Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

Negyvenezer üveg Traubisoda A Kunbajai Állami Gazdaságban is megkezdődött a Traubisoda gyártása. Az aromán kí­vül az alapanyagot is a helyszínen állítják elő, és a kész üdítőitalt olasz gyártmányú töltőgépen palackozzák, majd pasztőrizálják. Ügy tervezik, hogy napi negyvenezer üveg Xraubisodát fognak Bács-Kiskun, Csongrád és Baranya megye üzleteibe szállítani. Ké­pünkön: Laboratóriumi ellenőrzéssel ügyelnek a megfelelő minőségre A vadászbaleset és tanulsága Azt a szörnyű vadásztragé- egymástól, indultak a saját diát, amely a közelmúltban leshelyükre. Kocsis László az Karancsberényben, a Nagyla- úton haladt. Az út mentén poson lezajlott, nem szabad sűrű, bokros terület van, sá- elfelejteni. A szomorú törté- ros, vizes gödrökkel, ez a netböl minden vadásznak le vaddisznó kedvenc fürdőite­ken szűrnie a megfelelő ta- lye, szaknyelven dagonyája, nulságot. A vadásztársaságok Kocsis ennek irányába érve, megyei vezetőinek, intézőbi- a dagonya felől zajt hallott, zottsági elnököknek pedig Egy földkupacra lépett fel, rendet kell teremteni a tár- hogy a látási viszonya jobb saságokban. A vadászati fe- legyen. Onnan a kupacról gyeimet meg kell szigorítani, fedezett fel a bokrokon ke- a vadásztársaságokból a rend- resztül egy 20x20 centis sötét bontókat el kell tanácsolni, foltot. Ebből vaddisznóra kö- Kapzsi, húséhes, meggondolat- vetkeztetett és kétszer egy- lan ember vadászfegyvert másután oda lőtt. Helyéről nem viselhet. Érvényt kell addig nem mozdult, amíg tő­szerezni annak, hogy a vadá- le nyolcvan-száz méterre le szók törvényét, a vadászati vő vadásztársa oda nem ér­szabályzatot minden vadász kezett. Ekkor ez a beszélgetés mint az ábc-t ismerje és azt zajlott le közöttük, betartsa. — Mire lőttél? így foglaltak állást a na- — Vaddisznóra...' pókban, a megyei székhelyen, — Na, és mi van? — Ott van, nem mozdul.. éppen a balesettel kapcsola­tosan összehívott tanácskozá­— Akkor gyerünk, nézzük Növekszik a kőolajtermékek gyártása A Szovjetunióban idén mintegy 452 millió tonna kő­olajat hoznak felszínre. Ez 29 millió tonnával haladja meg a tavalyit. A gyorsan növekvő gépko­csiparkkal lépést tartva je lentősen növelik a benzin, elsősorban a magas oktánszá­mú fajták előállítását, A Szovjetunió teljes egészében fedezi a belföldi igényeket, maradéktalanul teljesíti a KGST-országok üzemanyag­ellátásában vállalt szállítá­si kötelezettségeit, változat lan áron. (APN) Ünnepi túraajánlatunk Kirándulás IP A Mátra északkeleti részén, igen s<zép környezetben két község, Párád, Parádsasvár, és különösen a patinás Parád- fürdő az ország legismertebb, legkedveltebb kirándulóhelyei közé tartozik. Párádról, illetve Parádsasvárról ötletszerű por­tyázással, vagy jelzett turista­utakon haladva szép kirándu­lásokat tehetünk. Parádfürdőn turistaház, a községben kiterjedt fizetőven­dég szolgálat működik. Étte­rem, eszpresszér, cukrászda a fürdőtelepen. Parádsasváron étterem, vendéglátó intézmény nem működik, előzetes megál­lapodás szerint magánházak­nál van étkezési lehetőség. Bár a térképeken külön köz­ségekként vannak jelölve, de térbeli közelségük folytán egyetlen, szorosan összefüggő gyógy- és üdülővidékként is­meretesek. A helyi jellegű gyógyító tapasztalatok után elsőnek Bél Mátyás számolt be a parádsasvári kénes sava- nyúvizről és a parádi timsős gyógyvizekről. Az első fürdő­ház 1795-<ben épült; 1797-ben Kitaibel Pál, a nagynevű ter­mészettudós széles körben hívta fel az orvostudomány figyelmét a parádi víz gyógyí­tó hatására. Parádsasváron II. Rákóczi Ferenc alapította az első üveg­hutát. Az 1776 óta mai helyén működő parádsasvári üveg­gyár a parádi gyógyvíz nép­szerűvé válása után főként pa­lackokat gyártott; az üzemet a felszabadulás után korszerűsí­tették, termékeiről az egész or­szágban ismertté vált. Megyénkből a kisterenye— kál-kápolnai vasútvonalon ér­hető el Recsk, innen autóbusz- járatok visznek a fürdőtelep­re, illetve Parádsasvárra. Át­halad a községeken a Mátra fő közúti közlekedési vonala a 24-es számú műút. Meglehe­tősen sűrű az autóbusz-közle­kedés a többi mátrai üdülő­helyek. s a környező közsé­gek felé. Az autóbusz Parád- fürdő központjában, az 1927— 30. között épült, műemléki vé­delem alatt álló fürdőépület közelében teszi le a turistát. A hangulatos régi épületek és a nagy teraszos modem étterem által bezá -t négyszögben gon­dosan ápo t .díszpark gyönyör­ködteti az érkezőt, az épüle­teken túl pedig a környező hegyek ol<.alára felkúszó park­erdő, máj i a végtelenbe ve­sző erdőre ngeteg következik. Ybl Miklós építette a kínai pagodára emlékeztető, színes majolikával fedett palackozó­helyiséget is. Az erre járó tu­risták né lány fillérért meg­tölthetik poharaikat, demi- zsonjaikat az üdítő, gyógyító vízzel. A néprajz kedvelői megte­kinthetik Párádon a hagyo­mányosan berendezett régi pa­lócházat, amely mint a Heves megyei rrúzeumok szabadtéri gyűjteménye, szemlélteti a rég: helyi lakásmódot. A kényelmes sétálók és a komoly túrát kedvelők részé­re számos kirándulás tervez­hető. Komoly túrát erős emel­kedőt jele nt a Saskőre vezető út továbbá nyugatra az 1015 m-es Kékesre, ahonnan orszá­gosan jelölt más útváltozaton térhetünk vissza az üdülő­helyre. TRÉFÁK — Nézd, igazi francia fri­zurám van — mondja Irina, Ljubicának. — És mennyi vámot fizettél érte? — kérdi csodálkozva, Ljubica. — Na, mit ir a kislány? — ikérdi az egyik katona a má­sikat. — Panaszkodik, hogy ritkán írok neki. — És miért nem írsz gyak­rabban? — Nem merek. Nagyon csi­nos, fiatal postás hordja a levelet a falunkban. Nagy tömeg az utcán. Egy járókelő megkérdi, mi történt. — Egy autó akart befordul­ni a mellékutcába — hang­zik a válasz. — És ezért van ez a nagy tömeg ? — Igen. Tudniillik itt nincs 'mellékutca. A pszichiáter a kórterem­ben megkérdezi az egyik beteget: — Tudja ki vagyok én? — Nem. — Én vagyok az orvos. — Na és aztán! Én meg Napóleon voltam, amikor ide hoztak. egy A fogo -voshoz beállít páciens. — Foglaljon helyet! — Bocsánat, doktor úr, ha lehet inkább, máskor jövök el. — Mi az, talán otthon fe­lejtette á pénzét? — kérdi az orvos. —• Deh< 'gy: a fogaiméit! son a vadásztársaságok elnö- meg! kei. Kocsis helyett a társa ment Nem ok nélkül foglaltak el a gödörbe, az fedezte fel az ilyen határozott álláspontot, akkor már fejlövés következ- A nagylaposi tragádiát is el- tében életét vesztett Dudás kerülhették volna, ha a va- Pált. A vizsgálat — amely dászati szabályt szigorúan be- nagyon körültekintő volt tartják. Mi történt Karancsbe- azt tételezi fel, hogy Dudás, rényben? Fájdalmas felidézni, amikor a vadászoktól elvált, de szükséges, mert különbö- egy kerülővel visszafordult, ző mendemondákkal elferdí- így kerülhetett a dagonyába, tik az igazságot. A fegyvernek azonban sem­Augusztus ötödik napján miképpen nem lett volna négy vadász indult a karancs- szabad megszólalni. Egy folt- berényi erdőbe vaddisznó va- ra, amiről semmit sem tud a dászatra. Ezek között volt Ko- vadász, lőni nem szabad. A sis László salgótarjáni lakos, meggondolatlanság húzatta a társaságnak kétéves vadász- meg a ravaszt, és követke- tagja. A Nagylaposra igyekez- zett be a tragédia, amely vég- tek, ahol köztudottan vad- télén szomorúságot okozott a disznó váltó volt. A helyszí- baleset következtében elhunyt nen rövid megbeszélést tartót- Dudás Pál családja körében, lak és indultak ki-ki a ma- de a balesetet elkövető Ko- a által választott leshelyet csis László esetében is, hiszen elfoglalni. Kocsis László az neki is családja van. Csorbát gyik társával egy darabig az ejtett az a iövés a megyei úton haladva találkoztak Du- vadászok becsületén is. dás Pál pásztorlegénnyel, aki A balesetből adódó tanul - az ott levő puszta lakója, a «ág következetes levonására vadászoknak jó ismerője. Ko- van szükség. Arra. hogy ma- csis László a vadjárás iránt guk a vadászok legyenek első­érdeklődött a fiútól, aki né- sorban, akik az ilyen szomorú hány szóváltás után elköszönt esetet megelőzik, mert a sza- a vadászoktól, közölve velük, bályokat szigorúan betartják, hogy siet, mert Karancsbe- a mulasztókat következetesen fénybe készül. , felelősségre vonják. Erre van Ez az eset hat-hét óra kő- szükség ’ a vadászbaleset meg- zött volt a Karancs felett a előzése érdekében. Egyébként Nap még magasan állt. Ez az illetékes hatóságok a vizs- azért jelentős,' mert a látási gálatot tovább folytatják, a viszonyokat semmi sem zavar- herényi vadásztársaság vadá- ta még. Amikor Dudás elkö- szati jogát felfüggesztették, szönt, a két vadász is elvált Bobál Gyula \ ,4 MotÉnr ÍAMdlett A^oierr AM «LET AiVHMTír i / trtotmr AMc lett | AM« LETT AMclétt j , AMoLETf | .á.MoLerr | <J7, AMOuerr I AMoí.&rr ( 0 á M.&Lerr JLAHolETT ] KRITIKA . csak így fogyaszt! — Szép haja vain a felesé­gének. Biztos nagyon vigyáz rá. — De még mennyire! Min­den este bezárja a szekrény­be. A marhavásár programjá­ban olvastuk: „11 órakor a kiállított álla­tok felvonulása. 12 órakor a bizottság kiosztja a díjakat, és 13 óraikor közös ebéd.” A házaspár válófélben van. Az asszony odakiáltja a fér­jének : — Te sízömyeteg, add visz- sza a tönkretett fiatalságo­mat! — Rendben van — válaszol a férj, — viheted, csak soha többé ne lássalak! Az igazgató kétségbe esik új titkár lője miatt, mert az soha nerr megy a telefonhoz, akárhányszor szól a csengő. Az igazgató végül ingerülten megjegyz : — Érts-: meg már végre, az a maga hivatali teendője, hogy felvegye a kagylót! — Jó, ;ó, — feleli a leány, s ártatlaiul, pillant főnöké­re —, de hiszen tíz eset kö­zül kilencben nem engem ke­resnek, hanem önt! — Dók or úr, baj van a látásommal. — És miben nyilvánul meg ez? — Hát például; ön látja azt a legyet, az asztal jobb sar­kában, éi pedig nem. NÓGRÁD - 1974, augusztus 17., szombat PAPÍRGYŰJTÉS. — Látod, a konkurrencia (Kallus rajza) A nyergesúj falui Magyar Viscosagyár az ország egyetlen vegyiszálgyána AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ vegyipari szakmunkásokat, férfi és rói betanított és segédmunkásokat. Jöjjön dolgozni e Duna menti nagyüzembe Ny eegesíij falura! — Korszerű automatizált, klímatizál; üzemek, — modern vegyipari technológia, — biztos megélhetés, kitűnő szociális ellátottság. — korszerű munkásszállás, — továbbtanulási, kulturális és sportolás: lehetőségek. Jelentkezes: mindennap 7—1- óráig. Nyergesúj Ealu, (Komárom m.) a Magyar Viscosagyár munkaügj i főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2536 Nyerges új Ealu. Pf.: 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom