Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
Önmagában kevés Férfias munka mit A tanműhely fiatalokat vár Nagybátonyban, az egykori bányai erőmű bölcsője volt rgy új, modern gyárnak. Gyakorlatilag itt kezdte meg a termelést néhány évvel ezelőtt a FŰTGBER nagybátonyi részlege. Hőcserélők és sokféle ventillátor készült. Csakhamar zsúfolttá vált a munkaterület, mert egyre több lett a munkás. Felépült az új, modern tágas gyár. Sokan a régit teleslegesnek vélték, de nem lett az. Engem is azért invitáltak, hogy saját szememmel győződjek meg, mennyire fontos szerepet szánt a vállalatvezetőség ennek a régi gyárrészlegnek. — Ma már az utánpótlás, a szakmunkásnevelés bölcsője ez az épület — fogadott Gáspár Tibor tanműhelyvezető. Nem kis büszkeséggel újságolja, hogy januárban kapták meg az épületet és azóta folyamatos a felkészülés a nagyobb feladatokra. — Először talán nézzünk körül a területen — javasolja, majd hozzáteszi: — Tanulóink a nyári szabóságot töltik, de nemsokára visszajönnek.' Itt addig is folyik a munka. — Ez például az oktatóterem lesz. Egy osztály elfér itt elméleti oktatásra. Nagyrészt megvannak a szemléltető eszközeink, de még többet készítünk, hogy minél jobban megkönnyítsük a tanulók számára a szakma elsajátítását. — Ez a forgácsolóműhely. Több típusú eszterga- és forgácsológép van. A vállalat jó néhány millió forint értékű gépet, berendezést biztosított a tanműhely számára. A szomszédban pedig a hegesz- tóműhely. Régi és új, modern hegesztőgépeken tanulhatnak a fiatalok. Külön számozott és egymástól elszigetelt munkahelyek, hogy az ívfény ne zavarja a másikat. Ez a sarki fülke a segélyhely; Jól berendezett, megfelel a korszerű követelményeknek. Ez a másik emeleti rész, ahol korábban a ventillátorok készültek, most a szerkézetlaka- tos tanulók műhelye lett. Satuk sorakoznak a hosszú pádon. Középen itt is csakúgy, mint a többi műhelyben, íróasztal az oktató számára. Innen az egész műhelyt beláthatja és ha valahol szükség van a segítségre, könnyen észreveszi. Itt is van egy hegesztőfülke, ami az összeállításhoz, szereléshez szükséges. Sorra vesszük ezután a fürdőt, öltözőt, a külön étkezőhelyiségeket. Mindezek láttán az egykori inasidő jut eszembe. Mi volt nekünk ehhez képest? Semmi! De maradjunk csak a mánál. Vajon sikerül-e kellő tartalommal, élettel megtölteni ezeket a jól kialakított műhelyeket? A jó feltétel sokat jelent, de önmagában még kevés. — Értem, mire gondol. Mi legalábbis ezt szeretnénk, vagyis benépesíteni a tanműhelyt. Jelenleg 22 másodéves szakmunkástanulónk van. Az őszi beiskolázási terv szerint 80 fiatalt akarunk az első évfolyamon indítani. Elsősorban hegesztőket, szerkezetlakatosokat. Vannak jelentkezők, de mégtöbb kellene! Még várunk fiatalokat. Az új gyárnak hosszú időn keresztül sok új szakmunkásra lesz szüksége, mert a fejlődés gyors. A fiatalok előtt nagyon sok lehetőség van. A szakmunkásképző intézet helyben van és a vizsga után mindenkit biztos munkahely vár az üzemben. Űjabban a vizsga után, amikor a fiatal szakmunkás munkaviszonyt létesít 1000 forint szociális juttatásban részesül. Ez amolyan pályakezdő juttatás. — Tanulmányi ösztöndíjat is fizetünk az eredményeknek megfelelően. Verseny folyik a tanulók között és szakmánként az első három helyezettet oklevél mellett anyagi jutalomban is részesítjük. Itt van például Zsitnyánszki Anikó és Dallos Györgyi példája. Esztergályos szakmunkások lettek, a tanulmányi eredményüktől függően havonta 700 —800 forint ösztöndíjat kaptak, és ezenkívül még több esetben külön jutalmat is — mondta a tanműhely vezetője. A FÜTÖBER nagybátonyi gyárában állandósult a munkásfelvétel. Egy rohamosan fejlődő üzemnél ez természetes dolog. Már ma több szakmunkás kellene és ezért állandósultak a különböző betanító tanfolyamok. Legutóbb 26 dolgozó tett vizsgát a 160 órás hegesztőtanfolyam elvégzése után. Ök hegesztő beosztásba kerülnek és ez átlagosan 10 százalékos kereset- növekedéssel jár. Már szervezik az újabb tanfolyamot 30 dolgozó számára. Az ilyen tanfolyamokra szükség van, de a jövőt mégis csak az iskolai, tanműhelyi szakmunkásképzés biztosíthatja. Ennek anyagi, technikai feltételei adottak, a személyi feltételeket pedig csak a tanulni vágyó fiatalok biztosíthatják. B. J. Kétszázötven kilométer az emberek és a gépek nyomában Kongresszusi műszak a Volán 2-es számú Vállalatnál . MÉG NINCS ÖT ÓRA. Salgótarjánban, a kohászati üzemek salakhányóján dübörögnek a rakodógépek, a teherautók. Terhűkkel megrakodva egymás után hagyják el a telephelyet. Veszelka Nándor, a Volán 2-es számú Vállalat salgótarjáni üzem- igazgatóság vezetője még az utolsó ellenőrzést is elvégzi, s megnyugodva nyugtázza: minden rendben van, indulhat a gépezet. — A Volán Tröszt felhívására a párt XI. kongresz- szusa, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kezdeményeztük a mai vasárnapi kongresszusi műszakot. A vállalat már javában benne van az őszi csúcs- forgalomban, s ma olyan fuvarigényeket elégítünk ki, ami* máskor nehezebben tudnánk elvégezni. Ezen a napon egy-egy kocsi kétszázötven kilométert tesz meg. Csaknem száz eszközt, tehergépkocsit, rakodógépet, darut mozgatunk a mai napon — tájékoztat a beszélgetés során Veszelka Nándor. A hatalmas hattonnás, pótkocsival is ellátott teherautók egymás után „húznak” el. Elered az eső is. Veszelka Nándor egyre idegesebb lesz. — Az igaz, hogy így nem kell a salakot locsolni, ez sokat jelent. De ha tartós lesz az eső, akkor az egész akciót felboríthatja... Közben megérkezik Szoó Béla, a vállalat igazgatója. Rövid jelentéstétel, s mi is a teherautók nyomába szegődünk. .. Mire Szécsény közelébe érünk, mögöttünk megrakott, velünk szembe üres tehergépkocsik haladnak. Mintha az egész környék megmozdult volna. Minden kilométerre egy, vagy két teherkocsi is , jut. Nyolc óra, mire az első célhoz, a Balassagyarmati Kábelgyári építkezéshez érünk. A salakot ugyanis ide szállítják a gépkocsik. — Eddig negyven kocsiszállítmány érkezett — mondja Sziráki Sándor kotrógépkezelő. Ugyanis a lerakodást, ami talán három percig sem tart, kotrógépekkel segítik. Összesen 58 teherkocsinak •kell ideérkezni. .. Kegyetlenül ^ esik az eső. Utastársaim megjegyzik: lehet, át kell csoportosítani az akciót. A szécsényi telepről Veszelka Nándor telefonon intézkedik Salgótarjánba: egy rakodógépet a további intézkedésig tartsanak vissza. A gépkocsivezetők mit sem törődnek az esővel, a sárral. A feladat: Pöstyénpusztán sóderral megrakodni, s irány a Mátra, a víztároló építése. Az YD 39—57-es forgalmi rendszámú tehergépkocsi pótkocsijával együtt leragad a sárban. De gyorsan jön a segítség. D4K-s traktor emeli ki a sárból a kocsit. A motorok is felbúgnak, nagyobb gázzal hajtanak a latyakban, a tapadó sárban, a gépkocsivezetők. Mindenkit egy fűt: végrehajtani az önként vállalt feladatot, teljesíteni a kongresszus tiszteletére tett vállalást. A sóder- bányából egymás után gördülnek ki a megrakott teherautók. — Még egy óra kell, s akkorra minden kocsink teljesíti ezt a feladatot is — mondja Veszelka Nándor. MI IS A MÁTRA felé vesz- szük az utunkat. Nem egy teherautó megelőz bennünket. A Mátrában, a víztároló alatt a lejtőn, sorban állnak a megrakott kocsik. Alul csaknem tengelyig ér a sár. Az YD 81—66-os Skoda pótkocsis teherautót tartja fogva a sár. Vezetője, Boné Ferenc brigádvezető, már mezítláb járja körül a gépkocsit, hiszen a cipőjét elnyelte a sár. Két segítőtársa, Kéri Gyula es Kéri Barna többszörös kiváló dolgozók, rakodómunkások is mélyen a sárba süly- lyedve segédkeznek. Az eredmény: az ember győz a természet felett. Elhárul az akadály, egymás után szabadulnak terhűktől a teherkocsik, Üjabb feladat következik. Az üres kocsik útiránya Recsk, a kőbánya. Mi is követjük őket. Gyuris István YD 52—27-es forgalmi rendszámú tehergépkocsijával áll a rakodógép előtt. — Én reggel fél ötkor kezdtem. Salakkal már szombaton este megrakodtam... Ügy gondolom, hogy nálunk már igazán itt az őszi Csúcsforgalom. Amit ma teszünk, az a 'kongresszusi felajánlás egy részé, feltétlenül népgazdasági érdek. Az ember is jól jár. A mai napon biztosan megkeresem a százötven forintot. Nincs idő a további beszélgetésre. Szegedi Bertalan, Wolvó-típusú rakodógépével, két perc alatt megrakja a hat tonnás gépkocsit. Gyuris helyére máris beáll egy másik kocsi, s így megy ez, megállás nélkül. Szegedi büszke is a munkára. — Már reggel háromne» gyed kilenckor itt volt aa első kocsi. Azóta folyamatos a rakodás. Megy itt kérem minden, mint a karikacsapás. Egyébként óránként százhús® • tonna követ tudok ezzel a geppel felrakni... Recskről Vizslás a végső cél. A követ ide szállítják az útépítéshez. Vizsláson óráról órára több a kő, s egyre több gépkocsivezető veszi az irányt, a telephelyre; eleget tett vállalt kötelességének. Már elmúlt három óra, mire ml is visszaérkeztünk Salgótarjánba. Kétszázötven kilométert tettünk meg mi is, mint az emberek, a gépek. Még egy-két kocsi hiányzik, de Veszelka Nándor már elvégezte a számítást. — Egy kocsi fordulója 250 kilométer volt. A salak, a sóder, kő, homok és a panell, gmit az építőiparnak szállítottunk, ezen a napon meghaladja a 200 tonna mennyiséget. Az elvégzett munka után több mint negyedmillió forint a teljes bevételünk. Az elvégzett munka értékét csak növeli, hogy az emberek szinte rendkívüli körülmények között, az esővel, sárral megbirkózva végezték munkájukat. A mozgalom elérte célját, hétfőn reggel három fuvaroztató is meggyőződhetett a volánosok helytállásáról. — EGY RENDKÍVÜL átgondolt, jól szervezett munkaakciót bonyolított le a salgótarjáni üzefnigazgatósá- gunik — veszi át a szót a munka befejezésekor Szoo Béla, a vállalat igazgatója. — A salgótarjániak és a sze- csenyiek példát mutattak a szervezésben, a helytállásban, a fegyelemben. Látva, hogyan küzdik le a nehézségeket, az eső okozta akadályokat, azt tudom mondani, hogy igazán férfias munka volt. Az egymás segítése pedig a jó kollektív szellemet bizonyítja. .. Mi már az őszi csúcsforgalom lebonyolításán dolgozunk. Ez része a XI. kongresszus és a hazánk felszabadulása 30. évfordulója méltó megünneplése tiszteletére kezdeményezett munikaver- senynek. A vállalat pedig csak akkor tud eleget tenni kötelezettségének, ha a többi üzemigazgatóság — mind most a salgótarjáni — hasonló önkent vállalt inunk a- akciókat kezdeményez. Még egyszer hangsúlyozom: férfias munka volt... Somogyvári László M inden, ami a társadalom életében történik, valamilyen érdeket szolgál. Amíg szükségletei minden élőlénynek vannak, addig érdekei csak a tudatosan cselekvő, társadalomban élő embernek, mert a szükségletei tudatos felismerésére csalt az ember képes. Más szavakkal: az ember szükségletei kielégítését előre megtervezett módon cselekvéseinek céljává teszi, és ennek megfelelően érdekként érvényesíti. A marxista világnézet ezért vallja, hogy a társadalmi történelmi folyamatokban minőig meghatározott érdekeit fejeződnek ki. A marxista világnézetű ember tehát egy-egy társadalmi jelenség megítélésénél mindenekelőtt azt kérdezi, keresi, kutatja, hogy milyen érdekek érvényesülnek, vagy törekszenek érvényesülni. Az emberek különböző csoportjának érdekei adott társadalmi közösségen belül részint hasonlóak, részint különböznek egymástól. Ez alól jelenlegi társadalmi-történeti viszonyaink sem jelentenek kivételt. Téved az, aki a szocializmustól az érdekkülönbségek megszüntetését várja, vagy a mi körülményeink között jelentkező érdekeltéréseket, konfliktusokat csupán szubjektív hibákra vezeti vissza. A szocialista társadalom törté-” nelmi előnye nem az, hogy megszünteti az egyes emberek, vagy az emberek egyes csoportjai közötti érdekkülönbségeket. hanem hogy ezeket képes nagyobb konfliktusok Az és nélkül rangsorolni és egyeztetni. A kapitalizmus érdekellentéteit a kibékíthetetlenség jellemzi. Az uralkodó osztályok arra törekszenek, hogy saját csoportérdekeiket általános érdekként fogadtassák el. A különböző társadalmi osztályok érdekei azonban egymással ellentétesek, ezért kemény osz- tályhaic közepette, és így is csak ideig-óráig, a mindenkori erőviszonyoknak megfelelően jöhet létre közöttük kompromisszum. A szocialista társadalom létrejötte történelmi jelentőségű változás kiindulópontja az érdekviszonyok egyeztetésében is. A szocialista társadalom megszünteti a kibékíthetetlen érdekellentéteket és a történelemben első ízben lehetővé válik az érdekek tényleges, reális, a fejlődés tényein alapuló számba vétele, rangsorolása és egyeztetése. A kapitalizmusban az uralkodó osztály úgy érvényesíti érdekeit, hogy az elnyomott osztály érdekeit minduntalan megsérti, háttérbe szorítja. A szocialista társadalom uralkodó osztálya, a munkásosztály viszont úgy érvényesíti érdekeit, hogy egyezteti, összehangolja azokat a vele szövetséges parasztság és más társadalmi rétegek érdekeivel. Az egyes ember a különféle érdekek színes szövedékében érdekegyeztetés a szocialista demokrácia él. Hiszen a társadalomban együtt létezik az ember pillanatnyi, közvetlen napi és távlati érdeke, továbbá az egyéni, a csoport- és az össztársadalmi érdek. Az érdekek különböző szintjei nem elszigeteltek egymástól, s nem létezhetnek önmagukban. A szemléletben és a gyakorlatban ugyanakkor találkozunk az érdekviszonyok megítélésének kétféle torzításával. Az egyik csak a csoportérdeket látja. Ebben a szemléletben a csoportérdek a minden, az össztársadalmi érdek pedig a csoportérdekekből áll össze automatikusan. A fordított előjelű torzításban viszont az össztársadalmi érdek valamiféle mindentől független, mindenek felett álló dologként jelenik meg", amely a csoportérdek érvényesítéséről való szüntelen lemondást követeli meg. Ez a két ellentétes előjelű, de egyaránt egyoldalú szemlélet megegyezik abban, hogy figyelmen kívül hagyja vagy eltorzítja a különböző érdekszintek kapcsolatát, viszonyát, s ezért a gyakorlat számára alkalmatlan eligazítást ad az érdekek felismeréséhez, rangsorolásához, egyeztetéséhez. Ezeket a hamis alternatívákat csak akkor tudjuk meghaladni, ha abból indulunk k;, hogy a különféle szintű érdekek reálisan léteznek, s kapcsolataik, együttlétezéseik nem konfliktusmentes; az egyéni, a csoport- és társadalmi érdekeknek nem csak találkozási pontjaik vannak, hanem gyakran keresztezik is egymást, ellentmondanak egymásnak. Ezért az érdekek ütköztetése, rangsorolása, egyeztetése a társadalom politikai irányításának szférájában történik; a súlyosabb konfliktusok elkerülésének, az érintettek számára elfogadható érdekegyeztetésnek meghatározott politikai feltételei, követelményei vannak. Ilyen követelmény, hogy az érdekegyeztetés nem lehet elvtelen kompromisszum. A különböző csoportérdekek nem halmazt alkotnak, hanem meghatározott értékrendben helyezkednek el. Ebben az értékrendben a munkásosztály érdekei az alapvetőek. Ezek az érdekek szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában csak a munkás-paraszt szövetség erősödésén, a szocializmust építő osztályok és rétegek nemzeti összefogásán keresztül érvényesülhetnek. Ha ettől a szemléleti kiindulóponttól eltérünk, ha a különböző csoportérdekek helyét, kapcsolatát nem ezen az alapon jelöljük ki, akkor az egyeztetésből elvtelen egyezkedés válik. A szocialista követelményeknek megfelelő érdekegyeztetéshez nélkülözhetetlen a szocialista demokrácia érvényesítése a közéletben és a munkahelyeken egyaránt. Az össztársadalmi érdek ugyanis nem a csoportérdekektől függetlenül, hanem alapvetően azok érvényesülésének folyamatában valósul meg. Ezért nem valósulhat meg az össztársadalmi érdek sem, ha a különböző osztályok és rétegek érdekei nem, vagy csak formálisan juthatnak kifejezésre. Ezek tényleges érvényesülése, rangsorolása és egyeztetése csak a szocialista demokrácia adta keretek között mehet végbe. Amilven fejlett a szocialista demokrácia, olyan mértékben teremthető viszonylagos összhangos a különböző szintű érdekek között. Az érdekek tényleges ütköztetése és egyeztetése demokratikus vezetési módszereket igényel. Ilyen vezetési módszerek csak ott érvényesülhetnék, ahol a megfelelő személyiségű vezetők mind szakmailag, mind politikailag felkészültek feladatukra. Az ilyen típusú vezető nem egyszerűen megtűri a problémák demokratikus megvitatását, hanem igényli is. Meghallgatja az ellenvéleményeket, segíti kifejezésre juttatni az eltérő érdekeket és nem esik kétségbe, ha nem mindenben fogadják el személyes elgondolásait. A demokratikus vezetési módszerek ugyanakkor nem jelentenek kibúvót a felelősség vállalása alól. Éppen ellenkezőleg: felelősségteljes közéleti magatartást, cselekvést követelnek meg a vezetőktől és a véleményt nyilvánító beosztottaktól egyaránt. A felelősségteljes közélett magatartás alkotó vitákat, a döntések alapos, demokratikus előkészítését, a különböző érdekeket figyelembe vevő döntést, fegyelmezett végrehajtást és következetes ellenőrzést jelent. A viták terméketlensége csak akkor kerülhető el, ha a véleménynyilvánítás az érdekkifejezés joga nincs elszakítva a fegyelmezett cselekvés kötelezettségétől. A szocialista társadalmi érdekek érvényesülését korlátozza, ha a vitában való részvétel csupán egyesek kiváltsága, másoknak pedig' kizárólag a végrehajtás marad. Ez a fajta „munka- megosztás” idegen a szocialista társadalmi gyakorlattól. A párt irányítása az érdekek rangsorolása, egyeztetése terén is elvi jellegű. A X. pártkong- ressz;us, a Központi Bizottság határozatai olyan politikai irányvonalat és cselekvési programot tartalmaznak, amelyek alapját képezik az érdekegyeztetés során jelentkező viták, problémák eldöntésének. Dr. Jenei György NÓGRÁD - 1974. augusztus 13., kedd
