Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

1 Találkozás Kemerovói és nógrádi költők antológiája A Kőnywiliág, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesületének lapja e ha­vi számában tájékoztat a Ta­lálkozás — Kemerovói és nóg­rádi költők antológiája cím­mel megjelenés előtt álló ki­adványról. Mint olvassuk: „A kötet a szovjetunióbeli Keme­rovo terület és a magyaronszá- gi Nógrád megye, a két test­vérváros, Kemerovo és Salgó­tarján barátságának lírai do­kumentuma- A kétnyelvű an­tológia huszonhárom költő, mintegy száz versét tartalmaz­ta, kemerovói és nógrádi mű­vészek illusztrációival.” _ A kötet magyar—orosz nyel­ven lát majd napvilágot Bu­dapesten, a Corvina kiadásá­ban, körülbelül 270 oldalon. Előzetes tájékozódásunk sze­rint a reprezentatív kiállítású antológia előreláthatóan az őszi hónapokban lát napvilá­got. A Nógrádban élők közül az olvasók Csikasz István." Hanm Ferenc, Szabó Károly, Tamás István, Végh Miklós és Tóth Elemér verseit olvashat­ják magyar és orosz nyelven a kötetben. A megyéből elszár­mazottak, illetőleg a Nógrád- hoz kötődők közül Qyőry De­zső, Jobbágy Károly, Vihar Béla, Polgár István és Varga la jós szerepelnek írásaikkal az antológiában. Ezen túl mintegy tucat szi­bériai költő verseivel ismer­kedhetnek meg a magyar ol­vasók. közöttük a nógrádi ér­deklődő közönség. Sámándo­bok szóljatok címmel a közel­múltban a térben tőlünk távo­li Szibéria ősi népköltészeté­nek jó ízeit kóstolhattuk. Kü­lönösen izgalmasnak ígérkezik ezek után, a „találkozás” a földrésznyi terület mai irodal­mi törekvései egy részét je­lentő alkotásokkal. A kötetben szereplő költők e csoportja je­lenleg is Kemerovo kerület­ben él és dolgozik. Verseikben a mai építőmunka, a roppant arányú erőfeszítések és ered­mények lírai visszatükrözésé- vel találkozunk. Az itteni em­berek mindennapjai, ünnepei, örömei és gondjai fogalmazód­nak meg a költeményekben. E verseket egyébként a kötetben szereplő magyar költők, illet­ve neves műfordítók ültették át magyar nyelvre. Külön érdemes felhívni a fi­gyelmet arra is, hogy a verse­ken kívül kemerovói és nógrá­di grafikusművészek grafikai alkotásait közli az antológia. A Nógrádban élők közül — többek között — Czinke Fe­renc, Lóránt János, farkas András, Réti Zoltán grafikáit találjuk a kötetben. E felsoro­lás nem teljes. A kötetben szereplők rövid életrajzi ada­tai teszik könnyebbé a tájéko­zódást az olvasóknak. Magyarország felszabadulá­sának harmincéves évforduló­jára készülünk, gazdag ünnep­ségsorozat kezdetén állunk. Ez a könyv is a felszabadulás har­mincéves jubileuma kapcsán — annak részeként — lát nap­világot. A kötet megjelenését követően több tagú kemerovói irodalmi delegáció érkezik Nógrád megyébe. A megye könyvtári hálózatának kereté­ben részvételükkel több hely­ségben, a magyar—szovjet ba­rátságot ily módon is repre­zentáló irodalmi estek meg­rendezésére kerül majd sor. Ezeken az ünnepi irodalmi es­teken az olvasóknak közvetle­nül is módjukban áll találkoz­ni az antológiában szereplő szovjet és nógrádi költők egy részével. Pár évvel ezelőtt a kemero­vói Kerületi Könyvkiadó Vál­lalat igazgatója személyesen is járt Magyarországon, illetve Nógrádban a kötet megjelen­tetésével kapcsolatos teendők megbeszélése céljából. A kö­zös munka gyümölcseként a közeljövőben tehát napvilágot lát a szép kivitelű, gazdag tar­talmú kötet. Külön dicséret il­leti a Corvina Könyvkiadót, a gondozásért. A könyv 12 000 példányban jelenik majd meg. Ebből 10 000 kötet Kemerovó- ba kerül, 2 000 példány jut a magyarországi terjesztésre. A kemerovói és a nógrádi testvérkapcsolat szép példája az antológia. E kapcsolat je­gyében már eddig is számos eredményt említhetünk. A kul­turális élet területéről szólva például említhetjük, hogy a korábbiakban már fotóművé­szeti alkotások cseréjére, népi együttesek kölcsönös vendég­szereplésére, az újságírói kap­csolatok erősítésére került sor. E törekvés újabb szép példája a Találkozás című antológia megjelenése. A kötet méltónak ígérkezik hazánk felszabadulá­sának harmincadik évforduló­jához, a magvar—szovjpt ba­rátság további elmélyítésének jegyében. ' , (T.) T Október 1-ig pályázat, alkotói díjra Mint hírül adtaik, a Nógrád megyei Tanács vb művelő­désügyi osztálya a szocialista jellegű irodalmi, művészeti alkotó mun,ka ösztönzése, a megye szellemi életének cél­tudatos gazdagítása érdeké­ben Madách Imre alkotói díj elnyerésére pályázatot hir­detett Írók, képzőművészek, újságírók, pedagógusok, nép­művelők, politikai munkások kaphatnak lehetőséget szín­vonalasabb alkotó munkára, eddig elszórtam. publikáló szerzők, alkotók, kutatók ter­vezhetik elmélyültebb mun­kát igénylő művek létrehozá­sát. A pályázatban számot kell adni az anyaggyűjtés. Évről évre gazdagodik Salgótarján és Balassagyar- . nvat, illetve megyénk szám«« más helysége is színvonalas, köztéri alkotásokban. Az évek során ezen alkotások jelentősen járulnak hozzá helységeink otthonosabbá tételéhez, a lakosság ízlésé­nek fejlesztéséhez, az eszté­tikai neveléshez. A napokban az alkotás tervezetének elő­rehaladottságáról, dokumen­tálni kell, hogy kéthónapos intenzív, alkotó tevékenység­gel a mű elkészül, vagy mi­nőségileg új álla,pótba, a megvalósuláshoz közelebb kerül. Az alkotói dij szemé­lyenként 7000 forint, odaíté­léséről a Nógrád megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága dönt, s a díj átadására min­den év január 20-án, / Ma­dách Imre születésének év­fordulóján kerül sor. A pá­lyázatra még lehet műveket, illetve tervezetet beküldeni. A beküldési határidő október 1-én zárul­helyezik el Balassagyarmaton, a mezőgazdasági szakiskola előtt a Benczúrt alván élő, idős Szabó István Kossuth­díjas érdemes művész Palóc menyecske című bronzból ké­szült munkáját. Az idős mes­ter a palóc népi élet ismerő­je. Ezen alkotása is a hagyo­mányok ápolása, megőrzése jegyében készült Képző­éi iparművészeti pályázat Borsod—Abáúj—Zemp­lén, Heves és Nógrád megye Tanácsa, valamint Miskolc, Eger, és Salgótarján város Tanácsa, a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége Észak- magyarországi Területi Szer­vezetének gondozásában ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére felsza­badulási pályázatot hidetett. A pályázaton csak meghívott művészek vehetnek részt. Be­küldhető a festészet, szobrá­szat, grafika és iparművészet köréből műfajonként három alkotás, amely témájában az évfordulónak állít emléket. Az anyag a Miskolci Galéri­ába érkezett. A zsűri által elfogadott alkotásokat de­cember 2-án a miskolci téli tárlaton, 1975, április 4-én a salgótarjáni tavaszi tárlaton mutatják be. A pályázatot meghirdető tanácsok által alapított, összesen 80 000 fo­rint, összegű pályadíjak oda­ítéléséről, a díjalapítókat, va­lamint a Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátust képviselő zsűri dönt. Palóc menyecske — Balassagyarmaton FELICE CHILANTI: Három zászlót Salvatore Giulianónak 21. Ki. vagy kik győzték meg Giulianót, vagy - kériyszerí- Jiették rá akaratukat, hogy minden tervüket kiszolgálja, szándékaik és céljaik pusz­ta eszköze legyen? Kik vol­tak ezek, akik később' aztán őrülteknek nyilvánultak, ki­derült, hogy egy. csepp józan eszük sincs? ‘ A szerző, aki. most itt re­konstruálja Giuliano törté­netét, nem tudja. Minden­4 NÖGRAD - 1974. esetre valami sötét és titok­zatos „mindenható” lehetett, útja Észak-Amerikából ve­zetett a palermói közhiva­talok felé, valamint bizonyos római politikai és közigazga­tási körökből a finoman el­hintett vidéki besúgó és pro­vokációs-információs szerve­zet felé. Egy név? Egy öreg pásztor — aki néhány nappal azelőtt,\ hogy Passatempót megölték, találkozott vele — bizalmasan elmondta a bérlőnek, akinek birtokában legeltette nyáját, szeptember 26., csütörtök hogy a bandita megjósolta sa­ját halálát. — Nem — mondta —, nem akarnak élve elfogni, Crozza Black elhatározta, hogy elté­tet láb alól. Ki volt az a Crozza Black? Vagy ki az a Crozza Black? A Cosa Nostra? Monteleprében, a távolsá­gi buszra leadott sortűz után Calandra főtörzsőrmester be­kopogtatott Giuliano anyjá­hoz. — A' fia továbbra is öldösi a csendőröket — mondta —, ártatlanok vérét ontja az or­szágutakon. Maria Lombardo, a fia érdekében kérem, hoz­zon össze vele. Az, altiszt természetesen azt a tervet forgatta a félében, hogy elfogja Giulianót. Évek­kel később, Viterbóban. a Giuliano-banda élve maradt tagjai ellen folyó perben Ca­landra főtörzsőrmester el­mondta. hogy élve akarta elkapni Giulianót. A bandita anyja meghall­gatta, majd, azt motyogta, hogy semmit se tud a fiáról, fogalma sincs, hol van és ho­gyan lehetne elérni. Pedig a Sziráki tervek * Szirák, délután négy óra. A )ú tor üzlet előtt megyünk el. Éppen árut rakodnak. — Egyhúzasdengelegen vol­tak-e? — szólítja meg az egyik dolgozót Bihari Erzsé­bet, a művelődési ház fiatal igazgatója. Megnyugodva hall­ja: megtörtént a szállítás. — Berendezést vásároltunk a dengelegi klubkönyvtárba, tizenkétezer forint értékben. Könyvespolcok, asztalok, szé­kek, szőnyeg futotta a pénz­ből — teszi hozzá magyaráza­tul. Itt, Szirákon a művelődési húz semmit sem változott. A szerény vidéki kúriára emlé­keztető épületet a tornác sem teszi „elegánssá”, hiszen a* oszlopok éppúgy tatarozásra várnak, mint a falak. — Kisebb változás azért lesz. Amennyire lehet, az ütött-kopott külsőn alakítani fogunk. A községi tanács pénzmaradványából hatvanr ezer forintot adott a tataro­zás céljára. Ismerve az épület betegségeit, ez nem túl nagy összeg, de, ha csak egy mód van rá, egy kicsit még a szín­pad javítására is kellene hagyni belőle. Nehéz így — komolyabb műsor fogadására a színpadunk nem alkalmas jelenleg. Belépünk az előtérbe. Tör mény füstszag fogad. Gyűlés volt valamelyik teremben és bent rekedt a dohányzás füst­je? Nem, a kémény nem tö­kéletes. A könyvtárszobában már kellemesebb a levegő és a környezet. A kis asztalok zsúfolásig megrakva könyv­vel. Munkásmozgalom-törté­neti lexikon, Dokumentumok, adatok Nógrád megye fel- szabadulás utáni történeté­ből (1944. december — 1948. július), 50 éves a Szovjetunió — és még sok hasonló té­májú kiadvány. KISS DÉNES: Este, nyár, emlék Az éj fogai közé vágva feszül a Tejút kivert zablája Árnyaival és fényeivel hőköl égből ki a város Felhők lófeje neont abrakot Nyomomban robajló csillagot pattintó arany hold-lópatkós suhanckor lohol 1 De a mezőkről meleg zsongás halhatatlan emberzsibongás nem tudom honnét ér utol Aranyban járnak térdig a gépek átütnek rajtuk kaszás emlékek S kaszások tánca nincs sehol 3 Marokszedők is hova lettek nem villog combja hajladozóknak dűlők végén levetett réklik fehérhó halmát se látom Kotyogó kancsó hűs cserepében maroknyi forrást nem viszek többé kévekötőknek, s jóíze mégis buggyanva virít ki számon monteleprei csendőrök is tud­ták, hogy már hosszabb ideje Cippiben székel a banda ve­zérkara. Ezekben a napokban mo­torizált katonai különítmé­nyek járták a vidéket akna­vetőkkel, géppuskákkal, fel­szerelve. még gépágyújuk is volt. Ez is a titkok közé tarto­zik: a katonai parancsnoksá­gok tudták, hogy Giuliano csapatkapitányaival. Pisciot- tával. Passatempóval, Manni- nóval. Terranovával. Ferreri- vel, Candelával, .meg a többi­ekkel Cippiben tartózkodik? És ha tudták, mért nem tá­madták meg? Vereségtől fél­tek, vagy inkább Crozza Black keze volt a dologban? Amikor a csendőr főtörzs­őrmester visszament a lakta­nyába, 'rongyos paraszfiúcska kereste: — Főtörzs, ő yárja. — Kicsoda? — kérdezte Calandra. A fiúcska azonban már el­tűnt. — Vetélkedőre készülnek? — Igen, a munkásőrök szer­vezik. A község két gazdasá­gi egysége: az ÁFÉSZ és az állami gazdaság rendezi. Mi a kérdések összeállításában se­gítünk. Csak olyan kérdések jöhetnek szóba, aminek utána lehet nézni, amire fel lehet készülni itt a könyvtárban is. Hasznosak ezek a vetélkedők, hiszen sok embert megmoz­gatnak, sokan így kóstolnak bele a könyvtárhasználatba. — A helyszűke és a mos­toha körülmények dacára mindig hallatott magáról a művelődési ház. A főszezon — az ősz második fele és a téli hónapok — még előttünk áll. Lesz-e valami új lehetőség? — Egy szép hagyományt, si­keres formát újítottunk fel: megalakult újra a kamarakó­rus. Éveken keresztül szere­peltek szép sikerrel: első, má­sodik díjakat hoztak el a be­mutatókról. Valahogyan le­morzsolódott a tagság, nem volt vezető. Most hazakerült falujába Gyurika Kati. Sal­gótarjánban volt kollégista, a kulturális megmozdulások ak­tív résztvevője. Vállalta a kó­rusvezetői munkát. A buda­pesti Hazai , Fésűsfonó- és Szövőgyár kis kivarróüze­mének munkásnőiből már formálódik ez az együttes. Tizenegyen jelentkeztek, még három-négy tagot felveszünk. Klasszikus darabok előadásá­ra gondolunk. A másik új dolog szintén egy hagyomány felélesztése. Laukó Laci ak­koriban járt Pásztón gim­náziumba, amikor a honisme­reti mozgalom virágában volt. A gyűjtést, a krónikaírást itt­hon is szorgalmazta. Elkerült Nézsára dolgozni, de a lakása ide köti ma is. Már beszél­18.25: Határok nélkiil..l A bauxittól, az alumíni­umig. . . A Magyar Televízió az APN szovjet hírügynök­séggel közösen készítette ezt a filmet, a szovjet—magyar műszaki-tudományos együtt­működés negyedszázados évfordulója alkalmából. Ha­zánk közismerten igen gazdag bauxithan, a Szovjetunióban viszont talán ez az egyetlen ásvány, ami nine® kellő mennyiségben. S mivel az alumínium előállításához igen. sok villamos energia szükséges, az alumíniumko­hászat nagyon, drága. Éppen ezek a körülmények magya­rázzák. hogy a 12 évvel ez­előtt megkötött szovjet—ma­gyar alumíniumegyezminy gettünk róla, hogy jő* lenne egy honismereti kört össze­hívni. Feleségével együtt szí­vesen elvállalnák a vezetését — jelentkezőket várunk. Most, felszabadulásunk 30. évfordulója előtt s, krónika­írás, az emlékek gyűjtése új­ra nagyon aktuális, fontos te­vékenység. — Ezekben a napokban tár­gyalják a környék pártszer­vei a közművelődési pártha­tározat végrehajtásának teen­dőit. Mint körzeti feladatokat is ellátó művelődési ház ve­zetője, mit vár ezektől a ta­nácskozásoktól? — Egy mondattal így tud« nám megfogalmazni: az álla­mi és társadalmi szervek job­ban lássák, elfogadják, hogy a lakosság művelődési, kultu­rális igényelnek felkeltése és kielégítése közös feladatunk. Ez a nézet már kezd tért hó­dítani. A béri klubkönyvtár fejlesztését például a terme­lőszövetkezet által felaján­lott pénzből valósíthatjuk meg. Szorgalmazzák a dolgo­zók rövidített általános isko­lájának a szervezését is, bár ez csak távolabbi cél, sok minden hiányzik hozzá. Jó lenne közelebb hozni — je­lenleg olyan könyvtári ta­gunk is van, aki három ke­reszttel „írja alá” a kölcsön­zőkártyát, de viszi haza a képeskönyveket. Többen ol­vasni tudnak, csak írni nem. Az írástudatlan ember jelké­pesen mindig a könyvtár kü­szöbén áll. Az alapismereti tanfolyam éppen ezért ége­tően szükséges: hozzásegíti a küszöbön állókat a belépés­hez, kitárja a művelődési hák ajtait is. mindkét fél részére nagyon előnyös. Magyarország csak a drága, hőerőművekben termelt elektromos energiá­val lenne képes feldolgozná a bauxitot, a Szovjetunió vi­szont a rendkívül olcsó ví­zi energiával. Az alumínium­ban 20 százalékot mindig a villanyenergia képvisel, te­hát a gazdaságos termelés alapkérdése — az elektro­mosság. A film végigkíséri a bauxit útját, a feldolgozás fázisait, a bányászattól egé­szen a kész termékekig, a kuktafazékig és az alumíni­umból gyártott egyéb termé­kekig. -A filmfelvevők jártak Halim bán, az ajljai timföld- gyárban, a voigagrádi erő­műben és a hazai könnyű­fémműben. is. Szeptember 26. csütörtök. 21.10 h. Gyuriul László: Az egész élet eW; !!d?k!;kus játék. •G. K. M. Mai tévéajánldtunk \ # i /

Next

/
Oldalképek
Tartalom