Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
Gyár a hegyek alján I Kőbe vésett tragédiák A Biotikában korona. mintegy nyolcszáz nő dolgozik. A munkások átlagos tizeiese 2200—2300 Besztercebányától nem messze, festőién szép környezetben dolgozik a Biotika gyár. Közép-Európa egyik legkorszerűbb gyógyszer- és magas fehérje tartalmú állati tápszereket gyártó üzeme. Alig, hogy véget érnek az épületek, a szelíd lankák nyomban hegyre .futnak, és amerre az emberi szem ellát, mindenütt sötétzöld fenyőerdő. A korszerűség „őre” A gyár építése 1952-ben kezdődött, és három teljes évig tartott. A folyamatos termelés 1956-ban kezdődött el — Kezdetben penicillint gyártottunk... A fehérje és a fehérjekészítmények gyártására csak később rendezkedtünk be. Michal Bucsko, a gyár főtechnológusa készségesen kalauzol az üzemben. Érthető, hiszen a gyár története egy kicsit az ő története is. Itt kezdett annák idején a peni- cillinüzemben. — Együtt „nőttefn” a gyárral. Nevet, ahogy mondja. Aztán az is kiderül, sokat tanult, sok tapasztalatot gyűjtött össze, amíg 1964-ben a gyár főtechnológusa lett. — Mi a féladata? — Arra ügyelek, hogy a legkorszerűbb technológiai eljárásokkal dolgozzunk — válaszol rövid hallgatás után. A Biotika ma már félmil- liárd korona értéket termel évente. Termékei jelentősen csökkentették a fehérjedús, állati eredetű takarmányok behozatalát. S jó piaca a gyár készítményeinek Európa, az amerikai földrész néhány országa is. Márta asszony háza A munkások, szám szerint ezerkilencszázan, Besztercebányáról és a környező községekből járnák a Biotikába. Több mint negyven százalékuk leány, asszony. Egészségükre egyformán „vigyáznak” a gyár vezetői, az üzem orvosai. — Mióta dolgozik a gyárban? — A múlt év márciusában jöttem ... — S azelőtt? — Otthon voltam ... A gyerekek kicsik voltak, nem mehettem tőlük sehová. Márta Szedlicsekova, a penicillinüzem betanított munkásnője. Mindössze egy hónapig tanulta a „szakmát”, a bonyolult gépek kezelését. Munkatársai, meg a mestere segítették, és az asszony egy hónap után sikeres vizsgát tett. A jövő ősszel esti iskolába készül. — Szívesen dolgozik itt? — Igen. — Miért? — A pénz is sokat jelent, de nem mindent. .. Ilyen fizetést tálán máshol is kaphatnék.;. Érdekel, amit csinálok. A penicillingyártás előkészítése, ahol Márta Szedlicsekova dolgozik, nem tartozik a fizikailag nehéz, megerőltető munkák közé. De a könnyűek közé sem. Az üzem folyamatosan termel, három műszakban dolgoznak, szombaton is vasárnap is. Nyáron több mint harmincöt fok meleg van a gépek körül. Fizetése 2300 korona. Férje az erdészetnél gépkocsivezető, s valamivel többet hoz havonta. — Mire költik a pénzt? — Most még" a házra... Már benne lakunk, de még mindig sok munka van vele ... Hiadel, a falu, ahol Márta Szedlicsekova él, 15 kilométerre van a gyártól. Itt építettek emeletes házat. — Hat szoba, két fürdőszoba, két konyha van benne... — Ki lakja ezt a nagy lakást? A gyerekek, ha megnőnek? — Talán ... De az is lehet, hogy ők már a városba kívánkoznak majd. Kicsi lesz nekik a falu ... Egymillióval több A gyárnak sok olyan munkása van, akik harminc évvel ezelőtt részt vettek a felkelésben. A 30. évfordulót pedig munkával, több és jobb munkával ünnepük. — Mit vállalt a penicillinüzem? Michal Bucsko, a főtechnológus a beavatottak hozzáértésével sorolja: — Egymilliós vállalást tett a felkelés évfordulójának tiszteletére ... A versengésben a szocialista brigádok járnak az élen. Közülük huszonnégy teljesítette valamennyi célkitűzését és elnyerte a szocialista címet... A huszonnégy élenjáró brigádban pedig ott vannak Márta Szedlicsekováék is. — Mit szeretnénk elérni? — Hogy sikerüljön a tervünk ... Takarékoskodni azzal a drága anyaggal, amivel dolgozunk — feleli nyugodtan a fiatalasszony. A brigádnak harminckilenc tagja van. Sok kicsi, sokra megy! Kapcsolat, Budapesttel Michal Bucsko egészen Besztercebányáig kísér. Közben beszél: — Jó kapcsolatunk alakult ki Budapesttel, a Chinoin gyárral... — Munkakapcsolata — Elsősorban az ... Szívesen hasznosítjuk egymás jó tapasztalatait... De az utóbbi években az üzem sok dolgozója pihen Budapesten, a Balatonnál... Mi pedig magyar munkások pihenéséről gondoskodunk... Búcsúzunk, a főtechnológus ideje kevés. A napokban Bulgáriába utazik, tudományos konferenciára. S előtte még' megbizonyosodik, mint ahogy minden nap teszi: a Biotiká- ban rendben mennek-e a dolgok? . V. G. Kadistie, apró falucska volt' "» .az Alacsony-Tátrábain, jó búvóhelye a partizánoknak i Volt, 1945. március 18-ának j éjszakájáig. A borzMmak éjszakájáig. Akkor megrohan- | ták és felgyújtották a neme- j itek. Most két ház van a fa- w íuban. Harminchaitból kettő. r'; Ez maradt a tűzvész után. |'ii Meg a kopáran meredező fa- ^ lak. A házak közül az egyik múzeum. Az emlékek és a kegyelet múzeuma. Az erdő alján, tenyérnyi tisztáson kőszobor. Hatalmas férfialak. Körülötte fájdalomtól és rémülettől torzult arcú emberek, csonttá aszott karok, lábak rengetege. Kőbe vésett tragédia! Sok emlékmű van Közép- Szlovákiában. . . A tanítónő a közeli falu iskolájában tanít. Naponta jön autóbusszal és mutatja ia látogatóknak a két kisszo- bányi múzeumot. — Mindig jönnek..: Fiatalok, idősebbek, Férfiak nők... — Honnan ismeri ennyire Kalistie történeitét? Talán itt élt? — Nem — ráziza meg a fejét. — Soha nem éltem itt,.. De nálunk mindenki ismeri, mi történt itt akkor márciusban. .. A faluban alig valamivel (több, mint kétszáz ember élit. Iszonyúan nehezen élt. A férfiakat Bőd Brezovába űzte a szegénység. Az asszonyaik vajat, sajtot készítettek, s vitték utánuk az elemózsiát. Akkor éppen nem voltak .úton, finom csipkéket veritek. Jártak vele Budapestre, Becsbe. Amikor Vincent Tisliar fa- munkás megalakította a pártot a faluban, a harmincnégy tag közül nyolc asszony volt. iAz asszonyok sokat segítettek a partizánoknak, amikor .a férfiaknak már veszedelmes v<jlt az erdőt járni. Élelmet, gyógyszert, híreket vittek mellékutakon, ösvényeken. Járunk, nézelődünk. Egyszer csak a fák közül asszony bukkan elő, feketében. Két Vállát kosár húzza. — Honnan ? — Az erdőből... — Mi járatban? — Szedret szedtem. .. Tizenöt koronát is megadnak literéért, Besztercebányán... S eltűnik, olyan észrevétlenül, mint ahogyan előbukkant a sűrűből. A nemeckal mártírok emlékműve 1945. januárjának borzalmait idézi. A hegyek közé későn érkezik a tavasz. Hideg volt. dermesztőén hideg, akkor márciusban is. A németek váratlanul kerítették be a falut. A partizánoknak, á falubeli férfiaknak sikerült átverekedniük magukat. Nekivágtak, az erdőnek. Fegyverropogás jelezte útjukat. Aztán elcsendesedett, hallgatott az erdő. . . A bosszú rettenetes volt. Az asszonyok, a gyerekek, az öregek, a faluban maradi) sebesültek a rémülettől megkövültén nézték, hogyan csapnak magasba a lángok. Keservesen ropogtak, jajong- tak a tetők. A faházak gyorsan '‘égtek. A tanítónő fejét ingatja. iy beszél: — Nem volt kímélet... A alu szélén öreg emberpár eküdt, betegen... Rájuk zárók az ajtót. Fölöttük hamarosan lángokban állt a tető. .. Másnap három kilométer- lyire Kalistietől. , Balázséban nyomasztó, súlyos volt -,z éjszaka. A tűz kísértetie- 2n világította meg az erdö- zéli fákat, az embereket. — S mi van most Balázséban ? — Balázsét újraépítettük! Jozef Gruy, a Srner szerresztőhelyettese, szívélyes ’.ázi gazdánk állja a fagga- ásf. Korábban az ifjúsági követségben dolgozott. — Nem volt könnyű... — Segítettek nekünk. .. .zinte a világ minden tájáéi jöttek a fiatalok. Ludvilt Szvoboda elvtárs vállalta a oluépítés védnökségét... Kalistie nem épül újjá. Megmarad emlékeztetőnek. — Mi történt a falu lako- -i.aival ? , — Besztercebányán. van egy új városrész. Üj-Kalistie a neve. Kedvezményes kölcsönt, segítséget kaptak a alusiak. .. Ott építettek új lázakat. Lassan ereszkedünk, le a zűk hegyi utakon. Apró falvak tűnnek fel, s maradnak mögöttünk. így jutunk el Nemeckáig. A falu szélén, a mészégetőben, ezer embert gyilkoltak meg a részegen ühöngő fasiszták. Zsidókat, • partizánokat, partizánokkal szimpatizáló falusiakat. Besztercebányáról, meg a környékbeli falvakból szedték össze az áldozatokat. Benn a faluban nem tudták, mi történik a mészégetőben 1945. januárjában. Csak azt látták: új meg új erővel lobog fel a tűz. Csak később derült ki, hogy ember-rőzse táplálta » lángokat... Most a mészégető múzeum. Mellette az erdő szélén, a sötétzöld fenyők alatt, kőláng csap a magasba. Előtte a fájdalomtól térdre roskadó. nehéz szívű, sötét nőalak. Övón féltőn tárja szét kőkarjait Az ember szinte hallani véli a megkínzott kőajkak kétségbeesett segélyt kérő Bikolyát. Vincze Iaívánné Légi egyezmény Lisszabonban megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és a portugál kormány képviselői között a két ország főváros közötti közvetlen légíjárat- létesítésének lehetőségeiről. Az előzetes elképzelések szerint mind az AEROFLOT, mind a TAP portugál légitársaság rendszeres járatokat indít a Moszkva—Lisszabon útvonalon. A két ország között Légiforgalmi egyezményt kötnek, de a járatokat esetleg már az egyezmény megkötése előtt megindítanák. Hunnincéves a Szlovák JSemzeti Felkelés (4.) Szovjet segítség* A Szlovák Nemzeti Felkelést igen nagy erőkkel segítette a Szovjetunió. Néhány adat erről: a felkelők ellátására — légi úton — kétezer puskát, 900 géppisztolyt, 200 golyószórót, 150 harekocsi- elhárító puskát, nagy mennyiségű lőszert és más hadianyagot szállított. Csupán becsült adat, hogy az Ukrajnából irányított partizánmozgalom és a Szlovák Nemzeti Felkelés számára néhány hónap alatt több mint 300 tonna különböző lőfegyvert, lőszert és hadianyagot irányított a közép-szlovákiai hegyek közé a frontparancsnokság. Ugyancsak légi úton érkezett Besztercebánya mellé a. Tri Dubi nevet viselő tábori repülőtérre, a II. csehszlovák ejtőernyős dandár. Létszáma 2 ezer jól képzett és jól felszerelt harcosból állt. Ezt a dandárt a Szlovák Nemzeti Felkelés katonai tanácsa mindig a legnehezebb és a veszélyeztetett szakaszokon vetette be. Az ejtőernyősök helytállásáról a frontparancsnokság két alkalommal is napi.pa- rancsban emlékezett meg. Ugyancsak a Szovjetunióból küldték a felkelés megsegítésére a csehszlovák vadászrepülő ezredet 21 repülőgéppel és a kiszolgálására szükséges legénységgel. A repülőalakulat támogatta a felkelők harci cselekményeit, védelmezte a légteret a szabad terület felett. Kijev mellett létesítette a frontparancsnokság azt a nemzetközi kiképző tábort, ahol a partizánokat képezték ki és dobták át a front elé; hogy a németek felvonulási területén akadályozzák, nehezítsék a hitleristák csapat- mozdulatait. Innen kerültek ki azok a nagyszerű szovjet partizánparancsnokok is, akik közvetlenül támogatták a Szlovák Nemzeti Felkelést. Ilyen volt Kozlov , és Vol- janszkij. Mind a ketten jobb partizán zászlóaljat irányítottak egyszerre és eredményesen. A hadműveletek nagyságát a számadatok is ékesen bizonyítják. Mind a két oldalon, összesen 40 hadosztály, mintegy 300 ezer harcos vett részt a harcokban. Bevetettek 500 tankot, 4 ezei ágyú biztosította a gyalogság hadmozdulatait, se szeri, se száma a különböző haditechnikának. Azt is figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen időjárási és terepviszonyok között harcoltak a szovjet katonák és 85 ezer hősi halottja volt. a Vörös Hadseregnek. A Szlovák Nemzeti Felkelésnek addig soha nem tapasztalt internacionalista jellege volt. Erőteljesen kibontakozott a nemzetközi szolidaritás. Az 1944 kora őszén felkelő Szlovákia alkalmat adott más országok állampolgárainak, hogy fegyveresen is harcoljanak a fasizmus ellen, a szlovák nép oldalán. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a felkelés jelentős német erőket vont el a .lengyel és a magyar frontokról, a Balkánról, akkor elmondhatjuk, hogy ez a megmozdulás túlnőtt Szlovákia határain. Meggyorsulhatott Magyarország, Lengyelország felszabadítása, enyhült a jugoszláv partizánokra nehezülő né;net '< nyomás. Szovjet emberek, cseh hazafiak, franciák, bolgárok, lengyelek, jugoszlávok, románok, magyarok, németek és mások különböző körülmények között és utakon kerültek Szlovákiába. Megszöktek a fasiszta koncentrációs táborokból, ejtőernyősként ereszkedtek alá. A francia antifasiszták többsége egy magyarországi internáló táborból érkezett Szlovákiába. A katonákat Lannurien. Laron- ciér és Poupet tisztek vezették. Kezdetben, amíg nem találtak kapcsolatot a Szlovák Nemzeti Felkelés törzskarával, szlovák hazafiak rejtegették őket.. Majd aktívan bekapcsolódtak a harcokba. Francia munkások is részt vettek a felkelésben. akiit Dubnica nad Váhomból szöktek meg. Közvetlenül a Szlovák Nemzeti Felkelés kikiáltása előtt Velicskó partizán brigádjában- már 138 francia antifasiszta küzdött a fémetek ellen. Az osztag parancsnoka Lannurien hadnagy lett, akinek kinevezését, majd pedig századosi előléptetését 1944 szeptemberében maga de Gaulle tábornok írta alá. A sokszínű partizánmozgalomból még egy érdekességet emelnénk ki. Martinov partizánegységében harcolt a 80 tagú Ernst Thälmann partizánosztag. V. Müller, egy fiatal német kommunista volt a • parancsnok és a prievidzai járásban tevékenykedtek. Érdekes, hogy ezen a vidéken jelentős a német ajkú lakosság. Ezeket a helyi nemzeti szocialisták íelfegyverezíék, hogy harcoljanak a felkelő szlovák nép ellen. Egyes településeken azonban a fegyvereket nem a felkelők ellen fordították, hanem átadták a partizánoknak, vagy maguk is beléptek V. Müller partizánosztagába. Ebben az időben igen sok bolgár fiatal tanult Pozsonyban. ök és a Szlovákiában letelepült bolgár kertészek alkották azt a nyitrai nartizán- osztagot, melyet Sztojan Szto- ianov (ma a Bolgár Néphadsereg nyugalmazott ezredese) irányított. A bolgárok a Garam folyónál vívott harcokban tűntették ki magukat, és sokan az életüket áldozták a csehszlovák nép szabadságáért. (Folytatjuk) — — a. — NÓGRÁD - 1974. augusztus 29., csütörtök 3
