Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

I kezdeményezés — | J pozitív vélemények Kevesen tudnak róla. hoar Salgótarjánban, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa szervezésében a különböző tisztségviselők két-. Illetve négyhetes képzése folyik. Korábban Velencén volt a képzés, ahol kéthónapos is­kolán Pest, Fej ár, Nóg- rád megve kénviselői együtt vettek részt. A mostanin kí­vül tizennégy tanfolyam in­dul még. nőfelelősök, ifjú­sági felelősök, szb-titkárok. szocialista brigádvezetők és még számos tisztségviselő számára. A Kohász Művelő­dési Központban, ahol a képzések folynak, most az oktatási felelősök, vezető propagandisták hallgatják az előadásokat. Az elvi és gyakorlati kép­zés a szakszervezeti tiszt­ségviselők munkáját segíti elő. és segíti az előttük ál­ló időszerű feladatok meg­értését is. Előadást tartot­tak például a munkásosz­tály társadalmi szerepének növeléséről a munkásmű­velődésről, a meggyőzés, ér­deklődés pszichológiájáról, a hatáskeltésről és még sok érdekes témáról. A tanfolyam félidejekor néhány résztvevő beszámolt saját tapasztalatairól, és na­gyon pozitívan szóltak a tanfolyam fontosságáról. Boeő István 1903-tól pro­pagandista. jelenleg a sík- ■ üveggyár vezető propagan­distája. Foglalkozása műve­zető. — Nagyon sok az előnye annak, hogy kizárólag Nóg- rád megye számára rendez­ték a tanfolyamot. így hely­beliek az előadók, sajátos kérdésekre kielégítőbb vá­laszt tudnak adni. Több gvakonlaü. jellegű foglalko­zás kellene, hogy egy ki­csit közelebb kerüljenek hozzánk az elhangzott elő­adások. > — Elnézést, hogy közbe­szólok — mondja Balogh Mihály, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munka­társa — de a tanfolyam má­sodik részében ilyen jellegű foglalkozások is lesznek szép . számmal. Hegedűs István,' Rétság: — Szerintem már az elő­adások során is számos olyan módszertani dolgot kapunk, melyet feltétlenül fel tudunk használni. A kohászati üzemek for- matechnológusa. Pünkösdi József mondja: — Annyi­ra érdekesek és magas szin­tűek — legalábbis számuk­ra — az előadások, hogy mindenki szívesen 6zól hoz­zá, így például én is. Sok olyan ismeret tudatosul bennünk. melyeket eddig ismertünk ugyan, de hasz­nálatuk nem volt tudatos. Évről évre jobban alkal­mazzuk az itt hallottakat. Bazó István egyik észre­vételét mondja el: — Az az egyetlen „szépséghibája” ennek az oktatásnak (vagv a mi hibánk, nem tudni), hogy akármennyire Is fel­jegyzünk mindent, csak hat- van-hetven százalékát tud­juk visszaadni. Minél több emberen megy át az infor­máció és ez az ismeret- anyag. annál kevesebb ma­rad belőle. Sok vélemény hangzott még el a beszélgetés folya­mán. Egy azonban már az első megnyilatkozások után kiderült: a kezdeményezés, hogy a megye külön szer­vezze meg a szakszerveze­tek tisztségviselőinek to­vábbképzését, bevált. Az el­mondottak pedig bővítik a tapasztalatokat, segítve ez­zel nemcsak a tamfolvamok sikerességét, hanem a szak- szervezeti megbízottak mun­káját is. Bátki Ildikó Megjegyzés nélkül: az első nógr ádi kereskedelmi Az idén, szeptember 5-től 15-ig, a Nógrád megyei Ta­nács kereskedelmi osztályá­nak felügyelete és irányítása alatt, első ízben került sor a vásárlók legszélesebb rétegelt érintő, a kereskedelem min­den területét magába foglaló eseménysorozat megrendezé­sére. Nagy propagandát új termékek és cikkek felvonul­tatása, konferenciák, bemu­tatók sokasága és fokozott érdeklődés jellemezte a ke­reskedelmi napokat. Nem sok idő telt még el a rendezvénysorozat befejezése óta, de arra máris elegendő, hogy a szakterületek vezetői mérleget készíthessenek, le­vonhassák következtetéseiket, tapasztalataikat. A vendéglá­tóipar, az élelmiszer-kiskeres­kedelem és a Centrum Aru­ház legilletékesebbjeinek sza­vait jegyeztük fel. Dr. Várkonyi József, t Nóg­rád megyei Vendéglátóipar! Vállalat igazgatóhelyettese: — Vállalatunknak 16 külön­böző jellegű rendezvénye volt a kereskedelmi napok ideje alatt. Hármas célkitűzést ál­lítottunk előtérbe résztvéte- lünk'kel: vendégeinket igye­keztünk sajátos hangulatú ren­dezvényekkel meglepni — ezt; szolgálták a nótaesitekkel egy­bekötött vacsorák —, az étel­kínálat szélesítését kívántuk elérni, például a szlovák— magyar gasztronómiai külön­legességeket felvonultató be­mutatókon, a ezzel egyidejű­leg szakembereink ismeretei­nek bővítését is előtérbe he­lyeztük. A hidegkonyhai ké­szítmények és az üdítőitalok fokozott népszerűsítésével pe­dig szerettük volna reflektor- fénybe állítarff az egészsége­sebb, kulturáltabb fogyasztást. — Bemutatóink rendkívül népszerűek voltak: a salgó­tarjáni Kővár étteremben több mint 2000 ember fordult meg a néhány nap alatt, Eresztvényben, a birkasütést is vagy négyszázian tekintet­ték meg, 6 csupán egyetlen alkalommal, a Kővár étterem­ben tartott tej- és kakaóbá­lon, 220 gyermekvendéget fo­gadtunk. Ez is bizonyltja, hogy a lakosság legszélesebb rétegének igényeit igyekez­tünk kielégíteni. Külön örö­münkre szolgál, hogy nem-; csak a helybeliek, hanem a megye és az ország más vi­dékeiről, valamint külföldről érkezett látogatókkal is sike­rült munkánkat megismertet­ni, az rédeklődést felkelteni. Érdekességnek bizonyult az ételrecept-pályázatunk, amelynek döntőbe jutott 12 különlegességéről a zsűri el­nöke, az olimpikonok régi szakácsa, Vanesz József is el­ismerően nyilatkozott. — A kereskedelmi napok tapasztaltai alapján a jövőben is tartunk kóstolókkal egybe­kötött bemutatókat, s törek­vésünk vendéglátásunk szín­vonalának, kulturáltságának további növelése. Molnár Sándor, » Nógrád megyei Éielmiszer-kiskereské- delnü Vállalat igazgatója: — Az első ilyen nagyszabá­sú rendezvénysorozat alkal­mából lehetőségünk mutatko­zott arra, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét a boltháló­zatban és a kereskedelemben történt jelentős változásokra, az árucikkek fajtáinak továb­bi bővülésére. Nagy jelentősé­get tulajdonítottunk a vásár­lók mindennemű igényének kielégítésére, 6 34 bemuta­tónkat is ennek szolgálatába állítottuk. Arra törekedtünk, hogy további eredményeket érjünk el az egészségesebb táplálkozásra való serkentés­ben, s az új készítmények megismertetésével még job­ban segítsük a háziasszonyok otthoni munkáját Mirelit kész- és félkész termékeket, diétás készítményeket, fehér- jedűs élelmiszereket igyekez­tünk népszerűsíteni, sikerrel. Példa erre a kórházzal szem­közti „Napsugár” bojtunk, ahol a szokásos 30 ezres for­galom helyett most 80 ezer forint volt a bevétel, amely­nek döntő többsége a diétás ételek vásárlásából oldódott. Nagy szerepet szántunk a mindig sok gondot okozó zöldség- és gyümölcse Hátas további javításának. Három pavilont állítottunk fel a vá­rosban, amelyek nagy siker­rel üzemeltek, sőt a városi ta­náccsal szembenit még jelen­leg is nyitva tartjuk. Ez is bizonyítja, milyen nagy szük­ség van jó minőségű, friss, alacsony árú termékekre. A konzerváruk népszerűsítésére a FÜSZÉRT Vállalattal közö­sen 30—40 százalékos kedvez­ménnyel árusítottuk a halké­szítményeket. — Bemutatóink nagy kö­zönségsikert arattak, s ez in­kább a látogatók létszámán és nem a forgalomnövekedé­sen mérhető le. Természete­sen célunk nem is ez, hanem a figyelemfelkeltés, az új áruk bemutatása volt. A rendezvé­nyek jobb propagálásával, egyes cikkek kiárusításával, vagy az árak időleges leszál­lításával azonban még von­zóbbá, közérdekűbbé váltak volna a kereskedelmi napok. Ezt és még néhány következ­tetést levonva készülünk majd az esetleg más időpontban megrendezendő újabb ese­ménysorozatra. Nagy Sándor, a Centrum Aruház igazgatója: — Elsősorban a gyermek­es kismamaruházati cikkek választékának biztosítását tűztük célul, hiszen ez az egyik fő feladata a kormány- program maradéktalan meg­valósításának. Üj,. ismert, vagy részben ismert cikkekkel is­mertettük meg vásárlóinkat, i> nagy gondot fordítottunk az igények kielégítésére. Valójá­ban az utóbbi évek fejlődését mutattuk be sajátos eszkö­zeinkkel, és jogos büszkeség­gel tölt el bennünket, hogy kínálatunk, ellátottságunk hasonló az országos színvo­nalhoz. A Centrum Áruház tevékenysége a kereskedelmi napok után is arra irányul, hogy maradéktalanul kielé­gítse az egyre növekvő igé­nyeket, hadd mondhassák egy­re többen: jól megy sora az embereknek Nógrádban! Közéleti ember A TÍZEGYNÉHÁNY négy­zetméternyi iroda egyszerűen berendezett. A sötétre lakko­zott tárgyalóasztalon jelenté­sek, határozatok, kimutatá­sok. Ott a reggelinek való is. Varga Raffael „zsebből” étke­zik, mint bányászkorában. Ha hirtelenjében azt kérdeznék tőle, hogy mi a foglalkozása, nehezen tudna válaszolni. Papírjai” vannak a lakatos, kovács, hegesztő szakmák meg­szerzéséről. Mezőgazdasági technikumi érettségivel is ren­delkezik. Arra könnyebb a válasz, hogy mit csinál? A párt kétbodonyi csúcsvezető­ségének titkára. — 1970 májusától — teszi hozzá a pontosság kedvéért. Jól emlékszik, milyen körül­mények között került a mos­tani helyére. A járási párt- bizottságon dolgozott 1967 óta. Etakor fejezte be az egyéyes pártiskolát. — Éreztem, hogy ezután többet várnak tőlem, s izgul­tam: vajon megfelelek-e a követelményeknek. Nem ment könnyen az új munkakörbe való beilleszkedés. Néha bi­zony azon törtem a fejem, hogy fogom a kabátom és a táskám, s megyek vissza a bá­nyába — magyarázza. A visszatérésre mégsem ke­rült sor, pedig a bányához rengeteg erős szál fűzte. Em­berek, akikkel együtt nőtt fel, egymás mellett dolgoztak, a pártszervezet, ahol a kommu­nisták maguk közé fogadták, s bizalmat szavazták neki. Három évig a gazdaságpoli­tikai csoportnál dolgozott. Az utolsó esztendőben szinte he­tente kérte, hogy területre me­hessen. Az az igazi! Az első vonalban végezni a párt­munkát. Teljesítették kéré­sét, így került Kétbodonyba. Kora reggeltől késő estig — Amikor az első taggyű­lésen részt vettem, az embe­rek arcáról' nem tudtam se a bizalom jeleit, sem a fenntar­tás megnyilvánulásait leol­vasni. Nem ismertek köze­lebbről ... Volt traktoros, aki azt mondta neki: könnyű vasalt nadrágban beszélni. Ez a mondat szíven találta. Ott­hon még megvan a durva bá­nyászruhája. Nagy lendülettel látott munkához. Sok mindent kel­lett pótolni. Tagfelvétel utol­jára 1968-ban történt. Ahhoz, hogy a pártmunka javuljon, az idősek mellett talpraesett fiatal kommunistákra is szük­ség volt. Azóta tizennégy fia­tal vette kezébe a vörös könyvecskét. Az emberek, lát­va igyekezetét, maguk közé fogadták. Ehhez az is hozzá­járult, hogy ideje nagy ré­szét a dolgozók között tölti a termelőszövetkezetben. Lehet azon csodálkozni, hogy a ma­gafajta emberek állnak hozzá a legközelebb? ■ GYORSAN BEKAPCSOLÓ­DOTT a három község —Két- bodony, Szente és Kisecset — életébe. Szentén alapszerve­zeti titkárnak választották. Korábban hónapról hónapra változtak a titkárok, szinte minden párttag betöltötte e tisztséget. Most stabil a szer­vezet. r — Kora reggelt® késő es­tig járom a három községet A szomszédos Romhányban lakom, szerencse, hogy közel van, mert a taggyűlések vitái sokszor az estékbe nyúlnak — mondja Varga Raffael. , A tsz-ben minden délután, amikor vége a munkának, beszélgetni ülnek össze. A nap eseményeit problémáit vesézik. Különösen most egye­sülés előlit. Máskor meg a fa­lu lakói keresik meg gond' jaikkal. Megválasztották a tanács végrehajtó bizottságá­nak tagjává is. — Jólesik bármilyen apró ügy elintézése... A termelőszövetkezetek te­rületi szövetsége is gyakran foglalkoztatja. Az önkor­mányzati bizottság elnöke. Egy-egy előterjesztés előtt elemzéseket végez más ter­melőszövetkezetekben. Köny' nyű a dolga, hisz’ nem kell kérdezősködnie, hogy kihez forduljon. A tapasztalatokat pedig Kétbodonyban is jól hasznosíthatja. Nagy feladatok előtt á!L Mindig a soron következő a legnagyobb munka. — Készülünk a párt XI. kongresszusára, a felszaba­dulás 30. évfordulójának mél­tó megünneplésére. A ter­melőszövetkezetek egyesülő sének előkészítése is fontos — mondja a csúcstiíkár. NEM TAGADJA, a sok tár­sadalmi munka fárasztja időn­ként. Mi az, ami ezt ellensú­lyozza? — Döntünk prémiumügyek' ben, jutalmazásokkor. Utá­na elgondolkozom itt a szo­bámban. Most jól van. Tény­leg azok kapták, akik a leg­többet dolgoztak, akik meg- érdemelték. Talán ő jobban örül, mint az, aki kapta. Szabó Gyula Exportra — bel íöldrc .iMOimiiMiMiMiiiiiihK'MKiiiiiifiiiiiPiitmiiiiimMiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiituriitiiiim., a mezőgazdaságnak A MEZŐGÉP Vállalat pásztói gyáregységében úgynevezett profiltisztítást hajtottak végre az elmúlt hónapokban, így ki- zárólág azokat a termékeket gyártják, melyek korszerű ek. nyereséget hoznak, s a mezőgazdaság részére nélkülözhetet­lenek. A belföldi piacon túl igyekeznek kielégíteni a külföldi megrendelők igényét is, így Szabó Jánosné, aki kiváló dol­gozó és Kelemen Jánosné, csehszlovák piacra készítik a trak­torokhoz szükséges alkatrészeket A cseh Zetor traktorokba kerülő, szellőztetéshez szükséges szerkezetek gyártásán túl ma NDK részére te szállítanak kombájnokba kerülő berendezéseket, a ferde felhordó mecha­nizmus — 1600 db évente — itt, Pásztón készül. A tartalék alkatrészekkel együtt az exporttermékek gyártása az üzem termelésének mintegy 60 százalékát teszi kl. S Jövőre ez még tovább nő. Murányi József hegesztő — kilenc éve az üzem dolgozója — az exportmegrendeléseken dolgozik A MEZÖGÉP-esek nem feledkeznek meg a hazai piacról sem. Itt készül a láncos terményszállító, mely a szemes ta­karmányok, de még a kőpor szállítására is alkalmas. A mos­tani kísérletek szerint jövőre már zajtalanabb, gumilapátos kivitelben készül. A fóliavázak a háztáji és szövetkezeti zöld­ségtermesztést, primőrnevelést segítik. Mindezek az AGRO- KER-en keresztül vásárolhatók meg. Molnár Sándor hegesz­tő szakmunkás és Szőllősi László csoportvezető az elkészült termékek minőségét vizsgálja Kulcsár József kepösszeállítas®

Next

/
Oldalképek
Tartalom