Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

Űj könyvek ' X Kossuth Könyvkiadó a Lenin összes müvei 55 köte­les sorozatában most jelen­tette meg a 42 kötetet; ez Leninnek az 1920. november és 1921. március közötti idő­szakban elhangzott beszédeit, e néhány hónap alatt írt cik­keit, egyéb írásait tartalmaz­za, gazdag jegyzetanyaggal, mutatókkal. Az MSZMP KB l’árttörténeti Intézetének gon­dozásában megjelent A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt haiírozatai és dokumentumai liß7—1970. című kötet, amely a párt két kongresszus közöt­ti legfontosabb határozatait, dokumentumait tartalmazza; ezek közül több először kerül nyilvánosságra. O. Kozlova és I. Kuznyecov; A termelésirá­nyítás tudományos alapjai cí­mű könyve, fontos kézikönyv az e terület iránt érdeklő­dőknek. Érdeklődésre tarthat s/.ámot Jevgenyij Rjabcsikov: A kozmosz Kolumbuszái cí­mű riportkönyve, amely be­mutatja a . szovjet űrhajósok (elkészülését, vállalkozásait. Izgalmas olvasmány Georg Honigmann: Hearst, a sajtó­király című könyve; ez az amerikai politikai és gazda­sági viszonyokba, az ottani közéletet hosszú évtizedek óta jellemző hatalmi villongások kulisszatitkaiba enged bepil­lantást. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó megjelentette a magyarországi törvények és rendeletek harmadik kötetét. A hatályos jogszabályok gyűj­teménye 1945-től 1972-ig bezá­rólag tartalmazza a legfonto­sabb jogszabályokat; a har­madik kötetben miniszteri rendeletek — a belkereske­delmi miniszter és a külügy­miniszter rendeletéi — talál­hatók. Szélesebb érdeklődés­re tarthat számot Novák Ist­ván könyve is. a Beadványok a polgári perben.. Kampis György új könyve a kisajátí­tásra vonatkozó jogszabályo­kat ismerteti. Megjelentette a kiadó Jana Sereghyová Kon- kurrencia és koordináció a világpiacon című művét, amelyben a csehszlovák szer­ző érdekes áttekintést ad er­ről a fontos problémakörről. A kiadó újdonságai közé tar­tozik Russell L» Ackoff: Ope­rációkutatás és vállalati terve­zés; Burgerné, Gimes Anna; Az élelmiszer-termelés gazda­ságtana; Wiener A. Imre: A gazdasági vezetők büntetőjogi felelőssége. A Reklámpszicho­lógia válogatott tanulmányo­kat tartalmaz erről a terület­ről. A munkájuknál fogva sok olvasásra kényszerülőknek je­lenthet segítséget Dezső Zsig- mondné műve, A gyorsolvasás programozott tankönyve. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó is több újdonság­gal jelentkezett. Most került a könyvesboltokba Anauta: Ar- lea, az eszkimó lány című re­génye, Grigori j Fedoszejev: A Jambuj gonosz szelleme című ifjúsági regénye. A nép­szerű Delfin könyvek soro­zatban tizedik kiadásban lá­tott napvilágot Hegedűs1 Géza egyik legsikerültebb történel­mi regénye, Az erdőntúli ve­szedelem. Kopácsy Margit: Egy láda gyermekkor címmel írt gyermekregényt, melynek lapjait Szántó Piroska illuszt­rációi díszítik. Megjelent, a felsős általános iskolások szá­mára íródott, népi játékokat tartalmazó műsorfüzet is, ez- alkalommal második kiadásá­ban, Nyi/tnikék címmel. A Medicina Könyvkiadónál látott napvilágot Biklch György: Cukorbetegség című könyve, mely ’ hasznos taná­csokat, tudnivalókat tartal­maz. Átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg a köz­érdekű Egészségügyi ABC. .Fotóvászon' Az NDK vegyipara új ter­méket állított elő: nagy érzé­kenységű brómezüst-emulzló- val bevont textilanyagot. A „fotővászon”, amely nem veri vissza a fényt, lehetővé teszi, hogy kiállítások és belső terek dekorálásához szükséges Igen n'agy méretű fényképmásolato­kat készítsenek. Az anyag na­gyon tartós és ellenáll a lég­köri befolyásoknak, ami alkal­massá teszi épületek, vásár- csarnokok, parkok díszítésére, filmdekorációk készítésére stb. NÓGRÁD - 1974. augusztus 17., szombat LEZSÁK SÁNDOR: IGÉZŐ Ea áldott légy gyümölcshozó asszonyom szelíd roncsaimmal, pancsolt hitű gyávák csúfolta világommal, tiszta sebeimmel, áldott légy lármás életemmel, iszonyú szép szerelemmel, áldott a te neved. Kertésmkedés robbantásául A Szovjetunió északi részén a fiatal fák nehezen ereszte­nek gyökeret a kemény és száraz talajba. Az Északi Hid­rotechnikai és Talajjavítási In­tézet eredeti eljárást dolgo- gott ki a zöld fák és cserjék elültetésére: ehhez a talajt robbantással készítik elő. Körülbelül egy méter mély­ségben különleges patront he­lyeznek el és felrobbantják. Ennek eredményeképpen elég laza falú gödör keletkezik, amelynek falai nem akadá­lyozzák a gyökerek kifejlődé­sét. A patronba a robbanó­anyagon kívül trágyát is tesz­nek: ez körülbelül egyméte­res körzetben hatol be a ta­lajba. A fa táplálkozását ezzel a „tartalékkal”,3—5 esztendő­re biztosítják. Mai tévéajánlafunk 21.05: A kaméliás hölgy. Amerikai film a televízió Greta Garbo-sorozatánsk bemutatójaként. George Cukor rendező 1937-ben ké­szítette Ifjú Alexandre Dumas világhírű drámájából ezt a filmet. A múlt század népszerű francia színpadi szerzője regényekkel kezdte pályáját, az első színpadi sikerének számító Kaméliás hölgy is regényből szüle­tett, 1852-ben. A mű azóta is sikert arat, a Világon mindenütt játszották és játsszák, az operaszínpadot is meghódította Marguerita Gautier megható története. Dumas a Kaméliás hölgyben azt bizonyítja, hogy Mar­guerita megvetésre méltó foglalkozása ellenére 1» mennyivel több, nemesebb azoknál, akik őt megve­tik. Marguerita képes lemondani szerelméről más bol­dogságának érdekében, s még azt is elviselni, hogy a fiú megvesse, hiszen nem mondhatja el a szakítás va­lódi indokát. A darabot Magyarországon a párizsi be­mutató után három évvel — 1855-ben — már játszot­ták, s a felújítások között emlékezetes Bajor Gizi ala­kítása. Ezúttal a szerencsétlen lány, Greta Garbo. Ar­mand Duval szerepében Robert Taylort láthatjuk, ma­gyar hangjuk Almási Éva és Sztankay István. Ké­pünkön : Jelenet a „Kaméliás hölgy” című amerikai filmből. 'Főváros a félszigeten (T.) Az utcák a tengerhez vezetnek Helsinki utcarészlet. Amikor megérkeztünk Hel­sinkibe — mindjárt a városi idegenforgalmi ' hivatal ma­gyar nyelvű prospektusát ad­ta kezünkbe idegenvezetőnk. (De, ha olaszok, németek, an­golok, arabok, csehek, lengye­lek, spanyolok lettünk volna, akkor is anyanyelvűnkön ol­vastuk volna a helsinki ide­genforgalmi hivatal szívélyes köszöntését. Huszonöt nyelven nyomtatták a térképpel, szí­nes képekkel Illusztrált hel­sinki útikalauzt.) Helsinki — a Balti-tenger lánya. Ezzel a találó költői hasonlattal illeti a rövid is­mertető Finnország fővárosát. S valóban a szárazföld és a mindenütt előbukkanó tenger szép harmóniája uralja a vá­rost. A főváros félszigetekre, szigetekre, öblökre épült. Alig akad olyan utca, amely ne a tengerhez vezetne. A vizet nagy óceánjárók és fürge kí- rándolóhajók tarkítják. A nyitott tetejű kishajó húsz éve indul naponta öt- izör-hatszor a város körül. Tu­ristáknak mutogatja a hajó tengeri medve kinézetű tulaj­donosa és kapitánya Helsinki nevezetességeit, Helsinki szi­A Föld területének egyne­gyed részét sivatagok és fél­sivatagok foglalják el. Sok or­szágban éppen ezért a tudó­sok igyekeznek feltárni a pusz­tuló talaj felhasználásának le­hetőségét. A japán Sivatagos Területeket Tanulmányozó In­tézet elhatározta, hogy új módszereket próbál ki a siva­tag termővé tételére. A kísér­let a Perzsa-öböl partvidékén getet t. Most éppen a strand­nál járunk, üresek a gránit- sziklák, összecsukottak a nap­ernyők. Szeles, borús az Idei nyár. Néhányszáz méterrel odébb színes ruhás asszonyok hajolnak a móló fölé — sző­nyeget mosnak, sikálnak. Azt mondják, semmitől sem lesz olyan tiszta a szőnyeg, mint a tenger vizétől. A szigetek. Az egyiken Hel­sinki állatkertié, a másikon a népi Finnország kicsiben —a skanzen; amott az erődít­ményváros hét szigete. Komor bástyák, hajdani katonai erő­dítmények, a szigetek közt fehéren világító hidak. Elhagyjuk a szigeteket. Mintha a nyílt tengeren jár­nánk. Fúj a szél, fodrozza a vizet. Csak a sirályok követik kitartóan hajónkat. Aztán már ki is sziliünk, nem messze a piactól. Más­nap, kora reggel ide vezet utunk. A piros-sárga ponyvák, napernyők alatt friss gyü­mölcsök, jó szagú eper, kívá­natos őszibarack, érett ba­nán. Zöldségesek — paradi­csomot, uborkát, kelt, Illa hagymát, articsókát, vöröses rebarbarát kínálnak. És min­történik. A japánok különle­ges bulldózerek segítségével vékony aszfaltrétegeket akar­nak elhelyezni, 75 cm mélység­ben a homok alatt. Ez a réteg feltartóztatja a vizet. A kísér­leti szakaszt azután tengervíz­zel öntözik. A szakaszt olyan növényekkel szándékoznak bevetni, amelyek jól bírják a sós vizet. G. Gy. den milyen tiszta. Az lm, a* árusok, a pultok, a járdák. Csónakban ülnek a halászok. Ezüst pikkelyű szardellák, fe­hér húsú angolnák, lazacok, tőkehalak rózsaszín rákkok — ládaszámra. Szívesen adnak kóstolót a sózott, füstölt hal­ból. Akkor is, amikor egyér­telműen közlöm, nem akarok vásárolni. Árulnak itt szőtte­seket, kosarakat, durva cso- mózású szőnyegeket és virá­got. Csakúgy harsognak lila, piros, sárga nagy kelyhű, kü­lönös virágok, meg a szá­munkra is jól ismert dSllák, margaréták, orgonák. Csupa szíp, csupa élet ez a piac kora reggel. Gondos há­ziasszonyok, komoly, szem­üveges öregurak vizsgálják a ládákba rakott árukat. Turis­ták válogatnak a népies vesz- szőkosarak, szatyrok között. Igyekezni kell — a piac csak délelőtt piac. Déli 12 órára tisztára mosva, üresen áll a tér. A közeli szökőkút mezte­len leány szobra, a dtákünOe- pék főszereplője. Május else­jén, az egyetemisták felkere­sik a Havis Amode nevű szo­borhölgyet, - diáksapkát tesz­nek a fejére, körbetáncolják, körüléneklik. Van Helsinkinek egy má­sik, kisebb, de nem kevésbé hangulatos piaca is az. Ale- xanderkatu — a helsinki Vá­rt utca elején, s ugyancsak kedves szobor körül. A régi városkút helyére a kalevalai ihletésű három kovácsot áb­rázoló szobor került. A délben itt is eltűnő piactér kedvelt randevúhely, s délután a hely­béli hippik órákhosszat ül­nek. fekszenek a szobor lép­csőjén, talapzatán. Kádár Márta (Folytatjuk) H4I virul-e a sivatag? Élete természetes tartozéka f — VIGYÁZZ, kisfiam, hadd üljön le a bácsi’ — szól kisebbik- fiára Pataki Ferenc, a salgótarjáni városgazdálko­dási üzem rakodómunkása. Le huppanok a lópokróccal takart dikóra. A két fiú, At­tila, és Csaba egy percre sem mozdul el tőlünk. Kíváncsi­ak: vajon, mit kérdeznek az ódasapj üktől, és ő mit vála­szol. — Mindkét salgótarjáni könyvesboltban azt mondták, — kezdem a beszélgetést —, hogy ön az egyik leggyako­ribb vásárlójuk... — Igen. Elég sokat vásáro­lok. Van úgy, hogy öt-hatszáz forint értéket iís. Részletre, aztán kifizetem. A világ- tepdalom remekei sorozatot pedig megrendeltem. Köny­vek nélkül én már nem is lehetnék, nem erezném Jól magam, A könyvek számára két* •polcos, faállványt készített. De lassan egy harmadikat kell már csináltatni. A könyv a mindene. Vigyáz rá, kímé­li. Nylon borítóha csomagol­ja, hogy megvédje a külső behatásoktól, ártalmaktól. — A könyv, azt lehetne mondánk megpihentet... És sok új dologgal ismertet meg — vallja. — Amikor olvasok, mindig belegondolok a törté­netbe, átélem. Szerintem csak így tud az ember tá­jékozódni, véleményt formál­ni a dolgokról. A háborús könyveket nagyon kedvelem. Érdekel, hogy mi volt régen; mivel é8 hogyan harcoltak. Rengeteg ilyen könyvet ol­vastam. Tolsztoj Háború es békéjét is végigolvastam. Az egyszerű, barnára fes­tett polcon sok olyan könyv megtalálható, amelyik vala­mennyi könyvtár, értékes, nagy becsben tartott darabja lehet. Csak néhánynak ízelí­tőül említjük meg a címét: Kenneth Roberts Észak- nyugati átjárója sokak ked­velt olvasmánya, hasamé­képp Irving Shaw Oroszlán- kölykök, James Jones Most és mindörökké című műve. De található itt más is: Rey- mont Panasz tokja. Gorkij című műve, aztán Darvas Jó­zsef, Szabó Pál, Déry Tibor művei. A hazai és külföldi szépirodalom klasszikus és modem alkotásainak legkitű­nőbb darabjai. — AZ OLVASÁST még a hat elemiben szerettem meg, de aztán sokáig nem volt módom és időm az olvasásra. A nagyszüleim neveltek, itt Pálfalván, a gépgyári kolóniá­ban. Nagyon nehéz, küzdel­mes életem volt. Tizenkét éves koromtól mindig dolgoz­tam: üveggyárban, bányában. Hét éve vagyok mostani munkahelyemen, a köztiszta­ságnál. „Kukázók”, két tár­sammal egy kocsin. — Mikor nyílt módja és lett ideje az olvasásra? — A felszabadulás után, és ahogyan felnőtt független emberré váltam. Kezdetben nagyon sok „kovboj-könyvet” olvastam, meg indiánosokat. De megmondom őszintén, be­léjük úntann. Aztán rájöttem, hogy a komoly, szépiroda­lom is van olyan jó, sőt jobb, mint ezek. — Könyvet körülbelül 1950. óta veszek, nagyobb té­telekben és rendszerességgel azonban csak az utóbbi öt­hat esztendőben. Ha nyugdí­jas leszek, még többet olva­sok, meg aztán a gyérekek mán iskolába járnak, jó lesz nekik is a könyv, i — Amikor könyv kell ne­künk a tanuláshoz — szól közbe az idősebb fiú, Csaba —, .kölcsönvesszük” a polc­ról. Ö szeret olvasni, a házi könyvtárban bőven talál kor­osztályának, érdeklődésének megfelelő könyveket is. Me- Béskönyvek, Cooper, Verne és még számos ifjúsági író mű­ve között válogathat. A leg­ragyogóbb lehetőség adott, így mindkettőjük számára a könyv, az irodalom — eze­ken keresztül az emberek, a valóságos élet megismerésé­re. Pataki Ferenc, erre neve­li a fiait; bár Csabának ne­hezebben megy az olvasás, és a tanulás. Azt mondja ne­kik, tanuljanak, mert annak sohasem látja kárát, az em­ber. Ö maga csak hát elemit végzett, de a könyvek révén jóval nagyobb tudással, szé­lesebb látókörrel rendelkező férfi. Elmeséli még, hogy a felesége is — aki szintén a köztisztaságnál dolgozik — szeret olvasni, de most már hamar elalszik. — Sokat, és sok írótól olva­sott már. Van-e kedvenc könyve, szerzője? — kérde­zem búcsúzóul. — Nem tudok választani — válaszol —, a könyvek és az írók között sem. Nekem minden író tetszik, Szilvá- sitól kezdve Tamási Árodig. A könyv az érdekes számom­ra; az, milyen. IGAZAT adok neki. Nem az számít, ki írta a könyvet, hanem mindig az, hogyan ír­ták meg, milyen őszintén, va­lóságosan, hitelesen, embersé­gesen, az esztétika törvényei­nek megfelelően. Sulyok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom