Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

Egy év múüva START jMp il")#- . «ft*- : ' _ 'Mr, ifci.'ii üt r., .i-.. '!! ||Í TUDÓ llPilllji Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Álla­mokban nagyban folynak az előkészületek az 1975. július 15-re tervezett közös űrrepülésre. A Szovjet­unióban mór korábban el­készítették a programban részt vevő Szojuz-űnhajó fülkéjének méretarányos hasonmását, amelyet az év eleje óta gyakorlóűrhajó- ként, oktatóberendezésként használnak az űrhajósje­löltek. A föld körüli kirtogést a képen látható öltözékben fogják végrehajtani az asztronauták, a fel- és le­szálláskor erre még szka­fandert húznak majd. A tojás alakú orbitális füllte a 'föld körüli repülés során az aljával csatlako­zik majd a kúp alakú visz- szatéró kabinhoz. A „to­jás” felső részén az egysé­gesített szovjet—amerikai összekapcsoló rendszer szovjet szerkezetének ve­zetőiapátjai láthatók. Ez a közösen kifejlesztett össze­kapcsoló rendszer később majd a bajba jutott űrha­jósok mentését is lehetővé teszi (korábban, a Szojuz —Apollo-program beindí­tása előtt erre még nem volt lehetőség). A két űrhajó összekap­csolásakor és „átnyitása- kor” némi problémát fog okozni a szovjet és ame­rikai űrhajók eltérő leve­gőösszetétele. Erre azonban már előre gondolnak a kö­zös űrutazás előkészítői. Az üveg biológiája Az üvegről kiderült, hogy a fizikai és vegyi hatásokkal szembeni ellenálló képessége, állandósága közel sem olyan magas fokú. mint amilyennek hittük. Tudvalevő, hogy az üveg szilícium- és oxigén­atomok hálózatából áll. Felü­lete nem teljesen sima, fizi­kai hatások következtében érdessé válik. Az .üvegfelület! szabad sziliéi u malom iái oly­kor hirdoxilgyökökkel. vagy metilgyökökkél lépnek kap­csolatba. Az ionkicserélődés esetenként odáig mehet hogy az üveg atomjait a környezet­ből származó atomok helyet­tesítik (így pl. a savak Il­ion j at az üveg rvátriümionjá- n,ak a helyébe léphet a bá­zisok pedig megbonthatják a szilíciumot és az oxigén, kö­zötti kötést.) A biológiai rendszerek is hathatnak az üvegre, úgyne­vezett biológiai korróziót Idéz­vén elő. Például a gombák okozta korrózió a meleg ég­övben viszonylag rövid idő alatt használhatatlanná teszi a mikroszkópat vagy a táv­csövet. miután a gombatelep lenyomata belemaródik az üvegfelületbe (e vonatkozás­ban ellenállóbbnak bizonyul­nak a nyomokban nehézfémet tartalmazó üvegfajtáit.) Az ellenkező irányú hatás­ra jó példa az üveglombik, kémcsőbe helyezett vér gyors alvadása, valamint az a meg­figyelés is, hogy bórszilikát üvegcsében kicsapódik a Bi- vitamin. A kölcsönhatások megítélé­se még nem teljesen egyértel­mű. Egy régebbi feltevés sze­rint a sejteket a két pozitív töltéssel rendelkező kalcium­hidak kötik az üvegfalhoz (a sejt maga és az üvegfal fe­lülete ugyani« negatív tölté­sű) . Angol kutatók ezzel szemben a káliumsók viselke­désében látják a kiváltó okot, annak feltételezésével, hogy a káliumionok a sej thirty án keresztül kiáramlanak és kö­tésbe lépnek az üveg anyagá­val (a kálium koncentrációja ugyanis a sejtben magasabb, mint a környezetben). Kimu­tatták, hogy élő sejtek akkor Is rátapadnak az üveglapra és folytatják növekedésüket, ha közben a kalciumot meg­kötik. Az üveg biológiájának ku­tatása még kezdeténél tart. de rövidesen nem kevésbé lesz jelentős, mint a fizikai és vegyi tulajdonságok vizs­gálata. Fémszállal erősített műanyagok A petrolkémiai termékek, így a különféle (poliészter-, epoxi-) műgyanták ára az utóbbi időben Jelentősen emelkedett. Angliában hiány is van belőlük, ezért az angol műanyagipari vállalatok ered­ményes kísérleteket folytat­tak az üvegszállal rétegelt műanyagok helyettesítésére nagy szilárdságú acélszálakkal rétegelt műanyagokkal. Az acélszállal rétegelt műanya­gok szilárdabbak, azonos szi­lárdságú íormatest készítésé­hez vékonyabb darabok hasz­nálhatók, mint üvegszál-erősi' tés esetén és így mintegy 25 százalék műgyantát lehet megtakarítani. Az azonos szi­lárdsági követelményeket ki­elégítő acélszállal rétegelt műanyag formate&t 10 száza­lékkal olcsóbb és 5 százalék­kal könnyebb. Tavak a déli-sarki jégpáncél alatt Az utóbbi években részlete­sen kidolgozták az Antarktiszt borító jégtakarónak rádió­visszhangok útján váló tanul­mányozási módszerét. Már három év óta folyik a jégta­karó rádióvisszhangokkal tör­ténő vizsgálata repülőgépek­ről, amelyek igen hasszú ku­tató utakat tesznek meg a jéggel borított szárazföld fe­lett. Ezeket a repüléseket egy tudományos program kereté­ben hajtják végre, amelyet a Scott Sarkvidékkutató Intézet és a Természettudományi Ku- katóalap együttesen dolgo­zott ki. A visszhangfelvéte­lekből megállapítható a jégta­karónak a vastagsága és meg­állapíthatók az alatta helyet foglaló kőzetnek a körvonalai, Ezeknek a vizsgálatoknak egy érdekes és meglepő eredmé­nyük az, hogy a kontinens bizonyos helyein a jégtakaró alatt (rendszerint 3—1 kilo­méteres mélységben) folyé­kony vízből álló tavak lap- panganak. Eddig összesen 17 ilyen jég alatti tónak a létezését mu­tatták ki, ezek közt van olyan is, amelynek 15 kilo­méter a hosszúsága. Ezeket a folyékony víztömegeket nyil­ván. a felettük helyet foglaló nagy vastagságú jégréteg védi meg a külső zord éghajlat hatásaitól és lehetővé teszi, hogy az említett mélységben olvadáspont körüli hőmérsék­leten maradjanak. Természe­tesen a kőzetrétegnek, amely­be be vapnak ágyazva, ugyanilyen hőmérsékletűnek kell lennie. Orrmotoros Volkswagen OJ aK' Upus !,oroz»f*vírusát Keze te m X s ■yusatnéinei Volks­wagen IUU olt wolfsburgi gyára, napi 200 daraboa teljesítménnyel. A meglepetést az okozta, hogy a gyár hagyományaival asfiges «■( lentétben orrmqtoroa, fronthaj- tajú kivitelűre tervezték meg a „Sciroeeo” típust. E küíépkate- g riájű kombi-limuzin konstruk­ció már az olajválság Jegyében fogant, hiszen csupán nm köb­centiméter bengerűrtalmü motor­ja van, amely normálbenzlnnel Is „megelégszik“. Nagy gondot fordítottak az úgynevezett bizton­sági karosszéria kialakítására, az autó belső terét megfelelően ki­párnázták, az első üléseket be­épített fejtámaszokkal látták el, es automatikusan feltekercselődő biztonsági övékkel szállítják a „Sclrocco”-t. A kipufogó- és hangtompító rendszert rozsdamen­tes acélból készítik, az égéster­mékek „méregtelenitve” hagyják el a kipufogócsövet. A kocsi- szekrény Alsó felületét különleges korrózióvédő anyaggal vonják be. Az üj Volkswagen-típus fordulási sugara kicsi, parkolási helyigé­nye igen kedvesé. Sokoldalú exkavátor Sokféle feladat elvégzésére alikalmas exkavátortípust fejlesztettek ki szovjet mér­nökök, Az EO—3322/A hid­raulikus forgókotró, autóutak és vasutak építésénél, mező­gazdasági öntözőrendszerek létesítésénél, ipari és lakás- építkezéseknél, közművesítés­nél egyaránt munkába állít­ható. A kotrógép haladását és munkamozgásait hidraulikus berendezés biztosítja. A hid­raulika folyamatos sebesség- szabályozást, a műveletek szinkronizálását teszi lehető­vé. A kotrógép karjának felső és alsó részét összekötő rúd három különböző helyzetbe állítható. A kar felső részének kihúzása révén a kotrói mélysége —, s ezzel együtt a kirakás magassága — 3,2 mé­terről 5 méterre növelhető. A 0.5 köbméter befogadóképes­ségű öntött-hegesztett put­tony fogazata mangántartal- mú acélból készült, így * kopásnak jól ellenáll. A kot­rógép vezetőfülkéje tágas, fűthető, és megfelelően hang- szigeteit; szellőztető berende­zéssel is ellátták. frliajó és üstökös laldlhOKása? Az amerikai űrkutatás szer­vezete komoly formában fog­lalkozik azzal a tervvel, hogy már a közeli években egy űrkutató eszközt indít útnak valamelyik fontosabb üstö­kösnek a meglátogatására, az úgynevezett „imtarcepció# kül­detésre". Sajnos a Kohoutek-üstökös- sel kapcsolatban az intercep- Ció tervét nem tudták meg­valósítani mert hosszú időre van szükség, amíg egy űrhajó eljut a Naprendszer belső ré­széig előnyomult üstököshöz. Erről tehát lekéstünk. Való­színűleg az Encke-féle, vagy a Halley-féle üstökös legköze­lebbi visszatérése ad majd al­kalmat az első üstökösinter- cepeló végrehajtására. A találkozás egyik feladata volna, hogy az üstökös mag- várói közelebbi adatokat szol­gáltasson. A jelenleg legálta­lánosabban elfogadott üstö­köselmélet értelmében az üs­tökösnek a legfontosabb (de egyúttal legkevésbé ismert' része a mag. Bár sugara csak néhány kilométer, mégis ez termeli mindazt az anyagot, amelyet a messze ellátsz» uszályban tündökölni látunk. Ez pedig akkor történik, amikor az üstökös napközeibe jut és a mag felmelegszik. A csillagászok többsége magáé­vá teszi a magnak azt a mo­delljét, amely szerint a mag egy „porral szennyezett jég­hegyhez” hasonlítható. A magból kilépő vízmolekulák esetleg egy vízgőzből álló légkört alkothatnak az üstö­kös körül. Ha ez bekövetkez­nék, akkor már az „üstökö­sök meteorológiájáról” is be­szélhetnénk. ü napkisugdrzős tanulmányozása A Tadzstk Tudományos Akadémia Fizikai és Műsza­ki Intézetének fiatal munka­társai és a moszkvai Atom- energiai Intézet tudósai Im­már negyedik éve tanulmá­nyozzák a kérdést, hogyan fejthetnék meg a titkot: mi­ért növekszenek oly rohamo­san és miért oly magas a ter­méshozamuk a növényeknek a magas hegyek között? A napkisugárzás mérése céljá­ból a Pamfr-hegységben két berendezést szereltek fel; a Pamir—71-et és a Pamir—72- 6t Ezeket a berendezéseket, amelyek felfogják a kozmikus sugarakat, különböző szinte­ken helyezték el. Ezen a nyá­ron még egy sugárfogót sze­relnek fel: a Pamir—73-ai. Ez már 5 ezer méter temgev- szint fölötti magasságban mű­ködik majd. A kísérletekben részt vesznek bolgár és lengyel tudósok is. i Geológiai térkép és a Szojuz—9 A Szojuz—9 szovjet űr­hajó által készített felvétele­ken a holdkráterekhez ha­sonló. gyűrű alakú képződ­ményeket fedeztek fél. Ezek az alakzatok, amelyek való­színűleg a Hold krátereihez hasonló eredetűek, a távoli múltban keletkeztek. Átmérő­jük több, mint 100 km. és mi­vel nagy területen lepusztul­tak, azonosításuk a Földön Igen nehéz. A Szojuz—9. fel­vételei alapján a szovjet tu­dósok 8000 km területről. 1:10 millió léptékkel egy geológiai térképet állítottak össze. A térkép kimutatja a Föld geo­lógiai struktúrájának eddig ismeretlen szabálytalanságait, és segítheti a geológusokat az ásványkutatásban. Közép-Áz&ia feltárásai jó megegyezést mutatnak azok­kal a következtetésekkel, amelyekre a tudósok az űr­ből érkezett fényépek alapján jutottak. NÖORAD — 1974. szeptember 15., vasárnapi 1 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom