Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

Tudatosság a termelésben — tudatosság a közéletben (II.) A pártszervezetek művelődéspolitikai tevékenységéről Mind a munkássá válás folyamata, mind az üzemi demokrácia és a termelési kultúra fej­lődése, a művelődés kérdéseire irányítja a fi­gyelmet. összefüggésük, kölcsönhatásuk ta­gadhatatlan. Ezért a munkahelyi művelődés optimális feltételeinek megteremtése min­denütt szükségszerű. De ez kinek legyen el­sődleges feladata? A gazdasági vezetőké, a politikai és társadalmi szervezeteké, a szo­cialista brigádoké? — tették fel egymásnak a kérdéseket a résztvevők. A kialakult közös vélemény megfogalmazója Turiczki János (ZIM): A munkahelyi művelődés feltételeinek meg­teremtése, a megfelelő légkör kialakítása kö­zös ügyünk. Nemcsak a párt, csak a gazda­sági vezetés, csak a szakszervezet, csak a KISZ, vagy csak a szocialista brigádok fel­adata, hanem egyformán mindegyiké. A bri­gádvállalások értékelésénél például nálunk is, mint úgy tudom, mindenütt, a kulturális vállalások teljesítésében jelentkeztek problé­mák. A termelés, a társadalmi munka min­denkinél rendben volt. A pártszervezetek ve­zetői az értékelést követően aztán a gazdasá­gi vezetéssel egyetértésben beszélgettek a brigád vezetőkkel és próbálták meggyőzni őket a kulturális vállalások fontosságáról. Mert enélkül a szocialista brigádok hármas jel­szava szenvedne csorbát. A közös fellépés si­kerrel járt: szocialista brigádjaink kulturá­lis tevékenysége fejlődött, tudatosabbá vált. Juhász László (SKÜ): Erre mondok egy példát én is. Tavaly, amikor értékeltük a szocialista brigádok munkáját, minden nap­lóba beírtuk, hogy személy szerint ki nem vett részt politikai oktatáson. Ennek, mon-' dánom sem kell, egyetlen brigádvezető sem örült, hiszen vállalásaikban benne szerepelt, hogy a brigád minden tagja jár politikai oktatásra. Az értékelésnél e bejegyzés komo­lyan esett latba. Hatása az lett, hogy a szo­cialista brigádok az új oktatási évben már nagyobb figyelmet fordítottak kulturális vál­lalásaikra és azok teljesítésére. Ügy érzem, jó úton járunk. Munkastílus­munkamódszer Ezt követően a résztvevők a pártszerveze­tek munkastílusáról, munkamódszeréről be­szélgettek. Kiindulási alapjuk a párt műve­lődéspolitikájának megismertetése volt. Juhász László (SKÜ): A művelődési kér­désekkel nem most kezdtek foglalkozni, hi­szen a közművelődési határozat előtt, 1970- ben jelent meg az ifjúságpolitikai, majd a nőpolitikái határozat. Ezek mindegyike kul­turális feladatokat is tartalmazott. A párt- szervezetek feladatai között ugyanakkor sze­repelt az általános iskolát végzettek számá­nak növelése is. Az acélgyárban szép ered­ményeket értünk el ebben a tekintetben. Mindemellett azonban meggyőződésem, hogy az alapszervezeteknél a művelődéspolitikai munka a leggyengébb, a taggyűléseken ehhez szólnak hozzá a legkevesebben. Többen le­gyintenek is, ha kulturális kérdésekről esik szó: mi közöm nekem ehhez, úgysem értek hozzá. Miért van ez? Mert az emberek nem ismerik, nem értették meg eléggé a párt mű­velődéspolitikáját. Nekünk tehát most egyet­len célunk a hiányosságok megszüntetése le­het, vagyis az a törekvés, hogy az emberek minél szélesebb körben ismerjék meg a párt művelődéspolitikáját. Dósa István (FÜTŐBER): A közművelődést ugyanolyan fontosnak kell tekintenünk, mint a káder- és személyzeti munkát, a munka- és üzemszervezést, vagy a párttagok eszmei­politikai képzését. Nem szabad, mert nem is lehet elszakítani az élet, a politikai mun­ka más területeitől. Ennek felismertetéséhez és elfogadtatásához az agitációs és propagan­damunka javítása, megerősítése kell. Juhász László (SKÜ): Szerintem ennél jó­val több szükséges: hogy a rendszeres és ál­landó művelődés természetes szükséglet le­gyen, a szemléletet, a pártalapszervezetek eddigi munkastílusát kell megváltoztatnunk. Munkánkat, módszereinket a ma követelmé­nyeihez kell igazítanunk, hogy azok alkal­masak legyenek új feladataink megvalósítá­sára. Rendszeres művelődést A háromórás tartalmas eszmecserét ter­jedelmi okok miatt sem tudjuk visszaadni a maga sokszínűségében és teljességében. Mert a kerekasztal-beszélgetésen még számos fon­tod és időszerű kérdést vitattunk meg. Így szó esett a munkahelyi — főként falusi, me­zőgazdasági — értelmiség szerepéről (Szol­noki József, Magyarnándori Állami Gazda­ság), a nők sajátos művelődési viszonyairól (Szedlák Sándorné), a munkahelyi művelő­dés tárgyi feltételeiről, a népművelők és az üzemek kapcsolatáról (Borovszky Ferenc, kábelgyár). Ezekről' részletesen más alkalom­mal szólunk. A megye különböző üzemeiből jött párt­munkások, ' jóllehet, helyi tapasztalataik, gondjaik és lehetőségeik ugyancsak eltérőek, megegyeztek abban, hogy további munkánk sikerének feltétele: fel tudjuk-e ismertetni, el tudjuk-e fogadtatni a legszélesebb közvé­leményben is, hogy a szocialista építés és művelődés, a társadalmi haladás és kultúra, a helytállás és felkészültség egymástól elvá­laszthatatlan. A beszélgetés egyik résztvevő­je mondta: A tudatosabb közéleti magatar­tásnak és a céltudatosabb termelőmunkának feltétele a dolgozók műveltségének folyama­tos emelése. Ez pedig nem lehet reszortfel­adat; ez mindannyiunk közös ügye. A köz- művelődés területén ezért érvényesüljön job­ban a társadalmi munkamegosztás és fele­lősségvállalás. Mindenki a maga területén a legnagyobbat produkálja, hogy általa ő maga és környezete napról napra több legyen, ön­magához képest egyet lépjen előre. „A szocializmus építése — a lenini kultu­rális forradalom — tette, teszi hozzáférhető­vé, a tömegek közkincsévé a világ kulturá­lis hagyományát, klasszikus és modern szel­lemi értékeit.” S. U J A Kossuth Könyvkiadó lóznak a magyar irodalomban, napvilágot — két kötetben — megjelentette — közösen az Napvilágott látott Sergio Vil- Lev Tolsztoj világhírű regé- ungvári Kárpáti Kiadóval — legas: A stadion című riport- nye, az Anna Karenina, Né- Friedrich Engels életrajzát. A könyve, amelyben szemtanúk met László mesteri fordítá­sok érdekes képpel, fakszimi- számolnak be a chilei junta sában. A regény_magyarorszá- lével illusztrált kötetet a mar- kegyetlen terrorjáról. Most gi ' népszerűségére jellemző, xizmus—len inizmus . klasszi- jelent meg Kalmár György: hogy csak a felszabadulás óta húsainak szerkesztősége ren- A felrobbant ország; a Világ- ez a 15. kiadás. ^ A Vajner dezte sajtó alá. Környezetvé- járók sorozat új kötete Pa- testvérek bűnügyi regénye A delem Magyarországon cím- kisztán és Bengália konfliktu- gyilkos ismeretlen, mai a Közgazdasági ismeretek sával, az önálló Bengália A Móra Ferenc Ifjúsági sorozatban napvilágot látott megszületésével foglalkozik, Könyvkiadó ismét kiadta Ja- Gerle György munkája. Holló felvázolva a történelmi ese- meg Cooper Nagy inőiánkönj»- Mária új kötetének címe mények hátterét is. Az újvi- 1 amely a híres Bőrharis- Technika és társadalom. A déki Fórummal közösen je- nya-történeteket foglalja egy jelenkori angol viszonyokba lentette meg a Gondolat Oto enged hiteles bepillantást és Lise Bihajli-Merin kötetét Klaus Picksliaus és Dieter Jugoszláviáról, Barangolások, Raulf könyve, az Osztályhar- emlékezések alcímmel. cok a mai Nagy.-Britanniában. Szemes Piroska riportkönyve Sikeres életek címmel került a könyvesboltokba. Sok hasz­nos információt tartalmaz, s a századok - embe közlekedési moral javitasat * / ’ olho.„ kötetbe. Fekete István Tüske­vár című ifjúsági regénye ■ a 10. kiadásban látott napvilá­got. Űjabb kiadásban kerül­Az Európa Könyvkiadónál, hét a gyerekek — és az ér- Századunk mesterei soro- deklődő felnőttek — kezébe a zatában jelent meg Heinrich Római regék és mondák. Ger- Mann: Az alattvaló című re- gely Márta Többsincs osztály „ „ ______ ____ című ifjúsági regénye, a Bölcs r ek sorozatban pedig Zoé Ol- bagoly sorozatban Kádár szolgálja Kucsara Pál könyve, denbourg történelmi regénye... András é§ Gaál Éva könyve, az Emberek az utakon. Ma.* air ie«n városának a Vér csodái, valamint Rónav A Gondolat Könyvkiadónál látott napvilágot. Borisz teste címmel. Leonid Andre- György művészi feldolgozásá- . , .... jev: A kormányzó című re- ban Az ezeregyéjszaka leg­Eichenbaum tanulmanykote- mek elbeszéléseit tartalmazza szebb meséi. Kellemes nyári te, Az irodalmi elemzes cím- g most megjeient kis füzet, olvasmány Romhányi József: mel. Racz Endre es Takacs Az vuága sorozatban Méaga Aladár különös ka­Etel Kis magyar nyelvtana Sarbu A!ad^r Joseph Conrad landjai című fantasztikus if- már a 4. kiadásban kerül az világa cfmmei a lengyel szár- júsági regénye, amely a tele- olvaso kezebe. Örökség es. mazású neves angol regény- vízióból jól ismert, közkedvelt örökösök címmel Tolnai Gá­t mazású neves angol regény író életét, munkásságát is­Mit üzennek a kék lapok 7 A József Attila Megyei. Mű- hiányában nem tudják meg- sen szétnyitott állapotban.) 09 Hifi?681 louÖZI?0nt -ltaVki: valósítani. A Moziüzemi Vál- százalékban igennel válaszol- adott salgotarjani műsorfűzét lalat sok prospektust, fiilmis- , , — . , . ....... julius—augusztusi összevont mertetést ad a mozilátogatók- tek' Tartalmilag így bővülni száma a szokásos informáci- nak. ezek kiállítása is maga- fo6> lehetőség lesz több kép, ók mellett információt kérő gabb színvonalú a régieknél. KÍ!nes írások közlésére, lapokat is tartalmazott. Pár InstLtórisz András közgazdász ugyanakkor az olvasó kap tucatnyit azóta postára adtak véleménye: az idegenforgalmi mellékletként egy zsebben az olvasók, így a ház dalgo- jelentőségű város környéki és hordható kis műsornaptárt, zói már képet kaphattak ar- megyei túraleírások hiányoz- melyben napokra ról. miként vélekednek a ki- nak a kiadványból. Több ol- -megtalálhatók a advámyiról. vasó írt hasonlóan. Jövőre, a uy^. A salgótarjáni műsor a vá- turistaidény előtt ezt a ké- Beérkezett néhány kérdés, ros kulturális rendezvényei- rést teljesíteni fogják. Addig nem a művelődési köz­nek egyik legfontosabb pro- az illetékesekkel egyeztetik az P°nt munkáját és a propa- pagálója. Mint a kék lapokon elképzeléseket: hogyan lehet- Sanda tevékenységet érinti, b aérkezett válaszokból kidé- ne megoldani, hogy ne csu- de közérdekű és hasznos já­rul, a füzetet száz százalék- pán. ismeretes legyen ez, ha" vaslatot fogalmaz meg. Ilyen, ban pozitívan értékelik, szűk- nem valamilyen, játék, rejt- Például Kalmár Endréné ségesnek tartják. „-Véleménye vény is kapcsolódjék hozzá, nyugdíjas észrevétele: a vá- szerint mi hiányzik a műsor- Kell-e a nagyobb formátum? ros főteréről, a művelődési füzetből?” — így hangzott az . , h 1Q7=_.b, központ elől nagyon hiányzik egyik kérdés. Legtöbben azt ' . .. • „ egy óra. A központ dolgozói szeretnék, hogy több fiimis- rülbelül olyan méretű lesz, érdeklődni fognak, hogyan mertetést adjanak — ezt hely mint a jelenlegi füzet telje- teljesíthető ez a kérés. lebontva rendezvé­bortól jelent meg tanulmány­kötet; a könyvben található merteti. A Világirodalom re esszék Kazinczy tói máig tál- mekei 5. sorozatában látott meg. Mézga család, illetve ifjú cse­metéje kalandjaival ismertet Hatan egy asztalnál A balatoni üdülőiben reg- történeteivel fog traktálni. is gázról kell beszélnem, _ de gél, délben, este három házas- Valamit ki kellene találni, félek, nem hiszi el. Igmándd- pár egy asztalnál. Két hét Rémes délután lesz. <né ravasz perszóna. rájön alatt meghitt barátság ala- •— Semmit se lehet kitalál- majd, hogy csak kitaláltam kuit ki közöttük: és nemcsak m. mindent kifogásnak ven- ezt a kifogást, az étkezésnél, hanem a víz- nének — mondta elkeseredet- _ j^a ^ ba rájön? Lega- ben, séták alkalmával, sőt ten Igmándi. lábbivége lesz az ügynek. Ba­nagyobb túrákon is együtt Ezen a napon Gtizmai tele- jaton szép volt, egy ideig jól voltak. Az első hét végén Do- fooált a hivatalából felesegé- éreztük magunkat velük, de, rombiné így szóit a többiek- nek: hogy Pesten is találkozzunk? hez: — Te, ma délután Dorom- Brn __ — Drágáim, a mi kis baráti biákhoz kellene mennünk. Ez körünknek nem szabad a bú- a látogatás úgy kell nekem Ebben a pillanatban osiMn- csúest után felos-zlania. Ál- mint a hideglelés. gelni kezdett a készülék. lg­lapodjunk meg abban, hogy — Telefonálj Dorombiék- mándiné telefonált: Pesten is sűrűn fogunk egy- nak valami ügyes kifogást. _ Drága angyalom kezd­m ással találkozni. Az első ta- — Nem lehet, hiszen olyan ^ > nem jB képzeled, hogy lálkozó nálunk legyen. A leg- lelkesen állapodtunk meg ab- „nilyen lelkesen, vártuk a mai alkalmasabb a hétfő, akkor Dán. hogy ápolni fogjuk ba- napot. De sajnos, tegnap gáz­nincs tévé. rátságunkat. omlást észleltünk és értesíte­Lelkesen hozzájárulták a Guzmai délután átöltözött, nünk kellett a Gázmüveket, találkozásokhoz, de néhány a felesége is elkeseredetten ... nappal a búcsúvacsora előtt válogatott ruhái között. Dorombine gúnyosan mo­Igmándiné megkérdezte fér- Megszólalt a telefon. Do- solygott: jétől: romibiné volt. — a gázzal nagyon kell yj­— Lajos kérlek, okos dolog — Jaj, drágáin, úgy örülök, gyáani. De édesem, nem tud­\ez a pesti folytatás? Nem hogy hallom, a hangodat — „ál nekik telefonálni, hogy mondom első héten nagyon mondta Guzmai né —, alig ne ma, hanem holnap jöjje­megszerettem asztaltársain- várom, hogy ott legyünk ná- nek? kát, de azután unni kezdtem latok. Felelevenítjük a régi _ ^ , _ őket, különösen Dorombinét. szép napokat. Pont hatkor 0082 — A férje hivatali esetei nálatok leszünk. Guzmaiék’ engem se nagyon érdekeltek, — Elhiheted, édesem, hogy _ M ón taiaf/tn&inir d e ha már megbeszéltük eze- mi milyen boldogok lennénk! ni. u „ nem lehet EíL?,?pzelS,!Lyá.i:fíf,nuí^' lesznek. Hát szervusz,°*á^ sagom. így történt, hogy nagyon Palásti László lemondani. jöttek a Gázmüvektől. Fúr­Elkövetkezett a látogatás nak, faragnak, egész csatatér napja. Dorombiné reggel ijed- van nálunk, mi buta fejjel, kellemes" hétfői^nania voíf a ten szólt férjéhez: amikor t*^jelentettük a gáz- hSom háSárn^k.3 “ * — Te, ma jón hozzánk a omlest, elfelejtettük megmon- 1 balatoni két házaspár és én dánt, hogy ne hétfőn, jöjje- rúeg nem készültem fel a nek ki megjavítani. Képzeld, vendéglátásra. A hajam sincs hogy mennyire oda vagyunk rendben. Jaj, hogy lehetne a férjemmel, hogy el kell ha­lemondani? Iaszta-nunk a tallákozót. Ösz­— Sehogy — állapította szel elmegyünk olaszba, majd meg a férje. ha visszajövünk, telefoná­— Én mégis megpróbálom, lunik. Talán beteget jelentek. — Igazán sajnáljuk — so­Ugyamezekben az óráikban pánkodott Guzmainé —, ml- Igmándiné a reggelinél meg- közben boldogan súgta oda jegyezte: férjének: „Nem kell átöltöz­— Ma kell elmennünk Do- nőd”, rombiékhoz. Előre félek Guz- Pár perccel később Dorom- ma-iné szózuhatagától. Megint biné így szólt a férjéhez: a kis unokahuga gyerekszáj — Most már Igmándinénak o'v\^n^\/vv\wvvv'i/u\n/'\n/'vv'\/\wvA/v\/\/'\n/'\/v'\/v'vv\/vvvv%xirv^\A/'vv'vv'\/^^ Mas iévéajánlafunk 8.05: Osceola. dő cselekmény színhelye az ameri,kai dél: Florida, ahol Magyarul beszélő NDK— ebben az időben ketté szakadt fc ilgár—kubai kalandfilm. Az a világ. Az indiánok befogad- elmúlt hetekben vasárnap ták az ültetvényekről szö- dílelőltönként az indiántörté- kött néger rabszolgákat, ám nitek kedvelői, s persze első- a fehérek nem mondanak le sorban a gyerekek végi,gizgul- „jogos tulajdonukról”, kirob- hitták a DEFA filmciklusát, ban a hét esztendeig tartó amelynek egyes darabjai küzdelem a Seminol törzs és többnyire Cooper regényei a kegyetlen, gonosz fehér cu- alapján készültek. Ezúttal is komádültetvényesek között, indiántörténetről van szó, A főszereplő Osceola indián Konrad Petzold rendező film- vezér, aki megpróbálja meg- je azonban NDK-beli szerzők menteni földjét és népét a forgatókönyve alapján ké- barbár farmerektől. Osceolát szült. A fordulatos történet Gojtko Mitic alakítja. 1835-ben játszódik, s annak a fehér—indián párharcnak egy Képünkön: Jelenet az epizódját mutatja be, amely „Omer pasa” című magyarul végül az indiánok úgyszólván beszélő osztrák tévéfilm-soro- teljes kipusztításával ért vé- zat VII. részéből (Augusztus get. Az izgalmakban bővelke- 25. Vasár-nap 17.30 h.) Mindent bele ! Nyár elején mindenki tervez. A vakációzok a szünidőre, akik már dolgoznak, a szabadság idejére a háztartásban tevékenykedők, ami­kor a család többi tagja lesz szabadságon. „Biciklivel bejárni a megyét... Motorral bejárni az országot... Autóval bajárni Euró­pát. .. Lavórban letutajozni a Zagyván . .. Megmászni a Pécs- kőt... Könnyűbúvár felszerelés­sel felderíteni a bánki tó mé­lyét ..Különböző lehetőségek, különböző igények Nagy Nyári Kalandok. De emellett születnek kisebb tervek is. Kevésbé kalan­dosok, esetleg fárasztóbbak. „Ki­festhetjük a nagyszobát... a kisszobát.. . konyhát. .. fürdő­szobát . .. Rendbehozzuk a nyári konyhát. . . Meg kellene javíta­ni a kerékpárt... a motort.. . a darálót... ki kellene tisztítani a kutat. .. Lesz rá idő nyáron”. A tervek mindig szépek. Tulaj­donképpen reálisak, csak vala­hogy mindig csúsznak a határ­idők. Elromlik az autó, meleg van a gyalogtúrához, nem lehet festéket kapni. Telik a nyár, s csak akkor vesszük észre, hogy sok tervünkből végül egészen más lett, mikor az első sárga levél az orrunk elé pottyan. A króni­kus tervezgetők ilyenkor „meg­vadulnak” pótszabadságot, pót- kölcsönt és pót-idegnyugtatókat szereznek be, és nekilátnak, ha törik, ha szakad, teljesítsék a „tervet”. Ha nem sikerül, vigasz­talhatatlanok. Ha sikerül, vagy ők rokkannak bele, vagy a kör­nyezetük issza meg a levét. En­nek ellenére már most a jövő nyári terveken törik a fejüket. A bölcsebbje egyszerűbben meg­oldja. Ha elmaradt, elmaradt. Legalább jövőre nem kell tervez­ni. —S-— 4 NŐGRÁD - 1974. augusztus 25., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom