Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
* A \ográ«I megyei Vendéglátó Vállalat salgótarjáni, kistoronyéi. nagybátonyi, balassagyarmati egysegeibe felvételt hirdet az alábbi munkakörükbe: SZAKÁCS. CUKRÁSZ, ' ELADÓ. KÉZILÁNY. KONYHALÁNY, 1TALMÉRÖ (CSAPOS), TARARÍTÖ. Bérezés a 15.1971. (VI. 12.) sz. Belker, rendelet és kollektív szerződés szerint. Napi egyszeri térítésmentes főétkezés, vidéki dolgozók részére útiköltség-térítés. 1974. július 1-től 44 órás munkahét. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Salgótarján. Kossuth L. út 3. sz. (Nemzeti étterem felett) és a balassagyarmati kirendeltségen (Bajcsy-Zs. út 1. sz.). A korszerű gazdaságban: bábolnai gabonas&árító Teljesítmény : 15 tonna/óra. Megrendelhető hathónapos szállításra a Mezőgazdasági Kombinát kereskedelmi osztályán, Bábolnán. Forgalomba hozzák az AGROTRÖSZT megyei AGROKER vállalatai A Nógrád megyei Vegyesipari Indulás előtt még néhány jótanács Még reggel hat óra sem volt, amikor az alegység tagjai fegyelmezetten, példás rendben felsorakoztak a gvár udvarán. Rövid eligazítás következett, majd a kohászati üzemek miunkásőrei a kijelölt, hely, a Zója-liget felé vették útjukat. A közkedvelt kirándulóhely centrumából indulFegyelmezetten, becsülettel helytálltak tak el ezen a napon három munkásőrszázad rajai, hogy a felszabad ul ás i j ár őr ve rseny keretében összemérjék tudásukat. Reggel 6.30 órakor az első raj Galica János irányítása alatt nekivágott a néhány kilométeres távolságnak. Gyorsan lépkedtek. A nehéz terep ugyancsak próbára tette a munkásőrök állóképességét. A hat ellenőrző állomáson pedig a szakmai és politikai ismereteikből adtak ízelítőt a lelkes, csupaszív versenyzők. Távbecslés. kézi gránátdobás. pisztoly- és géppisztoly-szétszedés, -összerakás. Ilyen, és ehhez hasonló feladatok, szerepeltek a járőrverseny programjában, Az említetteken túl munkásmozgalmi és történelmi jellegű kérdésekre, a második világháború kiemelkedőbb harcaira kellett válaszolniuk a politikai állomáson és totószelvényt állítottak ki a cél előtt. A jáírőrversenyben női munkásőrök is részt vettek. Képünk az egyik ellenőrző állomáson készült A kohászokat a Kun Béla munkásőr-zászlóalj többi alegysége, a síküveggyáriak, bánya-gépgyáriak, öblösüveg- gyáriak és más üzemek munkásőrei váltótták fel a nehéz pályáin. A 3. századból ott volt M'U&tó Laci bácsi, aki már túl a hatvan éven, becsülettel helytállt. Légrády István is külön dicséretet érdemel. És a gyömgédebb nem képviselői, a nők sem vallottak szégyent. Hodován Jánosné és Surónyi Jóasefné is ott szedték lábaikat hátizsákkal. a hátukon, géppisztollyal a kezükben az egyik raj tagjai között. Már délután két óra felé járt, amikor a 2. század rajai is befejezték a jérőrversenyt. Ebből a századból Pefcró Gábor, Bodó János, Kovács Zoltán és Liipták János rajai emelkedtek ki. ök képviselik majd az öblösüveggyár és a ZIM színeit a városi egység versenyén. A politikai állomásokon az egyes pártbizottságok titkárai fogták „vallatóra” a'munkás- őröket. Szilágyi Dezső, a kohászati üzemek pártbizottságának titkára így vélekedett: — Derekasan helytálltak a milicisták. Csak az elismerés hangján lehet szólni felkészültségükről. Az utóbbi napokban 1 pártbizottságunktól szinte minden munkásmozgalommal kapcsolatos könyvet összeszedtek. Ebből is látszik, hogy nagyon készültek a fel- szabadulási járőrversenyre. Sok hasonló elismerő véleményt lehetne még közölni a Kun Béla városi, valamint a Nógrádi Sándor járási roun- kásőregységnél megrendezett versenyrő!, amelyek még nem fejeződtek be. Ugyanis az alegységek legjobb rajai ez év- /ben. megyei szinten pedig jövő év tavaszán mérik össze tudásukat. Bábák, javasok, füvesek Kiállítás Veszprémben a népi gyógyításról A népi gyógyítás tárgyi és írott Emlékeit hazánkban először Veszprémben mutatják be. Az országos jelentőségű kiállításra Szentestől Keszthelyig és Bajától Nyíregyházáig 18 múzeum küldött anyagot régi és legfrissebb kutatásaink eredményeiből. Így folyamatában szemlélhetőek az elmúlt századok orvosnélküli világában használt, és generációkról generációkra öröklődve gyarapodott szokások, eljárások, eszközök. Sok népi gyógyászati ismeret finnugor, török eredetét mutatták ki a kutatók, s bizonyították a közén- és nyugat-európai népek tapasztalatainak hatását is. Később hatottak a XVI—XVIII. századi kéziratos és nyomtatott orvosi és fűvészkönyvek. amelyeket külföldön tanuló diákok hoztak be. A hazai művek közül legjelentősebb Méliusz Juhász Pétéi 1578-as Herbáriuma, majd Pápai Pá- riz Ferenc Pax Cornorisa. Igen sóik faluban működött gyógyító ember: tudó. tudós, javas. Egy bábaasszony hagyatékából maradt meg a írászkarika a nagykőrösi múzeumban. Ezen a kelesztetlen tésztából sütött nagy perecen bújtatták át a frászos. azaz az ijedős gyereket. Daganatokat. keléseket, apró. rongyból készült babákkal simogattak meg; egy keresztütnál eldobták e rontóbábukat. Sokszor a gyógyulás reményében keresték föl a búcsúiáró helyeket is. Jelentős hatást tulajdonítottak a színeknek is. Piros szalagot kötöttek a csecsemő csuklójára szemmelverés ellen. piros rongyot szögeztek a küszöbre, ajtófélfára. A sárgaságban szenvedőt sárga viaszpohárból vagy aranygyűrűből itatták meg. A néphit szerint az égből hullott le, tehát gyógyít a ménkű, vagy nyilakő. azaz mennykő, ami nem volt más. mint kőkórszakból származó köbalta. Honfoglaláskori emlékanyagok közt ismernek a kutatók kagylós nyakláncot, ezt is rontás ellen viseltéig. Számos betegséget próbáltak orvosolni a Szent György nap előtt fogott békával, kígyóval is. Régészeti leletek tanúsítják, hogy a honfoglaló magyarok ismerték a koponyalékelést. A juhászok a kergebirkát a közelmúltig is koponyaléke- léssel gyógyították. A népi állatgyógyászatban az érvágással és a köpölyö- zéssel a betegséget okozó rossz vért engedték ki. A legidősebbek még emlékeznek a falusi foghúzókra. akik fogtörővei járták az országot. Á népi gyógyászat egves eljárásai és eszközei megújulva. tovább élnek a modern orvostudományba. Különösen a vadon termő és termesztett növényeket hasznosítják ma is. Alapvető szerepüket a népi gyógyászatban nem kisebbítik a rájuk tapadt babonák. A gyógynövényeket főleg teának. köhögés ellen , köptető- nek használták. A veszprémi piac füveseiről fénykép is készült. Régen a pestis és kolera idején borókafenyő magvai- val, ágaival füstöltek. A fájós fogakat maszlag és beléndek magvaiVal füstölték meg. Fokhagymát gyomor- és hátbántalmak esetén, magas vérnyomásra etettek a beteggel, de vele kenték meg — rontás ellen — a küszöböt, bölcsőt. Fájós fülbe kövirózsa kifacsart levét csorgatták, ezért hívták azt a növényt sok helyen fülfűnek. Sebeket, vágásokat, keléseket farkasalma levével és lapúlevéllel kezeltek. A tanulságos veszprémi vállalkozás nagy értékű ismeret- anyagot ad a népi gyógyításról. A Kohászati Gyárépítő Vállalat’ építőipari gyáregysége technikusi végzettségű építésvezetőket keres azonnali belépéssel, dunaújvárosi munkaterületre. Szállásról gondoskodunk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban. Budapest, XIII,, Révész u. 9. Borbás Zoltán gy áregységvezetőnél. Raffai István E B.P É Javító Vállalat kedvező kereseti lehetőség biztosításával felvételre keres betanított munkára női dolgozókat és takarítónőt. Jelentkezni lehet a vállalat központi telephelyén, Zagyvapálfalva, Kölcsey a. 17. — Egyre jobban kezdesz haso nlítani az anyádra, kislányom, .,! (A Wochenpresse-ből)
