Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

Elleniétek a (örök kormányban Nyílt szakadás keletkezett szombaton a török koalíciós kormányban, és ez az orszá­got újabb politikai válságba taszította — jelenti a Reuter Ankarából. Necmettin Erbakan minisz­terelnök-helyettes szombaton Ankarában tartott sajtóérte­kezletén közölte, hogy hat minisztertársával együtt nem hajlandó hozzájárulni Btilent Ecevit miniszterelnök szep­tember végére tervezett skandináviai látogatásához. A Reuter szerint a miniszterel­nök-helyettest felháborította Ecevitnek az a döntése, hogy távolléte Idejére nem őt. ha­téin Orhan Eyuboglu állam- minisztert nevezte ki ügy­vezető miniszterelnökké. Kö­vetelte, hogy Ecevit először rendezze a koalíción belül tá­madt viszályt és csak utána utazzék Skandináviába. Magyar pért- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja, Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­ge és a Minisztertanács meg­hívására, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szep­tember végén magyar párt­ég kormányküldöttség tesz hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. fg$ látta a liete! hírmagyarázónk, rÄLFY JÓZSEF: Trónfosztás Etiópiában Gromiko NjngatA'émetorsiágban Nyugatnémet kormánykö­rökben pozitív várakozással l hintenek elébe Gromiko s'.uvjet külügyminiszter va­sárnap kezdődő kétnapos hi­vatalos látogatásának. Hans-Dietrich Genscher s övetségi külügyminiszter péntek esti televíziós nyilat­kozatában biztosított arról, hogy a keleti politikában változatlanul érvényesül a folytonosság elve. Hangot adott reményének, hogy Gro- mikóval tartandó megbeszélé­sei pozitív eredménnyel zá­rulnak. A szovjet külügyminisztert vasárnap reggel Genscher külügyminiszter üdvözli majd a Köln—Wahni repülőtéren. Innen a politikusok helikop­teren mennek a Gymnichi kastélyba, a tárgyalások szín­helyére. A megbeszélések egész napon át tartanak majd. Délben Genscher ebé­det ad vendége tiszteletére, este pedig Gromiko fogadja fehér asztalnál nyugatnémet kollégáját Az ENSZ 29. ülésszakára Leszerelési javaslat A leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó kü­lönbizottság pénteken eleget tett annak a feladatnak, amellyel az ENSZ-közgyűlés bízta meg. Jóváhagyta azt a beszámo­lóteirvezatet, amely összegezi és elemzi a különböző álla­mok és államcsoportok elkép­zeléseit a konferencia célsze­rűségéről, célkitűzéseiről, Pales »tin ügyet az ENSZ elé Edouard Ghonra, Libanon állandó ENSZ-képvieelője, az ENSZ-tagállamok arab cso­portjának elnöke péntek este hi vatalosan átadta Kurt Wald­heim ENSZ-íőtitkárnak azt a levelet, amely kéri, hogy a iwilesztin problémát önálló politikai kérdésiként tűzzék az ENSZ-közgyűlés soron levő ülésszakának napirendjére. A levelet — mint már kö­zölték — 43 ország irta alá, köztük a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság. Tartalmát hétfőn hozzák nyilvánosságra. Ötvözetgyár Salgótarján / azonnali felvételre kerett link üzemvezetői munkakör betöltésére gépészmérnököt, tmk művezetőt munkakör betöltésére gépész üzemmérnököt, vagy gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust. Szerkesztői munkakörbe gépészmérnököt, közgazdászt. Energia-karbantartó részlegéhez, gyakorlattal rendelkező erősáramú üzemmérnököt, vagy erősáramú villám ősi pari technikust művezetői munkakör betöltésére. Lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint érettségivel rendelkező gyors- és gépírót. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet * vállalat személyzeti osztályán 6—14 óráig. Levélcím: 3101 Salgótarján. Pt 18. résztvevőd köréről, éa megtar­tásának Időpontjáról. A be­számolót az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka elé terjesztik, amely e fontos nemzetközi fórum előkészítésével kapcso­latban kijelöli a további fel­adatokat A kérdés megvitatása aot bizonyítja, hogy a konferen­ciának a Szovjetunió által ja­vasolt összehívása szinte álta­lános elfogadásra talált. A vé­leményt nyilvánító kilencven­hat ENSZ-tagállam közül csu­pán néhány foglalt állást a konferencia ellen. Fontos eilem volt a bizottság munkájában az, hogy a Szovjetunión kívül még két nukleáris hatalom. Nagy-Britannia és Franciaor­szág is helyet foglalt a tárgya­lóasztalnál. Van olyan remény — írja a tudósító —, hogy a többi nukleáris hatalom 1» fi­gyelembe veszi az ENSZ-tag- á Homok abszolút többségének véleményét és megváltoztatja a konferenciával kapcsolatos álláspontját. Ne halassza tavaszra kerítésének építését! Vaskapuk és kerítésbetélek reklámáron beszerezhetők a TÜZÉP Vállalat telepein. LEPKE kétsz árnyas nagykapu LEPKE kiskapu LEPKE kombinált kapu LEPKE I. kerítésbetét láb nélkül LEPKE 1/A, kerítésbe tét lábbal Olcsók, ízlésesek, modernek! 929 Ft m Ft 1080 Ft 236 Ft 293 Ft ÉSZAKMAGVARO RSZAOJ TÜZÉP VÁLLALAT A héten összeomlott Halié Szetassszié császár trónja, a 82 esztendős uralkodót a had­sereg vezetői megfosztották hatalmától. Meglepetést ez a fordulat igazság szerint már nem hozott: már a tavasszal jelentkeztek az első repedések a monarchia politikai társadal­mi, gazdasági építményen, a tiszti kar mozgolódni kezdett, mert megdöbbentette az ország nagy részén dühöngő éhínség, mert felháborította az udvar közönye és korrupciója. Igaz, hogy az etióp tisztek angol tiszti iskolákon tanultak és az amerikaiaktól kapták a to­vábbképzést, de felismerték, hogy Etiópia feudális — a szó szoros értelmében közép­korba illő — rendje már nem tartható fenn tovább. A csá­szár személyét az a nimbusz övezte, hogy annak idején szembeszáll t Mussolini ag­ressziójával, de ez ma már kevés. Különösen akkor, ha az etióp közvélemény keserű kiábrándultsággal szerez tu­domást arról, hogy Hailé Sze- lasszié óriási magánvagyonát külföldi bankokba menekítet­te, vagy, hogy két kutyáját többre tartja, mint az éhín­ségtől elpusztuló alattvalói­nak százait, ezreit. A hadsereg tisztjei „szalá­mitaktikával” egymás után távolították el a hatalomból a császár bizalmi embereit, sorra-rendre rábizonyították a korrupció védját Hailé Sze­lesedé minisztereire, majd családtagjaira. Az utolsó he­tekben magáinak a császárnak a jogkörét is fokozatosan megnyirbálták. Az alaposan átgondolt, igen-igen pontosan kidolgozott taktika megvaló­sítása során a császár trón­fosztását nem követte a monarchia megszüntetése, a köztársaság kikiáltása. Nem a tábornokok gondoskodtak új császárról, a Svájcban ápolt trónörököst, Aszfa Uasszan herceget hívták ha­za, foglalja el a megürese­dett trónt. Politikai megfi­gyelők azonban bizonyosra veszik, hogy az 57 éves, és beteg trónörökös képtelen lesz apja helyét elfoglalni. A jövő a köztársasági állam­formáé. Az etlóplal fordulat értéke­lése még korai lenne. Annyi bizonyos, hogy a hadsereg fiatal tiatjei között vannak haladó szelleműek is, de az ugyancsak tény, hogy a tiszti karon belül érvényesül az amerikai hatás. Az Egyesült Államok gzámára sohasem volt közömbös Etiópia sorsa, már csak azért sem-, mert az Eritreai tengerpart révén az ország a Vörös-tenger vidé­kén, közvetve pedig a Közel- Keleten, illetve aiz Indiai­óceán térségében különös je­lentőséggel bír. A Közel-Kelet egyébként is előtérbe kerül a nemzetközi életben. Mindinkább esedékes a közel-keleti békekonferen­cia újrakezdése, és amint ezt megszokhatta a világ, a tár­gyalások előtt sokasodnak a harcias kijelentések. Izrael miniszterelnöke, Rabin Wa­shingtonban járta héten, hogy még több pénzt és fegyvert követeljen az amerikai szö­vetségestől. A tárgyalásokkal egy időben közölték; izraeli pilóták utaztak Kaliforniába, hogy ottani támaszpontokon kipróbálják az F—15-ös új amerikai harci repülőgépeket. ARAB—EOTÖPAI PÁRBESZÉD Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára ugyanazokban a napokban Bonniban járt, hogy a nyugatnémet veze­tőkkel tárgyaljon az „arab— európai párbeszédről”, köz­tudomású, hogy novemberre Párizsba hívták össze a „harmincak” értekezletét: az Arab Liga, továbbá 20 arab ország, valamint a kilene közös piaci tagország képviselői tárgyalnak majd az együttműködésről. Vagyis: az olajról, no meg arról, hogy vajon váz arab kapcsolatok fejlesztése a tőkés Nyugat- Európával ellensúlyozhatja-e az amerikai—izraeli szövet­ség szorosabbra fonódását. A Közös Piac vezetőinek természetesen nem ez a fő gondjuk. Első teendőjük, az infláció megfékezése lenne. A közös piaci tagországok több­ségében ugyanis kétszám­jegyű az inflációs ráta: egyik évről a másikra 12, 16, 19 százalékkal hígul a pénz, csökken vásárlóereje. A kilenc ország kilencféle pénz­ügyi i politikája megingatta a Közös Piac helyzetét, szétzi­lálta a szervezet egységét. A bajok orvoslására Francia­ország köztársasági elnöke az év végére hivatalos csúcsér­tekezletet kíván szervezn . ennek előkészítésére is egy nem hivatalos, magas szintű összejövetel szolgált: az Ely- sée-palotában vacsorára gyűl­tek össze az állam- és kor­mányfők. A külügyminiszte­rek hétfőn és kedden ugyan­csak Párizsban üléseznek. A francia kezdeményező­készséget nemcsak az magya­rázza, hogy Giscard d’ Esta- ing „az új seprő jól seper” elméletet kívánja igazolni, hanem az is. hogy Francia- ország látja el a Közös Pi­acban ez év végéig az elnöki teendőket. A GÖRÖGOK FUTÁRJA A Közös Piac hangadó és tőkeerős országait végigjárta Mavrosz görög külügyminisz­ter is. Egy sajtóértekezleten nem rejtette véka alá: az athéni kormánynak, mintegy 800 millió dollárra van szük­sége ahhoz, hogy egyensúly­ba hozza fizetési mérlegét. Csökkenteni kívánja az or­szág gazdasági függőségét a? Egyesült Államoktól, segítsé­gért ezért a Közös Piac or­szágaihoz fordul. (Bonn adott is valamennyit...) A görög kormány 1902-ben már társulási szerződést kötött az európai gazdasági közösség­gel, most ezt a szerződést töltik meg új tartalommal, ezt követően viszont Athén szívesen vállalná a teljes jo­gú tagságot „a kilencek" mellett tizedikként. Mavrosz külügyminiszter brüsszeli tartózkodásakor tárgyalt Luns NATO-főtit- kárraJ, utána pedig bejelen­tette, hogy Görögország ki­lépett a NATO katonai ter­vező bizottságából is. Ez természetes következménye annak, hogy az athéni kor­mány hátat fordított az észak-atlanti szövetség in­tegrált katonai szervezeté­nek. (Franciaország sem tag­ja a katonai tervező bizott­ságnak. ..) Mavrosz határo­zott lépése mindenesetre azt mutatja: az athéni kormánv el akarja érni, hogy az USA és a NATO rászorítsa a tö­rök kormányt csapatainak Ciprus szigetéről való kivo­nására. Gondolatok az amerikai demokráciáról A NAPOKBAN tanúja vol­tam egy beszélgetésnek, ami­kor egy amerikai újságíró eu­rópai kollégáját vállon vere­getve kijelentette: — Akárki akármit is mond, az amerikai demokrácia a vi­lág egyetlen igazi demokrá­ciája. A világon sehol nem fordulhatna másutt alá, hogy « nép lemondásra kényszeríti az elnököt, mert az megpró­bált» lehallgató-készülékkel magnóra venni politikai ellen­feleinek beszélgetéseit Sehol! Mondhatsz, amit akarsz. Ame­rika méltán taníthatja a vilá­got az igazi demokráciára. Természetesen nem szép do­log lehallgatni mások beszél­getéseit. Bár ugyancsak az amerikai sajtó tanúsítja, hogy az Egyesült Államok sok elnö­kének lelkén száradnak hason­ló búnöcskék. Ez azonban az ő beiügyük. De vannak nemzetközi ügyek .Is (a demokrácia jelie­ge ezekben is megnyilvánul). Ez pedig mindnyájunkat érint, mert — ahogy mondani szo­kás — a harang nemcsak ne­kem. neked, hanem vala­mennyiünknek szól. Megállapítottuk tehát hegy vétkes dolog a telefon és más lehallgatás. Vétek kibújni az adófizetés alól, politikai kam­pányokra kapott pénzeket magáncélra használni. S ha ezekért a vétkekért megbün­tetik a magas tisztség viselő­jét, akkor — úgy mondják ne­künk — abban az országban a demokrácia mindenre kiter­jed, mindenható és igazságos, és ez a demokrácia próbaköve, ily«» demokráciához kell. hogy igazodjék u egész hala­dó emberiség. De véteknek tekintsük-e azt, hogy valaki parancsot ad sok ezer, sóit tízezer ártatlan em­ber válogatás nélkül való le­mészárlására, ezőnyegbombá- zással? Vagy azt parancsolja, hogy a pompás Pennsylvania Avenuétól sok ezer kilométer­re fekvő országban az ősi és szerény Kham Thien utcában egy óvodára dobjanak bom­bát? Ebben a bűnben pedig részt vállaltaik az Egyesült Államok igen magas tisztséget betöltő méltóságai, köztük több elnök is. És senki sem mondott le, ezért 6enkit sem fosztottak meg tisztségéből, senkit sem fenyegetett alkot­mányjogi vádemelés. Hol volt akkor a mindenha­tó amerikai demokrácia? A Vietnam ellen indított bűnös háborúban megöltek több százezer, lehet, hogy egy­millió embert De eenkit sem kényszerítettek lemondásra. Az egész ügyben egyetlen bű­nöst találtak, egy pufók, kö­lyökképű hadnagyocskát, egyet azok közül, akik Vietnamban megismételték a hitlerista ná­cik bűntetteit. A hadnagy rö­vid időt töltött házi őrizetben, több tízezer dollárt keresett a bűntettről szóló nyilatkoza­tokkal, majd kegyelmet ka­pó tt Ennyí az egész. PEDIG ÉN szemtanúja vol­tam, hogyan vonult fel 500 ezer egyszerű amerikai Washingtoniban, a Pennsylva­nia Avenue-n a vietnami há­ború befejezését követelve. A Caipitolium lépcsőjén álltam, amikor a vietnami háborút megjárt leszerelt katonák el­dobálták az amerikai kor­mánytól kapott kitüntetései­ket. A háború mégis folytató­dott: 3 évig, 6 évig, 8—10 éven át. A közvéleménykutatások kimutatták, hogy az amerikai­ak 74 százaléka ellenezte a háborút Igaz, a háború mégis befe­jeződött. Tíz évvel ■ azután, hogy elkezdték. S nem az amerikai demokrácia diada­lának eredményeként, (hábo­rúellenes tüntetések 1970-ben, 1968-ban, 1966-ban és még előbb is voltak, de a háború csak 1973-ban ért véget). A háború'mi ndenekelőtt a vie t­namiak hősiessége miatt feje­ződött be. Azért fejeződött be, mert az amerikai imperializ­mus nem tudta azt megnyer­ni. Több mint tíz éven át folyt a háború. Több mint tíz éven át magyarázták: .Amerika feláldozza fialt a demokrácia védelmében, hogy megóvja a szabad világ demokratikus el­vett a kommunista veszély­től.” Még javában' folyt ez a „vé­delem”, amikor egy másik, az Egyesült Államoktól ugyan­csak távol eső országban, Chi­lében hatalomra került a Né­pi Egység kormánya Salvador Allsndével, korunk egyik leg­nagyszerűbb és legtisztább po­litikusával az élen. Nem erő­szakos fordulat, terror, állam­csíny, külföldi segítség juttat­ta hatalomra, hanem a nép akarata, a demokratikus vá­lasztások eredménye. Jártam akkor Chilében, láttam, ho­gyan funkcionál ez a demok­rácia, amely engedélyezte minden párt működését, amely cenzúra nélkül engedé­lyezett minden újságot, még a nagytőke érdekeit nyíltan képviselő Mercurio-t is. EMLÉKSZEM az amerikai monopóliumok reakciójára is. Nem felejtettem el az ITT összeesküvését, a gazdasági blokádot Emlékszem, miként akadályozták még az ameri­kai monopóliumok törvényel­lenesen azoknak az alkatré- szeknojc * leszállítását, ame­lyeket a chilei bankok már kifizettek. Emlékszem, hogy ennek következtében egymás után mentek tönkre a külön­féle gépek. Emlékszem a d l - verzánsakciókra, a sztrájkok­ra, amelyeket az Egyesült Ál­lamokból pénzeltek. Sajnos, mindannyian jól emlékszünk rá, hogy mindez mivel végződött Az elnök meggyilkolásával, emberek tízezreinek lemészárlásával, u demokráciának, az elemi em­beri jogoknak és azoknak a törvényeknek a meggyalázá- sávaL, amelyeket maga a bur­zsoázia alkotott; , Hova lettek abban az idő- ben Amerika demokratikus elvei? Hol volt az emberi szn- badságró1 való gondoskodás” Mit .áldozott” az amerikai burzsoázia akkor a „demokró- cia védelmére”? NEM ZSÖRTÖLŐDŐ jelle­mem késztet mindezek felidé­zésére, s nem is az, hogy az amerikai burzsoázia fejére ol­vassam bűneit. Lehet, hogy a:’ u.^etrpna'ak v fiy rész* való'ban büntetlennek tartja az. ameri - kai demokráciát. Ez az ő bel- ugyük. De azt ellenzem, hogy más népeket erre a demokrá- ciara teáinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom