Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

\ ■> A községi (anáesok segÉjése a eél Beszélgetés Gretina Istvánnal. a rétsági járási hivatal elnökével Három éve, az 1971-es választások óta megszűntek a já­rási tanácsok. A munka nagy részét az úgynevezett járási hivatalok vették at, a szakigazgatási szerveiken keresztül segítik a községi tanácsok munkáját. A rétsági járásban csaknem 28 ezer ember él. Ügyes-bajos dolgaikat most ki­lenc községi — ebből egy nagyközségi és két önálló tanács látja el. A járási hivatal eddigi munkájáról, munkamódsze­réről beszélgettünk Gresina Istvánnal, a járási hivatal eí­vanat. A munka minőségét jelzi, hogy közülük csak kettő volt törvénysértő, amit ké­sőbb saját hatáskörben vissza is vontak. A törvénysértő ha­tározatok száma a korábbi években jóval meghaladta a tízet. — Beszélgetésünk témája maradjon továbbra is a segít­ségnyújtás. E hasznos tapasz­talatokon túl mit mondana még? — Két területről feltétlen szólni kell. Bár ez nem új, de mi hasznosnak minősítjük. A hivatal vezetői, a szakigazga­tási szerv képviselői ebben az évben eddig • huszonegy vég­rehajtó bizottsági és tizenöt tanácsülésen képviselték a hi­vatalt. Részvételükkel közvet­len segítséget adnak a testű­éinek. Egy másik: minden hónapban elnöki, vagy tit­kári értekezletet tartunk. Megvitattuk már a negyedik ötéves terv időarányos telje­sítését; a közös községi taná­A Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyárának dolgozói jelentős munkafelaján­lásokat íettek a XI. pártkongr esszus, valamint hazánk félsz abadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A Magyar Kábel Művek összesen 200 millió forint értékű többtermelést vál­lalt, ebből a balassagyarmati gyár 75 millió forintot vállait magára. A 17 szocialista bri­gád 178 dolgozója eddig sikeresen dolgozik, előreláthatóan még a vállalásukat is jelentősen túl fogják szárnyalni íMTI fotó — Király Krisztina) Menni vagy maradni? Ösztönző nyugdíjpótlék, mindenki javára nőkével. — Mi magunk között úgy fogalmazunk, hogy a járási hivatal a megyei tanács ki­nyújtott karja. Felügyeletet látunk el, ellenőrző, felügye­lő, javaslattevő és koordináló tevékenységet folytat a hiva­tal. — Hogyan összegezné az el­lenőrző tevékenységet? — Ellenőrző tevékenysé­günk elsősorban a vizsgála- tokbarfjelentkezik. Legfonto­sabb a megyei terv alapján minden szakágban az (úgyne­vezett komplex vizsgálat. Kü­lönösen az elmúlt egy, másfél ev alatt alakult közös taná­csoknál, Nézsán, Nagyoroszi­ban, Tereskén alkalmaztuk a segítségadásnak ezt a módját. Elsősorban azt néztük meg, hogy a leadott jogkörökkel miképp élnek a közös taná­csok. Itt mondom el, hogy a járási hivatalnak hat szak­ágazata van. A művelődés, a műszak és ipari, az élelmiszer­gazdaság-kereskedelem, igaz­gatás, terv-pénzügy-munka- ügy, az egészségügy és a tit­kárság. A vizsgálat minden esetben segítőkész, hiszen el­sődleges célunk a községi ta­nácsok segítése. Az a véle­ményünk, meggyőződésünk, hogy a helyi tanácsok is így veszik ezeket a vizsgálatokat. Elmondom ■ még, hogy a vizs­gálatok eredményét a községi, illetve a területi pártcsúcs ve­zetőséggel is megvitatjuk, majd a községi tanács végre­hajtó bizottsága elé visszük. Ugyanakkor javaslatot is te­szünk a hogyan továbbra. Megemlítem, hogy eddig há­rom komplex vizsgálatot tar­tottunk, ugyanakkor úgyne­vezett ágazati, felügyeleti vizs­gálatot tizenhatot, célvizsgá­latot pedig nyolcvannyolcat végeztünk az idén a járás községeiben. — Azt hangsúlyozta, hogy a községi tanácsok segítése a cél. Milyen más megnyilvánu- 'lása jelntkezik még ennek a rétsági járásban? Kudarcok sorozata. Sikerte­len próbálkozások, fedezet nélküli és be nem váltott ígé­retek. Meglehet, hogy a jel­zők palettáján kissé sötétek a szlnek, de a komor aiaptónus a valóság tükre. A nem túl hízelgő jelzők, sajnos, ráülenek a Favorit Cipő Szövetkezet nagyoroszi papucskészítő részlegének -<ISZ-6zervezetére. A miér­tekre kapott válaszokból las­san, mozaikonként tevődik össze a kéű. Csaj kő Ti bőmé sokat bete­geskedett az idén. Makacs bőrbetegsége nehezen gyó­gyult, összesen három hóna­pot dolgozhatott. Elmegy a titkár, megáll az élet? A Fa­voritban körülbelül ez történt. — Az esztendő elején meg csináltunk egyet s mást — mondja Csa.ikó Tibomé KISZ- titkár. — Készülődés a for­radalmi ifjúsági napokra, ve­terántalálkozó. Még akkor is táppénzen voltam, bekötött kézzel jöttem-msntem, szer­veztem. Kellemetlenül érintett a kérdezösködés, a bőrbeteg­ségektől elhúzódnak Vz ém- berek. Aztán kórházba kerül­tem. Onnan írtam'ki helyet­tesemnek, Siv6 Katinak leve­let, hogy szervezze meg a ki­rándulást, amit már korábban megbeszéltünk. Kórházi elbo­csátásom után azonban azt — A hivatal feladata, hogy állásfoglalásokat, irányelve­ket adjon ki egy-egy feladat sikeres megvalósításához. Ilyen volt például a ciklus- program elkészítéséhez ki­adott irányelvünk. Csupán eddig, ebben az évben hu­szonnégy állásfoglalás és irányelv jutott el a helyi ta­nácsokhoz. A segítés más formáját is megtaláltuk már. A községi tanács vezetőivel és appará­tusával helyszíni konzultá­ciós napokat szervezünk. En-» nek az a lényege, hogy a hi­vatalvezetés, egy-két szak- igazgatási ágazat vezetőjével felkeresi a községi tanácsot, s ott egy-egy területről beszá­moltatjuk a terület előadóját. A vita után tanácsokat adunk a további munkához. Ilyén konzultációt végeztünk már Nőtincsen, Nógrádon és Rom- hányban. Más formája a se­gítségadásnak, amikor a hi- vatkl elnöke, elnökhelyette­se megy ki egy-egy községbe, s ott fogadónapot tart. Erről jó előre értesítjük a község lakosságát. Ügy ítéljük meg, hogy ezek a találkozások a választópolgárokkal rendkí­vül hasznosak és gazdagok. — Jogok és kötelességek is megilletik a hivatal szakigaz­gatási s1terveit. Ez miben je­lentkezik a községi tanácsok­nál? — Ez elsősorban a községi testületi ülések elé kerülő anyagok előkészítésében. Pél­dául; a községi vezetés köte­les kikérni a járási hivatal szakigazgatási szervének a vé­leményét egy-egy előterjesz­tett anyagnál. Ezzel elsősor­ban a testületi munka minő­ségét szeretnénk javítani. Kü­lönösen fontos ez a határozati javaslatok előkészítésénél, hogy az határozatra emelés után ne legyen törvénysértő. Községi tanácsaink az első fél évben hetvenkilenc hatá­rozatot hoztak, a végrehajtó bizottságok pedig száznyolc­Játtam, hogy bizony nem tör­tént a kirándulás ügyében semmi. És ha már a kudarcoknál tartunk. Az alap&zervezet An­na Frank nevét viseli. Úgy tervezték, taggyűlésen emlé­keznek meg róla, hadd is­merkedjék meg a névadóval mindenki. A KISZ-titkár könyvet' Vett ki a könyvtár­ból, s két tagot, Varga Máriát és Gál Katalint bízták meg, készüljenek fel. Vállalták, megígérték. A taggyűlésre el is jött mindenki, kivéve a két lányt, akikre a műsort építették. Utólag mentege­tőztek: nem merték előadni a műsort, pedig felkészültek. A taggvűlés természetesen ku­darcba fulladt. — Felelősségre vonta őket,? — Elbeszélgettem velük, de fegyelmivel nem éltem — vá­laszol a titkár. Felkérték a párttitkárt, tartson a fiataloknak politikai oktatást, Az örömmel vá|lia>l- ta. el is jött, csak éppen a KISZ-szervezet tagjai marad­tak távol. összesen négyen voltak kíváncsiak az előadás­ra. Kudarc tehát, ismét. Ügy tűnik, mintha a kudarc már otthon erezné magát a Favorit KISZ-szervezetében. Mert, hogy is volt a klubbal? A 15 lány rendbe hozta a ta­csok működésének tapasztala­tait; a testületi munka fel­adatait; az oktatási, az egész­ségügyi feladatokat, vagy más témákat. Most már azt a mód­szert is alkalmazzuk, hogy egy-egy értekezleten más-más községi tanácselnök számol be egy feladat végrehajtásáról, tapasztalatairól, s annak ta­nulságait vitatjuk itt meg. Ezek is hasznosak, mert gya­korlati segítséget adnak a köz­ségi tanácsoknak. — Hol, milyen területen kel­lene még előbbre lépni? — A járást hivatalnak az elmondottakon túl számos fel­adata van. Hol lehetne, vagy inkább kellene az előbbrelé- pés? A községek összevonása járásunk területén elvileg be­fejeződött. Most tehát a mun­ka minőségének javítása, az intenzitás fokozása a cél. Nö­velnünk szükséges a járási hivatalnál, de a községi ta­nácsoknál is a politikai és szakmai képzést. A belső tar­talékok feltárásával pedig a munka belső szervezettségén javítanánk, s ez még na­gyobb segítséget nyújtana a hivatalnak, a községi taná­csoknak egyaránt. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy képesek vagyunk ezek megoldására is — fejezte be a beszélgetést Gresina István, a rétsági járási hivatal elnöke. Somogyvári László nácsépület melletti klubhelyi­séget. Kitakarítottak, feldíszí­tették. Az üzemtől magnót kértek bele, meg is kapták. Aztán csak ültek a klubban, néztek egymásra, nem tudtak mit kezdeni a helyiséggel. — Hogyan tehet eleget így a szervezet a nagyobb köve­telményeknek? — Amikor az egyéni fel­adatvállalásról volt szó, önál­lóan senki nem ajánlott fel semmit — mondja a titkár. — Aztán kidolgoztam, . hogy az akcióprogramhoz ki mit ad­hatna hozzá, ezt már minden­ki elfogadta. Persze, a válla­lással eddig sem volt baj. Németh József telepvezető jól ismeri a fiatalok ügyes­bajos dolgait. / — Idén márciusban két fiatal, fél lábbal már kívül az üzemen, szólt, hogy ók inkább a községi KISZ-szervezetbe lépnének be. Hangulatot csi­náltak", a többi is csatlakozott hozzájuk. Mi akkor azt mond­tuk: nem járulunk hozzá, rossz fényt vetne az üzemre, ha itt íelbomlana a KTS?.- szervezet. Mi mindent meg­adunk. nem rajtuk takarékos­kodunk, de ők is csináljanak valamit. Dolgozzanak, rairfas- •eanak fel eredményeket. Még ha kezdetben kisebbeket is. — Mi hiányzik a talpraál- láshoa? Nemrégiben tanúja lehet­tem egy vitának, amelynek résztvevői azt feszegették, hogy vajon reális-e a nálunk alkalmazott nyugdíjkorhatár? Köztudomású, hogy öregségi nyugdíj a férfiakat hatvan-, a nőket ötvenöt éves kor be­töltése után illeti meg. Ennél alacsonyabb nyugdíjkorha­tár egyetlen iparilag fejlett államban sincs. (A Német Demokratikus Köztársaság­ban, Ausztriában és Angliá­ban 65, illetve 60 év. Hollan­diában és az NSZK-ban egy­ségesen 65 év, Svédországban egységesen 67 év a nyugdíj- korhatár.) — Egy mozgékony, energi­kus vezetőség. A mostani tit­kár nem elég harcias, nem elég szigorú. Többet elnéz, mint szabadna. Pedig szív­ügye az ifjúsági mozgalom. Kikerül az itteni lányokból egy jó vezetőség, csak körül kell nézni. Néhány idézet a tagok véle­ményéből : „Jó az akcióprogram, csak nincs végrehajtva.” „A tagok mindent megígér­nek. aztán nem csinálnak semmit.” „Egybe kellene kapcsolni Nagyoroszi három KlSZ-szer­vezetét. Kis falu ez 'három szervezethez.” „Nem lennék én itt titkár, semmi pénzért.” , Az anyagi segítségre nem panaszkodhatnak a fiatalok. Most is kétezer forint fekszik a kasszában, sportfelszerelés­re adta az üzem. Egyelőre még senki nem érdeklődött a p'énz sorsa felől, nem javasol­ta felhasználását. A kétezer forint holt összeg. Egy csekket kitölteni nem nagy dolog. Talpraállítani egy v“getáló KISZ-szervezetet már inkább. És itt erre lenne szükség. Az ifjúsági mozg’- iom gyerekcipőjében járnak itt a fiatalok, abból is igen kis méretet hordanak. És ha ez így van. akkor nem szégyen a kézenfogásos segítség sem. Talán okultak a kudarcokból’a szervezet tag­jai, é6 a kézenfogásra nem is lesz szükség. Szénül Márta Magyarországon a nyugdíj­korhatárt elért népesség ara­nyának fokozatos emelkedé­sét a gyermekek arányszá­mának fokozatos csökkenése kíséri, s mert a legutóbbi né­pesedéspolitikai intézkedések­től — a dolgok természetéből következően — nem várhatók azonnali eredmények, csökken az aktív keresők aránya, akik­re a nyugdíjasok ellátásának kötelessége is hárul. A sta­tisztikusok azt is kiszámítot­ták. hogy a hatvanadik élet­évükben nyugdíjazott férfiak átlagosan még 16 évig, az öt­venöt éves korukban nyugdí­jazott nők még 23 évig veszik igénybe a nyugellátást. Mind­ezek alapján úgy látszik, hogy a bevezetőben jelzett kérdést még akkor is indo­kolt feltenni, ha egyébként közismert, hogy a fizikai mun­kások többsége a korhatár el­érésekor habozás nélkül a nyugdíjat választja. Más a helyzet — érvelnek sokan — az értelmiségiekkel, különö­sen a magasan képzett szel­lemi foglalkozásúakkal. A hatvanéves férfi, az ötvenöt éves nő — ha egyébként egészséges — munkaerejének, alkotóképességének teljében lehet, s a törvényes lehetősé­gen kívül kevés ésszerű indok szól a nyugdíjazásuk mellett. Nem vitás: az érvelés lo­gikus. de hiba lenne olyan következtetésre jutni, hogy — különösen ebben a munkaerő- ínséges korban —, luxus az ilyen alacsony nyugdíjkbr- határ fenntartása. Hiba lenne, ugyanis ezt a kérdést nem. lehet kizárólag gazdasági szempontból, vizsgálni, más­részt fölöslegesek is lenné­nek az efféle vizsgálódások. Viszonylag kevesen tudják — s ez nem vet valami jó fényt a vállalatok, a munkahelyek nyugdíj-előkészítő bizotytó- gainak munkájára —, -hojiy aki akar, s akinek a munká­jára szükség van, az a nyug­díjkorhatár után is dolgoz­hat. Az erről szóló rendelet kifejezetten ösztönzi a nyug­díjba készülőket, hogy né- hánv évig még vállalják a rendszeres munkát. Havi fize­tésük mellé nyugdíjpótlékot kapnak: fizikai munkakörben minden munkába töltött to­vábbi év után hét, egyéb mun­kakörökben három százalék­kal emelkedik a nyugdíjuk. Néhány évi munka után tehat a korábbi alapfizetésüket erősen megközelítő összeggel mehetnek nyugdíjba. A rendelet két éve lépett érvénybe, s bár az érdekeltek teljes köre — k hiányos pro­paganda miatt — nem isme­ri, viszonylag sokan éltek a lehetőséggel. Tavaly az örpg ségi nyugdíjak egyharmadál már a pótlék figyelembevéte­lével állapították meg, jelen­leg 66 ezren dolgoznak a nyugdíjpótlék igénybevéte­lével. De dolgozhatnának töb­ben is. A népgazdaság szinte vala­mennyi területén a jelenlegi­nél jóval több, nagy tapasz­talaid szakember munkájára lenne szükség, s jóval céltu­datosabban, jóval átgondol­tabban kellene a vállalatok­nál munkájukat megszervez­ni. A rendelet csak lehetőség: gyakorlati értéke a megvaló­sítástól függ, magyarán attól, hogy a vállalatok — különö­sen ahol szüntelenül panasz­kodnak a munkaerőhiányra — mennyire veszik komolyan a rendelet adta lehetőséget. Mert nem mindegy, hogy egy kvalifikált szakmunkást — to­vábbfoglalkoztatás címén — például segédmunkásként dol­goztatnak, vagy egy műszaki alkalmazott számára néhány évig valami látszatmunka­kört kreálnak. Ä segédmun­kássá degradált szakember — mert munkáját, tudását, ta­pasztalatait lényegében sem­mibe veszik — aligha él ale- hetőséggel: nyugdíjba készülő kollégái előtt pedig ott a fi­gyelmeztető rossz példa... A továbbdolgozásra ösztön­ző nyugdíjpótlék a munkaerő­gondok enyhítésének lehető­ségét nyújtja a vállalatok szá­mára, a magasabb nyugdíj lehetőségét az egyén számára, s nem utolsósorban az értel­mes, alkotómunka lehetősé­gét mindenki számára, akik­nek nyugdíjazása mellett —a törvényes lehetőségen kívül — valóban kevés ésszerű indok szól. V értés Csaba | NOGRAD = J974. szeptember 20., péntek 6 • t Kis méretű gyerekcipőben t

Next

/
Oldalképek
Tartalom