Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-09 / 185. szám
) Mócsány József brigádvezetö és Deák Lajos villanyszerelő villanymotorokat javít Kandó méltó követői Lehet-e méltóbb példaképük ® villanyszerelőknek, mint Kandó Kálmán? Szécsényben, az ELZETT Zár- és Lakatgyár gyáregységében az egyik legjobban dolgozó ifjúsági brigád választotta névadóul. A fiatal t szakemberek az üzfem elektromos berendezéseit, vi 11a- mos targoncáit tartják karban. A tíztagú kollektíva egy esztendeje birtokosa a Szocialista címnek. Csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez. Felajánlásaik nehezen mérhetők, hiszen a karbantartó tevékenységet számszerűen nehéz meghatározni. A Mó- csány József vezette szocialista brigád újítások bevezetését, az üzemcsarnokokba való betelepítések rövid határidejét, társadalmi munka végzését vállalta. Ezek időarányos részét már teljesítették. ■zeleczki János és Bartos Ferenc tervrajz alapján kapcsoló szekrényt készít Brigádunk bekapcsolódik az Egy nap Szécsényért mozgalom ba — mondta Bajnóczi Gábor Az elosztószekrény szerelését Puszta András és Rigó István brigádiagok vállalták (Kulcsár József képriportja) Párt-alapszervezeti decentralizáció a tsz-ekben A íurómesfer A szarvasgedei réten fúrótorony magasodik az ég felé. Emberek sürgölődnek körülötte. Vallatják a földet. — Lignit után kutatunk — kezdi a beszélgetést Szegi Lajos fúrómester. Elmondja, hogy 20 évvel ezelőtt kei üli a vállalathoz. Először mint fúrás dolgozott, később a vezetőség fúrómesteri iskolára küldte. Ezt sikeresen el is végezte. Azóta mint fúró- mester irányítja a munkát. — Bejártam az ország minden részét. Több brigáddal dolgoztam együtt. Minket mindig oda küldenek, ahol a legnagyobb szükség van ránk. Húsz év alatt most kerültem először Nógrád megyébe, pedig itt lakom Carábon — mondja magáról a 42 éves szakember, majd így folytatja: — Szeretem ezt a munkát, mert igen változatos. Sok munkahelyen fordultunk meg, sok tájat ismertünk meg. Amerre járunk, mindig találunk valami újat, szépet. Nyáron könnyebb a dolgunk, mert nem olyan mostoha az idő, de télen a zord, viharos, havas időben is helyt- állunk. A fúrók állandóan dolgoznak, csak akkor állunk meg, ha valami műszaki hibát kell elhárítani, vagy valami más munkára állunk át. Folyamatos műszak van nálunk. Ez azt jelenti, hogy hétnapi munka után hét nap pihenő jár. Naponta 12 órát töltünk el munkával, sőt szombat és vasárnap is dolgozunk. Az egyik héten éjjel, a másik héten pedig nappal. Fizetésünkkel meg vagyunk elégedve, havonta. 3000—3500 forintot viszünk haza. Szocialista brigádban tevékenykedünk tavaly elnyertük az ezüst fokozatot. Én jó munkámért háromszor részesültem kiváló dolgozó kitüntetésben — fejezte be a beszélgetést Szegi Lajos fúrómester. Pár pillanattal később ismét munkájába mélyedt. K. I. A KlPIUI-nél Hallottul« Az egri Közúti Építő Vállalattal kötött szerződés értelmében október végéig felújítják a Kossuth Lajos, a Posta és a Marx Engels utat Salgótarjánban. A korszerűsítési • munkákkal egyidőben az átépített Malinovszkij, valamint a Dimitrov út és a Kemerovo körút aszfaltszőnyeg-borítást kap. A' termelőszövetkezeti pártszervezetek szervezeti felépítése az utóbbi fél évtizedben jelentősen megváltozott. A nagylétszámú, a szövetkezet egészét átfogó pártszervezetekből a termelőszövetkezetek? egy részében több kisebb pártszervezetet hoztak létre: a szóhasználat szerint decentralizáltak. Ezeknek a kisebb pártszervezeteknek az irányítására, munkájuk összehangolására pedig csúcsvezetőségeket választottak. fejlődésben a magyarázni A pártszervezetek decentralizálásának indítékát az utóbbi évtized nagyarányú politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésében kell keresni. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében a szövetkezetek önálló vállalatszerű gazdálkodást folytatnak. Ezzel együttjár, hogy azokat a termelési ágazatokat, fejlesztik elsősorban, amelyek adottságaiknak legjobban megfelelnek, amelyek a legnagyobb eredményeket hozzák. Egyes termelési ágazatokat megszüntettek, másokat viszont gyors ütemben fejlesztettek, ezekre fordították anyagi eszközeiket, ezekbe irányították a tagok zömét. A szövetkezetek többségében a 70-es évek elejére kialakult két-három termelési ágazat, amelyekben valóban nagyüzemi a termelés, s amelyeknek eredményes vagy eredménytelen működése döntő hatással van a szövetkezeti tagok jövedelmére, életszínvonalára. A gazdálkodás ilyen irányú fejlődésének fontos jellemzője, hogy a szövetkezeteken belül az egyes üzemágak, üzemegységek tevékenységi köre szinte teljesen elhatárolódott:» létrejött az ágazati vezetés. Számos szövetkezetben az üzemágak, termelési ágazatok olyan önállóságot kaptak, hogy önelszámoló egységek lettek. Ugyanerre az időszakra esik a szövetkezetek életében oly nagy jelentőségű koncentráció is. Kezdetben ez főként a szövetkezetek egyesülésében mutatkozott meg. Két-három, sőt több község termelőszövetkezete is egyesült, s ez a szövetkezetek területének nagyarányú növekedését eredményezte. A területi kancentrációt követte az anyagi erők összpontosítása, s ez a folyamat napjainkba,! mindinkább erőteljesebbé válik. A pártszervezetek felépítésének módosulása tehát a szövetkezetek életének fejlődését követte. így megnyílt a lehetőség — sőt esetenként szükségessé is vált, — hogy az úgynevezett decentralizált aiapzervezetek politikái tevékenységükben figyelembe vegyék termelési egységeik adottságait, lehetőségeit. Napjainkban már megállapítható, hogy az egyes termelési egységekben működő pártszervezetek többsége megtalálta helyét, kialakította sajátos helyzetének, lehetőségeinek megfelelő munka- módszert, területének gazdájává vált. Szervezetileg közelebb kerülve a közvetlen termelésben dolgozó termelőszövetkezeti tagokhoz, alsal - mazottakhoz, sokat tesznek a termelés politikai eszközökkel való segítése, ellenőrzése érdekében. A jól működő párt- szervezetek nagy érdemeket szereztek a területükön dolgozó tsz-tagok, -alkalmazottak tudatának formálásában, a jó munkahelyi légkör kialakításában, a kollektívák összekovácsolásában. Ugyanakkor az is igaz, hogy a decentralizált pártszervezetek tekintélyes százaléka napjainkban még nem találja helyét, nem tudta kialakítani helyes munkamódszerét. Nem elég önállóak, nem kezdeményezik a helyi gondok, problémák megoldását. Ahol vannak feltételek Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a decentralizálást nem célnak, hanem eszköznek, szervezeti keretnek' tartották, a párt politikája jobb érvényesítése éi~ dekében, ott a pártszervezetek eredményesebben, ' nagyobb hatásfokkal működnek. Ott viszont, ahol csupán magától a decentralizálástól várták a politikai munka „ugrásszerű” fejlődését, jobbára, elmaradtak a várt eredmények. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeken a helyeken szembe kell néfcnj a tényekkel és a nehézségekkel, le kell szűrni a következtetéseket, s ennek megfelelően kijavítani a hibáikat. Egyes decentralizált párt- szervezetek gyenge, önállót- lan működéséből azonban nagy! hiba lenne Olyanféle következtetést levonni, hogy maga a decentralizálás volt hibás lépés. Ellenkezőleg. Por litikai, társadalmi, gazdaság életünk fejlődésének történelmileg szükséges következménye ez a párt szervezeti életében. A hibát abban kell keresni, hogy egyrészt ott is végrehajtották, ahol erre u feltételek még nem értek meg, másrészt számos helyen „túlhajtották”, vagyis na.?./ számban hoztak létre olya í kislétszámú pártszervezeteket, amelyek nem elég ütőképesek, nem képviselnek kellő politikai erőt. A pártszervezetek decentralizálásánál legalább két alapvető feltételt kell figyelembe venni. Az egyiik: a termelési egység nagysága, területi elhelyezkedése, az ott dolgozók létszáma, a termelési .folyamatok elhatároit- sága. A másik: jelentős politikai erőt képviselő, megfelelő számú párttagság. A termelőszövetkezetek életében, az előbbiekben említett folyamatok a jövőben tovább erősödnek. A korszerű, fejlett technika, technológia növeli azokat a határokat, amelyek között működtetésük, akalmazásuk, leginkább eredményes. Bár a határok növelésének nem egyedüli útja a szövetkezetek egyesülése, de a szövetkezetek átlagos területének növekedése valós folyamat, s számolni kell vele. A szövetkezetek egyesülésével például a korábbi önálló szövetkezetek üzemegységekké válnak. Az ilyen termelési egységekben mind a nagyság, mind a területi elhelyezkedés, a dolgozók létszáma, a termelési folyama; tok elkülönültsége szükségessé teheti külön pártalapszer- vezet létrehozását. Ebben az esetben minden bizonnyal a második feltétel — a mintegy 40—50 párttag — is biztosított ahhoz, hogy a létrehozott pártszervezet jól érvényesítése a párt politikáját képes legyen öpállóan elemezni, feltárni, és főleg megoldani a politikai, társadalmi és gazdasági feladatokat Nem elaprózva Természetesen a pártszervezetek létrehozásának és működtetésének feltételei termelőszövetkezetenként eltérők lehetnek. Mindenképpen arra célszerű törekedni, hogy ne aprózzák el az erőket, s csak olyan alapszervezetek jöjjenek létre, amelyek elegendő politikai erőt képviselnek. Hiszen a fejlődés folyamata napjainkban a termelő- szövetkezetekben is a termelőerők koijcentrációja felé haladás ezt a pártszervezetek szervezeti felépítésében is célszerű figyelembe venni. Mihók Sándor Tulajdonosként nagyobb igényességgel Eredményes di Szénbányák szocialista brigádvezetőinek tanácskozása. A vállalat jelenlegi helyzetét elemző, a gondokat feltáró. ugyanaKkor a jövő terveit ismertető beszámolókat. amit egyrészt Zsuffa Miklós igazgató. másrészt Sült Tibor igazgatóhelyettes terjesztett elő — az őszinteség jellemezte. Ilyen volt a vita is. amelyből érezni lehetett, hogy nagy felelősséggel, valóban tulajdonosokhoz illő nyíltsággal mondtak véleményt a maguk és kisebb, nagyobb kollektívájuk nevében a brigádvezetők. A bányászokra korábban is jellemző volt a bátor véleménynyilvánítás. Ezt most fokozottan tapasztaltuk. Az egyik kányási brigádvezető például nyíltan feltette a kérdést: miért feledkeztek el korábban a feltárásról? Gondoltak-e már a fiatalításra, hiszen a jövő hosszabb távon ismert, viszont a bányászok többsége néhány év alatt eléri a nyugdíjkorhatárt. Lesz-e időben kelló utánpótlás? Nem egyéni gondok ezek. hanem olyanok, amelyek már ma előrevetítik az árnyékot, és intézkedéseket kívánnak. A bányászat helyzete hosz- szú távra stabilizálódott. Az igények viszont megkövetelik a technikai fejlesztés gyorsítását. / Ennek anyagi, tárgyi feltételei mindinkább megteremtődnek Nógrádban is. A szocialista brigádvezetők csaknem kivétel nélkül foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Dicsérték a gépeket azok. akiknek már jutott. mások pedig igényelték. ígéretet kaptak, belátható határidők megjelölésével. A vita viszont azt is bizonyította, hogy a gép önmagában, kevés. Annak nagyon sok feltétele van. hogy eredményesen alkalmazhassák a technikát. Türelmet kértek a vezetőktől a betanulási időre, ugyanakkor szóvá tették azokat a szervezési, anyagellátási hibákat, amelyek gátolják a gépek kihasználását. — Hiába a gén. a kaparó, ami könnyíti a munkát. ha a normában meghatározott 20—30 méter helyett 200—300 méterről kell az anyagot szállítani. Ami előnyt az egyik helyen jnvernek. elveszik a másikon — tette szóvá az egyik. A ménkesi iparosbrigád- vezető egy másik fontos dologra hívta fel a figyelmet. Az új technika, új típusú gépek nagy hozzáértést kívánnak. Sajnos a felkészülés eddig elmaradt. Az iparos a legtöbb esetben csak akkor ismerkedik meg az úi géppel, amikor már javítani kell. Nincs ez rendjén! Házitan- folyam és tapasztalatcsere útján változtatni kellene a sorrenden. Megszívlelendő a javaslat márcsak azért is. mivel az idén több új gép érkezett, és még várnak. Jövőre pedig még többre számíthatnak a nógrádi bányákban. A széntermelés az utóbbi hetekben nem, biztosítja az igények kielégítését. Az első félévet még a kongresszusi felajánlásoknak megfelelő arányban túlteljesítették. Azóta az előny ,.elkopott”, az adósság viszont szaporodott. Reálisan értékelték a helyze-. tét. Valamennyi felszólaló szerint az év végéig teljesíthető a kongresszusi ígéret, de csak nagy erőfeszítések árán. Elismerően nyilatkoztak többen is a megtett és tervben szereplő műszaki szervezési intézkedésekről. Hasznosak ezek, de most már az ellenőrzést is javítani, erősíteni kellene. Nem maradhat el a végrehajtás számon kérése sem. Az aknavezetők ne elégedjenek meg csupán a felügyelet jelentésével, mert nem biztos, hogy <az mindig a reális valóságot mutatja. Sokkal célravezetőbb lenne, ha a brigádok, csapatok vezetői is beírnák a naplóba, mikor mi okozott kiesést — javasolta az egyik brigádvezető. A vállalat közös érdekeiről folyt a vita. Ebbe a munkások hangulata, közérzete is beletartozik. Elképzelhető, hogy Szorospatakon, ahol van is. meg ninos is ivó- és fürdővíz. esetenként. baj van a közérzettel. Nagyon sürgős intézkedést kíván a . megoldás. Kányáson is gond a fürdő és a munkaruha szárításának. szellőztetésének megoldása. Jóllehet ilyen és ehhez hasonló dolgok ma már jóval kevesebbszer vetődnek fel. mint korábban. A munkásigények azonban jelentősen megváltoztak és tegyük hozzá jogosan. Ezt sem szabad számításon kívül hagyni! A vitában ellLans zott vélemények. javaslatok egészét nehéz lenne egy írás keretében elemezni. E néhánv említett dolog talán kellően érzékelteti, hogy a munkások, bányászok, mint tulajdonosok nagyobb igényességgel lépnek fel ömagultkal szemben. Erre egyébként a kongresszusi felajánlásokért érzett felelősségük is bizonyíték. Igényesebbek lettek a vezetőkkel szemben. így is kezelik a véleményüket. mert zárszavában az igazgató megfelelő ígéretet tett. hogy a következő tanácskozásra ne maradjon a szóvá tettekről számon kérni való. B. J. NÓGRÁD — 1974. augusztus 9., péntek 3
