Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

37 °C a Sirokkónál A gabonatisztító, -szárító és -tároló üzem a palotási tsz büszkesége. A gabonaszárító berendezésnek Sirokkó a neve, de így hívják az itt dolgozók a komplex sor többi részét is. Idén üzemel u Sirokkó először. Sokat könnyített a Sirokkó az .emberek munkáján. Kézi munka alig van. csak kiszol­gálni kell a gépet, a többit elintézi „ő” maga. Illés Csaba autószerelőként tanulta ki a Sirokkó kezelé­sét. Kettesben, Kajzinger Istvánnal együtt kezelik a gé­pet. —- Minden reggel alaposafi átvizsgáljuk a Sirokkót. Ak­Segítik a cigányokat A közös tanácshoz tartozó Héhalomban 15 cigánycsalád él. A cigánylakosság életkö­rülményeinek javításáért so­kat tesz a tanács. Például megoldják a vízellátásukat. A rászorulóknak évente mint­egy 22 000 forint szociális se­gélyt kiutalnak. Arra töreked­nek, hogy jobbak legyeneK a lakáskörülményeik. Ezért a tanács úgy döntött, hogy a bontásra kerülő tanácsi épü­leteket a cigánylakosságnak adják bontásra. Az ebből ki­kerülő anyagot a cigányok kapják. így történhetett meg, hogy eddig négy család bőví­tette otthonát, javított lakás- helyzetén. Trabantot nyelő kátyúk Az utcán menet a palotási tsz autóbusz-vezetője szaladt utánunk: — Maguk az újságírók? Ak­kor nézzenek el a Kisbágyon télé vezető útra! Olyan ká­tyúk tarkítják az utat, hogy egy Trabantot csaknem „el­nyelnek”, de még az autóbusz alját is felkapják! Egyszerűen nem tudjuk megérteni, miért nem lehet a szakaszt rendbe hozni?! Nem ö volt az' első, nem is az utolsó, aki az útra panasz­kodott. De nem túloztak az emberek. A Palotásról Kisbá- gyonra vezető útnak 50—100 méteres szakaszán valóban szinte életveszélyes a közleke­dés. A fél méter mély kátyúk még a szolídabbak közé tar­toznak. A gépkocsik lépésben teszik meg az utat, igyekez­nek kerülgetni a gödröket, de lassan már nem lesz hova kerülni, mert az illusztris sza ­kaszt teljesen elborítják a mély kátyúk. A tsz egyébként az útépítés költségeihez kilométerenként csaknem egymillió forinttal járult hozzá. A kátyús sza­kasz előtt is, után is jó mi­nőségű az út, ami ráadásul még be is csapja a helyi vi­szonyokban járatlan , „pilótá­kat”. Vajon miért éppen az a szakasz mostoha? És meddig tart még az áldatlan állapot? kor indulhat csak. ha minden rendben van. Értékes gép, vi­gyázni kell rá. Napközben is akad körülötte tennivaló. A tisztítás megkívánt minőség­től függően kell a rostát cse­rélni benne. Azelőtt nagyon sok kézi erő kellett ehhez a munkához, a mostanit szinte összehasonlítani sem lehet vele. Persze, így is kell itt küz­deni. A nap olyan forrón tűz, hogy aki nem szokta, bele is szédül. — Most mértük a hőmér­sékletet, 37 OC van árnyékban — újságolja Illés Csaba. — Pe ez még hagvján. Az igazi meleg a tárlón van! Ügyfélfogadás Igazán nagy a forgalom a Palotási községi közös Tanács épületében. Ott-tartózkodá- sunkkor — a rekkenő hőség ellenére — csaknem harmin­cán fordultak meg a tanácson, s intézték ügyes-bajos dolgai­kat. Kiss Gáborné adminiszt­rátortól kérdeztük: — Milyen ügyekkel keres­ték meg ezen a napon a taná­csot? — Csupán a délelőtt 'során Palotáson 24-en, a héhalmi kirendeltségen öten jártak, a legkülönbözőbb ügyben. Tóth János és Molnár Hajnalka például a házasságkötésüket jöttek bejelenteni. Szita Ist­ván Héhalomból a tanácstagi munkával összefüggő dolgok­ról érdeklődött. Szerencsés Ferenc Palotásról kisipari en­gedélyről való lemondás ügye­ben keresett meg bennünket. Pálinkás Mihályné Pa­lotásról . különélési iga­zolást kért, de sorolhatnám hosszú-hosszú sorokban. Szá­munkra az a legfontosabb, hogy megelégedve távozzanak a választók a tanácsházárói — mondotta. Csaknem háromezer ember szólítja Géza bácsinak, dok­tor úrnak, doktor bácsinak. Csaknem háromezer ember kö­szön tisztelettel és szeretettel Palotás és Kisbágyon körzeti orvosának, dr. Bognár Gézá­nak. A két község lakói egytől egyig jól ismerik a körzeti or­vost, de az orvos is nevén szólítja valamennyi betegét. IliöBc a ffcaiu elén Sok a tennivaló a közösben Nem libale9e‘ó Februárban választották a palotási Május 1. Termelőszö­vetkezet elnökévé Vájná Ta­mást, aki Jászfény szaruból jött a megyébe. Az új elnök­nek sok a tennivalója. — Legfontosabb felada­tunk, hogy egyenesbe hozzuk a gazdaságot. Ehhez vala­mennyi tag összefogására, kö­zös tenniakarására van szük­ség. Mert feladat van bőven. A 6400 / holdas gazdasághoz fel kell újítani a gépparkot. Ágazati rendszerben kell dol­gozni. Koncentrálni az erő­Művelődési otthon Palotáson Palotás egyik legrégibb és legnagyobb gondja a községi művelődési otthon. A művelő­dési otthon, ami egyelőre nincs a községben, így a köz- művelődés minimális feltétele­it sem lehet biztosítani a fa­luban., A község vezetői már optimisták, s kijelentik: meg­épül a művelődési otthon Pa­lotáson ! A művelődési otthon prog­ramterve elkészült. Folyamat­ban van a kiviteli tervezés. Ez azt jelenti, hogy az ősszel el­kezdik a munkálatokat. Ügy tervezik, hogy az idén végez­nek1 az alapozással, jövőre a falat húzzák, hogy 1976. ápri­lis 4-én megrendezhessék az avató ünnepséget. A művelő­dési otthonban egy nagyterem, könyvtár, két nagyobb klub- helyiség kap otthont. A folyo­sót úgy alakítják ki, hogy biz­tosítsák a kiállítóteret. A mű­velődési otthonba kerül a pártszékház is. két, hiszen Palotáson nagy le­hetőségek vannak. Javítanunk szükséges a szakemberellátást. Szükséges a munkafegyelem, a termesztési, tenyésztési technológiai fegyelem megszi­lárdítása, hogy csak a legfon­tosabbat említsem — mondta a beszélgetés során. Hátérünk a napi feladatok­ra is. Ma a legfontosabb az aratás. A 115 hektár őszi ár­pa aratásával már végeztek, hektáronként 35,2 mázsát ta­karítottak be. Magtárban van a 469 hektáron termett tava­szi árpa is. Átlagban 34 má­zsás termést értek el. Most az 1Ü55 hektár őszi búzát vágjak a kombájnok. Ügy tervezik, hogy keddre befejezik az ara­tást. Az őszi búzából hektá­ronként 44 mázsás termést várnak. — Az aratással egy időben végezzük a szalmalehúzást és a tarlóhántást. Az a tervünk, hogy mire befejezzük az ara­tást, kész kell lenni a tarló­hántással is. Ezzel már a jö­vő évi jó termést készítjük elő — mondja az elnök. Ifjúsági klubok A községi közös tanácshoz tartozó települések közül Hé­halomban. Kisbágyonban és Szarvasgedén megoldott a fiatalok helyzete. A KISZ-he- lyiségek mellett ifjúsági klu­bok működnek. A tanács ve­zetői arra- törekedtek, hogy a székhelyközségben. Palotá­son Is megoldják a fiatalok gondját. A tanácsnak volt eav régi épülete, amit 100 000 forintos költséggel felújítot­tak. Három helyiséget szépen berendeztek a fiatalok számá­ra. Mivel a helyiség Palotá­son is biztosított, alakulóban van az ifjúsági klub. A fia­talok már megválasztották a vezetőséget, kérték a klub működési engedélyét. Ha megérkezik, akkor mind a négy községben eredményesen munkálkodnak az ifjúsági klu­bok. Képünkön: Csaknem 500 000 forint értékben felújí­tották a szarvasgedei klubot. A szarvasgedei fiatalok szó­rakozás közben. I’ VÜtí íTi't'xEj A községi közös tanács már korábban kiadta a jelszót, hogy Tegyük szebbé közsé­günket! Ehhez a mozgalomhoz mind a négy község csatlako­zott, s azóta szép eredménye­ket érnek el: valamennyi köz­ségben van bekerített park, amit az asszonyok társadalmi munkában gondoznak. Palotá­son a nagy park átalakítását megkezdték, amelyben a gyer­mekek részére játszóteret is kiképeznek. A munkálatok­hoz az anyagot a tanács adja, a többit a község lakói társa­dalmi munkában végzik cl, A négy község lakói részt vettek a fásítási mozgalom­ban. Csaknem ezer díszfát és gyümölcsfát ültettek el a há­tak előtt, a járdák szélén. A fákat a lakók gondozzák. A Tegyük szebbé községün­ket mozgalom eredményes a négy községben. Szépek, virá­gosak az utcák, parkok, terek. Palotáson azonban valami el­csúfítja az utcákat. Mégpedig a lerágott, csupasz virágszá­lak. Ugyanis a községben aránylag sok a liba. Mivel azok felügyelet nélkül járkál­nak az utcán, lelegelik a virá­gokat. tönkreteszik a fiatal cserjéket. Az utca nem libalegelő! A lakók saját maguknak tenné­nek jót, ha megkímélnék a vi­rágokat, a cserjéket. Egyszerű­en úgy, hogy vigyázzanak a libáikra. Amennyiben ez nem következne be úgy a tanács a köztisztasági szabályrendelet alapján alkalmazza a sza­bálysértési büntetést! Akkor belátják egyesek, hogy az ut­ca nem libalegclő! A tervek szerint az építke­zés 3,3 millió forintba kerül. A pénzt a tanács tartalékolta, de segít, a párt, a termelőszövet­kezet, az ÁFÉSZ és a MOKÉP is. Szeretnék, ha a környező üzemek is segítséget nyújtaná­nak. A község lakói önkéntes felajánlásokkal, társadalmi munkával segítik a művelődé­si otthon mielőbbi elkészültét. 31 éve a postán Szeretnek olvasni a palotá­si emberek. A faluba 65 faj­ta napilap, hetilap és folyó­irat jár. Minden egyes ház­hoz visz valamilyen napila­pot a kézbesítő. Népiszabad­ságból napi 155. NóGRÁD- ból 150, Szabad Földből 140 jár a községbe. A palotási postahivatal csaknem húsz esztendeje a kiváló pos’tahivatalok közé tartozik. Évről évre megszer­zik a megtisztelő címet. Ara­nyi Gyula, a postahivatal ve­zetője maga is a Posta Kiváló Dolgozója. A hivatalvezető 31 esztendeje dolgozik a palotá­si postán. A községben lakik, nem csoda, hogy mindenkit névről ismer. A hivatal ió eredményeihez bizonyára a helyi ismeretség is hozzájá­rul. Jj tagokkal arősítik a pártot Molnár Pállal, a párt- szervezetek csúcs titkán "n l az alapszervezetek tagfel­vételi tevékenységéről be­szélgettünk. A csúcsvezető­séghez Öt alapszervezet tartozik, több mint 110 párttagot tartanak nyilván. — Tavaly csak két új párttagot vettünk fel. Most az a feladatunk, hogy új párttagokkal erősítsük az alapszervezeteket. Eddig négyen jelentkeztek, s megtörtént a felkészítésük is. Valamennyien végeznek pártmunkát, illetve társa­dalmi munkát. Ismerik c szervezeti szabályzatai, tudják, mi a párttag köte­lessége és joga. A négy kö­zül három fizikai munkát, egy pedagógus. Külön ör­vendetes számunkra, hog-1 valamennyien fiatalok — mondta a csúcstitkár a be­szélgetés során. „Medvét szállít doktor úr?" S ez nem véletlen, hiszen dr. Bognár Géza három évtizede orvosolja a két község lakói­nak minden baját, betegségét. — Éppen, hogy megszáradt a diplomámon a tinta, s már­is jöttem haza — mondja dr. Bognár Géza. — Jobbágyi a szülőfalum, így azonnal itt­hon éreztem magam. — Soha nem fordult meg a fejében, hogy városba men­jen dolgozni? — Alkalmam lett volna rá többször is. Kaptam ajánlatot, mehettem volna a fővárosba Is. Csakhogy nekem nem mindegy az sem, hogy mi­lyen emberek között élek. Az Itteniekkel jól megértem ma­gam, földijeim. Minek men­nék idegenek közé?-! Dr. Bognár Géza a legte­vékenyebb emberek közé tar­tozik. Tanácstag, a közös köz­ségi tanács végrehajtó bi­. zottságának tagja, s 25 _ esz­tendeje a palotási vadásztár­saság elnöke. Korábban sport­elnökként dolgozott, sőt, szín-, darabokat is tanított a fiata­loknak. Most 61 éves, de fiatalos hévvel dolgozik. Rendelési ideje a gyakorlatban reggeltől estig tart. Amint teheti, ko­csiba ül, és kis felüdülésre kiszalad a vadásztársaság fá­cánosába. Büszkén mutatja a valóban ritkaságszámba menő fácántelepet, ahol éven­te 2,5—3 ezer fácánt nevel­nek. A fácános közelében ha­lastavat szeretne kialakítani, partján egy horgásztanyával. Ha egyedül utazik kocsijá­val, beülteti a hátsó ülésre négyéves, hatalmas farkasku­tyáját. Ilyenkor a palotásiak .kedves tngerkedéssel érdek­lődnek: — Medvét szállít, doktor úr? A gyógyszertárban A délelőtti órákban csendes a palotás! gyógyszertár. A falu lakóinak nagy többsége eljár dolgozni, a többiek a terme­lőszövetkezetben vannak. A modern gyógyszertárban naponta átlag 60—70 ember fordul meg. Mint általában mindenütt, itt is a meg«' fázás, gyulladás elleni sze­rek, a nyugtatok és a fáj­dalomcsillapítók a legkereset­tebbek. A palotásiakon kívül ide járnak a héhalmiak is gyógyszerért. Havonta általá­ban 70—80 ezer forintos for­galmat bonyolít le a gyógy­szertár. Legyen máskor is NÓGBAD-nap Szabad szombat — zárt üzlettel A község vezetőinek egybe­hangzó véleménye, hogy na­gyon sok javítanivaló akad Palotás ellátásában. A keres­kedelem nem tölti be felada­tát. Sok esetben alapvető élel- miszér hiányzik az üzletből. Rendszertelen például a ke­nyérszállítás. Számos esetben előfordul, hogy délutáni órák­ban már kenyeret sem lehet kapni az üzletben. A tej gyak­ran már a délelőtti órákban elfogy. Rossz a töltelékáru-el­látás. Hetente egyszer szállíta­nak, akkor is 5—6 kilogram­mot a község 2000 lakosának. Ünnepnapnak számít, ha zöld­séget lehet kapni az üzletben. 1 Ami aztán tényleg meglepő: a bevezetett 44 órás munka­hetet az ÁFÉSZ úgy oldotta meg, hogy az egyik héten az egyik, a másik héten a másik boltot tartja zárva. Így aztán a község egyik végéből a má­sikba egy-egy embernek, vá­sárlónak több mint egy kilo­métert gyalogolni keli. Ez nem megoldás! Szabad szom­bat — zárt üzlettel? Ez lenne a megoldás? Nem hisszük. A vásárlók rovására oldják meg a rendelet végrehajtását? A sok panasz után elláto­gattunk az egyik üzletbe. Ebédszünet volt, de hivatták az üzletvezetőt. Először befu­tottak a „húsosok”. Szalámit, kolbászt hoztak. Még nem is végeztek, megérkezett a zöld­áru is. Szép paradicsom, pap­rika, mi több, sárgadinnye! Mire végeztek az átvétellel, a sörszállítmány is befutott. S amikor észrevételeinket közöl­tük a község párt- és tanácsi vezetőivel az volt a pofonegy­szerű válasz: rendben van, de akkor gyakrabban legyen NOGRÁD-nap Palotáson! Felújítás, karbantartás A tavalyi pénzmaradvány­nyal együtt ebben az évben több mint 540 ezer forintot költ a közös tanács utak, iár- dák felújítására, karbantartá­sára. A munkák elvégzésére már megkötötték a kiviteli szerződést, rövidesen hozzá­látnak. Mintegy 290 000 forin­tot költenek Palotáson a Le­hel- és a Kossuth Lajos utca felújítására, míg Héhalomban és Kisbágyonban 250 000 fo­rintot biztosítottak 700 méter hosszú út karbantartására. Az oldalt összeállította Somogyvári László, v Szénái Márta. Fotó: Kulcsár József. NÓGRÁD - 1974. augusztus 3., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom