Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
Sok-sok fiatal látogatta a litkci klubkönyvtárat, főleg az ifjúsági klub rendezvényei ntiin jönnek sokan olvasnivalót választani — kulcsár felv. — Úttörők kezdeményezése Gyermek mosoly az öregeknek Kiállítás Salgótarjánban Közép-szlováhiaí művészeh a Szlovák Nemzeti Felkelés ha rm itt ead i k évforduló járó I szlovák képzőművészet is ki- Nemzeti Felkelés ihletésé-’® menthetetlen forrásra lelt az események művészi feldolgoLevél érkezett szerkesztő- Bégünkhöz, melyben Kádár- kuti Zsolt, a pásztói Dózsa György Általános Iskola őrsvezetője nagyon szép kezdeményezésről tájékoztat bennünket. Íme a levél: „Csapatunknál újjászerveződtek a rajok, s az őrsök. Iskolánk valamennyi úttörője lázas kutatómunkához kezdett. Keresték, hogy hol van szükség segítségre, hol vállalhatnánk védnökséget. Nemcsak üzemekkel kötöttünk szocialista szerződést, de kapcsolatot teremtettünk testvér- kisdobos-rajainkikail is. Rajunk tagai egyhangúlag kérték, hogy nyújtsunk segítséget az öregek napközi otthonának. Azért esett erre a választásunk, mert az elmúlt évben Bencze tanító nénivel már jártunk az otthonban. Vidám műsorunkkal szórakoztattuk az idős embereket, segítettünk a parkosításban. Elhatározásunkat írásban- is rögzítettük. A raj képviselői felkeresték Fekete Lászlóné vezetőit, aki nagy örömmel és köszönettel vette tudomásul elhatározásunkat. Tudjuk, 24. 1946—47 tele aránylag nyugodt időszak volt a banditák számára. Az ünnepeket majd- mindegyikük otthon töltötte. A régebben a szeparatizmus zászlaja alatt harcoló fiúkat nem zavarta a rendőrség. Giuliano majdnemhogy gazdag volt. Csapatkapitányai is tekintélyes összegeket gyűjtöttek. Megengedte nekik, hogy a saját szakállukra is dolgozzanak. Cucinelda például megint rabolt és állatokat lopott: a Roano-birtokon elfoglalt egy tanyát és ott ütötte föl székhelyét. Barátnői ének Palermóbam bérelt lakást és gyakran látogatta. Badalamemti tévedhetetlen tűzszerész lett, az ő feladata volt a bandában a robbanószerkezetek készítése. Emberrablásokban is részt vett és hogy szerződésünk csak akkor lesz eredményes, ha tetteinkkel . bizonyítjuk vállalásunkat! Pajtása üdvözlettel: Kádárkuti Zsolt őrsvezető” A szerződés szövege: „Vállaljuk, hogy rendszeresen- felkeressük az otthon- lakóit, elbeszélgetünk velük. Nagyobb, ünnepélyeken (április 4., nov. 7., télapó ünnepén, fenyőünnepen, húsvét- kor, -anyái-: napján stb.) műsorral, ' alkalom adtán Raját készítésű ajándékokkal kedveskedünk a munkában elfáradt idős embereknek. Vállaljuk, hogy tavasszal a kert takarításában. is részt veszünk. A szerződésben foglaltakat a raj tagjai egyik legfontosabb úttörőkötelességüknek tartják, teljesítését pedig becsületbeli ügynek.” Még jóformán el sem kezdődött az iskolaév, és már most ilyen dicséretre méltó feladattal kezdik a munkát a pajtások. A végrehajtás sikeréhez, s a további jó ötletekhez jó munkát, eredmétekintélyes pénzt szedett ösz- 6ze. Ternanova és Mannino Trapani környékén működött, Ferreri pedig Alcamóban. Candela, Passatempo, Palma Abbate csempészkedéssel foglalkozott, halászhajónak álcázott motorcsónakokkal szállították az árut. Giuliano természetesen kicsit mindegyikük munkáját irányította és mindegyik műveletből járt néki részesedés. 1947 elején kísérelte meg legnagyobb üzletét. Minden részletet alaposan tanulmányozott, gondosan választotta me-g emberét, az akció taktikáját. Az áldozat egy nagy bank elnöke volt, félénk, zárkózott ember, akit egyébként itt „kormányfőtanácsosnak” fogunk nevezni. A taktikát a hallgatásra alapozta. Mindennek a magasabb körökben kell lezajlama, újsáMai tcvéajánlatunk 16.40: Kockáról kockára. Magyar rajzf-ilmtörténeti sorozat első része. A magyar na-jz- és bábfilmek a világ számos országában — fesztiválokon és a közönség előtt — szereztek már elismerést. Rangos díjak, kitüntetések sora jelzi a síikért. A hazai közönség mégis alig ismeri e jól sikerült kisfilmeket. Mozikban, a nagyfi Írnek ki- sérőműsoraikémt, olykor egy- egy gyerekelőiadásomi juthatunk csak hozzá . A televízió most — nyolc alkalommal közvetítve — az elmúlt tizenöt év legsikerültebb rajz- és bábfilmjeit ismerteti meg és szórakoztatja színvonalasan a nagyközönséget. Elsőként Macskássy Gyula két kisfümjét A kiskakas gyémánt félkrajcárját és az Erdei sportversenyt láthatjuk. gok, ügyvédek, maffiások nélkül. Tudni kell, hogy a kiszemelt bank az állam tulajdona volt Röviden: Giuliano az Olasz Köztársaságot akarta megzsarolni, rávenni, hogy rettenetes összeget fizessen ki, amellyel aztán „egzisztenciát teremthet magának” — távol Szicíliától, távol Olaszországtól. géppisztollyal, pisztollyal és bombákkal felfegyverzett két embere csöngetett be a kormányfőtanácsos villájába. Amikor kinyílt az ajtó, eiőre- szegzett fegyverrel rontottak a szobákba. A kormánvfőta- nácsos éppen lefekvéshez készülődött. Felesége mér ágyban volt, a lányok épp’ a hímzésüket rakták el. Amikor a ház ura rájött, hogy miről van szó. dolgozó- szobájába vezette a két banditát, pénzt, ékszert meg egy font sterlimges ládikót. vett ki a páncélszekrényből és felszólította a banditákat, hogy vigyenek el mindent, amit akarnak. — Köszönjük, kegyelmes uram, de mi nem akarunk semmit, nem vagyunk felhatalmazva semmire. Csak a vendégszeretetét akarjuk igénybe venni — mondta az egyik. Más magyarázatot nem adtak. Kértek egy tábori ágyat meg egy kis vizet: Giuliano két embere némán és ijesztő Nagyszabású képzőművészeti kiállítást nyitnak október 6-án Salgótarjánban, a Megyei József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A Szlovák Képzőművészek Szövetsége Antonin Zá- patocky-díjas Banská Bystri- ca-i Kerületi Szervezete, a Banská Bystrica-i Területi Képtár és a Megyei József Attila Művelődési Központ közös rendezésében ekkor nyílik meg a közép-szlovákiai művészek, a Szlovák Nemzeti Felkelés harmincadik évfordulójáról című képzőművészeti tárlat. A kiállításon festmények, szobrok, grafikák, illetve a politikai agitáció és propaganda körébe tartozó alkotások szerepelnek majd. Az érdeklődő közönségnek hatvanöt művész alkotásai megismerésére nyílik lehetősége. X| Amint azt Palo Biednik művészettörténész, a Szlovák Alkotóművészek Egyesületének elnöke is hangoztatja a tárlat katalógusában készült tanulmányában, a Szlovák Nemzeti Felkelés a Szlovák nemzet újkori történelmének legfényesebb szakasza. A nép 1944-ben, a Szovjetunió erőteljes támogatásával antifasiszta felkelésben lépett fel a megszállók ellen. . E történelmi esemény — érthetően — rendkívül erőteljes hatással bírt három évtizeden át a szlovák nemzeti alkotóművészet valamennyi területén. Ezen idő alatt rangos és népszerű irodalmi alkotások, drámai és zenei művek születtek. S a Kosa Ferenc első filmje a Tízezer nap a can- nes"i fesztiválon elnyerte a rendezés díját, a Dózsa" film közönségsikert hozott, a Nincs idő-t vitatta a kritika, s most legfrissebb alkotása, a Hószakadás adott alkalmat az interjúra. — A filmekről és a közönségről szeretnék beszélgetni. — Szívesen, de előrebocsátom, hogy én csakis a csehideg-fegyelmezetten engedelmeskedett a főnök parancsainak. Megkérték a kormányfőtanácsost: hadd kutassák át az egész házat: minden szobát gondosan átvizsgáltak. Aztán egyikük lefeküdt a tábori ágyra, amelyet a bankelnök cselédsége készített ki az előszobába, a másik bandita pedig célzásra emelt géppisztolyával elhelyezkedett a folyosón, ahol minden ajtót szemmel tarthatott. Azon az éjszakán senki se tudott aludni, csali a két bandita, akik háramóránként váltották egymást. Reggel a kormányfőtanácsos megkérdezte: most mit akarnak? — Mi semmit sem tudunk — hangzott a válasz. — A mi szolgálatunk holnap éjfélkor lejár. — És aztán? Semmi válasz. Az elkeseredett és rémült bapkár hiába kért. követelt kétségbeesetten magyarázatot. Ök nem tudnak semmit. Csak azt, hogy holnap éjfélkor vérfürdő lesz itt — hacsak ellen,parancs nem érkezik. így mondták. Ha nem jön ellenparancs, akkor az egész családot kiirtják. Egyébként, mondták, a kormán, yíőtanácsos elmehet hivatalába, az élet éppúgy megy tovább, mint máskor, mi.nt más nappalokon és éjszakákon. (Folytatjuk). zásában. A felkelés a nemzeti demokratikus forradalom kezdete volt, történelmi fordulót jelent. A művészetek számára erőteljes mondandók hordozója, a népek testvériségének, az internacionalizmusnak is messze fénylő példája. I X I Palo Biednik közli: „A kiállítás egyike azoknak a fő rendezvényeknek, melyeket a Közép-szlovákiai Képzőművészeti Szövetség, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Csehszlovák Köztársaság szocialistái kormánya, a szakszervezetek központi bizottsága ifjúsági egyesülete, továbbá a Szlovák Szocialista Köztársaság kultuszminisztériuma, a Szlovák Művészeti Szakszervezet és egyéb társadalmi- kulturális szervezetek felhívása alapján rendeztünk”. A kiállító művészek egyébként a Banská Bystrica-i Kerületi Szervezet keretében folytatják alkotó tevékenységüket. A kiállítás jellegéből következik, hogy Közép-Szlo- vákia képzőművészeti törekvéseinek teljes megismerésére nem nyújt módot. Elsőrendű céljai között e törekvés nem is szerepel. Hiszen a képzőművészeti törekvések a szomszédos országrészben is változatos képet mutatnak. Ezúttal a törekvések gazdagságából azokat a műveket ismerhetjük meg Salgótarjánban, amelyek a Szlovák lekvő filmekben vagyok illetékes. — Ezt hogyan kell érteni? — Kissé leegyszerűsítve a kérdést arról van szó, hogy számomra a művészet tulajdonképpen elkötelezett gondolkodást jelent. Töprengést a mi világunkról. Természetesen az elgondolkodtató, vagy az úgynevezett súlyos filmek sem nélkülözhetik a közönséget. Éppen ezért olyan filmeket szeretnék csinálni, amit megértenek az egyszerű emberek is. Nem keresem a bonyolult, avantgarde formákat, a rejtjeles dialógusokat, közérthető gondolatokat fogalmazok meg, de anélkül, hogy a filmek tartalmát felhígítanám. Én nem hiszek a magas művészet fogalmában, számomra minden művészet eleve demokratikus. — A mozikban nagyon sok a nyugati kommerszfilm. És sikerük van. — Ezek a filmek, sajnos, leszoktatják az embereket a gondolkodásról, ószintén szólva én félek tőlük. A szórakozást, persze, én is szeretem, de azt már veszélyesnek tartom, ha egy film úgy csinál, mintha komoly dolgokról beszélne, miközben sekélyes. Érdemes itt megjegyezni azt is, hogy míg a silány művészet kirekeszti a művelt közönséget, addig az igazi művészet mindenkire hatással van, még a legegyszerűbb emberekre is. — Ha már itt tartunk, megkérdezem: mi a véleménye a közönségről? — Nekem csak jó véleményem lehet. Eddig bemutatott három filmemet két és fél millióan nézték meg idehaza. Ez jó eredmény. A Dózsa filmnek, az ítéletnek, egymillió, nézője volt. És, ha ehhez még azt is hozzáteszem, hogy filmjeimet negyven ország vásárolta meg, igazán nem panaszkodhatok a közönségre. A statisztikán túl, persze,' az is lényeges, hogy a közönség átvegye az alkotók gondolatait. Számomra ugyanis nem az önkifejezés születtek, illetve a fasizmus rettenetét, az ellene fellépők áldozatos tetteit örökítik meg. A festményeken, szobrokon, rajzokon, grafikákon, ipar- művészeti alkotásokon túl, a politikai agitáció » tárgykörébe tartozó művek, plakátok is ott lesznek az üvegcsarnokban. Azok a plakátok például, amelyek az évforduló kapcsán Közép-Szlovákia- szerte az utcákon, tereken is láthatóak voltak. Külön megemlítendő továbbá az is, hogv számos alkotóművész annak idején maga is részese volt a felkelésnek, .közülük tizenegyen szerepelnek műveikkel ezen a tárlaton. IX A tárlatot Hradec KrálovÓ után Banská Bystrica másik testvérvárosában, Salgótarjánban mutatják be. A közép-szlovákiai, illetve Nógrád megyei képzőművészeti kapcsolatok hosszabb időire visz- szanyúló láncolatának szerves és kiemelkedő része ez a kiállítás is. A testvérkapcsolatoknak hagyománya van, kiterjednek — többi között — a kulturális élet számos területére. A képzőművészeti kapcsolatokról szólva, megemlítendő, hogy már eddig is több alkalommal került sor gyűjteményes és egyéni tárlatok kölcsönös cseréjére, művészek cserelátogatására. Mindezen törekvések jól szolgálják a két nép közötti barátság elmélyítését, a testvériség szellemében. <T) lehetősége a fontos, hanem az, hogy az emberi közösség is megértse saját sorsát. Én sokat járok ankétokra, így gyakran találkozom a nézőkkel. — Hogyan határozná meg filmjeinek visszatérő mondandóját? — Tulajdonképpen a cselekvés lehetőségeit kutatom. Nem az egyén, hanem a közösség oldaláról vizsgálom ezt a témát, mert vallom, hogy a szabadság lehetősége egybeesik a társadalmi cselekvés lehetőségével. — Napjainkban mi a legizgalmasabb filmtéma? — A szabadság és a békeakarat megfogalmazása. Legalábbis én ebben hiszek. Hiszen erről szól legújabb filmem, a Hószakadás is. — Ha nem udvariaskodik, megkérdezem: mi a véleménye a kritikáról? — Nem udvariaskod om. Azokat a kritikákat szeretem, amelyek arra ösztönöznek, hogy jobb filmeket csináljak. Nem szeretem, ha dicsérnek — nem azért dolgozom —, de mégkevésbé szeretem, ha a kritikus mellébeszél. A Nincs idővel kapcsolatban, sajnos, ez történt. Én az emberi helytállásról próbálok gondolkodni és a kritika ezt nem akarta észrevenni, — Még egy kérdést: milyen ma egy filmrendező közérzete? A Hószakadással teli es azo- noságot vallók és érzek. A film elkészült és úgy mutattuk be, ahogyan megcsináltuk. S ha ehhez még azt is hozzáveszem, hogy az előzetes vetítéseken legnagyobb örömömre a nézők ugyanúgy értették a filmet mint én, alt-, kor elmondhatom, hogy jó a közérzetem, és egy rendező ennél többet nem is kívánhat magának. És én ma már nemcsak szeretném, hogy béke legyen, hanem teljes erővel akarom is ezt a békét. — Gondolom, ezt fejezi ki a Hószakadás is. — Igen. — Köszönöm a beszélgetést, Márkusz László , 4 NÓGRAD - 1974. szeptember 29., vasárnap nyeseéget kívánunk. FELICE CHILANTI; Három zászlót Salvatore Giulianónak Az emberi cselekvés lehetőségeit kutatom Beszélgetés Kosa Ferenc filmrendezővel
