Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

Tudja-e ön mi az ESZR?... Autósok figyelmébe i Jogi kérdésekre válaszolunk A közös számítástechnikai programról HOGYAN SZÁMOLJÁK KI A TSZ-TAGOK ROKKANTSÁG} NYUGDÍJAT? H. János termelőszövetkezeti tag olvasónk üzemi balese­tet szenvedett. Munkába állására (kezelő orvosa véleménye szerint) belátható időn belül számítani nem lehet. Megrok­kanásáig egy évet iparban dolgozott, két évig katonai szol­gálatot teljesített, három éve pedig termelőszövetkezeti tag. Ismerősei szerint a nyugdíj megállapításához legalább 10 nyudíjév szükséges, amivel nem rendelkezik. Vonatkozik-e ez a szabály reá is — kérdezi. Ha pedig tájékozódása téves, tudni szeretné, hogy mennyi nyugdíjra számíthat, ha nyug­díját üzemi balesetből, illetőleg, ha egyéb betegségből eredő rokkantság alapján állapítják meg? A nyugdíjjogosultság tekintetében ismerősei pontatla­nul tájékoztatták. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló 1966. évi 30. számú tvr. szerint ugyanis az a termelő­szövetkezeti tag, akinek megrokkanását üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta, rokkantsági nyugdíjra altkor is jogosult, ha nyugdíjévét nem szerzett. A rokkantsági nyug­díjra jogosult várható nyugdíjának összege azonban attól függően alakul, hogy a felülvizsgáló orvosi bizottság üzemi balesetből eredő vagy egyéb betegségből származó rokkant­nak minősíti, illetőleg, hogy munkaképesség-csökkenését a jogszabályban meghatározott I., II., vagy III. rokkantsági csoportba sorolja. A fent idézett jogszabály szerint I. csoportbeli rokkant, aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozá­sára szorul. Az üzemi balesetből eredő I. csoporbeli rokkant, nyugdíjas nyugdíját havi átlagjövedelme 60 százalékában, az egyéb betegségből eredő rokkant nyugdíjas nyugdíját pedig havi átlagjövedelme 43 százalékában kell megállapítani. II. csoportbeli rokkantnak minősül, aki munkaképessé­gét teljesen elvesztette, de mások gondozására nem szorul. A II. rokkantsági csoportba tartozó jogosult nyugdíját üzemi baleseti rokkantság esetén a havi átlagjövedelem 55 száza­lékában, egyéb betegségből eredő rokkantság esetén a havi átlagjövedelem 38 százalékában kell megállapítani. III. csoportbeli rokkantnak minősül, aki munkaképessé­gét legalább kétharmad részben elvesztette, ha rokkantsága egy év alatt előreláthatóan nem. szűnik meg. Ebben a rok­kantsági csoportban az üzemi balesetből eredő megrokkanás esetén járó nyugdíj a havi átlagjövedelem 50 százaléka, egyéb betegségből eredő rokkantság esetén pedig a havi át­lagjövedelem 33 százaléka. Ha az üzemi baleset következtében megrokkant terme­lőszövetkezeti tag nyugdíjévét is szerzett, a rokkantsági cso­portja szerint megállapított nyugdíját minden nyugdíjév után az átlagjövedelem egy-egy százalékával kell emelni. A termelőszövetkezeti tagként szerzett nyugdíjevekhez hozzá­számítják az ipari munkaviszony alapján szerzett egy év szolgálati időt és katonai szolgálati idejét is. MIKOR JÁR AZ APÄNAK GYERMEKÄPOLÄSI TÁPPÉNZ? S. József salgótarjáni olvasónk felesége kórházi ápolásra szorult. Ez idő alatt egyéves gyermekük is megbetegedett, így annak ápolása érdekében az orvos olvasónkat, tehát az apát vette táppénzes állományba. Bár felesége a kórház el­hagyása után is további ápolásra szorult és a gyermek sem gyógyult meg, kifizetőhelye ennek ellenére beszüntette a táppénz további folyósítását, hivatkozva arra, hogy az apa csak felesége kórházi ápolása alatt jogosult gyermekgondo­zási táppénzre. Helyesen járt-e el a kifizetőhely kérdezi le­vélírónk? Olvasónk kifizetőhelyének eljárása nem egészen jog­szerű. Annyiban helytálló, hogy az 1974. január 1-én hatály­ba lépett módosító jogszabályok szerint egyedülállónak azt az apát kell tekinteni, akinek házastársa kórházi ápolásban részesül, így a beteg gyermek ápolása miatt az apa foglal­kozását folytatni nem tudja, ez időre tehát az apát is megil­leti a táppénz. A TB. Főigazgatóság jogszabály-értelmezése szerint azonban függetlenül attól, hogy az anya időközben a kórházat elhagyja és otthoni ápolásra szorul, az apát mindaddig táppénzben kell tartani, amíg a gyermek fel nem gyógyul. Olvasónk kifizetőhelye ez esetben helytelenül járt el. Az így kiesett időre tehát nem fizetett szabadságot, ha­nem táppénzt kell elszámolni. Dr. J. S.---------------------------------------------------i______________________ K opaszok vetélkedője Hat szocialista ország: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió 1969-ben megállapodott abban, hogy az elektronikus számítástechnikát közösen legmagasabb színvonalra emelik és országaikban a legszélesebb körben alkal­mazzák. közösen rögzítették a feladatokat, amelyek a ki­építendő egységes elektroni­kus számítástechnikai rend­szer részvevőire hárulnak. Ez a rendszer azóta ESZR elne­vezéssel a legkorszerűbb elektronikus számítástechni­ka szilárd fogalmává vált. Az ESZR eddigi legátfo­góbb terv, amelyet a KGST-n belül megvalósítottak. A már elért eredmények kiváló pél­dául szolgálhatnak a tervsze­rű szocialista integráció ha­tékonyságára. Ennek a har­madik családba tartozó nagy teljesítményű számítógépsor­nak a központi egységei az ESZ—1010 (Magyar Népköz­A Pravda szerkesztősége idén is meghirdeti hagyomá­nyos nemzetközi pályázatát amatőr és hivatásos fotósok számára. A pályázat célja: a fénykép segítségével bemutat­ni korunkat, a dolgozó, har­cos és alkotó embert, az év főbb eseményeit. A Szerkesztőség elsősorban olyan felvételeket vár a pá­lyázóktól. amelyek bemutat­ják a testvéri szocialista or­szágok életét, a népek béké­ért és a társadalmi haladá­sért folytatott harcát, a het­venes évek dolgozó emberét — örömeivel. gondjaival, vágyaival együtt. A pályázat díjai: I. díj: két hetes szovjet- unióbeli utazás. II. díj: 250 rubel. III. díj: (három darab) Ze­nit—B típusú fényképezőgép, (vagy egyéb ajándéktárgy 100 —100 rubel értékben). Ezenkívül 150 és 100 rube­les pénzjutalomban részesül­nek a következő témakörök­ben beküldött legjobb felvé­telek szerzői: — korunk emberének port­réja; társaság), az ESZ—1020 (Bol­gár Népköztársaság), az ESZ—1021 (Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság). az ESZ—1030 (Lengyel Népköz- társaság), az ESZ—1040 (Né­met Demokratikus Köztársa­ság) és az ESZ—1040 (Szov­jetunió). Ezeknek a modellek­nek a szériagyártása már megindult. Teljesítőképessé­gük különböző, másodpercen­ként 10 000 művelettől (ESZ—1010) egészen 500 000 műveletig (ESZ—1050) terjed. Jelenleg a Szovjetunióban készül a sor hetedik és eddig legnagyobb számítógépe (ESZ—1060), amelynek teljesí­tőképessége másodpercenkint két-három millió művelet. Az ESZ—1040, amelyet az NDK-ban az állami Robotron kombinát a kooperáló partne­rekkel gyárt, másodpercen­kint 350 0Ő0 műveletet végez­het. Ez a számítógép 1973 októberében vizsgázott ered­ményesen egy nemzeti ESZR- bizottság előtt. Már az előző esztendő lipcsei tavaszi vásá­rán, valamint az 1973 máju­sában—júniusában Moszkvá­— az ember és a természet. — sport. Különdíjban, 150 rubeles pénzjutalomban részesül az alábbi témákban beküldött legjobb felvétel, vagy fotó- riport szerzője: — a testvéri népek építik a szocializmust; — mindenkinek béke kell. — a demokratikus jogokért, a társadalmi haladásért. A legérdekesebb képeket leközli a Pravda. A pályázatra — tetszés sze­rinti számban küldhetők be — 18x24 centiméteresnél nem kisebb méretű fotók. A fel­vételeket címmel é® rövid képaláírással kell ellátni, kö­zölni kell továbbá a felvétel dátumát, a szerző nevét és címét. A pályázat beküldési ideje: 1974. december 1. A Szerkesztőség a fotókat nem véleményezi és nem kül­di vissza. Cím: Moszkva, A—47. ul. „Pravdi”. 24. Redakcija „Pravdi”. „FOTOKONKURSZ” ban rendezett „ESZR—73” ki­állításon bemutatták a nyil­vánosságnak. A nemzeti együttműködés és a szakosított munkameg­osztás az ESZR-nél sok előnnyel jár a partnerorszá­gokra nézve. A mérnökök, technikusok, matematikusok stb. növekvő száma mellett a rendszeres tapasztalatcsere a tudományos-műszaki káde­rek képzettségének jelentős fokozását is lehetővé teszi. Az ESZR-program keretében jelenleg mintegy 20 000 tu­dós, mérnök és technikus, valamint körülbelül 300 000 szakmunkás dolgozik. Az ESZR-rendszer fejlesz­tésével párhuzamosan a peri­férikus berendezéseket is gyors ütemben fejlesztették. Ezekből a legkülönbözőbb népgazdasági céloknak szol­gáló kiegészítő felszerelések­ből az ESZR részére már száznál több típust gyárta­nak. Az eletronikus adatfel­dolgozó berendezések és a periferikus felszerelések gyár­tása lehetőségeiknek megfele­lően oszlik meg az ESZR- programban részt vevő orszá­gok között. A periférikus fel­szerelések egy jelentős része az NDK-ban, Drezdában ké­szül. Ezeket külön és egy komplex rendszeren belül is fel lehet használni. Nem utolsósorban az ESZR-prog- ram ösztönző hatására az NDK határidőre át tudta adni a partnerországoknak többi között a DOS-ESZ le- mezüzem-rendszert. A Bolgár Népköztársaság, amely 1972- ig számítóberendezéseket im­portált. most már maga is exportál ilyeneket, többi kö­zött bonyolult szalag- és le­mezmágnes-tárolókat. Az ESZR-rendszert állan­dóan továbbfejlesztik. A part­nerországok több mint 40 üzemében és intézményében dolgoznak olyan automata vezérlőrendszereken, amelyek az ESZR-sor új számítógé­peinél kerülnek majd alkal­mazásra. Az elektronikus számító­gépek egyik legfontosabb al­kalmazási területe a termelés irányítása. A Szovjetunióban már kifejlesztettek és kipró­báltak egy automatizált irá­nyítórendszert. Ez kiterjed a termelés előkészítésére, irá­nyítására, felmérésére és elle­nőrzésére. Herbert Götsch 450 étkező a kábelgyárban Jól működik a balassagyar­mati ÁFÉSZ-nél a januárban alakult munkásszövetkezet. A szövetkezés célja a gyárt dolgozók — főként meleg — étellel való ellátása volt. A kábelgyári konyha szolgálta­tásait kezdetben még csak 80 fő vette igénybe. Ma már 150 helyi és 300 finomkötött- árugyári dolgozó étkeztetésé­ről gondoskodnak a konyhán. Várható, hogy a jövőben más üzemek is igénylik a munkás­szövetkezet e szolgáltatását. Napjaink egyik legfonto­sabb kérdésévé vált. hogy a közúti forgalom növekedése mellett hogyan lehetne útját állni az autósbalesetek növe­kedésének? A hatóságok, kü­lönböző társadalmi szerveze­tek új módszereket próbál­nak bevezetni a balesetek csökkentése érdekében. Az Állami Biztosító az 1972. június elsejével bevezetett CASCO-biztosítással járult hozzá ehhez a törekvéshez. A módosított, új CASCO több változást tartalmaz a régivel szemben. Az új feltételek egyike, hogy akik két évig nem jelentenek CASCO-kárt, azok egyhavi, három, és négy év után két-két havi. öt év után és a további években pedig háromhavi díjvisszafize­tésben részesülnek. A két esztendő az 1972- ben kötött biztosításoknál most járt le. Akik tavalyelőtt június 1. és 15. között kö­tötték meg a CASCO-t és azóta még nem kaptak térí­tést'— júniusban postán már megkapták az egyhavi bizto­sítási díjat. A múlt hónap végén azok kapták meg a té­rítést. akik 1972. június 15. és július 15. között kötöttek biz­tosítást. A továbbiakban ugyanígy, egyhavi időközök­ben adja postára a biztosí­tó az egy hónapra befizetett összeget. Külön kérni tehát nem kell, mert a nyilvántar­tás alapján mindenki folya­matosan megkapja az össze­get. A díjvisszatérítést nem be­folyásolja, ha valaki az el­múlt két év alatt a kötelező gépjármű-felelősségi biztosí­tás alapján részesült kárté­rítésben! Azok számára, akik időköz­ben eladták gépkocsijukat, de 30 napon belül újat vásárol­tak és arra is kötöttek CASCO-biztosítást — a ked­vezmény folyamatosnak szá­mít. HUMOR — Pistike megitta a tintát! Mit csináljak? — Írj ceruzával! A gyerekek dolgozatot ír­nak. Cím: „Vendégségben a nagypapánál”. — A legrövidebb dolgozat szövege: „A nagypapa nem volt otthon”. Két barát beszélget. — Az én kutyám olyan tökéletesen idomított — mond­ja egyikük, hogy ha adok ne­ki egy 2 márkást, elszalad a legközelebbi automatáig, és hoz egy csomag cigarettát. — Na, ezt megnézem. — mondja a barátja, és egy 4 márkást ad a kutyának. Az állat azonnal elrohan, de nem jön vissza. — Hol marad ez a jószág, a két csomag cigarettámmal? — Ja öregem, ezt előre megmondhattam volna. Ha sikerül négy márkához jutnia, azonnal moziba megy. Egy japán mondás szerint a kopaszok között nincsen go­nosz ember. 1972 októberében a fővárosban megalakították a kopaszok társaságát, 1973-ban pedig a Jomiuri Simbun című lap híre szerint meghirdették „a legcsillogóbban kopasz fej” címért folyó vetélkedőt. Hú­szán küzdöttek az első helye­zésért. Hogy ne valljanak szé­gyent, a versenyzők tojásfe­hérjével, rizsporral és egyéb kozmetikai szerekkel vará­zsolták még ragyogóbbra ko­ponyájukat. A zsűri zavarban volt, oly’ nehéznek bizonyult megállapítani: kinek a feje csillog a legfényesebben. Hosszas vita után két krité­riumot szabtak meg: a fejbőr fényét és simaságát. Az utób­bi mértékét tapintással állapí­tották meg. A 15 tagú zsűri díszoklevelet nyújtott át a győztesnek a következő fel­irattal: „A kopaszok — a tár­sadalom ékességei.” Új seprő. Szenzációs újítás: nem fogyaszt áramot, nem ég ki a vezeték, nem kell porzsákot cserélni!... NÓGRÁD - 1974. augusztus 7., szerda api munkám után a másodülés­ben szerzett különféle informá­ciók megbízhatóságát esetenként nem titkolt kétellyel fogadtam. Különösen a „félfüllel hallottam” kezdetű, suttogás­sal színezett, a jól értesültség látszatát keltő megnyilvánulásokra gyanakod­tam, amelyekről bizonyíték hiányában gyorsan kiderült valamely állítás va­lótlansága. Tudálékos bizonygatások, és hamis érvek hangzavarában felfe­dezni véltem a félfülüek társaságát, és nem lepődtem meg a mellébeszélés virtuozitásán, miközben több lényeges kérdést engedtek el füleik mellett. Az ember fülkagyíója csökevényes izomzatú. Keveseknél fejlett annyira, hogy füleit mozgatni tudja, bár ennek nincsen gyakorlati jelentősége. Ezért fejét mozgatja az ember, hogy fülei a hallásra legkedvezőbb irányba állja­nak. A tisztán hallást egy korábbi idő­szakban erőteljesen zavarták a több irányból érkező hamis hangok, ame­lyek károsan érintették a kalapács és az üllő működését. Ennek következté­ben a szimuláns tájékozatlanok üteme­sen ingatták fejüket jobbra és balra, ezzel egyértelműen tudomásunkra ad­&n és fiz ige ták a kalapácshoz való viszonyukat. Mai viszonyainkra ez nem jellemző. Az utóbbi években a számunkra leg­kedvezőbb hangok félreérthetetlenül, jól hallhatóan azonos irányból érkez­nek és nyitott fülekkel könnyen fel­foghatók. A kalapácsot is jól kézben tartjuk, bár néhányan hamis hanggal és gitárkísérettel messzire elvetették, azonban egy ilyen dobásért nem jár taps és dobogó, Néhány vaslemez nagy­kalapáccsal, kíséret nélkül; elfogadha­tó ajánlat heti negyvennyolc órában. Az bizonyos, hogy rá kell verni akkoi is. ha régi lemez. További kedvezőtlen előjelű vélemények főleg öncélú meg­nyilatkozások formájában hallhatók. E nézetek terjesztői előtérbe helyezik kicsinyes érdekeiket, túlbecsülik ön­magukat, és nagyképűen őrzik egyéni­ségük vélt nimbuszát. Alapvető hibá­juk az önhittség, tehetség nélkül, és előszeretettel sütkéreznek idegen sike­rekben, nem sejtve a gyors leégés ve­szélyét. Mondataikban első helyen áll az általuk nagyra becsült „én” szemé­lyes névmás, külön kihangsúlyozva né­hány felkiáltó mondattal, hogy más személyről szó nem lehet. Kedvenc csemegéjük a gazdag jelentéstartalma ige azonban első személyben történő ismétlése a ragozás hiányos ismerete­re vall. Hibás szemléletük folytán nem értékelik a többest, általában befelé fordulnak, és reggel a munkaidőt is igeidőnek nézik. Ez utóbbiból elősze­retettel használják a jövő idő „fog” se- gédigés alakját, azonban a harmadik mondatból kiderül, hogy ez az alak csak igét hirdet, és nem fog dolgozni. Elszórtan, még fellelhető kórtünet, amikor az „én” ' hangsúllyal együtt egy felszedett féltégla adja a nyoma- tékot. Én. És a többiek? Hogyan? Szen­vedő ige? Ilyen gyorsan? Nézze ma­ga ... izé ... most megtanítjuk ragoz­ni, miközben ezzel a féltéglával hu­mánusan addig ütögetjük a fejét, amig jelen időben főnévnek érzi magát, és a jövő időre vonatkozólag is megtanulja mit jelent a többes szám. Kiss Zoltán Fotópályázat — fotóriport egy ese­ményről;

Next

/
Oldalképek
Tartalom