Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

BT-határozat Bissau-Guinea EKSZ felvételéről Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tegnapi ülésén egyhangú határozat született arról, hogy az ENSZ következő közgyűlése a világszervezet független tagjaként vegye fel Bissau-Gui- neát. Képünkön: Julio Semedo, Bissau-Guinea ENSZ-megbizottja a Biztonsági Tanács ülése előtt üdvözli Jose Veiga Siinas-t, Portugália ENSZ-képviselőjét Argentin cáfolat Nem mondott le a kormány i’vriusaliri Reális diplomácia Kis Csaba, az MTI külön- tudósítója jelenti: Vasco Goncalves portugál nv n !szterelnBk fogadta Ar­nold Kalinyint, a Szovjetunió első nagykövetét, és szívé* Íves hangulatú megbeszélést folytatott vele a két ország kapcsolatairól. A portugál külügyminiszté­rium egyébként közölte, ki- njvezte az ország moszkvai nagykövetét. Dr. Mario Ne­ves az új nagykövet rövide­sen elutazik állomáshelyére. A minisztérium azt is beje* 1 -ntette, hogy megkezdik a nagykövetségek felállítását, az európai szocialista orszá­gokban, annak megfelelően, hogy Portugália és a szocia- I sta országok között létrejöt­tek a diplomáciai kapcsola­tok. Moszkván kívül egyelőre Szófiában, Prágában és Ber­linben hoznak létre nagykö­vetséget. ★ Mint bejelentettük a fa­siszta titkosrendőrség és po­étikai rendőrség a Pide es a DGS mintegy hatszáz letartóztatott tagja van vizs­gálati fogságban a lisszabo­ni központi börtönben. A rabok vasárnap fellázadtak, elfoglalták a börtön központi épületét, a tetőről, és a fa­lakról megpróbáltak pro­paganda-jelszavakat kiabál­ni, s azt követelték, hogy ügyükben azonnal hozzanak döntést. Az épületet rendőri i s katonai egységek vették leörül, a lázadás hírére pec'/! f ok száz Lisszaboni sietett a helyszínre. A tüntető tömeg azt követelte, hogy a lehető legerélyesebben számolják fel a fasiszta rabok lázadását és kemény kézzel büntessék meg a Pide egykori ügynökeit. A hatóságok hétfőin estére helyreállították a rendet. I< özel-Kelet arab csúcs októberben Hafez Asszad Szíriái állam­fő szerdán kétnapos látoga­tásra Jugoszláviába, Brioni szigetére érkezik, hogy tár­gyaljon Tito elnökkel, a közel- keleti helyzetről és más idő­szerű nemzetközi kérdésekről — közölte kedden a belgrádi kormány szóvivője. Asszad, aki a jugoszláv ál­lamfő februári damaszkuszi látogatását viszonozza, erede­tileg július 20-án szándékozott Jugoszláviába utazni, de mó­dosította terveit az akkor ki­robbant ciprusi válság miatt. ★ Az Arab Ligához közelálló körök szerint az eredetileg szeptember 3-ra tervezett arab csúcsértekezletet október má­sodik felében fogják megtar­tani Rabatban. A csúcskonfe­rencia elhalasztását Egyiptom javasolta azzal az indokkal, hogv a közel-keleti válságban érintett államoknak, — Egyip­tomnak, Szíriának, Jordániá­nak, valamint a ' Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek először egyeztetniük kell a genfi békeértekezleten képvi­selendő álláspontjukat. Az egyiptomi indítványt az Arab Liga legtöbb tagállama elfo­gadta. Kairói körökben ezzel kapcsolatban rámutatnak, ha az arab csúcsot csak október végén tartják meg, akkor a közel-keleti békeértekezlet leghamarabb november köze­pén újíthatja fel munkáját Genfben. ★ A Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttsége, élén Faruk Kaddumival, a szerve­zet politikai szekciójának ve­zetőjével Belgrádban tartóz­kodik. A delegáció a Jugosz­láv Dolgozók Szocialista Szö­vetsége, a JKSZ és a külügy­minisztérium illetékeseivel megvitatják a jelenlegi nem­zetközi helyzetet, különös te­kintettel a közel-keleti és a földközi-tengeri térség prob­lémáira. (MTI) Az argentin belügyminiszté­rium hétfőn este cáfolta azt a Benito Llambi belügyminisz­ternek tulajdonított bejelen­tést, amely szerint az elmúlt héten az argentin kormány tagjai benyújtották lemondá­sukat Isabel Perón köztársa­sági elnöknek. A cáfolat ellenére Buenos Aires-i megfigyelők továbbra is valószínűnek tartják, hogy hamarosan kormányátalakí­tásra kerül sör a latin-ameri­kai országban. Hétfőn argentin hatóságok széles körű akciókat indítot­Pimochet tábornok, a chilei katonai junta vezetője Santi- ágóban interjút adott a saj­tónak, s kijelentette, hogy az országban a politikai te­vékenységet még legkevesebb két évig nem engedélyezik, és a „marxista” politikai pár­tokat mindörökre száműzik az országból”. Bejelentését azzal „indokolta”, hogy „nem vagyunk készen a politikai szabadságra”. A tábornok nem volt haj­landó megmondani, hogy mi­kor adja át helyét polgári kormánynak a katonai jun­ta. Lehetséges, hogy egy, ket­tő, öt vagy tíz év múlva —, jelentette ki. Oleg Ivanov, a Mirovaja Politika i Mezsdunarodnije Otnosenyija (Világpolitika és Nemzetközi Kapcsolatok) cí­mű folyóiratban terjedelmes cikkben taglalja a szovjet— kínai kapcsolatok történetét. Mint hangsúlyozza, a kínai— szovjet kapcsolatoknak a ma­oisták által való kiélezése — természetellenes folyamat. Mint a szovjet—kínai kapcso­latok története bizonyítja, nincs és nem is lehet objektív ok a két testvéri nép elide­genedésére, még kevésbé szembenállására. Éppen ellen­kezőleg, a két ország barátsá­gának és együttműködésének megvan minden előfeltétele. Ennek ellenére Mao Ce-tung csoportja folytatja romboló munkáját a szovjet—kínai kapcsolatok területén, ami teljes mértékben ellentmond tak a gerillák ellen, akik, mint jelentettük, a hét végén több sikertelen támadást hajtottak végre különböző célpontok el­len. A támadások után ország- szerte rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be és a rendőri erők hétfőn Cata- marca város közelében hat­órás tűzharcot vívtak a geril­lákkal. Az összecsapás során a rendőrség közlése szerint 15 gerilla és 4 rendőr életét vesztette és sokan megsebesül­tek. A későbbi csatározások­ban 4 gerilla és egy katona halt meg. Amikor megkérdezték, hogy folytatódnak-e a kivég­zések, ingerült hangon azt válaszolta: „ahol harc van, ott halottak is vannak”. Végezetül kijelentette, hogy folytatódnak az AÍlende- kormány vezetői elleni bíró­sági tárgyalások s, hogy két­ezer személy ellen Indítanak még bírósági eljárást. „ A Szállítómunkások Nem­zetközi Szövetsége kedden bejelentette, hogy szeptember 18-án. és 19-én. bojkottálja a Chilébe irányuló • szállításo­kat. (MTI) a kínai nép alapvető érdekei­nek. Egyidejűleg Pekingben nyíltan és szívósan meghami­sítják a szovjet—kínai kap­csolatokban támadt nehézsé­gek és nézeteltérések igazi okait és jellegét. A Kínai Kommunista Párt vezetői — mutat’ rá Ivanov — amikor ellenséges politikát folytatnak ■ nemzetközi színté­ren a szocialista közösséggel szemben, lábbal tiporják a szocialista állam külpolitiká­jának marxista-leninista el­veit. A Kínai Népköztársaság kormánya, miközben megta­gadja nemzetközi színtéren az együttműködést a szocialista közösséggel, harcol a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok ellen, egyidejűleg igyek­szik gazdasági és politikai kapcsolatokat teremteni az Imperialista hatalmakkal. Az Imperialista vök pedig teljes mértékben tisztában vannak Természet­védelem az ENSZ előtt A Szovjetunió és az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képvlseletének kérésére az ENSZ-ben szétosztották a harmadik szovjet—amerikai csúcstalálkozó idején Moszk­vában aláírt dokumentumok, valamint a szovjet—amerikai közös közlemény szövegét. Az említett dokumentumok között szerepel a föld alatti nukleáris kísérletek korlátozá­sáról szóló szerződés és a hozzácsatolt jegyzőkönyvek, a rakétaelhárító védelmi rend­szerek korlátozásáról szóló szerződéshez tartozó jegyző­könyv, valamint a közös nyi­latkozat azokról az intézkedé­sekről, amelyek célja kiküszö­bölni azt a veszélyt, hogy katonai célokat szolgáló esz­közök felhasználásával hatást gyakoroljanak a természeti környezetre. Ezeket a dokumentumokat megvitatják majd az ENSZ- közgyűlés szeptemberben megnyíló 29. ülésszakán, ami­kor napirendre kerül az a kérdés, hogy „sürgetően szük­séges a nukleáris és terfno- nukleáris kísérletek megszünte­tése és szerződés megkötése a kísérletek egyetemes eltiltásá­nak elérése végett”. (MTI) azzal, hogy a pekingi vezetők harsogó ultrafoiradalmi fra­zeológiájuk leple mögött ké­szek támogatni az agresszív imperialista erőket —álla­pítja meg' Oleg Ivanov, majd végezetül a Következőket írja; „A maoizmus a szocializmus kibékíthetetlen ellenfele, anti- pólusa. Ezért az ellene folyta­tott határozott harc interna­cionalista osztálykötelesség a kinai dolgozók iránt. A szov­jet kommunisták, amikor leleplezik a maoizmust — a szocialista Kínáért, Kína marxista-leninista pártjáért, a kínai nép érdekeiért har­colnak, amely Mao Ce-tung- nak es híveinek árulása kö­vetkeztében került szerencsét- lert helyzetbe. Mi nem va­gyunk Kina-ellenesek, mi Mao-ellenesek vagyunk. ez pedig azt jelenti, hogy a Kí­nai Népköztársaság és a kinai nép igazi barátai vagyunk. (TASZSZ) 2 NÖGRAD = 1974. augusztus 14., szerda Pinochet börtönt Ígér Szovjet— kínai kapcsolatok Nincs objektív ok az elidegenedésre Ford kongresszusi üzenete Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: „Sok tennivalónk van, lás­sunk neki” — kezdte Gerald Ford, az USA múlt pénteken beiktatott új elnöke az ameri­kai törvényhozás két házának hétfő esti együttes ülésén el­mondott első kongresszusi üze­netét. A törvényhozók már belépésekor hosszan tartó tapsviharral üdvözölték az új elnököt. A lelkes ováció lát­hatólag nemcsak a 25 évet körükben töltött „közülük va­ló” volt képviselőnek szólt, hanem annak is, hogy a más­fél éven át tartó Watergate- válság lidércnyomása után „tiszta lappal’’ induló új el­nök állt előttük. Az országos tv-hálózatok egyenes adásban közvetített beszédében Ford elnök teljes mértékben azonosította magát Nix^n elnök külpolitikai irány­vonalával és ennek töretlen folytatására kötelezte magát, nyomatékosan kiemelve a szovjet—amerikai kapcsola­tok továbbfejlesztésének vi­lágra szóló jelentőségét. Belpolitikai tekintetben, ha tartalmilag nem is, de hang­vételben és szellemben ismé­telten és félreérthetetlenül el­határolta magát az elődjének bukásához vezető kormányza­ti módszerektől. A végrehajtó hatalom új megtestesítőjeként békejobbot nyújtott a kong­resszusnak. Aláhúzta, hogy a törvényhozás a kormányzat „egyenrangú ágazata”, és — mint mondotta — „nem mé­zesheteket akarok a kong­resszussal, hanem jó házas fá­dat”. Mottójaként az „eszme­csere — békülékenység — kompromisszum — együttmű­ködés” négyes jelszavát vá­lasztotta. A súlyos gazdasági problé­mákat csupán általánosságban érintve, az inflációt nevezte meg „első számú közellenség­ként”. A demokrata párti többség felé tett gesztusként a republikánus elnök magáé­vá tette Mike Mansfield sze­nátornak azt a javaslatát, hogy hívjanak össze „kétpár- ti gazdasági csúcsértekezle­tet”, amelyen — mint beje­lentette — személyesen fog elnökölni. Közölte még, hogy feltámasztja az „életszínvo­nal-tanácsot”, de pusztán az­zal a feladattal, hogy „figyel­me az árbérszint alakulását”, anélkül azonban, hogy vissza­állítaná az ár- és bérellenőr­zést. Ford nem terjesztett elő részletes törvényhozási prog­ramot, annak tudatában, hogy a novemberben esedékes kong­resszusi választások előtt az újraválasztásuk ügyében el­foglalt honatyák ilyen irányú buzgalma erősen korlátozott. Kiemelte azonban a szenátus előtt fekvő kereskedelmf form-törvényjavaslat gadható formában” gős jóváhagyásának közi gazdasági és fontosságát. Külpolitikai alapállását meghatározva, Ford elnök eze­ket mondotta: „öt és féléven át képviselői, majd alelnöki minőségben teljes mértékben támogattam Nixon elnök ki­magasló külpolitikáját m ezt a politikát szándékozom to­vábbfolytatni. Tudom, hogy ebben számíthatok az önök támogatására”. Ezeket a sza­vait nagy tapsvihar fogadta. „Nem nyílik kihasználható alkalom, nem lesz irányválto­zás, nem fog lankadni ébersé­günk és nem fogjuk magán hagyni államunk hajójánál; kormányát őrségváltás közben sem” — hangoztatta ezután az elnök, majd a továbbiak­ban refrénszerűen ismételve húzta alá a „folytonosságot" az amerikai külpolitika min­den vonatkozásában. Szinte szó szerint ismételve elődje idevágó mondatait, Ford e’- nök hangoztatta, hogy „az erős védelem a legbiztosabb út a békéhez”. Nyomatékosan el­kötelezte magát az USA kato-. nai elejének fenntartására. Első helyen a NATO tagjait és Japánt említve „lojális együttműködésről” biztosította az USA szövetségeseit, „közös törekvéseikben”. A párbeszéd folytatását ígérte a latin-ame­rikai országokkal, együttmű­ködést az USA „ázsiai bará­taival”. Indokína vonatkozásá­ban a párizsi tűzszíineti egyez- ménv betartásában jelölte meg az Egyesült Államok céUát, reményét fejezve ki, hogy * t- marosan létrejöhet a kompro­misszumos rendezés Kambod­zsában is. Kiemelte, hogy kor­mánya folytatja diplomáciai erőfeszítéseit átfogó és tartós közel-keleti békerendezés elő­mozdítására. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az USA a sanghaii nyilatkozat szellemé­ben kívánja folytatni az ame­rikai—kínai kapcsolatok fej­lesztését. „A Szovjetunióhoz szólva — mondotta Ford elnök — köte­lezem magam a legutóbbi há­rom év folyamán követett út folytatására. A mi két né­pünk — és az egész emberi­ség — számára nemzeteink békés együttélésének —, ahol lehetséges: együttműködésé­nek — és nemzeteink pozitív, békés kapcsolatainak a nuk­leáris korszakban nincs alter­natívája” — hangsúlyozta rendkívüli nyomatékkai az el­nök. Nagy tapssal fogadott ki­jelentéséhez — ismét a de­mokrata párti többség támoga­tására apellálva — a néhai Kennedy elnök beiktatási be- szédébőí idézte: „Sohase tár­gyaljunk félelemből, de sohase féljünk tárgyalni”. Bemutatkozó kongresszusi üzenetét az új elnök „nemze­ti egységre és összefogásra” szólító felhívásokkal fejezte be, mondván: „honfitársaim, jó elnök akarok lenni, s eh­hez k^rem támogatásukat”. A kongresszus tagjai ismét fel­állva, hosszan tartó tapssal és ovációval ünnepelték a;: USA elnökét. (MTI) re- „elfo- való sür- nemzet- politikai Feszüli ség Cipruson (Folytatás az l. oldalról) Athénban bejelentették, hogy az Egyesült Államok nagykövete kedden reggel át­adta Karamanlisz miniszter­elnöknek Henry Kissinger amerikai külügyminiszter sze­mélyes üzenetét. A görög kor­mányfő telefonon azonnal kapcsolatba lépett a Genfben tárgyaló Mavrosz külügymi­niszterrel. A levél tartalmából semmit sem hoztak nyilvá­nosságra. de egyes diplomá­ciai megfigyelők ügy vélik, hogy Kissinger „mérsékletre” intette a görög kormányt. Averoff hadügyminiszter el­nökletével Athénban kedden délelőtt tanácskozásokat foly­tatott a görög hadsereg veze­tősége. A feltételezések szerint a vasárnap és hétfőn meg­tartott magas szintű katonai tanácskozások fényében ismét áttekintették a helyzetet. Az athéni kormány egyébkén; kedden rendeleti úton betil­tott minden gyülekezést arra az időre, amíg a rendkívüli állapot érvényben van. Ciprus szigetén a helyzet továbbra is feszült. Keddi- ■ virradóra szórványos lövöldö­zés hallatszott Nicosiában, de komolyabb incidensekről nem érkezett jelentés. A' törökök mindeddig nem válaszoltak a görög fél gesz­tusára. amellyel megkezdte a kivonulást az elfoglalt törö’; falvakból, és szabadon bocsá­tott több török hadifoglyok sőt hír szerint Hétfőn töröl; csapatmozdulatokat figyeltek meg a szigeten a ciprusi fő­város irányában. (MTI) IN égy támadás A dél-vietnami felszabadító erők négy nap alatt negyed­szer intéztek tüzérségi táma­dást kedden reggel a Bien Hoa-i katonai támaszpont el­ten. Mint ismeretes, a saigoni erők erről a támaszpontról intéztek heves légitámadáso­kat a múlt héten a felszaba- dítptt területek ellen. A Mekong deltájában a felszabadító erők rohamegy­ségei behatoltak Bien Hoa légitámaszpontra és felgyúj­tottak egy megfigyelő repülő­gépet. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom