, nem tudunk eleget tenni a közművelődési határozatnak sem. Az iskola nem ad befejezett, kész tu­dást. A Változás, aa állandó fejlődés mindenkitől megkö­veteli ismereteinek gyarapí­tását. S ez nemcsak az isko­lában. történhet; tudatos és tervszerű önműveléssel min­denki birtokosa lehet a kor­szerű ismereteknek. A pártbizottság hasznos ős 'termékeny ülését Skoda Fe­rencnek, a városi pártbizott­ság első titkárának szavai zárták. Balassagyarmat gaz­dag kulturális — főként iro­dalmi — hagyományokkal rendelkezik. Őrzésük, ápolá­suk kötelességünk. De csak ennyi nem elég; a múlt örök­ségeinek bűvöletében nem tétlenkedhetünk. Haladó ha­gyományainkat új, szocialista társadalommal kell megtöl­tenünk, a jó alapokon új, szocialista kultúrát kell ki­alakítanunk. Ebben a munká­ban, a közművelődési hatá­rozat végrehajtásában hagy feladat vár mindenkire, aki itt' él a városban, aki fele­lősséget érez másokért is, a közösségért, szocialista tár­sadalmunkért. — ok — Minap — egy salgótarjáni röpke be­szélgetés során — azt mondotta ne­kem Fehér Klára írónő: — Ha valaki hétfőn Salgótarjánban van,' csütörtökön már nem a hétfői várost találja itt a hegyek között, ha­nem egy másikat. Minden gyorsan vál­tozik ezen a tájon. Fehér Klára ezekkel a kedves mon­datokkal arra célzott, hogy Salgótar­ján építése igen dinamikusan zajlik. Természetesen, a kedvességen túl, van igazság ebben. Akik itt élnek, tud­ják, azért ez a változás nem mindig annyira gyors. És — persze — sok gond közepette megy végbe. Szerkesztőségi szobám ablakán kipil­lantva a garzonház két magas „tor­nyára” esik a tekintet. Valahol e táj közelébe állt a hajdani időkben pél­dául a ma már csak idősebbek emlé­kezetében élő Pannónia Szálló. A to­ronyházban most hatalmas méretű ön- kiszolgáló étterem és eszpresszó ka­pott helyet. Időnként ebben a presszó­ban is felhajtok egy feketét. Az üveg­falon át a Pécskő-dombra látni. Hal­lom egyik reggel, hogy kedvesen ci­ripel a kávéfőző gép. Azt mondja a pincér: — Ez nem a gép hangja. Igazi tü­csök szól itt. A felszolgálópult dísz­lécei közé szorulhatott, azóta ciripel éjjel-nappal. Jobban odafigyelek a hangra. Való­ban, a Kővár eszpresszóban valódi tü­csök ciripel. Azért, van ebben a ked­ves furcsaságban elgondolkodtató. Á tavaszi-nyári tücskök inkább csak es­te-tájt kezdenek hegedülni. A lécek között itt mindig sötét van, ez a tü­VASÁRNAPI JEGYZET Vidám Magyarország csők tehát elvétette az időt, mindig szól. Egyébként, jó meleg van a pult alatt, morzsa is hullik le számára. Hát csak hadd ciripeljen. — Japántól Ausztrálián át Kanadáig az utóbbi években sok országban meg­fordultam férjemmel, Nemes Lászlóval — mondja Fehér Klára. — Ezekről az országokról férjemmel könyveket ir­tunk. Sokat járok-kelek Magyarorszá­gon is. Mostanában különösen. Egy újabb könyvemhez gyűjtöm az élmé­nyeket, Vakáció Magyarországon lesz a diné, az ország felszabadulásának harmincadik évfordulóján jelenik meg- 1975-ben, Budo.pesten, a Gondolat Könyvkiadó gondozásában. — Űtikönyv készül? — Nem, egészen az. Az ötletet az adta, hogy amikor mi külföldön jár­tunk, csatangoltunk a világban, min­denki nagyon kedves volt hozzánk. Aztán, amikor jöttek hozzánk külföl­di barátaink, s kezdtük megmutatni nekik az országot, a látnivalókat, ki­derült, hogy tulajdonképpen mindent tudnak rólunk, „készültek” útiköny­veikből. A mi hazánk azonban nem­csak számunkra is mind becsesebb építészeti, művészeti kincsekből, von­zó tájképi részletekből áll. Hanem — többi között — igen sok, tájanként, vá­rosonként változó ■ legendákból, sok hétköznapi vidámságból is. Es — ter­mészetesen — a hajdani■ küzdelmek emlékéből, a mai építőmunka szép­ségéből, és így tovább. Harminc esz­tendő alatt megváltozott Magyaror­szág. ' A könyvben Nógrádiról, Salgótarján­ról is szó esik majd. — Most jártam a föld alatti bánya­múzeumban és a város történetét, munkásmozgalmát bemutató kiállítást néztem meg, több emberrel találkoz­tam. Megnézem még délután Salgót és Somosköt, S októberben újra eljövök. Nem vagyok itt teljesen idegen, s meg­rendítő számomra, hogy mivé lett a hajdani „kenyeretlen Tarján”. A há­ború alatt a Nógrád vidéki kőbányák tizennyolc éves bányagyakornokaként dolgoztam itt a Salgó táján a kőbá­nyában. Az a bánya már régen nincs meg. Én azonban még emlékszem rá, s azokra az emberekre, akik ott dol­goztak. S azoknak az embereknek küzdelmes életére. Azóta sokat gazda­godott az országgal együtt Salgótarján is. És minden gondunk ellenére, vidám ez a Magyarország. Erről akarok ír­ni. A vidám Magyarországról, a min­dennapok munkájában felfakadó vi­dámságról. Októberben Fehér Klára elmegy az öblösüveggyárba, s ahogyan ő mondot­ta, a „vasgyárba”, aztán pedig Holló­kőre. Egyik ismerősöm szólt nemrég ámulva az üveggyárban: — Hát ez valóban csodálatos, az üvegfúvás koreográfiája. Így születik az üveg. Koreográfiája van. Tóth Elemér NÚGRAD - 1974. szeptember 29., vasárnap 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom