Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

f

O loZsossssőo £r«lek€beii

ÁrsHenőtzés

az élelmiszer-gazdaságban

Tarjám ismerő?1

AZ ÉRVÉNYBEN levő jogszabályok, a központi utasítások a megyei tanácsok szakigazgatási szerveit is bevonták az árellenőrzésbe. A mezőgazdasági osztály feladata kibővült a tanácsi élelmi- szeripari vállalatok, az ÁFÉSZ-ek élelmiszer-előállító, a, mezőgazdasági nagyüzemek ioari, építőipari, kereskedelmi es vendéglátó részlegeinek ellenőrzésével, A helyi tanácsi szervek bevonásával ellenőrizzük az élelmiszert előál- lttő és forgalmazó magánszektort. . Az ellenőrzés kiterjed a vizsgált szerv piaci magatartására, az áralkalmazási feltételek érvényesítésére. az árformák megtartására. az árvetések helyességére, a nyilvántartások valódiságára.

Az idei esztendő fél évében 163 ellenőrzést tartottunk. Egy élelmiszeripari vállalat részletes vizsgálata mellett 11 termelőszövetkezetben 55 alkalommal, az ÁFÉSZ-éknél 20 esetben, a magániparban és -kereskedelemben ellenőriztünk, A piaci árak alakulását 51 esetben, egyéb területeken pedig 30 alkalommal ellenőriztük. Hiányosságot 56 esetben, a vizsgálatok egv- harmadánál állapítottunk meg. Huszonöt alkalommal szabálysértési eljárást kellett kezdeményezni, 30 hiányosságnál a figyelmeztetés eszközével éltünk, egy szankcionálás folyamatban van.

A korábbi időszakhoz képest javulást tapasztaltunk a tanácsi vállalataink és az élelmiszert előállító mezőgazdasági nagyüzemek ármunkájában. Megszüntették a jogszabály-ismeretek hiányából adódó szabálytalanságokat. Pótolták a dokumentációs' hiányosságokat. az ármunka irányítására felelős személyt* jelöltek ki.

A mezőgazdasági ágazathoz tartozó élelmiszer-előállító tevékenység nem jelentős, a

termékek döntő többsége hatósági árformába tartozik. Például a Sütőipari Vállalatnál az alaptevékenység árbevételéből 1972-ben 3,9. 1973- ban 3,6 százalék származott szabadáras termékből. Ennek következtében a fogyasztói árszínvonal alakulására gyakorolt hatásuk jelentéktelen. Hasonló a helyzet a termelő- szövetkezetek ipari mellék- tevékenységénél is, ahol az előállított áruk zöme nem közvetlenül a lakossághoz kerül A termelés — megrendelés alapján — bérmunka jellegű. E területen van még javítanivaló az ármunkában. Több kisebb szabálytalanságot tártunk fel, amelynek nagy része szervezeti okokra vezethető vissza. A termelő tevékenység méretei miatt ár- szabályozó szerepe nem alkalmas. önálló hatáskörben árváltoztatásra ritkán kerül sor. Ennek oka legtöbbször olyan úgynevezett ..begyűrűző” árváltozás, amelynek érvényesítésére a központi intézkedések lehetőséget adtak. Igv tisztességtelen haszonra való törekvést sehol sem tapasztaltunk. Gazdasági bírság kiszabására tehát nem volt szükség.

A FÉL ÉV SORÁN egyik legfontosabb vizsgálatunkat a sütőipari vállalatnál tartottuk. Megállapítottuk, hogv saját hatáskörben mindössze három termék árát emelték, a tetemesen megnövekedett tojásár miatt (1972. 1,03 Ft/ db. 1973. 1,51 Ft/db). A további áremelés kiküszöbölésére 1973. decemberében közvetlen termelőt szerződést kötöttek, meghatározott áron. Egyéb — az 1973. évi tejár- emeléssel nem érintett — termékek éra 1968 óta változatlanok. A vállalat a nyereség növelését inkább üzemszervezési intézkedésekkel. mint áremeléssel kívánja biztosítani. Árpolitikájukról, ármunkájukról megállapítható, hogy

Az Üvegipari Művek salgótarjáni síküveggyárában nemcsak ablakokba, és járművekbe való üveget, hapern kom- pótos tálakat, tányérokat is készítenek. Az üvegedényeket korong alakú síküveglapokból alakítják, úgy, hogy melegeljárással, a korongok szélét felhajlítják. A keverő géneknél asszonyok, leányok dolgoznak, így Neuschel Györgyné, Szőke Istvánné, Bozó Sándor né, Hajdú Jánosné,, Huszár Láezlóné és mások. — kulcsár —

a központi irányelveknek megfelelően, stabil fogyasztói árakra törekednek.

Kedvezőtlenebbek a tapasztalatok néhány ipari tevékenységet is végző termelő- szövetkezetnél. Az ügyrendben nem szerepeltetik az ármunkát, nincs felelős személy. Több helyen a jogszabályokat sem szerepeltetik. Helyzetüket némileg nehezíti, hogy az előállított terméket a megrendelő, vagy a nagykereskedelmi partner veszi át. így az árat is — egyoldalúan — • ő szabja meg. A hiányos ármunka a tevékenység gazdaságosságának helyes megítélését is gátolhatja. Ilyen szempontból tanulságos a szurdokpüspöki termelőszövetkezet választékbővítés céljából előállított. ..Nógrádi csípős paprika” sorsa. A jogsza^- bályszerűen elkészített árvetés igazolta, hogy a hasonló jellegű paprikakrémnek fogyasztói árszintjén a termelés gazdaságtalan. A magasabb ár viszont feszültséget okozhat a piacon. így az egyébként kellemes ízű termék gyártását leállították.

A fél év során ellenőrzött kisiparosoknál általános tapasztalat volt, hogy zömében árvetéssel, ár jelzéssel nem rendelkeztek. Az utóvizsgálatok viszont arról győztek meg bennünket, hogv a hiányosságokat felszámolták. A heti piacokon, országos vásárokon jelentkező lángos-. pecsenyesütő, mézeskalácsos stb. kisiparosokkal több a gond. Gyakran a legalapvetőbb előírásokat sem tartják be. amiért több alkalommal nagyobb összegű pénzbírsággal kellett őket sújtani. Két .tápértékesítő bizományosnál is súlyos visszaéléseket (árdrágítást és súlycsonkítást) állapítottunk meg. A bírságolás mellett — a megbízó vállalatuk — dicséretes gyorsasággal —. fegyelmi úton intézkedett a hasonló szabálytalanságok megelőzésére.

A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI rendszer reformjával, az ármechanizmus módosításával, a gazdasági egységek önállóságának növekedésével megváltoztak az árellenőrzéssel szemben támasztott igények is. Munkánkat ennek szellemében. a lakossági érdekek szem előtt tartásával fogjuk' végezni a jövőben ie.

Kurucz Miklós

A pénztáros

Vannak napszakok, amikor egy-egy üzletben csúcsforgalom van. Ilyenek például a déli órák, a négy és hat óra közötti időszak, s az egész hétvége a salgótarjáni Csemege, Áruházban. Ilyenkor a harmadik pénztárgép is működik. Mögötte csinos, halk szavú, barna fiatalasszony ül. Angyal Istvánnénak hívják,

— Régóta dolgozom mái ebben az üzletben, s több mint egy éve vagyok pénztáros. Szombaton egész nap a gép mögött ülök, hétköznapokon pedig, ha a forgalom megkívánja.

— Egy átlagos napon hány vevő megy el a gép előtt?

— Nem tudnám megmondani. Forgalomtól függ. Egy átlagos napi bevétel 40—45 000 forint

— Fárasztó lehet nyolc órán keresztül egyhelyben ülni, megállás nélkül kiszolgálni a vásárlókat, számolni, visz- szaadni folytonosan.

— Nagyon kell figyelni. Ez bizony valóban fáraszt, különösen műszak vége felé. Ügyesnek is kell lenni, gyorsnak. Mostanában az emberek

mindig sietnek. Mindenki siet.

— Vannak-e ingerült, udvariatlan vevőik?

— Vannak. Egyik-másik úgy kiabál, nem is tu<4»k hasonlatot mondani. Nekünk nem szabad kiabálni. Udvariasan megmondhatjuk, mi a teendő, de ez sokszor nem násznál. Ilyenkor rtincs mii tenni, le kell nyelni... Én legalábbis így szoktam. Szerencsére nyugodt a termeszetem, igy elviselem. Persze sok türelem kell hozzá.

Angyal Istvánnét otthon a kislánya várja. A gyerekhez is türelem kell. S ahhoz is. hogy kedvesein ( mosolyogva üljön a gép mögött, s jól végezze a munkáj át, min él gyorsabban vegye el a pénzt és adjon vissza, hogy ne tartsa fel a „mindig siető” vevőket. Persze, egy fél pillanatra elgondolkodhatnánk azon. feltétlenül szükséges mindig sietnünk?. Feltétlenül ingerültnek. esetleg gorombának kell lennünk? Talán saiát időnkkel is jobban takarékoskodnánk, ha egy kicsit nyu- godtabban állnánk a dolgokhoz, többek között a pénztárgép előtt.

— g —

Ősz elölt

Lakodalom lesz szombaton a harmadik szomszédban. Kétszáz vendéget várnak. A fiatalasszony ott segít mér néhány napja, ha ráér délelőttönként. Már csak a sütés van hátra, levágják a disznót, meg „sok” tyúkot.

— A menyasszony is a tsz- ben dolgozik, mint ahogy mi — Miklós Istvánné ruhája előtt még ott a kötény, így szaladt haza az esküvői készülődés zűrzavarából.

— Délelőttönként ráérek, mert a borjúnevelőben, ahol dolgozom. ilyenkor nincs munka. Reggel fél 5-től fél 8-ig dolgozunk, délután fél 4-től 6-ig.

A Miklós csalód valameny- nyi felnőtt tagja a diósjenői tsz-ben dolgozik. , A férj gépkocsivezető. •

— Én már 10 esztendeje vagyok az állattenyésztésben, a tavalyi havi átlagkeresetem 2500 forint volt. Hiába, hogy rr*a már Diós jen ő környékén, és Rétságon is van ipari munka — akkor se mennék innen, ha zavarnának. A tsz-munka mellett itthon is tudok dolgozni. Állatokat nevelünk, bikát, disznót. Itt'a kert, a .háztáji. Most jön az ideje a krump- Liásásmak, szőlőnk is van, lassan készülni kell a szüretre. A gyerekek újra iskolába

mennek — igaz, nagyok már, nem kell különösebben ké- szítgetni őket.

így telnek Miklósmé napjai. A borjúnevelőben nyáron is, télen is van munka, egyforma az időbeosztás. Az otthoni takarítás, mosás ugyancsak rá vár, a családi munkamegosztást, ugyanis úgy intézik, hogy az anyósa főz, és eteti meg az állatokat.

— Szabad idő?

— Csak esténként, akkor se sok, hiszen korán kell reggel kelni. Olvasás, tv-né- zés. De ha vonatoznom kéne a munkahelyre, ennyi se jutna. Mindnyájan elégedettek lehetünk a helyzetünkkel. A gyerekek jól tanulnak. Márta, a nagyobbik, most lesz nyolcadik osztályos. Tiszta kitűnő. Szeretne tovább tanulni.

Ritka az olyan ember, akinek valami vágya, kívánsága ne volna. Pédíg Miklósaié közéjük tartozik. Semmi olyat nem tud mondani, ami még kellene. Jól fizető otthoni

munka, lakás, kocsi — már

csak a gyerekek jövőjére lehet kívánni valami jót.

A ház előtti körtefáról potyog az érett gyümölcs, s az akác levelei is sárgulnak itt- ott. A két gyerek már csak néhány napig járhat a

strandra, hamarosan kezdődik az iskola. o. j.

Rendkívüli

nyár

Hazánkban, mint általában a közepes földrajzi szélességeken, kontinentális az éghajlat. Erre jellemző a nagyon meleg nyár, az esőhiány a legforróbb időszakban és a zord, csapadékos tél, párosulva kellemes, őszi. tavaszi évszakokkal Az utóbbi évtizedben azonban az időjárási viszonyok alakulásában Váratlan fordulatok adódtak. Ilyen meglepetés, hogy az elmúlt két évben úgyszólván elmaradt az igazi tél. A nyarak is alaposan elütnek a régiektől, az idén például rengeteg csapadék hullott, árhullámom kát idézve elő a folyókon. Az idei nyár rendkívüli volt abból a szempontból is, hogy szinte átmenet nélkül trópu- sias meleg és hűvös napok váltakoztak. Egy ízben augusztusi ködképződést is észleltek a Dél-Alíöldön. Ez az úgynevezett klimatikus ritmusváltás valóságos stresszhatást gyakorolt a növényvilágra. Ezzel magyarázható a Szeged utcáin, terein tapasztalható rendkívül korai lomb- hullás. Még jóformán teljesen zöld, alig sárguló levelek is tömegesen hullanak le a fák ágairól. I

Uurmincéves a Szlovák Nemzeti Felkelés (5.)

fl Banska Bystrica-i központ

Ebben a fejezetben szeretnénk vázolni, hogy nem csupán egy fegyveres felkelésről volt szó. A Szlovák Nemzeti Felkelés sokkal több volt ennél.

Tudni kell, hogy Szlovákia kommunista pártja ebben az időben igen nehéz, helyzetben volt. A négy központi vezetőség a kerületi és járási vezetők letartóztatása igen megzavarta a szervezeteket. Alapvető feladat volt az illegális párt új központi vezetőségének létrehozása. Egy évvel a Szlovák Nemzeti Felkelés előtt Varsótól keletre egy szovjet repülőgép földre tette Karol Smidkét és Karol Bacileket. Néhány nap múlva sikeresen átlépték a lengyel—szlovák

határt és Karol, Smitke hamarosan megérkezett Pozsonyba. Itt elhatározta, hogy Gus- táv Husákkal és Ladislav No- vomeskyvel megalakítja az illegális párt V. központi vezetőségét. Erről dr. Gustáv Hu- sák a következőket mondotta:

— Szlovákiában az egységes ellenállási központ kialakítása a nemzeti felszabadító küzdelem további fejlődésének kulcskérdése volt.

Folytatva a gondolatot, arról volt szó, hogy csakis jól szervezett, a tömegekre, a népre támaszkodó, széles bázissal rendelkező párt képes mozgósítani a felkelésre. A

felkelés vezető ereje, és a forradalmi változások kezdeményezője kezdettől fogva a párt volt. Harcosok Százai azzal ragadtak fegyvert, hogy egyben beléptek a pártba is. A vezérkar Besztercebányán tevékenykedett Gustáv Hu- sák irányításával. Majd 1944. szeptember 4-én Moszkvából hazatért Karol Smitke, és ő lett a párt elnöke. A kommunisták forradalmi intézkedéseket kezdeményeztek a nemzeti bizottságokban. Ott voltak a partizánegységekben.

A Csehszlovák Kommunista Párt moszkvai vezetősége is jelentős segítséget nyújtott a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. Jan Smernával az élen, kommunisták csoportját küldte a már felszabadított területre. Ugyanakkor Klpment Gott- wald ebben az időben részletesen és őszintén tájékoztatta a Szovjetunió politikai és katonai vezetőjét a Szlovákiában kialakult helyzetről. Kérte a Szovjetunió gyors segítségét. Jellemző erre, hogy az augusztus utolsó napjaiban kikiáltott felkelés megsegítésére a szovjet hadsereg szeptember 8-án — alig egy hét múlva — megkezdte a duklal hadműveleteket.

És két héttel a felkelés kikiáltása után — szeptember 17-én Besztercebányán fontos politikai eseményre került sor;

ekkor rendezték meg a Szlovák Kommunista Párt kongresszusát, amely a két munkáspárt — a kommunista és a szociáldemokrata párt — egyesülési kongresszusává lett. Szlovákia kommunista pártja már szeptember 2-1 nyilatkozatában kimondta:

„Harcunkban közösen jártunk el a szociáldemokrata elvtársak többségével, akik éppúgy, mint mi, antifasiszta harcot folytattak. Ez az együttes harc kölcsönös kívánságunk folytán Szlovákiában a szocialista munkás- és parasztmozgalom egységét és a dolgozó nép egységes pártját eredményezi.”

A kongresszuson a párt elnökévé Smidkét, alelnökévé pedig dr. Gustáv Husákot választották.

A felkelő Szlovákia hősi harcokban két hónapon át kitartóan ellenállt a német túlerővel. A német fasiszta seregek .október 27-én hatalmukba kerítették Besztercebányát, a Szlovák Nemzeti Felkelés központját. A partizánok, a katonák, a szlovák hazafiak visszavonultak a hegyekbe. A központot az Alacsony-Tátrába helyezték át. A partizánmozgalom vezérkara. élén a A. N. Aszmaiov ezredessel egész Csehszlovákiára kiterjesztette hatáskörét.

A hegyekbe való visszavonulás utáni időszak a kommunisták számára a legsúlyosabb volt. A párt vezetőjének jelentős része a partizánegységekben tevékenykedett. Ám a szovjet hadsereg október 6-án .az első csehszlovák hadtest egységeivel együtt a Dukla-szoros- nál átlépte a Kárpátokat, és ezzel elkezdődött a német hadsereg végleges kiverése szlovák földről.

Bár a Szlovák Nemzeti Felkelés katonai szempontból nem érte el eredeti célját: gyorsan utat nyisson a szovjet hadseregnek Szlovákiába és ezáltal Európa szivébe. Mégis elérte azt a több hónapos harccal, hogy a nemet hadvezetés nem számolhatott Szlovákiával, mint biztonságos hátországgal. Hiszen a felkelők szüntelenül nyugtalanították az egyre gyorsabb ütemben visszavonuló fasisztákat egész Szlovákia területén.

Így elmondhatjuk, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésnek elsősorban politikai jelentősége volt: a harcokban össze- kovácsolódott a szlovák nép, és ezzel megvetette magvát a további eredményeknek, sikereknek. i

(Folytatjuk)

— s — a

NÓGRÁD - 1974. augusztus 30., péntek