Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

P.’igád a bútorgyárban a Közös pénzből rendezvényeken Dudás János Egy termelőközösség sike­reinek több tényező szeren­csés együtthatása a kovácso- lója. A célok és feladatok tudatosítása, elfogadtatása, az egységes akarat, őszinte­ség és szorgalom — többek között. E tulajdonságok a ba­lassagyarmati bútorgyár Ko­marov fényező szocialista brigádjára is jellemzőek, amelynek brigádvezetője Ur- bán Tibor, munkavezetője Dudás János. Ez a megszokott vezetés nem eredményez-e széthúzást, esetleges torzsalkodást? — Erről szó sincs — tilta­koznak egységesen a brigád tagjai. — Az őszinteség kö­zöttünk alapvető dolog. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát — tartják magúikat a közmondáshoz, s ennek megfelelően vélemé’- nyét senki sem rejti véka alá, legyen az akár pozitív, akár negatív előjelű. így vált eggyé, igazi termelő, emberi közösségé az 1970-ben alakult a szocialista címet háromszor elnyert brigád. KAPÓRA JÖTT VETÉLKEDŐ Kitűnően szerepeltek a ba­lassagyarmati szocialista bri­gádok vetélkedőjének pont­szerzést szakaszában, amely­(Jram István elég csak elvinni az embere­ket a rendezvényekre fel is kell készíteni őket a látottak befogadására, olyan felfoko­zott, készenléti állapotba hozni őket, hogy véletlenül se aludjanak el. — Megmondom őszintén, — szól Dudás János —, hogy a dolgozó embert nagyon ne­héz kimozdítani. Inkább fu­sizik, hogy több pénzt keres­sen. intézmény kialakításában. Sokat segítettek már más in­tézményeknek is. Így a Dózsa György úti iskolának és két óvodának, melyekkel nagysze­rű, baráti a kapcsolatuk. Az emberek szabad ideje, kevés, de a kéréseket teljesítik. Miért? A kétgyermekes Li- ta/vszki Pál ezt mondta: — A gyerekek öröméről van szó. A kéréseket ezért sem tudjuk visszautasítani. Közülünk sok szülőnek talán nem is ide fog járni a gyere­ke, de mindig arra gondo­lunk, hogy vannak más bri­gádok és más iskolák, óvodák is, amelyeknek van ilyen egymást segítő kapcsolatuk. A bútorgyár szécsényi te­lephelyén dolgozik a Tyeres- kova brigád. Űrhajósról kap­ták a nevüket, ők is fénye­zők. A két brigád barátsága az elmúlt évben született. Több alkalommal találkoztak egymással családostól, a Nyírjesben és Ráróspusztán. A kapcsolat a munkában va­ló segítésre is kiterjed. A ba­lassagyarmatiak közül né- hányan Szécsényben jártak. Pintér István asztalos két­— Tudjuk, mindenki igé' nyét nem lehet kielégíteni — napot dolgozott itt. Litavsaki Pál jegyzi meg Uram István. — De több rendezvénnyel, a ré­tegek érdeklődésének foko­ben a feladat a kulturális ^ottabb figyelembevételével rendezvények látogatása volt, 2620 jó eredmények születnének. Pintér István — A Tyereskova Vígad nemrégiben alakult. Hamaro­san olyan présgépeket állí­tottak munkába náluk, ami­lyeneket mi már használ' ponttal az első helyet Legyen Déryné, legyenek ko- tunk. Mi tanítottuk be velük szerezitek meg. — Hogyan sikerült ez? — Igyekeztünk — mondja Dudás János. — Az ember minél többet tud, annál job­ban látja a lemaradását A brigádversenyek értékelésé­nél egyébként is mindig az ezeket az általunk is jogos­volt a vezetők véleménye, nak tartott igényeket az egyes a gépek kezelését munkafogásokat. — Azt mondták, hogy a segítségünk nélkül talán meg hogy jól dolgozunk ugyan, de kulturális téren van mit javítani. Úgyhogy ez a szoci­alista brigádvetélkedő ne­künk valósággal kapóra jött. Ez derült ki a gondosan vezetett brigádnaplóból is: „Örömmel teszünk eleget a felhívásnak, mert úgy gon­doljuk, mindannnyiunk szá­mára hasznos lesz a részvé­tel. Sokat fogunk tanulni”. A brigád volt színházban, hangversenyen, kiállításo­kon, Csesztvén meglátogatták a Madách-kúriában levő mú­zeumot. A költségeket a hai- vonta összeadott tíz forintok­ból és a KISZ-szerveziésében végzett külön munkából, vagyis a brigádpénzből fe­dezték. SZUNDI TÍZ PERC UTÁN Hogy ki, mire emlékszik, szívesen a látottak közül, az mindig az egyén ízlésétől, ér­deklődésétől függ, tehát sze­mélyenként változó. Íme né­hány brigádtaig véleménye. Elsőként egy erősen vitatható megállapítás: — A színház­ban engem a színész játéka érdekel. Hogy mit játszanak az mellékes. Másik vélemény: — A beat neküník, idősebbeknek túl hangos, nem kell. A komoly zenével szemben is nagy még az ellenállás. — A hangversennyel legtöbben úgy vagyunk, hogy tíz perc után elszundikálunk. — A népművelőik feladata ebben jelentkezik: az emberek ért­sék és szeressék meg a mű­veket. Úgy véljük nem molyzenei hangversenyek, beatkoncertek, és nótaestek, is. Hadd lehessen válogatni közöttük. Az új balassagyarmati mű- . , velődési központ, remélhető- 56111. tudták volna szerezni a leg ki tudja és fogja elégíteni szocialista címet. S vajon van-e, létezhet-e nagyobb elismerés ennél egy fiatal, egyre több sikerrel, eredménnyel büszkélkedő szocialista brigád számára? — ok — BARÁTI KAPCSOLATOK A brigád két nap társadal­mi munkáit vállalt az új Pedagógus népművelő Három 55­tanyam van... 55 Az erdőkürti mezőgazda­sági cselédek fia tanító lett. Hogy ez valójában mit ielent arra ma már egyre keveseb­ben emlékeznek. Az öregek elbeszélései ugyan a múltból sok mindenről árulkodnak, de hogy egy diplomás ember ne tudott volna elhelyezkedni, azt a felszabadulás után fel­nőtté érők. születők, nehezen képzelhetik el. Pedig a mun­kanélküliség akkoriban a Horthy-rendszer ideje alatt nem csak a munkásokat súj­totta. Végzett mérnökök, pe­dagógusok bolyongtak állás nélkül az országban, munkát keresve. — 1937-ben végeztem el a szegedi tanítóképzőt — emlé­kezik Kalcsó József, a szá- toki osztatlan, alsótagozatos általános iskola igazgató-taní­tója. — A szüleim nagy áldo­zatot hoztak értem, megértet­ték a tanítóm szavát. — Hogyan kezdődött peda­gógusi pályafutása? — Anélkül, hogy minősí­teném, elmondom a tényeket. Egy kormányrendelet szerint, akkoriban három évig nem lehetett állásra pályázni. Annyi volt a jelentkező. Szerencsére nem maradtam kenyér nélkül. A nagybátyám mellett erdőkerülő lehettem. Aztán egy év múlva Erdőtar- csán megüresedett a tanítói állás, megkaptam. Egy évig tanítottam ott. Szátokra, ahol ma is él, modern kertes családi házá­ban, 1939-ben került. Ősszel már a 35. tanítási évet kez­di a hat és fél száz lakosú kisközségben. Próbáljuk ösz- számolni, hogy ennyi eszten­dő alatt hány tanuló került ki a keze alól. Nem bodogu- lunk; nem sikerült szám sze­rint megállapítani. A lényeg: több százan. A tanítvá­nyok között már nagymamák is találhatók. — Három-négy „nagyma­mát” taníthattam eddig. Pon­tosan nem tudom. Korán mentek férjhez, ők is. meg a gyerekeik is. A felső tagozatosok néhány év óta a szomszédos, közös tanácsi székhelyre. Tereskére járnak. Kalcsó József azon­ban korábban, kamaszodó gyerekeket is tanított. Sokan nevelkedtek. formálódtak a keze alatt. — Van-e olyan kedves ta­nítványa, akire szivesen em­lékezik? — Hogyne lenne. — néz rám kérdőn. — Nem is egy. De akire igazán büszke va­gyok, az most a kollégám Vi- gyinszki Vendel. Kétéves volt még csak. amikor a köz­ségbe kerültem. Aztán hoz­zám járt iskolába. Eszes, tö­rekvő fiú volt. Leérettségizett, és a bátorításomra tanító lett. Már 14 éve tanítunk együtt, de még egy hang sem volt közöttünk, annyira megért­jük egymást. A tanító egy kis faluban mindenes. Elvárják ezt tőle. nemcsak a falu vezetői, ha­nem a lakói is. Vigyinszki Vendel Szátokon vezeti a klubkönyvtárat. Kalcsó Jó­zsef Tereskén. Busszal jár át a községbe. — Három tanyám van — jegyzi meg félig-meddig tré­fásan. — Az iskola, a klub- könyvtár és a lakásom. A sorrend, tudom nem vé­■■’ek a gyerekek. Tanulniuk ;ellene. Nehezen, de sikerűit ívenni a szülőket. Sót. az- án ők maguk is többen jár­tak-elemi tanfolyamra, A kel­tezést megtanulták, néhán.yan a nevüket is le tudják írni A terskei klubkönwtárnt tavaly októberben vette át. Nem nagy idő. A helyi ta­nácstól és a járási hivatal­tól kapott pénz legnagyobb része a csinosításra, a berende­zésekre ment el. Tereske ma olyan szépen berendezett, kulturált, esztétikus művelő­dési intézménnyel rendelke­zik. amilyet sok más nagyobb község is megirigyelhet. — Eredményt csak úgy le­het elérni, ha az embert se­gítik támogatják. A tanácsra ebből a szempontból igazán nem lehet panasz. / Problémák azonban vannak Itt is. A menyecskekórust szülések betegségek miatt ta­vasz óta nem tudták össze­hívni. Kár érte! Az ifjúsági klub jelenleg vezetői gond­dal küszködik. Eddigi vezető­je más községben, vállalat munkát, csak „vendégségbe” jár haza. Könnyűzenei, isme­retterjesztő előadások is kel­lenének. Az ifjúsági érpiek- kar viszont jól funkcionál. Sőt újabban alsó tagozatos ci­gány tanulókból iskolai ének­kar alakult. Az énekkart Kalcsó József vezeti. A falu­ban a tanácstag, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke, a községi párt- alapszervezat vezetőségi tagja. — Propagandistaként tevé­kenykedem. Én terjesztem a Kossuth Könyvkiadó könyve­it is. A regényeket szívesen letten. Ezek a „szerelem” fo­kozatai. noha a különbség olvassák. A kimondottan po- édes kevés. Mégis a legem lé- etikai. társadalomtudományi kezetesebb legnagyobb sike­rek az iskolához fűződnek. A cigánygyerekek beiskolázá­sát együtt végezték. Először csak hatan jöttek, ma 18-an vannak a harmincnyolc kö­zött. — V-agy 8—9 teknővájó. sátoros család telepedett le a falu végén. Egykori tanítvá­nyommal sokat jártunk arra­felé. Láttuk, hogy értelmesek könyvekkel nehezebb a dol­gunk. Hosszabb távon azon­ban sikerül eladni. A terveket a községben mindig teljesítik. Ez Kalcsó József és a hozzá hasonló ta­nító népművelők, a „minde­nesek” munkáját dicséri. Ju­talmuk ezért az erkölcsi; anyagi megbecsülés, a falube­liek érezhető szeretete. Sulyok László MAJOR JÁNOSe Zöld í >zél lobog Parázsló pipacsok és aztán a nyárvég nyűgös nyugtalansága a határtalan horhos fölött zöld szél lobog a bárányfelhős ég rozs- és tengeritábla s néhány akác bolondos hajlong sárgul amott ábrándjaimra még illatozik a málna újabb csodákat halmot: S zínes, gazdag program­mal, műsorokkal em­lékezünk meg idén is alkotmányunk ünnepérőL Van, ahol kétszeres az ün­nep: sok közösség „névadó­ja” Augusztus 20. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben két szocialista brigád viseli az Augusztus 20, illetve az Alkotmány nevet. Minkét közösség tagjai fontos Akiknek kétszeres az ünnep megkapta ezt a kitüntetést és a vele járó juttatást. Földi Zsuzsa a legfiatalab­bak közé tartozik. Tizenöt éves kora óta itt dolgo- , zik, otthon ő a „családfő”. A akik egy munkahelyen van- döcögősen megy. A beszélge- lagkeresettel, bár itt is van gimnázium elvégzéséről még­nak. tésekben sűrűn szóba kerül: olyan nő dolgozó, aki a férfiak- sem kellett lemondania, ősz­— Igen nehéz, de jól fize- otthon, a faluban egyik ezt kai egyenlően keres. Ö ké- szel már negyedikes lesz. tett munkaterület ez. Milyen látta, a másik amazt, a sál- szíti a legfinomabb drótszá- — Sokoldalú érdeklődésű, a brigádtagok életszínvonala? gótarjániak többféle rendez- lat, gyémánton keresztül húz- összetartó, jó gárda a mienk. — Négyezer forint felett vényre is eljutnak, de mind- za a két gépen. Menüs Fe- Gyakran járunk közösen szín­van az átlagkereset. Úgy tu- ezt nem sikerül közösen esi- rencné brigádjában tizenha- házba, kiállításokra. Május­es nehez munkait vegeznek. dóm, tizenöt brigádtagnak van nálni. tan dolgoznak, köztük három ban Budapesten a Szocialista módón dolgozni, saja{ háza, nem hiányoznak — Kirándulás, üdülés? férfi. A brigádvezető távolié- Szovjet Kultúra és Tu­e7Ííj\,t.al}u^n^ ,ez a brigádok a televízió, a rádió, a háztar- — Egy brigádtagunk. Köblő, tében Szabó Ferenc műveze- domány Házában három célkitűzésé — és ez egyben tási gépek sem. Sokan pedig Gyula igényel rendszeresen tőhelyettes és Bagyinszki Fe- kiállítást és egy filmvetítést summázza mindazokat a logo- tervezik az építkezést. Ebben beutalót, a többiek igen rit- renc, a dróthúzó üzem szak- néztünk meg együtt. Augusz­kat és kötelességeket, melye- a gyártól sok segítséget ka- kán. Hogy én mikor voltam? szervezeti titkára beszélt a tus 31-én mi is ott leszünk a punk: kedvezményes áron 1968-ban, egy alkalommal. Hi- közösségről. hevesi buszon. Szeretjük egy­bontásból származó építő- ába, az építkezés, a család... — Nem egyszerű munkahe- más társaságát — a társa­anyagokat, fuvart. — Közösen nem rendeltek lyi kollektíva, hanem igazi dalmi munkát is gyakran fe­— Ma már senki sem tart- újságot. Otthonra járatnak? közösség ez, még kisugárzó jezzük be szalonnasütéssel, a ja szólamnak a tanuláshoz — Valamilyen napilap szerepe is van. Hiába, a nők brigádértekezletek egy ré­való jogot. Itt az SKÜ-ben a mindenkinek jár. Ketten sze- értenek a jó emberi és mun- szét közös szórakozással lehetőségek is szaporodnak retnek különösen olvasni — katársi kapcsolatok kialakí- kapcsAjuk össze. Az üdülésre ehhez: kihelyezett általános ahogy én ismerem a i brigádot tásához! Az asszonyok sem visszatérve: ez a munkaterü­ket az alkotmány biztosít. — Nálunk, a száraz- és vi­zesköszörűsök összevont bri­gádjában a munka frontján valósul meg leginkább mind­ez. — mondta Szilágyi Pál, az Augusztus 20 brigád vezető­je. — A kovácsoló gyár „A” üzeméből kikerülő termékek iskolai osztályok működnek, — Köblő Gyula és Varga Jó- húzzák ki magukat a család let is hozza magával, hogy köszörülését végezzük. Ha a gyárban' többletmunkát vál­lalnak, mi igazodunk ehhez, „ráverünk”, hogy ne álljon le a termelés menete. Tavaly lett 22 fős a közösség — ez az át­munkaidő-kedvezményt ésju- zsef, szép kis könyvtáruk van érdekeire hivatkozva a közös megkedveltük a melegvizes talmat kapnak a tanuló mun- otthon. megmozdulásokból, sőt ma- fürdőket, különösen a csende­kások. Mennyire használja ki Öt éve nem változott a lét- gukkal hívják a férjüket! sebb üdülőhelyekre megyünk ezt a brigád? szám, nem volt lemorzsoló- — Nálunk is volt átszerve- szívesen. — Matuzka Tibor, Matuzka dús. Mégis eddig csak a zöld- z£s — a brigád tagjai sok — Készülnek valamivel au- _ Ferenc és jómagam ősszel koszorús jelvényt sikerült el- hasznos dolgot javasoltak a gusztus 20-ra? szervezés a munka érdekében már a VIII. osztályt végezzük, érni. Brigádkassza, közös berendezésben. Harcoltunk a — Tavaly volt egy ünnepi történt. Az is igaz, hogy így Azzal is könnyebbedéit a megmozdulások kellenének meleg elten — már folyik a brigádértekezlet, valószínűleg is szétszórtan dolgozunk, a dolgunk, hogy a kovácsoló- ~ ezt fogalmazta meg a.bri- ventillátorok felhelyezése, lesz az idén is. kollektíva nem lett erősebb, gyár az úgynevezett vörössa- gadvezeto amikor a táv- igyekszünk minél többet ja nihenért é« tnvdhw ha Az a négy-öt ember tud rokban szervezi dolgozóinak latról érdeklődtünk. könnyíteni a nehéz fizikai munkát kívánunk az ünnepen kisebb közösséget alakítani, az esti iskolát, csak át kell munkán, a három műszakot minden névnaniát” lépni. Szóval megindult vala- * megszüntettük. Több kiváló kő. PJ unnePl0 I mi a tanulás térén, de a kö- Az Alkotmány brigád nem dolgozónk van, Kükkel Er­zös művelődés még nagyon dicsekedhet ilyen magas át- zsébet például másodszorra is G. Kiss Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom